Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-15 / 161. szám

SZEGED MARGÓ Éppen tegnapi számunkban emlékeztünk meg a vásárhelyi H. kerület sorsáról és megirtuk, hogy többek között Budavári László volt nemzetgyűlési képviselő is puhatolódzik a mandátum után. Mára azt tapasztaltuk, hogy Budavári László tért nyert Hódmezővásárhelyen. Tért nyert pedig annak egyik lapjában, ahol ezúttal irói minőségében nyilatkozott meg. Budavári László vezércikket irt saját érdekében Hódmezővásárhely népéhez. Ez a vezércikk egyenesen irásba adott demagógia, amely a jelöltet kellőkép beajánlja a "álasztók jóindulatába, •me néhány mondat a nagy férfiú alkotásából: - És még sok mindent akarunk, amik ott élnek lelketekben, mint rejtett vágyak. Majd apránkint mind el fogom mondani Nektek. E« tudom, hogy meg fogtok érteni és követni fogtok. Sok jelölt lesz. Nagyon sok. Helyből is, vidékről is. Jó! nézzetek a szemük közé és ne essetek áldozatul üres jelszavadnak. Magatokat pedig sem pénzzel, sem Ígéretekkel, sem semmi mással ne engedjétek megvesztegettetni. Mert ez közönséges hazaáru^s. Hazaárulásra pedig igazi magyar ember nem kapható. Vigyázzatok! Csak az igazságot keressétek} Álljatok egy táborba es föltétlenül caak keresztény és magyar jelöltre szavazzatok. Nem a név a fontos, hanem a jellem is elvszilárdsdg. Ez a legjobb ajánlólevél egy jelölt részéről. A jelöltekhez is volna egy szavam Ne bántsak, ne gyalázzák egymást. Mindegyik mondja el mit akar és bízzák rá a választókra, hogy ők ítéljenek legjobb belátásuk szerint... Mily szelid, „szőke" hangok ezek, I finom tollra való irás. Különös, hogy ' éppen Budavári László beszél jellem és elvszilárdságró1, aki más-más huron pendült, mikor nem volt képviselő s mikor nem volt bukott képviselő. De még különösebb, mikor békére inti a jelölteket. „Ne bántsák, ne gyalázzák egymást". Előzőleg pedig a következőket írja Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselőről : Nem akartam hinni szemeimnek, amikor az újságokban azt olvastam, hogy egy nemzetközi szociáldemokrata forradalmi röröa rongya alá sorakozott e tisztes város fele polgársága s ezzel megtagadta az ősi háromszínű zászlót, elfordult az ezeréves Hazától s hátat fordított a krisztusi hitnek. Mert ezt ielenti a nemzetközi szociáldemokrácia. ők nyiltan hirdetik, hogy ott a hazájuk, ahol nagyobb darab kenyeret kapnak, ök ledöntötték az ország határait, zsidókkal szövetkezve eladták országunk legdrágább darabjait, ök meg akarják szüntetni a magántulajdont, elvenni tőletek mindent, amit Ti, vagy apáitok verejtékes munkával emberöltőkön át szereztetek s azt kívánják, hogy javaink fölött újra becstelen bolsevisták rendelkezzenek. — Oh, ha valaki ezeket már az első választáson elmondhatta volna — tudom nem csúfolta volna meg becsületes híreteket az a megdöbbentő eset, hogy az Urnák 1922. esztendejében, a véres kommunizmus után, hitvány agitátorok mérgező hatására, a magyarság egyik legnagyobb ellensigét ajándékoztátok meg bizalmatokkal. Dc máris becsapott Benneteket Itt hagyta e várost, mert tudja, hogy itt vérbeli vörösök nincsenek, csak megtévesztett emberek, mig másik kerületében Békéscsabán, igen nagy a dologkerülő .elvtársak" száma. Oda húzta jobban a szive, oda is ment és most ismét választás lesz Hódmezővásárhelyen. íme : „ne gyalázzuk egymást"! * Már a nemzetgyűlésen érintették azt a kérdést, hogy ki hozta Magyarországra, illetőleg Budapestre a románokat, tegnap pedig a főváros közgyűlésén napirend előtti fölszólalás alakjában Fóthy Vilmos foglalkozott ezzel az üggyel. Fóthy, akitől az elnöklő polgármester megvonta a szót, nem fejezhette be előadását, de letette a közgyűlés asztalára Csilléry Andrásnak egy régi ujságnyilatkozatát, amelynek alapján az igazoló választmány vizsgálatét követelte. Csilléry nyomban fölszólalt és védekezett a fölhozott állításokkal szemben. Csilléry kimagyarázását a Népszava kommentálja és többek iözött ezeket mondja : „Minthogy nem akarjuk, hogy a közvélemé ly akár a legrövidebb időre is fölüljön Csilléry ur mentegetfdzése során tett kijelentéseinek, szükségednek tarijuk a következő tények hangsúlyozását: A Peidlkormány, mint Magyarország sorsának azokban ti