Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-14 / 160. szám

Szeged, 1922. julius 14 Ára 6 korona. Péntek, III. évi, 16C. sz. ELŐFIZETÉSI Egy évié 1440 kor. Fél évrt 720 » ARAK: Negyedévre 360 kor. Egy hóral20 Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kfllcsey-vtca 6. V Telefon 13-33. Levélcenzura. Valamikor, kedves diákkoiban, megdöbbentünk, de sokszor mosolyogtunk is rajta, ha olvastuk, hogy • Bach-korszakban milyen szigorúan ellenőriz'ékalevélcenzurávali?,hogyan gondolkodnak az emberek. Milyen furcsának, milyen szomorúnak, de egyúttal müyen mulatságosnak találtuk a sajté- és levélcenzura száz meg száz anekdotaizü esetét, amelyek akkor is ar.ekdotaszárrba mehettek, a iramuk idején, amikor valóságosan mcg'örténttk. Milyen féltő gonddal ügyellek a szemfüles cenzorok, hogy a cs. és kir. Ház magyar alattvalói csak ugv gondolkodjanak és főkép, ho> y csupán u?y merjék közölni gondolataikat, amiként az az elöirásrifk, a lojalitásnak és az összmonatchia éidekeinek megfelel. S milyen kacagtatóan tudtak irni és mesé'ni Jókai és kortársai a cenzorok jámbor, v?gy gonosz botlásairól, korlátoltságukról, vagy rosszhiszeműségükről. Azuian elkövetkezett a hiheíetlen, hogy ez a nemzedék is megismerkedett a gondolatközlés cenzúrájával. Ennek a cenzúrának szükségességét mindenki belátta. Háború volt a nagy világban. Ellenségek környékezlek bennünket minden oldalról. Kémlelték, figyelték minden mozdulatunkat. S mert a kis forradalmár osztrák ügyvédből lett batclmas miniszternek, Bachnak kora óta hatalmasan fejlődött a technika s megszaporodtak a gondolatközlés eszközei, a cenzúra kirerjedt sajtóra, levélpostára, telefonra, telegráfra egyaránt. Szomorú és mulatságos botlások, visszaélések mo*t is voltak. De átéltük a szerencsétlen háborút s reménnyel vártuk a bíkjt, a béke Összes s?abadságainak, köztük a gondolatszabadságnak VÍS'ZÚjöllét ir. Csalódtunk, mert eztán meg & forradalmak következtek. Ma már izonbón béke volna, külső és beisá béke és tegnap azért inteipellált a nemzetgyűlésen az egyik képviselő, hogy miért nem iöriik el már a — : ^veicenzúrát. A kormány egy hasonló interpellációra már régebben azt a választ adta, hogy szó sincs afféle régmúlt, titkos kamarílláról, megszűnt a levéléi a telefon cenzúra, csak egészen kivételes esetekben, belső, államrendészeti érdekből fordul elő, hogy egyeseket megfigyelnes. Ugy látszik af,°A ho8y egyeseknek kivételes el.enörzé-e a levelezésben, telefonbeszélgetésben olyan kiterjedt, hogy már nem khet kivé:elesnek nevezni. Különben az interpelláló képviselő aligha tette volna szóv., noha ssociáldemokrata. A korrrányn.k taian .gaza van abban hogy & mar csak egy csökevényről lehet beszélni de atavisztikuskinövesekgyakran n"irvon tekintélyesek. A vakbeihüflg kevény, de na fájdalmatan emléked föld más élőivel való rokonságára, akkor ki kell operálni. A levél és Hefoncenzura semmire se jó ma, amikor a békeidőt már, ha nagyon keservesen is, de megértük, legföljebb arra, bogy a kereskedel met, a gazdasági forgalmat korlátozza, szabad polgárok jogos érzékenységét, önérzetét gyötörje. Ezt is ki kell operálni, el kell törölni. Nagy beszéd a választási visszaélésekről A nemzetgyűlés indemnitási vltá|a. BUDAPEST, julius 13. A nemzetgyűlés mai ülése Drózdy Győző napirend előtti fölszólalásávai kezdődött. Drózdy szerdai interpellációjában