Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-03 / 177. szám

Véres baleset. Egy biciklistát elütött egy földmives a kocsijával és a súlyos sebesültet az országúton hagyta. A gonoszlelkü indolenciának egy esetéről számol be a szerdai rendőri krónika. Kávé József Vásárlielyisugárut 13. szám alatti lakos a keddi napon Makón tartózkodott üzleti ügyekben. Kávé az uto só vonat indulásáig nem végezte el a dolgái és igy elhatározta, hogy egyik üzletfelétől biciKlit kér kölcsön és azon jön be a városba. Éjfélfelé lehetett már, amikor elhagyta Makót és mire az országút felét megtette, a hod leszállott. Nagy sötétségben tett meg v gy három kilométert, amikor egy Makó felől jövő kocsi zörgésére lett figyelmes. Kávé nyugodtan biciklizett tovább az országút szélén, abban a hiszemben, hogy a kocsis észreveszi és betartva a hajtási szabályt, kitér mellőle. Aiig telt el azonban pár p.rc, edd g ki nem derített ok miatt a lovak vad vágtába kezdtek és mielőtt még Kávé bártn'ként is védekezhetett vol. a, a lovak elütötték. Kávé a biciklijével együtt a lovak lábai, majd a kocsi kerekei alá került. Kávé, fején éz testén súlyos belső és külső sérüléseket szenvedett, c gépje pedig pozdorjává törött. Az eset megtörténte után a kocsit hajtó ember a pillanatra megtorpant lovakra csapott és a kocsijának hátsó kerekeivel is keresz'ülment Kávén Kávé irtóztató kinokat állott ki Vérben fetrengve kiátozott a mindjobban távolodó kocsi után. — Ember, ne hagyjon el Itt halok meg, vegyen fói a kocsijára és legalább a városba vigyen be I Nem teszek feljelentést. Kiáltozása mit sem használt. A kocsi tovább haladt vad iramban és csakhamar elnyelte a sötétség embertelen gazdájával. Kávé József még egy idei;; kiáltozott, segítséget kért, a folytonos verveszteság azonban mindj >bban elvette az erejét, ugy hogy alig e?y félórai kiáltozás után elvesztette az eszméleiét. Hosszabb ideig volt eszméletén kivül, mert világosodott, amikor magához tért. Egész tes'e porral volt belepve, ami azt bi onyitja, hogy több kocsi ment el mellette. Igy talllt rá a már m zdulni sem tudó emberre e.y makói földmives, aki kocsin Szeged felé igyekezett. A sebesült könyörgésére a földmives megállította lovait és miután megtud a a történteket, k jelentette, hogy csak abban az cselben hozza be Kávét Szegedre, ha az hatszázötven koronát fizet ezért neki. Kávé József mindent megígért a kocsi gazdájinak, mire az fölsegít tte a kocsira és igy szerdán repgel Kivé bekerült a szegedi kö:kórházba, ahol suiyos séiüléseivel azonnal ápolás alá vették. Az ese'ről a kórhíz igazgatósága jelentéit tett a rendörségnek, ahol most nyomozás indult meg annak a kocsisnak kézrekerítésére, aki Kávé Jizse/e* kocsijával elütöt e és nem szállította be Szegedre. S Z B Q!B D Sxögtd, 1922 augusztus 3. A zajos Berlin életéből. Gergely Sándor szobrászművész hazatért Berlinből. - Intervju a német művészetekről, a német jólétről és a nyomorról. — 200.000 házat épit Berlin. — Expresszionista üzletek Berlin utcáin. Sok gond meföszltl az embereket. Ha azt akarja, hogy haja, bajusza, szakála ismét visszanyerje természetes régi szintt, próbálja meg egyszer a méregmentes Diana hajfestőt mely 17-léle színárnyalatban kapható. Gyárija: a Diana Kereskedelmi R.-T Budapest, V., Nádor-utca 30. 1209 Gergely Sándor, az ismert szegedi szobrász és rajzoló, hé főn este hazaérkezeti Szegedre. Gergely Sándor 1921 januárjában ment ki Berlinbe és most tért haza onnan először. B-rlinben mindjárt azzal kezdte, hogy az egyik legelőkelőbb és legnagyobb műkereskedőnél: Gurlittnál, kiállítást rendezeti olyan sikerrel, hogy a cégnek hamarosan mükritikusa, tanácsadója és üzleti titkára lett. Gergely Sándor jelentékeny művészi sikert ért el Berlinben, amit különben már távozása élőit eiő'egeztek neki Szegeden. Sokat szerepelt a Grifisches Jíhrouch hasábjain, ahol müveit illusztrálták és életrajzát ismertették: Felesége: