Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-03 / 177. szám

Véres baleset. Egy biciklistát elütött egy földmi­ves a kocsijával és a súlyos sebe­sültet az országúton hagyta. A gonoszlelkü indolenciának egy esetéről számol be a szerdai rend­őri krónika. Kávé József Vásárlielyi­sugárut 13. szám alatti lakos a keddi napon Makón tartózkodott üzleti ügyekben. Kávé az uto só vo­nat indulásáig nem végezte el a dolgái és igy elhatározta, hogy egyik üzletfelétől biciKlit kér kölcsön és azon jön be a városba. Éjfélfelé le­hetett már, amikor elhagyta Makót és mire az országút felét megtette, a hod leszállott. Nagy sötétségben tett meg v gy három kilométert, amikor egy Makó felől jövő kocsi zörgésére lett figyelmes. Kávé nyu­godtan biciklizett tovább az országút szélén, abban a hiszemben, hogy a kocsis észreveszi és betartva a hajtási szabályt, kitér mellőle. Aiig telt el azonban pár p.rc, edd g ki nem derített ok miatt a lovak vad vágtába kezdtek és mielőtt még Kávé bártn'ként is védekezhetett vol. a, a lovak elütötték. Kávé a biciklijével együtt a lovak lábai, majd a kocsi kerekei alá került. Kávé, fején éz testén súlyos belső és külső sérüléseket szenvedett, c gépje pedig pozdorjává törött. Az eset megtörténte után a kocsit hajtó ember a pillanatra megtorpant lo­vakra csapott és a kocsijának hátsó kerekeivel is keresz'ülment Kávén Kávé irtóztató kinokat állott ki Vér­ben fetrengve kiátozott a mindjob­ban távolodó kocsi után. — Ember, ne hagyjon el Itt ha­lok meg, vegyen fói a kocsijára és legalább a városba vigyen be I Nem teszek feljelentést. Kiáltozása mit sem használt. A kocsi tovább haladt vad iramban és csakhamar elnyelte a sötétség em­bertelen gazdájával. Kávé József még egy idei;; kiáltozott, segítséget kért, a folytonos verveszteság azonban mindj >bban elvette az erejét, ugy hogy alig e?y félórai kiáltozás után elvesztette az eszméleiét. Hosszabb ideig volt eszméletén kivül, mert vi­lágosodott, amikor magához tért. Egész tes'e porral volt belepve, ami azt bi onyitja, hogy több kocsi ment el mellette. Igy talllt rá a már m zdulni sem tudó emberre e.y makói földmives, aki kocsin Szeged felé igyekezett. A sebesült könyörgésére a földmives megállí­totta lovait és miután megtud a a történteket, k jelentette, hogy csak abban az cselben hozza be Kávét Szegedre, ha az hatszázötven koro­nát fizet ezért neki. Kávé József mindent megígért a kocsi gazdáji­nak, mire az fölsegít tte a kocsira és igy szerdán repgel Kivé bekerült a szegedi kö:kórházba, ahol suiyos séiüléseivel azonnal ápolás alá vet­ték. Az ese'ről a kórhíz igazgató­sága jelentéit tett a rendörségnek, ahol most nyomozás indult meg annak a kocsisnak kézrekerítésére, aki Kávé Jizse/e* kocsijával elütöt e és nem szállította be Szegedre. S Z B Q!B D Sxögtd, 1922 augusztus 3. A zajos Berlin életéből. Gergely Sándor szobrászművész hazatért Berlinből. - In­tervju a német művészetekről, a német jólétről és a nyo­morról. — 200.000 házat épit Berlin. — Expresszionista üzletek Berlin utcáin. Sok gond meföszltl az embereket. Ha azt akarja, hogy haja, bajusza, szakála ismét visszanyerje termé­szetes régi szintt, próbálja meg egyszer a méregmentes Diana hajfestőt mely 17-léle színárnyalatban kapható. Gyárija: a Diana Kereskedelmi R.-T Budapest, V., Nádor-utca 30. 1209 Gergely Sándor, az ismert szegedi szobrász és rajzoló, hé főn este haza­érkezeti Szegedre. Gergely Sándor 1921 januárjában ment ki Berlinbe és most tért haza onnan először. B-rlinben mindjárt azzal kezdte, hogy az egyik legelőkelőbb és leg­nagyobb műkereskedőnél: Gurlittnál, kiállítást rendezeti olyan sikerrel, hogy a cégnek hamarosan mükritikusa, tanácsadója és üzleti titkára lett. Gergely Sándor jelentékeny művészi sikert ért el Berlinben, amit különben már távozása élőit eiő'egeztek neki Szegeden. Sokat szerepelt a Grifisches Jíhrouch hasábjain, ahol müveit illusztrálták és életrajzát ismertették: Felesége: Milkó Erzsébet