napokban hivatott intézője, megbizottj i utján kötelességszerűen akart tárgyalni a románokkal. De nem tárgyalhatott velük, mert nem akarta aláirni azokat a fegyverszüneti föltételeket, amelyeket a román parancsnokság megszabott és ehelyett támaszkodott arra a parancsra, amelyet az ántánt nevében Clémenceau intézett volt a román hadseregparancsnoksághoz é< amely megtiltotta, hogy a román haderők bevonuljanak Bup-petre. A románokkal mások állapodtak meg, azok, akik később a fegyverszüneti föltételeket elfogadták. A Peidl-kormány ellen rendezett puccs több zászlóaljnyi kivonult román haderő födözete mellett történt meg". „Nem baj különben — fejezi be a Népszava — hogy Csilléry ur napirenden tartja azt a kérdést, igy legalább mihamarabb sor kerül annak a szükségszerű földerítésére, hogy kik hivták be ide a románokat, kik vették a román katonaság hasznát politikai célokra, hogy kik állapodtak meg a román haderővel és szolgáltatták ki Magyarországot a megszálló csapatok kapzsiságának* Mi történt az internáló táborokban? Zákány Gyula rágalmazás! bünpöre. BUDAPEST, julius 13. Zákány Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, aki mint ismeretes, az Ébredő Magyarok Egyesületének is vezető tagja volt, később kilépett az egyesületből és a Friedrich-párt tagja lett. Mint ellenzéki képviselő a mult év tavaszán többször élesen bírálta az internáló táborokat, magát az internálás intézményét és erélyes akciót indított az internálás intézményének megszüntetése érdekében. Még 1920 októberében Zákány a belügyminiszterhez hosszabb beadványt nyújtott be, amelyben igen súlyos vádakat sorakoztatott föl Baikóczy László belügyminiszteri osztálytanácsos ellen, aki az internálás ügyeket intézte. Nevek fölsorakoztatásával azt állította többek között, hogy „megvesztegetéssel igen sokan megszabadulnak az internáló táborokból, sőt az internálóknak a fele nem jut a laborokba azért, mert már u toloncházból kiszabadulnak és sok esetben a vonalról, amely az internáló táborba indul, szállítják le azokat a gazdag zsidókat, akik szabadságukért nagy pénzt fizetnek." Megemlítene Zákány Gyula beadványában azt is, hogy dr. Gaál János csorvai ügyvédtől 150.000 koronát kértek és ennek lefizetése ellenében megígérték neki, hogy Brkóczy László huszonnégy óra aíatt kiszabadítja. Bőhm Jakab budapesti ékszerész Zákány beadványa szerint szintén pénzért ssabadult ki. Bönm maga mesélte el, mondja a beadvány, azt az esetet, hogy hogyan történt az ő internálása. Fölkereste egy elegánsan öltözött molett nő, aki közölte vele, hogy nemsokára internálják, de ha százezer koronát lefizet, akkor nem fogják többe zaklatni. Egy hónap múlva azután le is tartóztatták az ékszerészt, mert a kivált összeget nem f ize te le. Mindezeket a vádakat ugy állította be Zákány Gyula, nemcsak beadványában, hanem parlamenti fölszólalásában is, hogy ezekért Barkóczy László tartozik felelősséggel, sőt megvádolta még azzal is, hogy a laborokban megvesztegetés árán kapnak szállítási megbízásokat egyes 'zemélyek, akik azu'án silány minőségű árut adnak. Szerinte Barkóczy lebontatott több barakot és annak anyagát potom pénzért eladta. A belügyminisztérium Zákány Oyula vádjai alapján lefolytatta a fegyelmi vizsgálatot, amely teljesen tisztázta Btukóczyt. A vizsgálat befejeztével hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén eljárást indítottak Zákány ellen és a bünpör tárgyalását a mai napta tűzte ki a büntető törvényszéken dr. Nagy Béla tanácsa. A mai tárgyaláson Zákány Gyula kijelentette, hogy az inkriminált beadványt ő adta át herdinándy Gyula akkori belügyminiszternek, de azt nem ö szerkesztette. — Az internálási kérdést — mondja Zákány — 1921 októberében tettem először szóvá a parlament előtt és ott hoztam fölszinre a rendőrségi, csendőrségi és ügyészségi aktákat, elcsapatásokat, elitéléseket és ezek meggyőztek, hogy 'olt sikkasztások, lopások, csalások, panamák történtek. Ezt mind törvényhozói minőségemben teltem és igy ebben a cselekedetemben véd a képviselői immunitás. — A parlamenti beszédet megelőzően — folytatja Zákány — látogatást tettem Ferdinándy belügyminiszternél és négyszemközti beszélgetés kapcsán közöltem vele, interpellációm