Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-19 / 164. szám

SZEGED tufi, 1922 laBnt 19. A dorozsmai választási Ausztria gazdasági válsága. 3 Dr. óhegyi benyújtotta ajánlási Iveit. Kedden délött 10 órakor járt le JZ a határidő, ameddig dr. Óhegyi Lajos, a 48-as fü?getlenségt párt jelöltje a megsemmisített 3 ánlások pótlásai; benyújthatta. Min értesülünk, óhegyinek sikerült is a pótlásokat megszerezni s pártja kedden délután be is nyújtotta Dorozsni.n az ajánlási iveket. Még nem tudni azonban, hogy az ujabb ajánlásokból hányat semmisítenek meg. A választás eddigi előzményei után ugyanis joggal föltételezhet mindenki, hogy a hivata los jelölt egyhangú megválasztása érdekében ezúttal sem riadnak vissza a taktikai fogások alkalmazásától s minden Ihető e zközzel igyekeznek Óhegyi ajánlóit a kellő létszám alá csökkenteni. Ha ez még sem ukerülne a hivatalos apparátusnak, ugy erős küzdelmet ig^r a dorozsmai helyzet, rrert az okkal elkeseredett Széli párti választók a szociáldemokratákkal együtt minden erejüket megfeszítve dolgoznak azon, hogy a választás eredményével szerezzenek elégtételt maguknak az agitációs bosszúságokért és a választási atrocitásokért. Mint értesülünk, a kormánypárt a leghatásosabb eszközöket választotta ellenfeleinek letöréséhez. Már építik a tanyai postát, telefont és távirdahuzalokat, Kisteleken renoválják az iskolát és fölszerelték a fotbal.csapatot, Dorozsmáról elhelyezték az államrendőrséget (ez is egy föltétele voll valakinek), végül a dorozsmai villamos kiépítéséhez szükséges ötvenmi lió koronás igéret is kápráztatóan biztatja a választókat a jobbrah jlás felé. Ezzel szemben érdekes a dorozsmai kerületben az a körülmény hogy az eddig egységespárti Széli-választók most már véglegesen kiábrándultak az egysége párti <ól s igy ha, többet nem is, de annyit meg khet köszönni a félhivatalos appíiátus kortesszolgáiatainak. Zbonát ujabb egy hónapi fogházra ítélték. Budapestről jelentik: A mult hét hétfőjén hirdették csak ki Zbona János előtt a hadbíróság Ítéletét, amely szerint a bíróság az orgoványi rab ógyilkosságban való részvétel miatt Zbonát rablás bűntettéért hét évi súlyos börtönre itélte. Kedden újra vádlottként került Zbona a bíróság elé és ezúttal polgári bíróság hozott ellene ítéletet. A mult év novemberében egy delek ív kereste fö! Zb;>nál a Nádorlaktanyában — ahol Zbonának kanünja var —, liogy kihallgassa ezügyben. Zbona fenyegetőleg lépett fö a deteklivvel szemben, revolvert ránto t és a-.t mo.idla, hogy ha valali a polgári hatóság részéről még egyszer zaklatni merészeli, azt keresztül lövi. a detektiv a fenyegető magatartás elől kénytelen volt Kötelessége teljesitése nélkül eliávozni. .Hatósági közeg elleni erőszak miatt indult meg az eljárás Zbona ellen és ügyét kedden táruvalta a budapesti büntetőtörvényszék A bi róság a pörbeszédek mecha liTatása után bűnösnek mondtaki Zbonát hatósági közeg elleni erőszakv^sé gében és ezért egy hónapi fogházra 1000 korona pénzbüntetésre és két évi hivatalvesztésre ítélte. BÉCS, julius 18. Osztrák parlamenti közgazdasági körökben h?tá rozottan tr.rtja magát HZ ez igen pesszimisztikus fölfogás, hogy az oszlták valuti kaiasziióf ilis juhan'sa következtében * kormány pénzügyi programja nem segit a válságos gazdasági helyzeten. A pínzílgyi program ucvai is ?bpul vette ac eh koronának 218, a svájci franknak 2200 .^s Os a dollárnak 11.000-es kurzusát, ma p dig a cseh korona 860, a svájci frank 7100, a dollár 37.000-en ál. Ha lehát mig is fzavazza a iörvényhojás a kormány péi.'.