Milkó Erzsébet iparművészeti munkáival aratott elismerést. A Wiener Werkssátte munkatársa s a jövő tanévben az iparmű/észeli iskola előadója lesz. Fölkerestük Deák Ferenc-utcai lakásán az idegenből hazatért szegedi müvészpárt. Gergely Síudor nem ugyanaz, aki két évvel ezelőtt volt. Megnőtt, nem testben, átalakult, nem arcban, hanem lélekben. Berlin lázi, az élet megsűrűsödött ereje forr b^nne, uj meglátásokkal, uj Ítéletekkel, uj tapasztalatok megért anyagával gazdagodva áll előttünk. Készséggel teljesítette kívánságunkat. Beszélt Berlin mai élet- és kulturviszonyairól s a következő érdekes adatokkal szolgált: A magyarok sorsa. — Már a magam boldogulása is mutatja, hogy a kivándorolt magyar művészeknek jól megy dolguk Berlinben. Az összes Berlinben élő magyar művészeknek sikerült a legjobban ehelyezkedniök, a jelesebbek fényes pozíciót bizlositottak maguk- ! nak. Nem ugy értelmezendő ez, ! mintha a művészetükből meg tudná- j nak élni. Berlinben ez nem létezik, I a berlini művészek mind komoly ! foglakozás u'án néznek, de nem is ! kell nekik megrendelésre dolgozni, j nem kell nekik a tömegizlés után j igazodni, nem kell mecénások után futkosni s alkotóképességüket az üzleti szellemnek kiszolgáltatni A magysr művészek okulására mondhatom ezt, barátilag. Hosszú volna fölsorolni azokat a magyarokat, akiket tehetségűk emelt f)l Berlin jelesebb művészei közé Szegedet talán Göth Imre barátom érdekli legjobban, akinek szintén nagyon jól megy sora. Két éve tanul a berlini festészeti akadémián. Pang a képzőművészet. — A képzőművészetekről szólva, általában azt lehet mondani, hogy Berlinben pang a művészet. Ez pusztán a mai rossz gazdasági viszonyoknak köszönhető. A milliomosok jólaktak mir mindenféle régi és uj iránnyal, a középosztálynak pedig pénze nincs. Az értékesebb, Corinth, Kokoschka, Slefokt, Giebermann, Pechstein stb. képek, rézkarcok horribilis áron vehetők csak. Egy rézkirc ezektől minimáli-san 2500—3000 márkába kerül. Egy Corinth-kép például 200 00C márna. Kokoschka alig dolgozik, ugy kogy tőle leheletlen képet kapni. Ha egy képe elkészül, valósággal sort állnak érte az emberek. — Nagy művészeti események nincsenek. Mondtatni Franz Mark óta nincs csillaga a német művészetnek. Az uj irányok közül az expresszionizmus a képzőművészetekben kezd eltűnni, illetve átalakulni a naturalizmuson át egy uj kiképzéssé. Az expresszionizmus inkáob dekoratív művészetté fejlődött Berlinben, még pedig óriást lendülettel. Az összes kávéházak, bárok, mulatók, sőt még a bazárok és üzletek is expresszionista modorban épülnek. — Rendkívül finom hatást kelt ez az utcákon, amint a lüktető, tarka élet beleolvad az excentrikus dekorációba. A színházak. — A kávéházak, bárok zsúfoltsága mellett állandó telt házaknak örvendnek a berlini szinházak is. A színpadtechnika óriási fejlődésnek indult. A Königrá'zer-Strasse színházában mutatták be (amiről a magyar lapok is bő vem irtak) azt a szenzációs találmányt, hogy egyszerre három színpadon látszik a darab s a díszleteket fényhatásokkal imitálják, ugy hogy a szít percenként változhat. — A legnagyobb sikere Gerhardt Hauptman „M^chienenbauer'-jének volt, amelyet Reinhardi rendezett a Grosses Schausspielhausban, bámulatos expresszionista kiépítéssel. Hatalmas, még soha nem látott diszletezéssel került ez a darab bemutatásra. A siker is épp olyan hatalmas volt. Régiséggyűjtő azanvadily és az orosz hódítás. — Semmi sem kell ma Berlinnek jobban, mint a régiségek. Az emberek folyton régiségek után szimatolnak. Berlin ma jóformán kétféle üzletből áll: antikvárusokból és az orosz könyvesboltokból. A Berlin— Westen ma körülbelül egy és félmillió orosz él. A mű Oroszország egész kinyvszükségletét innen födözi. A szovjet iroda'ma itt kerül sajtó alá és innen szál ifják ki Oroszországba. Az oroszoknak három lápjuk van Berlinben, egy nacionalista, egy demokrata és egy kommunista