Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-16 / 162. szám

Lassankint megindul az építkezés. Sok munkás kivándorolt. — Az emelkedő téglaárak. A magánépitkezésnec ezidőszerint még súlyos akadalyai vannak és e súlyos akadályok között a legsúlyo­sabbak egyike az a körülmény, hogy — mint dr. Páify József, az ipartestület titkára munkatársunk előtt kijelentette — c legnagyobb zavar keletkezne abban az esetben, ha hirtelen valami nagyobb ordnyu építkezést indítanának neg, mert az építőmunkások nagy tésze kiván­dorolt már az országbó1 és igy nem állana kellő számú munkaerő ren­delkezésre. A nagyobb mérvű építkezések megindulásának egy másik igen sú­lyos akadálya az anyaj;, különösen a téglaárak horribilis emelkedése. Az idén a tavalyi viszonyokhoz képest, szemmellátható javulás mutatkozik azért az építkezések te én. A töb­bek között kislakásokét építenek, néhány gyár munkáslak.ísok építé­sére kért és kapott engedélyt, ki­sebb-nagyobb átalakítások, bővíté­sek is vannak folyamatban, ső! egy­két magánház is épül mái Szegeden. Ez az indulófélben lévő építkezés uj életet vitt az egyre lanyhuló tég­lagyárak forgalmára. A növekvő ke­reset nagyon kellemetlei, söt el­szomorító következményi: a tégla­árak aránytalan emelése. A fővárosi és környékbeli kartelhiz tartozó téglagyárak a napokban elhatároz­ták a téglaárak ujabb nagrfoku eme­lését. Eddig 3500 koron, srt szállí­tották a téglát ezrenként de most megállapodtak abban, hogy ezentúl 4300 koronáért szállítják, ami még inkább kilátástalanná teszi az épít­kezés megindítását. Szegeden, habár az itteni tégla­gyárak nem tartoznak a kartelhez, hasonló a helyzet. A városi tégla­gyár a nagy tégla ezrét 3ti00, a kis tégláét 3200 koronára :me'te. A gyár forgalmára vonatkozóiig Gruber András igazgató kérdést nkre el­mondotta, bogy a kereslet most né­mileg növekedett, a helybt i építke­zésekhez is elég sok téglát adnak el. Jugoszláviával pedig 140.000 tégla szállítására kötött szerződést 4400 koronás egységár m illett. Ki­jelentette még az igazgató azt is, hogy a közeljövőben minden való­színűség szerint ismét emelik az árakat. A Keramit-gyár szintén emelte a téglaárakat és" pedig a n igy tégla ezrét 4000, a kis tégláét 3500 ko­ronára. A gyár igazgatójár ak a ki­jelentése szerint .a fogyasz ás és a daágaság arányában állapítják meg az árakat." A harmadik téglagyár igazgatójá­nál, Va.« Andrásnál is érdél lődtünk. Az ö gyárában 3500 és 4500 ko­rona a tégla ára. A forgalom mind­három gyárban javult, am biztos jele az építkezéseknek. Jugoszláviával csak a városi yyár kötött szereplést. A téglaárak közül nemcsak Sze­geden, hanerr az egész ors7á>*ban egy másik baj is van. Nagyobb megrendeléseknél ugyanis a válla­latok éppen az állandó árhullámzás miatt nem fixirozzák az arakat, ha­nem azt cs k az átvéte kor állapít­ják meg. Ez a bizonytalanság szin­tén akadálya a nagyobb építkezé­sekkel elkerülhetetlen előzd es pon­tos költségvetés összeállt ásanak, meri _ :. ('O a kisebb építkezések­nél ÍR gyakrin megtér énil hogy mitfc elkészül a 'rCöltseg vetés, az ala­pul vett ár; k leljvie:. megvétóznak. SZBQBD A Kereskedők SzSvetsóge az alkalmazottakért. A vezetőség fölhívja a tagokat emberi kfttelesaégelk teljesítésére. Beszámoltunk arról a mozgalom­ról, amelyet a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Orszá­gos Egyesülete indított meg Szege­den, hopy a fokozódó drágasággal haladva, a megélhetés biztosításá­hoz szükséges fizetést elérjék. Több­ször hangsúlyoztuk már, hogy mi c magánalkalmazottak helyzete a leg­szomorúbb és ők azow, akik leg­inkább rászorulnak a segítségre. A köztisztviselők szerény dotációja is immár jóval meghaladja a magán­alkalmazottakét es jelente? 