szóvátette, hogy a Szózat c. lapot a kormány pénzzel támogatja ís a lap a kormány segítségével tartja fönn magát. A lap ezért a kijelentésért bosszút ál t, trert a nemzetgyűlésről szóló cikkében ugy állitja be Drózdy interpellációját, hogy az a beállítás a képviselő szerint, ha a valóságnak tqegfelelne, alkalmas volna arra, hogy öt a közvélemény előtt megbélyegezze. Drózdy beszédét a lap „Drózdy a szerb érdekeket védi" cim alatt közli. — Fanatikusan sovén magyar ember vagyok, mondja a fölszólaló és ha igaz volna az, amit ez a lap itV nem maradna más hátra, mint hogy revolveremet vegyem és főbe lőjjem magamat. Bejelenti, hogy szükségesnek tartotta a fölszólalást, mielőtt a sajtópór eredményét l "várná. Az indemnitási vitát folytatták ezután. Horváth Zoltán függetlenségi az első fölszólaló. A kereskedelemügyi miniszter beszédére reflektál, amelyet jóízándékunak fart, de sajnos, a jószándékból aligha lesz, úgymond, valóság, mert ahhoz jó bel- és külpolitika szükséges. Ezután Zsitvav Tibor fölszólaiására reflektál. Örömmel hallotta, hegy Zsitvay nem híve az amnesztiáknak, de Kecskeméten éppen azok az egyének támogatják Zsttvayt, akik nagyon is rászorulnak az amnesztiára és akiknek szereplést nagyon szomorú emléket hagyott a békés polgárok lelkében. Zsitvay Tibor: Nem azok vannak többségben I Hegedűs György (az Ébredőegyesület elnöke): Talán hazaárulók vollak ? Horváth Zoltán: Kérem, én nem mendom a más meggyőződésüekre mindjárt azt, hogy hazaáruló. Megtehetném, hogy az elmondandó atrocitások )• özüi mindjárt a kecskemétieket ragadjam ki s akkor tisztán állana a nemzetgyűlés előtt, ho y Zsitvay tegnap hirdetett szép gondoa.aii a gyakorlatban nem igen vitte keresztül. De én sort akarok tartani. A választási visszaélésekről beszélt eiután. Elmondja, hogy a kormánypárt választási plakátokat adott ki, amelyeket miniszteri hivatalos nyomtatványokhoz csatoltak. Beszél a miniszterelnök küíönvona. ton való utazásainak a költségeiről. < Gömbös Gyula: A minisz'crelnök ! kifizette. Horváth Zoltán: Tudomásul veszi, bár határozati javaslatot akar beadni, j hogy a kereskedelmi miniszter a küj lönvonatok költségeitől és azok el; számolásairól tegyen jelentést a I Háznak. ! Gömbös Gyula: Azért fizettük ki, ; mert ludtuk, hogy a javaslatot be ; akarja adni. í Horváth Zoltán szól a különiti ményekről, amelyek a választásnál j mindenütt fölvonultak. Tállyán megfizetett ébredők vonultak ki. C«oí dáiatos, hogy ezek a napidíjas mrg; fizetett ébredő c?apatok sohasem i kerültek összeütközésbe a csendőrIséggel. Mindig « békés polgárokat [ vitték be a csendőrök és sohasem ; a napidíjas ébredőket. Beszél a leI tartóztatott képviselőjelöltekről. Pász; tón a függetlenségi Farkasházy ' Zsigmondot tartoztatták le és a ; haBznosi segédjegyző 20.000 korona j jutalmot igért annak, akt lelövi Farkasházyt. Ezulán a folyton közbeKióló Csontos Imre felé mondja, hogy Karcagon egész csomó vasutast helyeztek át, inert nem akartak Csontosra szavazni, noha a főispán ugy instruálta Alexander Imre alis| páni és dr. Kerner Géza ügyvédet, i hogy „ha az Utisten leszáll és táncot í jár, akkor is Csontos Imre lesz a ! kerület képviselője.' Tőbbtermelés, Ipar. Szünet után Horváth Zoltán folytatja beszédét: — A miniszterelnök az indemnitási vita bevezetésekor a béke és a munka hangjait ütötte meg. Azt azonban nem tudom, hogy a