újság. Az utóbbinak néhány héttel ezelőtt lett a szerkesztője Boross F. László, a volt kommunista újságíró, aki Oroszországból most tért viasza Németországba. — A Westen nemcsak orosz fészek, hanem japánoktól hindukig mindenkit lehet ott találni, csak nímetet alig. Találó az a német éle, hogy „Berlinben valamikor németek is laklak. Jólét és nyomor. — A megélhetési viszonyok jellemzéséül mondom, hogy egy német munkás ma 30—40 márka órabért kap, ezzel szemben egy kiló kenyér jegyre 19 márka. Egy zsemlye ára 1.20 márka, a villamosjegy 4 márka. Egy pár cip5 2400, egy jó ruha 10—15 ezer márkába kerül. Megélni nem nehéz. Az egész nép szakadatlanul dolgozik és nem politizál. Rengeieg a termelés, óriási az export. Egész Németország területén mindössze 19.000 munkanélküli van, ami sokkal kevesebb, mint békeidőben. Hogy mennyi a munka, jellemzi, hogy különösen a vasiparcikksket, vagy motorcikkeket csak egy évvel a megrendelés után tudják szállítani. — Mégis a Nordenban hihetetlen a nyomor. Félig mezítelen és éhező embereket lehet itt találni. Megmagyarázhatatlan, hogy miért, hiszen mindenki kereshet, aki dolgozni akar. — Berlin általában minden tekintetben visszanyerte békebeli nívóját. A vonatok pontosan közlekednek, a város lüktet az élettől, a rend, az életbiztonság, a politikai szólásszabadság teljesen helyreállt a német fegyelmezettség erejíbU Politika miatt senkit sem bántanak, beszélhet mindenki ugy, ahogy akar. — Bámulatosan föllendült az építkezés. 200 000 ház fölépítését Irányozott eló Berlin. és ebből eddig már 22.000 házat fölépítettek. Valóságos utcát ->k nőnek ki a fö dből, rövid időközön, kint. Az idén befejezik a városi muzeutn fölépítését is. — A lakdsnyomor Berlinben is tnegvan, de nem olyan formában, mint nálunk. A berlini pö'gir ugyanis nyolcszobás lakáshoz voit szokva, most csak négy, vagy öt szóbit lakhal. Ez a lakásnyomor Berlinben, de vagonlakójuk ninc*. • Gergely Sándorék mindössze egy hónapig marednak itthon. — Mi már — mondotta a művész — berlini polgárok vagyunk s talán azok is maradunk. Egy hónap múlva visszatérek Berlinbe és átveszem a Gurlitt cégnél az mAntiquitdten Abteilung* vezetését. A DMKE széképülete. Kitatarozzák a széképületet. — Fölülvizsgálják a természetbeni lakások ügyét. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgatósága szerdán délután a DMKE-palota tanácskozó termében dr. Dobay Qyula elnökletével ülést tartott. Klug Péter igazgató fölhatalmazást kért az elnökség számára a széképület tatarozására vonatkozólag. Az árajánlatok szerint a kőműves munka 10.000, a festés pedig 6300—9100 koronába kerülne. A tatarozás halaszthatatl in, már csak azért is, mert az árak napról-napra fokozódnak. Az igazgitóság ezután fölhatalmazta az elnökséget, hogy az épillet tatarozását a bejelentett öszszeg keretei között végeztesse el. A Délvidéki egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete hivatalos helyiséget kért a DMKE-től. Az igazgatóság a DEFHE kérelmét teljesítette azzal, hogy az átadott helyiséget bármikor ismét visszavonhatja. Balogh Károly ezután indítványozta, hogy vizsgáltassa fölül az elnökség a széképületben díjtalanul lakó egvesületi alkalmazottak ügyét, mert, ug> mond, lehetetlen az, hogy ingyen lakjanak, világítsanak itt olyan emberek, akiknek erre már megszűnt a jogosultságuk. E'.t föltétlenül meg kell szűntetni. Terjeszszen az elnökség a széképület helyiségeinek jelenlegi hasznosításáról szóló kimutatást az igazgatóság elé. Dr. Dobay Gyula Balogh Károly indítványára kijelenti, hogy ebben az ügyben az elnökség már tárgyalt az egyesület jogtanácsosával, az eredményről pedig a szeptemberi igazgatósági ülésen számol majd be. Az ülés ezután véget ért. Ócska rezet, óimol, bármilyen réz- vagy horganyhulladákot legmagasabb napi árban veszek KOV1H zománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Telefon 15-35. (Mihályi füszerüzlet mellett). i»