Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-19 / 164. szám

Snc»ti 1922. julius 19. Ara 6 korona. Swda, Ili. évf., 164. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 1440 Kor. I Negyedévre 360 kor. Tél évre 720 » I Eev hóra 120 » Az erdélyiek. A kormányi igen energikusan támogató egyik estilap táviratot közöl arról, bo^y az erdélyi magyar egyházak püspökei mozgalmat indítanak a magyarországi numerus clausus eltörlése érdekében és legközelebb konferenciára ülnek össze ebben az ügyben a katolikus, református, evangélikus és unitárius püspökök. Ezt a hirt nem lehet eléggé kiemelni a többi közül, nem lehet egységespárti közbeszólásokkal elintézni és főként nem lehet vele szemben megvédelmezni a numerus clausust. Mert a nemzeti demokratákra rámondhatják, hogy zsidók, a Rassay-pártra ráfoghatják, hogy zsidóbérencek, a szociáldemokratákra is rásüthetik az „ösivérségel", de az erdélyi magyar egyházak püspökei faji és felekezeti mivoltukban is ártatlanok. A numerus ciausus elleni mozgalmuk tehát tisztán csak annak a belátásán múlod, hogy a numerus clautus politikája nem alkalmas a neoizeli erők egyesítésének megteremtésére, a nemzeti kultura emelésére, a nemzet életértékének elismertetésére ott, ahol arra szükségünk lenne. Az érdél)i magvar püspökök mozgalma talán jcbb belátásra birja a kormányt és pár'ját. Ti Ián észreveszik végre, hogy a numerus clausus eltörlése nerrcsak a belbékr, hanem az integritás szempontjából is igen fontos lenne. Mert az elrabolt területek magyarsága nem kívánkozik ide vissza mindaddig, amig ebben az országban poli ikai monszunok süvítenek, amig Magyarországon nem egyfornán szabad minden, magyar, amig itt töblr szava és több súlya van a kegyelemmel megajándékozott felbujtóknak, mint a nemzeti demokráciát, a szabadságot és az európai nívóhoz való tapadást hirdető elemeknek. A kurzus irredenta politikájának itt a ha'ása, itt a szégyenfoltja: az erdélyi magyar keresztény egyházak megtagadják a magyar állam egyik legjobban oltalmazott törvényéi, a tanszabadság korlátozásáról szólót. Az erdélyi területek magyarjji nem azonosítják magukat a törzshaza kulhr politikájával, az erdélyi keresztény egyházak püspökei nem tartják keresztény politikának azt, amit a kurzus a keresztény erkölcs és igazság nevében müvei. Három év irredentizmusa elhibázottnak bizonyult tehát - a kurzus uúndra és csakis a kurzus számára. Mert amit elhibázott a kurzus, azt Megjelenik naponkint reggel. jóváteheti a liberális politika; amit < politikái\ a területi inteni ás hátrá! bárom év óta rosszul müveitek, ezt i nyára van, akkor ezt a poli ikát még mindig ki lehet korrigálni, de 1 tovább folytatni nagy bün még erre a korrekturára azonnal szükség I azonfölül is, hogy a numerus clausus van. Mert ha a numerus clausus í a nemzet ereiét belülről zilálja szét. MWMMMMMMM^^ Szerdán dönt a nemzetgyűlés a nyolcórás ülésekről Heinrich Ferenc és Szeder Ferenc beszéde. BUDAPEST, julius 18. Azindemnitási javaslat sürgős tárgyalására ma adták he az indítványt. Holnap a 8 órás ülésekről szóló inditványt terjesztik be ugy, hogy pénteken már megkezdődnek a 8 órás ülések. Hyen alapon a kormánypárt reméli, hogy ezek ulán az indemnitási vita a jövő hét derekára véget ér. A rézlefies tárgyalásnál nem is számítanak nagyobb vitára. Az adójavaslatokra vonatkozólag a vélemények még telje sn nem alakultak ki a pártban. A pénzügyminiszter javaslata és a párt .gazdssági emberei között nem elvi különbségek vannak, ugy hogy ez a kérdés Káli,ívnak még nagy nehézségeket okoz. A nemzetgyűlés mai üléséi pontban 10 órakor nyitotta meg Gadl Gaszton elnök. A napirend szerint négy bíráló bizottság tagjainak, továbbá különi öző tanácsok és bizott ságok választására került a for. A megválasztott bizottsági tagok letették az esküt. Majd kkorsolták a panaszszal megtámadott mandátumokat a négy bizottság közölt, összesen 15 panasszal megtdmadctt mandátum van. Az indemnitási vita folytatása következett ezután. Heinrich Feri ne elnézést kér, hí olyan dolgokat hoz elő, amelyeket itt rnár hangoztattak, amelyek gazdasági leromlásunkat okozták, a békeszerződés kegyeilen rendelkezéseit, ameiyek koronánkat 40-ig nyomták és tönkreteltek bennünket. A drágas'g oka kizárólag a leromlott valutában rejlik. Nem lehet a drágaság letöréséről beszélni, a drágaságot nem Ithet letörni. Ez rckvirálással, maximálással és egyébb rossz eszközökkel járna együtt. A d'ágjság letörésére alakult bizottság sem arra alakult, hogy a drágaságot letörje, hárem csak enyhíteni akarja és meg akarja akfdáljozni a kapzsiság és hszafiatlanság munkáját. Ennek a drágaságnak és a többi szomorú jelenségnek nagyjában a békeszerződés az oka. Amig ez nem kerül revízióra, addig sehol és nálunk sem Ithet rend. Az államháztartás deficitje egyre emelkedik. A mult évben már 16 és