miniszterelnök és a mögötte állók többsége által miképen képzeli azt, hogy itt békés munka lehet, amikor a jogaikban megsértett választók nem kaptak elégtételt. Többtermelésre van szükségünk, mert a mezőgazdaság nálunk még mindig abban a helyzetben van, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezután az iparfejlesztés kérdésére tér át. Rámutat a kérdés fontosságára és kéri a kormányt, hogy ne 40 millió szubvencióval támogassa az ipart, hanem emelje föl a szubvenciót kétszáz millióra. Törvényileg kell szabályozni a hadirokkantak segélyét is. Az Ötven százalékos hadirokkantak természetbeni ellátásban részesüljenek, mint az állami hivatalnokok. Ezután bőven fejtegeti, hogy kik voltak a függetlenségiek. Névsort olvas föl, hogy kik léptek be a 48 as pártba. Annak idején büszkék vol ak arra, hogy a párt tagjai leheltek, most azonban hallani sem akarnak róla és erre a pártra fogák, hogy ez az oka az összeomlásnak. Gaál Oasztrn elnök kélsier is figyelmezteti Horváiho», hogy a tanácskozás ideje lejirt s fejezze be beszédét Horváth, miután a kormánnyal szemben bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebni ülés pénteken déltlőti 10 órakor lesz. Oiés vége kél óra után. rMMVVVWMWAMWWMMMWM* Az uj lakásrendelet. Lakások, albérletek, Qzlet és egyéb helyiségek fölmondása. Az uj lakásrendelet Ipp u*y, mint az eddig érvényben volt rendelet is, a korlátozott fölmondási jog elvi alapján áll. Általában a lakásrendeletnek a bérbeadó fölmondási jogára vonatkozó része az, amelyik a korábbi rendelethez viszonyítva, a wab-d rendelkezési jog irányában a legkevesebb előrehaladást mutatja. iMisdttonálial különösen a háztulajdonos bérbeadónak az uj rendelet több jogot biztosit, mint a régi. Mig ugyanis eddig csak az 1920. évi január hó l-'je elótt vásárolt ház tulajdonosa mondhatott föl lakójának, ha a lakásra saját magárak, föl vagy lemenő rokonának fontos érdekből elkerülhetetlenül volt szüksége, addig az uj rendelet bármely háztulajdonosnak megadja a fölmondási jogot, ha a saját házában lévő lakásra magának, föl vagy lemenő rokonának, vagy pedig testvérének szüksége van. Az uj rendelet életbeléptétől kezdődőleg nem kell igazolnia azt sem. hogy nevezetteknek fontos érdekből elkerülhetetlen szükségük van a lakásra. Ha ezen az alapon a bíróság a fölmondást érvényesnek mondja ki, kimondja egyszersmind itéletileg azt is, hogy az csak ugy hajtfuió végre, ha a hdztulafdonos eddigi bérlőjéről akár saját lakásának átengedésével, akár más módon, kiekgitő :r,ődon, gondoskodik. Abban a kérdésben, hogy & fölajánlott lakás kielégilő-t, vagy sem, ugyancsak a bíróság dönt. Béruemfí;elés okából már a régi rendelet is csak az esetben engedeT lyezte a fölmondást, ha a bérlő a fizetéssel vétkesen késedelmeskedett. Az uj rendelet az ezen alapon való föl mondást még inkább megszoritja, mert bérnemfizetés miatt a jövőben csak akkor lehet fölmondani, ha a bérlő Írásbeli fölhivás dacára vétkesen késedelmeskedik a bérfizetéssel. Az albérbeodott lakások fölmondása tekintetében a rendelet teljesen álveszi az eddigi érvényben volt szabályokat, ugy hogy e tekintetben az uj rendelet ele'.beléptetése után sem áll be semmiféle változás. Az üzlet, iroda, raktar stb. céljaira szolgáló helyiségek tölmondása tekintetében az uj rendelet a háztulajdonosnak az eddiginél tágabb kőrü jogot biztosit. Mig ugyu iia a ház-