anyagát. Elmondotta akkor a belügyminiszter, hogy ő is tud a visszaélésekről és vizsgálat is van folyamatban — Mikor tudomást szereztem a vizsgálatról, átadtam ne!;i a négyoldalas gépírásos iratot azzal a megjegyzéssel, hogy az abton foglaltakért nem vállalok felelös-sége;, de az irat adatai alkalmasak a vizsgálat lefolytatására. Az iraton különben sem címzés, sem aláírás nincs, sőt a sértett neve sincsen sehol kiirva, hanem csak egy B. b:tüvel jelezve. — A parlamenti beszédemet követőlee is folytattam i legeréi'yesebb munká', h >gy a társadalmunk bé kéjét vjszélyejető és lelkileg fertőző intézményi, az internáló tábort föloszlassák. A helyszínen győződtem meg sok dologról, akción kapcsán revízió is indult meg és sokan szabadlábra is kerültek. — Akcióm folytán bebizonyosodott, hogy az internáló tábor tisztviselői a nyomor vámszedői lettek. A vizsgálat folyamán sok tisztviselőn elcsaptak. Ebben az ügyhen a mentelmi bizottság előtt is előadtam a dolgot. Az elnök ezután ismertette a belügyminisztérium fegyeliai vizigálatának iratait. Dr. Makra Lajos Zákány Gyula védője szólalt föl a bizonyítás kérdésében : — Törvényhozói minőségben piszkálta 'öl — ujymonu — Zákány Gyula azokat a oorzal. aka', amelyek a zalaegerszegi i.dernáló tábjrban történtek. Enr.ik lapján indult Szeged, 1922 ImBm M. meg a vizsgálat, a tisztviselők nagy részé' elcsapták, a vizsgálat eredményeként a sértettet — osztály éléről elhelyezték, a tábor oedig a', ártatlanok kiszabadult Zákány Gyula akciójának az érdenv. hogy a táborban az ázsiai állapotok megszűntek. Zákány Gyulát törvényhozói immunitása ma is védi. Kérem kihallgatni szerepére vonatkozólag Ferdinándy volt belügyminisztert. A biró-ág dr. Makra Lajos kérelmének helyt adott, a tárgyalást elnapolta azzal, hogy a legközelebbi tárgyalásra tanuként megidézi Ferdinándy Gyula volt belügyminisztert. Rathenau gyilkosai. BERLIN, julius 13. Az itteni lapok jelentik, hogy a Rathenaugyilkosokat eddig hamis nyomon követték. A két egyén, akit eddig követtek, két biztosító ügynök volt. A rendőrség ujabb nyomra akadt és valószínűnek tartja, hogy ez a nyom helyes, mert egy szállodában, ahol a gyilkosok megszállottak, ugyanazt a nevet használták, mint Berlinben. A gyilkosok kézrekeritésére kétszáz rendőrtisztviselőt küldtek ki. Érdekes megemlíteni, hogy a lakosság nemhogy segítségére sietne a rendőrségnek, hanem azon igyekszik, hogy a gyilkosok kézrekeritését megakadályozza. Szegedi Vigszinpad Horváth Mihily-utca 8. Igazg. telefon 258. Pénzt, telefon 582. Igargatő: FALUDI KÁLMÁN. Pénteken, julius 14 én és szombaton, julius 15-én A juliusi félhavi műsor bucsuestéi. Franki Móric, a világhírű íeiszámolómüvész és történettudós. Paratlan az egész világon I Hihetetlenül csodás mutatványaival. Sóhlvatalban. Köváry Gyula bohózr.ra. JAt Milánt. Tréfa. Játszák: Faludi, Bardóc, Korda. Mlhö Ida Charles-négyes bucsufelléptei Fenyő Irma, Paludl Kálmán, Babrik János uj szólókkal. Vasárnap délután fél 6 órakor Zóna előadás. rét helyárakkal I Rendkívül kacigtató uj mdsor. 9 Előadások kezdete este fél 9 órakor. Helyárak • Zsölye £3, :*m:ás»zék 7U, kflrsxék 56, zártszék 43 korona vigalmi adíval etfrfltt. Jegyek előre válthatók a Belvárosi Mozi nappali pénztáránál. Kedvezőtlen idő esetén az előadások a várost színházban lesznek megtartva. — Cseh újság e^y magyarbarát lapról. Pozsonyból írják a „Magyar Kurir'-nck: A pozsonyi „Slovenska Politika" fJltünő belükkel szedett vezető cikkben foglalkozik a Budapesten megjelenő „Honvédelem cimü lap egyik „Janicsárok" cimü cikkével, meiyet állítólag a „Slovak" cimü Hlinkapárti lap lefordított és közölt. A cikk azt a tényt tárgyalja, hogy a csehek renegátokat nevelnek a tót újoncokból éppen ugy, amint azt valamikor a törökök tették, akik janicsárokat neveitel: a rabul ejtett nemzetek gyermekeiből. A Slovenska Politika megjegyzi: „Ezzel a borzalmas ténnyel a Slovak újból bebizonyította, hogy kinek tesz szolgálatokat destruktív munkájával s kinek van ebből legtöbb öröme ós haszna. Nem a cseh nemzet hősi önfeláldozása árán vérpatakokkal kiküzdött cseh köztársaságnak, hanem Magyarországnak, amely azon van, hogy visszaf )gla!ja a Felvidéket." et É ;e i á V a h u N t Í