félmilliárd volt a deficit, ennek sokszorosa lesz az idén. Sokan a külföldi kölcsönben látják a lehetőséget a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzet megoldására. Ennem lulajdoniiok ilyen sorsdöntő befofolyáct egy kölcsönnek, mert ilyen SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölciey-utca 6. V Telefon 13-33. külföldi kölctön csak ujabb terhet jelent. A kiadásokat kell restringálnl, a bevételeket kell növelni. Az egyéni takarékosságot, a keresztény, nemzeti és liberális eszmékhez való ragaszkodást.ajánlja. A kormány iránt bizalommal van, aláírja a miniszterelnök miskolci beszédét és örömmel állapítja meg, hogy a kormány hü ahhoz a programhoz és annak szellemében cselekszik. Ezért az indemnitást elfogadja. (Taps a kormánypárton.) Az elnök tiz perc szünetet ad. Szeder Ferenc (szociáldemokrata) szólal föl ezután. Örömét fejezi ki azon, hogy az indemnitási vita kissé hosszura nyúlt és ennek során némely fontos, rulyos mezőgazdasági problémát is ide hozott némely fölszólaló képviselő. Ő is ki akar terjeszkedni ezekre a prob'émákra, mert ő maga is földmunkás ós j ugyanazt mondhatja el magáról, amit a minap mondott a földmivelésügyi miniszter. A földreformmal kíván foglalkozni. — Mikor elolvastam az előadói jelentés' annak idején, — mondotta — amikor a törvény csak javaslat j voit még, magam is örültem, hogy i végre dűlőre jut a földkérdés. Sehoi 1 egész Európában nem oiyan igazságtalan a fö'deiosztás, mint Magyarországon. Bérmegállapitó-bizotlságokra van szükség a mezőgazdasági munkások számára is. A munkások fölötti bíráskodásból ki kell küszöbölni a közigazgatást. Külön munkaügyi bíróságokat kell fölállítani a mezőgazdasági munkások vitás ügyeinek elbírálására és e bíróság határozatainak egyformán kőtelezőnek kell Ienniök, a munkásra éppen ugy, mint a munkaadóra. Határozati javaslatot nyújt be a mezőgazdasági munkások bérmegállapítása és a mezőgazdasági munkások ügyeinek elbírálására fölállítandó bíróság megalkotása tárgyában. Ezután az adózás kérdésével foglalkozik. Kifejti, hogy az adózás szempontjából súlyos hiba az, bogy az a régi kataszter alapján történik és hogy e téren nem érvényesül a progresszív adózás elve. A kisbirtok aránylag ma is többet fizet, mint a nagybirtok, A földadót a-anyparitásra kell emelni. A földértékadó a legigazságosabb adónem. Most azok dolgoznak, akiknek se ruhájuk, se kenyerük és úgyszólván megélni sem tudnak. Az egyesülési és gyülekezési jog (örvényes biztosítékait követeli. — Az általános titkos választójog alapján állok, — mondja — melynek alapján az önök vezére is álM. (A tu'oldal felé fordul, miközben ezeket mondja.) Ezzel a választójoggal, amelyet rendeleti uton léptettek életbe éR amelynek alapján ez * nemzetgyűlés összeült, meghamisították a nemzet akaratát. (Taps a baloldalon, ellentmondások a jobboldalon és a közép »n.) Akikel a választójogi rendelettel nem fosztottak meg szavazati jogától, azt megfosztották közigazgatási uton attól a lehetőségtől, hogy szavazzon. A választások alalt igen sok embert letartóztattak. Varsányi Gábor: Mert rossz fát tett a tűzre. Fölkiáltások a baloldalon: Orgoványl Orgoványl (Zaj.) Szeder Ferenc: Belpolitikai szempontból legfontosabbnak tartom, hogy ezeket a kérdéseket minél előbb megoldjuk. Amennyiben bizalmatlan a kormány iránt, az indemnitási nem fogadja el. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter benyújtja a vármegyei alkalmazottak létszámának szabályozásáról, továbbá a városok fejlesztéséről szóló, valamint a községi és a körjegyzői, segédjegyzői javadalmazásról szóló módosításokra vonatkozó törvényjavaslatokat. Kéri ezeknek a bizottság elé való terjesztését. Elnök jele iti, hogy Vass József népjóléti miniszter szerdán felei Huszár Károlynak és Kiss Menyhértnek a hadiárvák ügyére vonatkozó interpellációjára. Ezután napirendi inditványt tesz. A Há? legközelebbi ülésit szerdán délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén az indemnitási vita és az in'crpellációs könyv fölolvasása. Elnök az ülést félháromkor bezárja. Az angol sajtó silrgetf a jóvátétel revízióját. LONDON, julius 18. A lapok terjedelmesen foglalkoznak a jóvátétel kérdésével, valamint a szövetségesek adósságának ügyével, amelyek az előbbi kérdéssel bizonyos tekintetben összefüggésben áll. A sajtóban általánosan az az óhaj, hogy a szövetségesek közö3 egyetértéssel igyekezzenek ezeket a kérdéseket rendezni. Egyben hangoztatjuk a lapok, hogy Nagybritannia részéről nem fog hiányozni a nagylelkű önzetlenség. Magyar nyugdijasok Jugoszláviában. BÉCS, julius 10. Azoknak a magyar nyugdijasoknak, akik a délszláv államhoz csatolt Délmagyarországon élnek, igen kedvezőtlen a helyzetük. A belgrádi kormány ugy intézkedett, hogy a magyar nyugdijasok is kötelesek még e hónap 26-áig optálási nyilatkozatot tenni. *