ügyi pro- i Kik hivták be a románokat? Tanú a román megszállás előzményeiről. gramját, ez nem segit, mert az ujabb deficit oly hatalmas, hogy azt a kormányprogram végrehajtása esetén se tüntethetik el. Az a véleiníny, hogy külföldi segítség nélkül nem állhat talpra Ausztria. A nemzetközi pénzügyi ellenőrző bizottság létesítését annak ellenére, hogy cz osztrák kormány cáfolja, gazdasági körökben befejezett ténynek ismerik el és azt álliiják, ho^y a francia és olasz ellenőr szegélyében már me* is történt a döntés és a tübbi ér dek:lt külföldi állam is elküldi szakmegbizottait Bíc be. Há' csak tisztázódjanak a nagy problémák, ha egyéb bajunk ugy sinc-! Tisztázzuk, hogy például ki hívta be a románokat Budapestre, akiknek pedg a párisi legfelsőbb t nács határozottan megtiltotta, hogy bejöjjenek. A kérdési már nagyon régóla hszegelik. Lefcu'óbb a főváros közgyűlésén, majd erre a nemzetgyűlésen tették s ó.'á. Azt a hirt terjesztették sokáig futtyomban s végül egyre hangosabban, hogy a zsidók voltak a lománvezctők, t kik 80000 alái'ásr.al ellátott kérvényben instanciáztok Mardarescu román tábornoknak, ho*ycs>k jöjjön. Kurzuslapok többször meg is tnekeüék ezt már. Sánaor Pál nemzetgyűlési képviselő éppen ezért interpellál a nemzetgyűlésen, hogy tisztázza véfire a kérdést a kormány, mert felelőtlen vádaskodók épp elég ideje vád ÍSkodnak már. Sáno,- Pál rámu atott rrre i«, hogyan lehet megtudni az igr.zsígot a do'ogban. Hivat ozott dr. Ágoston Péter volt népbiz os védőjére, dr. Ujloky Gézára, akinek dr. Ágoston érdfkébrn mondott védúbe-izédél ennek c^a; ládja könyvben kiaota. A védő; beszédből A o fonnál való nrgegye' zes a'apjin hiányzott a románvezetés kérdé-e, noha Oorton Reginald ! angol tábornok, a budapesti ántántj missziók vezetője köiölte annak j idején dr. Agotlou Péteréi azoknak reveit, akix Ceglédről Budapestie hívtak a románodat, noha a? ántánt megtiílotta Mirdarc cu tábornok tcregéneV, hogy a cealéd—abonyi vonalat elh?gyj4. Kéfőbb Ujiaky a könyve elé előfzót irt és ebben mér címondja, amit a tománo* behívásáról tudott. Erről most igy nyilatkozik ar. Ujiaky Géza: — Oorton tábornok kijelentései szerint, amelyet Ágoston előtt tett, a Peidl koimányon teljesen kivül álló kilenctagú magyar bizottság ment Budapestről Mardarescu tábornokhoz megegyezés létesítése végett. Tény, hogy ezután a románok nem állót tak meg Ceglédnél, hanem augusztus 4-én délután bevonultak Buda pestre. Gorton tábornok pontosan, Ágoston Péter pedig valószínűleg tudja, hogy kik voltak tagjai annak a kilences küldöttségnek. Hogy kik lehellek a küldöttség tagjai, erre a ki érő körülményekből lehet következtetni. Haubrich Józ».tffel, cki később a Peidl-kormányban hadügyminiszter volt és Dovcsák Antallal, aki ugyanennek a kabinetnek miniszterelnökhelyet ese vol', szintén beszéltem a lemondás körülményeiről, ők csak annyit mondtak, hogy két ezred román katonaság vette körül a miniszterelnökséget, amikor följött hozzájuk Schnetzer tábornok. A román katonaság asszisztenciája melleit kényszeritették aztán őket Schnetzerék lemondásra és a lemondó okmány aláírását éppen a román haderő jelenlétére való hivatkozásra erőszakolták ki. — Hogy behivták a románokat és ők nem a saját iniciativájukböl cst.ul^tek a párisi parancs ellen, az abból is látszik, hogy olasz repülők nyugtatták meg Budapest közönségét, hogy nem kell a megszállástól tartani Három nappal később azonban a románok mégis bevonultak Budapestre. — Ennyit tudok erről a kérdésről és ezt, ha alkalmat és módot adnak rá, eskü alatt is megismételhetem, Sándor Pállal nem beszéltem erről a kérdésről, de azt hiszem, hogy amikor interpellációjában reám hivatkozott, a kérdésnek ezt a részét érlelte. Pakár éa Friedrich nyilatkozni fognak. BUDAPEST, julius 18. Ma híre jürt, hogy holnap napirend elölt Pékár Gyu'.i, Friedrich István és mások is fölszólalnak Sindor Pál ama interpellációja nyomán, amelyben a románoknak