iparművé­szeti munkáival aratott elismerést. A Wiener Werkssátte munkatársa s a jövő tanévben az iparmű/észeli iskola előadója lesz. Fölkerestük Deák Ferenc-utcai lakásán az idegenből hazatért szegedi müvészpárt. Gergely Síudor nem ugyanaz, aki két évvel ezelőtt volt. Megnőtt, nem testben, átalakult, nem arcban, hanem lélekben. Berlin lázi, az élet megsűrűsödött ereje forr b^nne, uj meglátásokkal, uj Ítéletek­kel, uj tapasztalatok megért anyagá­val gazdagodva áll előttünk. Kész­séggel teljesítette kívánságunkat. Be­szélt Berlin mai élet- és kultur­viszonyairól s a következő érdekes adatokkal szolgált: A magyarok sorsa. — Már a magam boldogulása is mutatja, hogy a kivándorolt magyar művészeknek jól megy dolguk Ber­linben. Az összes Berlinben élő magyar művészeknek sikerült a leg­jobban ehelyezkedniök, a jelesebbek fényes pozíciót bizlositottak maguk- ! nak. Nem ugy értelmezendő ez, ! mintha a művészetükből meg tudná- j nak élni. Berlinben ez nem létezik, I a berlini művészek mind komoly ! foglakozás u'án néznek, de nem is ! kell nekik megrendelésre dolgozni, j nem kell nekik a tömegizlés után j igazodni, nem kell mecénások után futkosni s alkotóképességüket az üzleti szellemnek kiszolgáltatni A magysr művészek okulására mondhatom ezt, barátilag. Hosszú volna fölsorolni azokat a magyarokat, akiket tehet­ségűk emelt f)l Berlin jelesebb művészei közé Szegedet talán Göth Imre barátom érdekli legjobban, aki­nek szintén nagyon jól megy sora. Két éve tanul a berlini festészeti akadémián. Pang a képzőművészet. — A képzőművészetekről szólva, általában azt lehet mondani, hogy Berlinben pang a művészet. Ez pusztán a mai rossz gazdasági vi­szonyoknak köszönhető. A milliomo­sok jólaktak mir mindenféle régi és uj iránnyal, a középosztálynak pedig pénze nincs. Az értékesebb, Corinth, Kokoschka, Slefokt, Giebermann, Pechstein stb. képek, rézkarcok hor­ribilis áron vehetők csak. Egy réz­kirc ezektől minimáli-san 2500—3000 márkába kerül. Egy Corinth-kép például 200 00C márna. Kokoschka alig dolgozik, ugy kogy tőle lehe­letlen képet kapni. Ha egy képe el­készül, valósággal sort állnak érte az emberek. — Nagy művészeti események nincsenek. Mondtatni Franz Mark óta nincs csillaga a német művé­szetnek. Az uj irányok közül az expresszionizmus a képzőművészetekben kezd eltűnni, illetve átalakulni a naturalizmuson át egy uj kiképzéssé. Az expresszio­nizmus inkáob dekoratív művészetté fejlődött Berlinben, még pedig óriást lendülettel. Az összes kávéházak, bárok, mulatók, sőt még a bazárok és üzletek is expresszionista mo­dorban épülnek. — Rendkívül finom hatást kelt ez az utcákon, amint a lüktető, tarka élet beleolvad az excentrikus deko­rációba. A színházak. — A kávéházak, bárok zsúfoltsága mellett állandó telt házaknak örvend­nek a berlini szinházak is. A szín­padtechnika óriási fejlődésnek indult. A Königrá'zer-Strasse színházában mutatták be (amiről a magyar lapok is bő vem irtak) azt a szenzációs ta­lálmányt, hogy egyszerre három színpadon látszik a darab s a dísz­leteket fényhatásokkal imitálják, ugy hogy a szít percenként változhat. — A legnagyobb sikere Gerhardt Hauptman „M^chienenbauer'-jének volt, amelyet Reinhardi rendezett a Grosses Schausspielhausban, bámu­latos expresszionista kiépítéssel. Ha­talmas, még soha nem látott diszle­tezéssel került ez a darab bemuta­tásra. A siker is épp olyan hatal­mas volt. Régiséggyűjtő azanvadily és az orosz hódítás. — Semmi sem kell ma Berlinnek jobban, mint a régiségek. Az em­berek folyton régiségek után szima­tolnak. Berlin ma jóformán kétféle üzletből áll: antikvárusokból és az orosz könyvesboltokból. A Berlin— Westen ma körülbelül egy és fél­millió orosz él. A mű Oroszország egész kinyvszükségletét innen fö­dözi. A szovjet iroda'ma itt kerül sajtó alá és innen szál ifják ki Orosz­országba. Az oroszoknak három láp­juk van Berlinben, egy nacionalista, egy demokrata és egy kommunista újság. Az utóbbinak