1 magán­tisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak kullognak leghátul a fize­tés tekintetében. Elvitathatatlan tény, hogy a kor­mány jelenlegi g^zdtságpaiitikája mellett a kereskedelem és ioar any­nyira a megkötöttség kínjait szen­vedi, hogy a kereskedő- és iparos­társadalom önkéntes áldozat nélkül nem tud segíteni az alkalmazottakon. Ezt tudva és belátva a magánalkal­mazottak lefokozott igényekkel állot­tak elö. A köz*s megállapodás sze­rint julius 15-ike volt az a határidő, amikor a tisztviselőknek meg kellett volna kapniok a Kereskedők Szövet­ségének válaszát a béremelés kérdé­sében. A szövetség egyes szakosztályai azonban mindeddig nem adtak vá­laszt. Ezért a szövetseg lapunk uiján a következőket közit a kereske­dőkkel : Fölhívás Szeged város kareak«d«ihez < A Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöksége felelőssége teljes tudatában a kővetkezőkről értesiti tagjait: A közelmúltban a Szövetség elaöki ta­nácsa a Magánalkalmazottak Országos Szövetsége szegedi csoportjának kiküldöt­teivel tárgyalás alá vette a magánalkalma­zottak ama kérelmét, amely javadalmazá­suk rendezésére irányul. Az elnéki tanács azt a határozatot hozta, bogy a magái­alkalmazottak általános fizetésrendezését szeptemberben kivánja tárgyalni, mig az átmeneti időre azt ajánlja tagjainak, hogy tekintettel a nagymérvű drágulásra, ott, ahol ez még nem történt volna, alkalma­zottjaik nehéz sorsán rögtöni drágasági s-réty kiutalásával enyhítsenek. Az elnöki tanács e határozatát letárgyalás és hatá­rozathozatal céljátéi a szakosztályelnö­köknek azzal küldötte ki, hogy állásfogla­lásukat folyó hó 15-ig közöljék az elnök­séggel A sza (osztályok egyrésze eleget tett az elnöki tanács határozatának, egy­része a kérdést még nem tárgyalta le, egy szakosztály pedig a tagjainak elhatározá­sától függ* kérdésként kivánja kezelni az ügyet, miért is e tekintetben utasításokat elfogadni nem hallandó. A Kereskedők Szövetségének elnöksége, amelyet e kérdésnek hatáskürebe történt bevonásánál egyedül a szociális érzék, a város jól fölfogott rendjének és békéjének megóvására iráayuló és miaden polgárt egyaránt kötelező törekvés, valamint a K zdasági élet zavartalan menete, igy te­t a kereskedők jól fölfogott érdekének védelme irányított csupán, fájóan tapasz­talja. hogy szakosztályainak nem mind­egyikénél sikerült e fontos kérdés iránt oly érdeklődést és megértést kiváltania, ame­lyet az ügy kétségen kívül megérdemel A Szövetség elnöksége tölhivja tehát tagjait hogy mindegyik cég uját maga tegye lelkiismeretes vizsgálata tárgyává azt, vajion ah. aimazottjainak juttat-e oly ja­vadalmazási. amely elegendő arra, hogv ezek u létminimumot elérjék és amelv al­kalmazottaik tisztességes megélhetését biztosíthatja. A Szövetség elnöksége tudatában van annak hogy tagjaitól a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nagv áldozatot kö­velel. Mégis ,u egyéni szempontokat háttérbe szonté közérdek által vezéreltetve, biza­lommal fordul elnökséglnk tagjaihoz, azok­hoz, akik nehéz időkben sohssem feled­keztek meg arról a kötelességről, amellyel az egyéni érdek jogos védelmén fölül szo­ciális követelmények teljesítésének is tartoz­nak és igy remélheti elnökségünk, hogy a magánalkalmazottak indokolt kérése meg­hallgatásra fog találni, amikor is biztosítva látjuk a gazdasági élet zavartalan ésfőnn­akadás nélküli menetét, amely nélkül pro­duktiv gazdasági épitö munka el nem kép­zelhető. Teljesítsék tehát tagjaink emberi kötele­zettségüket 1 A fönti fölhívásból kitűnik, hogy a Kereskedők Szövetségének vezető­sége a legjobb indulattal keze i az alkalmazottak ügyét. Annál sajnála­tosabb lenne, ha a szövetségi tagok ezt az egyedül helyes álláspontot nem tennék magukévá és ezeel eset­leg elvágnák azt a békés viszonyt, amely ma a munkaadók és alkal­mazottaik között fönnáll. A magán­alkalmazottaknak viszv. ' köteles­ségük, hogy a bíkés egegyezés lehetőségét mindaddig ápolják ebben a kérdésben, amig az mindkét fél teljes megelégedésére létre nem jön. Sseged. 1922 Mag'lt. A Hatvani Növénynemesitö R.