Budapestre való bevonulását let'e szóvá Pckár Gyula erre vonatkozóan a következőket mondotta: — Airíl nincs szó, hogy holnap bárki közülünk is fölszila', azonban tekintettel aira, hogy it: az első keresztény nemzeti kormány becsületéről van szó, elhatároztuk, hogy alkalims időben az első Friediichkormány tagjai együttesen fuí>n,=k nyilatkozni tbben a kétdésben. * A román vezetés kérdésével egy szeráfi finomságú cikke foglalkozik a budapesti Uj Nemzedék nek Most már nem az a kérdés kurzus részről, hogy kik hivták be a románokat, mert a behivó kilences bizottság alighanem uri kurzus-férfiakból állott. Most az idézett lap szerint iz a kérdés, hogy kik tartották itt a románokat. Ezt persze az .egész magyar keresztény társadalom nevében kérdezi az U. N ha máT előtérbe került a rcmánvezetés kérdése, bár „nem a Kun Bélát kiszöktető Peidl miniszterelnök elvtárs hozakodik elö a dologgal, hanem a liberálisokat tolja előtérbe, sunyi nevetéssel". „Nekünk nem kenyerünk a gyanúsítás", mondja tovább a lap. (Ugyan, már hogy is volna I) „Mi históriai tényekre hivatkozunk. Diamandi volt bécsi román követ egy nyilatkozatára, amely akkor nagy port vert föl s amely bizonyos széles néprétegekről beszélt, amelyeknek vendégszeretete és bőkezűsége édes bilincs volt a románoknak. Nem hisszük, hogy a keresztény magyar néprétegekre gondolt volna a román követ. („Mert dehogy is kenyerünk a gyanúsítás" I) S ha ez igy áll, akkor most mi követeljük, legyen világosság ebben a kérdésben. A vád már megvan: „lássuk a vádlottakat /" Igen, a vád már megvan. Nagyon gyorsan van meg. Mindig kéznél van, ha csak egy kis uszítás kell. Ez az egy igaz, őszinte, akaratlanul őszinte mondat van a cikkben és éppen — poénnek szánva. 0< Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész Kárász-utca 14. szám. (Korzó-kávéház mell.ítt.) Telefonszám 15-38 <K» A cukorinség Szegeden. Megállapítják a belföldi cukor mennyiségét. — Rendelet az 'mportcukor árusításáról. Közölte a Szeged, hogy Térfy Béla közélelmezési miniszter rendelkezésére a rendőrség a budapesti üzletekben ünif'M fog tartani, amelyeknek föladata lesz megállapítani, hogy a kis- és nagykereskedők mennyi cukrot kaptak, mennyit adtak el s mennyi készletüknek kell még raktáron lenni. Ugyanilyen vizsgálatot tartanak a cukorgyárakban is. A vizsgálatot bizonyá.a a vidékre is kiterjesztik, mert az egész ország fogyasztóinak ínségén kell segíteni. A vizsgálat Szegeden is nagyon elkelne, épp ugy, mint az ország minden vidéki városában. Itt is sokan a cukorárak további emelkedésére spekulálnak és készleteket rejtenek el. Egyébként egyes szegedi kiskereskedők ma már 240—250 koronáért adják a cukor kilogramját. Különös, hogy az államkormányzat előbb a cukorgyárosokkal egyezményt köt s maga drágítja meg az árut, azután pedt% a kereskedők ellen fordul, akikben maga ébresztette föl a nagyobb és még nagyobb hasznok utáni törekvést; de az áru. elrejtés ellen csakugyan kell intéz! kedni, meri a helyzei ma az, hogy van cukor, de mintha nem is volna, : vagy csak nagyon szűkösen volna. ! A mniszter intézkedése szerint előbb a vizsgálatok ulján megállapítandó belföldi cukormennyiséget kell forgalomba hozni és csak azután árusíthatják az importált drága cseh cukrot. Hogy azonban az importcukoréiárusítása . Ikalmával az amúgy is ezer bajban szenvedő logyasz ó közönséget nagyobb káros, xlái ne érhesse, a minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely szerint minden kereskedő, aki üzletében importcukrot árusít, köteles kirakatában — vagy ' ha kirakata nem volna, az üzlet be! járatánál már az utcáról könnyen észrevehetően — szembetűnő módon elhelyezett táblán föltüntetni azt, hogy: a) az üzletben importcukor keiül elárusitásra, b) mely nagy-