néhány héttel ezelőtt lett a szerkesztője Boross F. László, a volt kommunista újságíró, aki Oroszországból most tért viasza Németországba. — A Westen nemcsak orosz fé­szek, hanem japánoktól hindukig mindenkit lehet ott találni, csak ní­metet alig. Találó az a német éle, hogy „Berlinben valamikor néme­tek is laklak. Jólét és nyomor. — A megélhetési viszonyok jel­lemzéséül mondom, hogy egy német munkás ma 30—40 márka órabért kap, ezzel szemben egy kiló kenyér jegyre 19 márka. Egy zsemlye ára 1.20 márka, a villamosjegy 4 márka. Egy pár cip5 2400, egy jó ruha 10—15 ezer márkába kerül. Meg­élni nem nehéz. Az egész nép sza­kadatlanul dolgozik és nem politi­zál. Rengeieg a termelés, óriási az export. Egész Németország területén mindössze 19.000 munkanélküli van, ami sokkal kevesebb, mint béke­időben. Hogy mennyi a munka, jel­lemzi, hogy különösen a vasipar­cikksket, vagy motorcikkeket csak egy évvel a megrendelés után tudják szállítani. — Mégis a Nordenban hihetetlen a nyomor. Félig mezítelen és éhező embereket lehet itt találni. Megma­gyarázhatatlan, hogy miért, hiszen mindenki kereshet, aki dolgozni akar. — Berlin általában minden tekin­tetben visszanyerte békebeli nívóját. A vonatok pontosan közlekednek, a város lüktet az élettől, a rend, az életbiztonság, a politikai szólássza­badság teljesen helyreállt a német fegyelmezettség erejíbU Politika miatt senkit sem bántanak, beszél­het mindenki ugy, ahogy akar. — Bámulatosan föllendült az épít­kezés. 200 000 ház fölépítését Irá­nyozott eló Berlin. és ebből eddig már 22.000 házat fölépítettek. Valóságos utcát ->k nőnek ki a fö dből, rövid időközön, kint. Az idén befejezik a városi muzeutn fölépítését is. — A lakdsnyomor Berlinben is tnegvan, de nem olyan formában, mint nálunk. A berlini pö'gir ugya­nis nyolcszobás lakáshoz voit szokva, most csak négy, vagy öt szóbit lakhal. Ez a lakásnyomor Berlinben, de vagonlakójuk ninc*. • Gergely Sándorék mindössze egy hónapig marednak itthon. — Mi már — mondotta a mű­vész — berlini polgárok vagyunk s talán azok is maradunk. Egy hónap múlva visszatérek Berlinbe és át­veszem a Gurlitt cégnél az mAnti­quitdten Abteilung* vezetését. A DMKE széképülete. Kitatarozzák a széképületet. — Fölül­vizsgálják a természetbeni lakások ügyét. A Délmagyarországi Közművelő­dési Egyesület igazgatósága szerdán délután a DMKE-palota tanácskozó termében dr. Dobay Qyula elnök­letével ülést tartott. Klug Péter igaz­gató fölhatalmazást kért az elnökség számára a széképület tatarozására vonatkozólag. Az árajánlatok szerint a kőműves munka 10.000, a festés pedig 6300—9100 koronába kerülne. A tatarozás halaszthatatl in, már csak azért is, mert az árak napról-napra fokozódnak. Az igazgitóság ezután fölhatalmazta az elnökséget, hogy az épillet tatarozását a bejelentett ösz­szeg keretei között végeztesse el. A Délvidéki egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete hivatalos helyi­séget kért a DMKE-től. Az igazga­tóság a DEFHE kérelmét teljesítette azzal, hogy az átadott helyiséget bármikor ismét visszavonhatja. Balogh Károly ezután indítvá­nyozta, hogy vizsgáltassa fölül az elnökség a széképületben díjtalanul lakó egvesületi alkalmazottak ügyét, mert, ug> mond, lehetetlen az, hogy ingyen lakjanak, világítsanak itt olyan emberek, akiknek erre már megszűnt a jogosultságuk. E'.t föl­tétlenül meg kell szűntetni. Terjesz­szen az elnökség a széképület he­lyiségeinek jelenlegi hasznosításáról szóló kimutatást az igazgatóság elé. Dr. Dobay Gyula Balogh Károly indítványára kijelenti, hogy ebben az ügyben az elnökség már tárgyalt az egyesület jogtanácsosával, az eredményről pedig a szeptemberi igazgatósági ülésen számol majd be. Az ülés ezután véget ért. Ócska rezet, óimol, bármilyen réz- vagy horganyhulladákot leg­magasabb napi árban veszek KOV1H zománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Te­lefon 15-35. (Mihályi füszerüzlet mellett). i»

Next

/
Thumbnails
Contents