-T. EREDETI HATVANI NEMESÍTETT OSZIBUZA vetőmagjai kat. holdanként ISO—400 kg. többtermelést biztositanak. ]egyez• tesse elő szükségletét azonnal az egyed­árusitó n44 Istyar laMtittii B.-T.-nai BUOAPES <", IV., SZÉP-U. 1. SZ TELEFON at-53., 96-54. Süroönyclm. GKINARIH M. Kérje az N. 113. számv ismertetőt Saját tenyésztésű kiváló, szavatoltan fajtiszta és jó csiraképességtt gazda­sági, konyhakerti és virágmagvak. Kertészeti és méhészeti eszközök. MONORI MAQKERESREDÉS árjegyzéke ingyen és bérmentve. Szakszerű javítás, alakítás, szolid árakon, jótállás mellett Babós Árpád S^JX Orosz lén utca 6. szám tooe Aranyat, ezüsiöt magas írón veszek. Vizsgálatot indit a főispán a közkórházi gondnok ügyében* .He a .Szeged" állításai beigazo­lódnak, kérlelhetetlenül megindí­tom a fegyelmi eljárást." Gácset György közkórházi gond­nok ügyében irt tegnapi cikkünk városszerte szóbeszéd tárgya lett és a közönség körében nagy méltat­lankodást váltott ki az a mód, ahogy a közkórház gondnoka a be'egek­kel, a látogatókkal és a kórházi sze­mélyzetté' szemben vise kedik. Teg­napi cikkünk adatait egyenesen a betegek és az ápolónők szájából hallottuk, semmi kétség nem szár­mazhatik tehát aziránt, hogy a pa­nasz ne lenne általános, főleg pedig, hogy ne lenne valá. Az illetékes hatóságok jórészt nem reagáltak cikkünkre, nem találták szükségesnek, hogy a tűrhetetlen állapotokon azonnal változtassanak és efelöl a nyilvánosságot megnyug­tassák. Mert ha ez a helyzet a köz­kórházban továbbra is fönmarad, akkor lassankint nem lesz ember Szegeden, aki be merne feküdni a kórházba. A hatóságok hivatása pe­dig ellenkező: továbbra is för.tar­tani e-t a fontos közintézményt még pedig oly módon, hogy ott a betegek és az ápoló sze­mélyzet nyugalma helyreállfon és igy a közkórház humánus munká­jának nyugodt menete elé akadá­lyok többé ne gördüljenek. Látva, hogy a hatóságok nem akarnak tudomást szerezni a köz­kórházi állapotok felől, szükségesnek tartottuk, hopv mi magunk kérdez­zük meg dr. Aigner főispánt, vájjon mit szándékozik tenni ebben az ügy­ben? A főispán a leghatározottabban kijelentette ellőttünk, hogy Gácser György ügyében a vizsgálatot meg­ejti és ha a „Szeged"-ben említett tények beigazoldst nyernek, kérlelhetetlenül megindítja a fe­gyelmi eljárást. Mi nyugodtak vagyunk afelől, hogy a lapunkban fölsorolt szomorú ada­tok be fognak igazoódni. de nem vagyunk nyugodtak még afelől, hogy a főispán által ígért vizsgálat azon­nal megindul-e. Mert a közérdek azt kivánja, hogy az ügy föltétlenül gtorsan elintéztessék, hogy a köz­kórnázbeli állapotok sürgősen orvo­soltassanak. Ennél pedig mi sem könnyebb, mert köztudomás szerint Gácsér György szolgálati ideje régen lejárt s így már nyugdíjazni is kel­lett volna. Nem tudjuk tehát, hogy miért r.-gaszkod k annyira hozzá a város még szolgálati ideién tul is? Erre a tulzo.t megbecsülésre a té­nyek szerint nem szolgált rá. SMMMMMMMMMfMMUMWS — Qéphimzést riselliö és maderát, azaurozást gépen és kézen vál­lalok. Divattermek részére mérsékelt áiak. Radó Ilonka, Római-körut 10. Telefon 5—11. ,,« „Intercontinentale" szállítmányozási és közlekedési r.-t. Ezelőtt Hoffmann S. és V. Rurton^ct V 7nltán-ntríl ÍR Tslefon: 65-94, 65-95. 65-96,32-54,157-42. Interurbán B. 15. DUUdpcal; V.? multai! Utca IQ. ávjl.ali p,,,. („tercont, berlini, londoni és sophiai telepünké: Lercontale. ai xl •• • az interkontinentális, valamint a tenoerentuli forgalom összes viszonylataiban. Nemzetközi arUSZallltmanyOK Rwdszere* aruforgalom a Duna., kombinált vasut-hajózási forgalom leg­ok .óhh versenvtételek mellett, Duna-tisz.; uszálvforgabn- Szegeddel, rendszeres 9ylijtefor8alom az összes európai államokkal, külön gyümölcs és élelmiszerszállitó osztály. áHonMsokofl Idttf"saját kireodeNségekkeL Sa.dt telep, k Európa összes jelentősebb helyein. Speciális forgatom a kelettel, Lengyelországgal és a balti tartományokkal. Szegedi kirendeltség: Bocskay-iitca 9. sg. Telefon 945,

Next

/
Thumbnails
Contents