Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-08 / 154. szám

Apa 8 kopom, Szombat, 111. évf., 154 sr ELŐFIZETÉSI ARAK. Egy lm 1440 kor. I Negyedévre *0 kot Wl érre 720 • I Egy hóra 120 » ..A köztártatág védelme." Olvassuk, hogy Németországban az állapotok hasonlítanak a magyar országi Károlyi-uralomnak az idejében. Minden áltfléncdtás veszedelmes, mégis a közönségben megvan a hajlandóság, hogy hitelt adjon ennek az általánosításnak. Látszólag nem is ok nélkül. A kormányrendszer Németországban is a szélső jobbról erősen balfelé tolódott el. Szocialisták ülnek haladó polgári elemek mellett a kormányban és most arról van szó, hogy a független szocialisták is, akik a szociáldemokratáknak szél fő bal szárnyát képviselik, a kormány bársonyszékeire kerüljenek. A gyárakban munkásválasztményok működnek; egymást érik a tüntető fölvonuiások és deklarációk, melyekkel az egyes pártok programjuknak nyomatékot ónajtanak szerezni. A látszólagos hasonlóságok mellett is azonban a mai Németországot a Károlyi korszak Magyarországától politikai, társadalmi és gazdasági tekintetében mélyreható ellentétek válasz ják el. Németországban a kormánypárti bloknak rgtik legfőbb alkotó elemét alkotja a volt centrumból képződött német néppárt. Nemetországbin a katolikus demokrácia szövetkezett a szociáldemokráciával és a meggyilkol! Erzberger ennek a katolikus demokráciának volt a vezéralakja. A másik végletei az áldozatok sorában a zsidó Rathenau képviselt Nemetországban látszólagos politikai fölborulás mellett is erősen folyik a gazdasági munka. Vannak ugyan sztrájkok és bérmozgalmik, amelyek olyan időben, amikor a meiélhetés költségei úgyszólván óráról-órára emelkednek, el r,em kerülhetők, ettől függetlenül azonban a gyárak teljesítőképességük határáig el vannak látva me^endelése^kel és tényleg erejüx megfeszítéséig dolgoznak is. A tengeren tui a német ipar fokról-fokra visszanyeri piacait és tevékenységi körét keidi ismét Oroszországra kiterjeszteni. A német iparnak ez az uj léifog'alása a franciák S/ünr.i nem akaró í-s feneketlen gyülöitödé?érek leg^ö.-ibb élesztője. Társcda rri szemponttól a n<Jmctsétf még a pclitikat lerongyoitság állapotában is Európának kgfegyelmezettí.bb nemzete és ez a fegyelmezett, ég a német e.önefc egyik ki nem s?.ii,kadó forrása. Nem ok nélkül mutattak rá a franciák, hogy a német szociáldemokrácia egészen ma?, mint az övek. Az úgynevezett közvetlen akciót a német szociáldemokrácia sohasem ismerte, hanem a szervezettségre maszkodva igyekezett mit.dig iCrenvéseit meg"a ósitani. Egy szellenes francia megfigyelő jegyezte meg, hegy a latin nagyvárosokban a sztrájkok és munkásmozgalmak mindig forradalmi jellegtlciv és a villamosok földöntésével kezdődnek, Németország' an ellenben a munkások katonás rendben fölvonulási rendeznek és ha jön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL KOlctey-utca S. V Telefon 1W3. a villamos, a vezetők vezényelnek: — Allj I Jön a villamos ! Az ilyen elmefuttatások azonban nem sokat mondanak a merényletek mellett, melyek Németországban süiü egymásutánban ismétiödnek. Ezek a merénylete* képezik az egyetlen idegenszerű jelenséget a ne i.ei közállapotokban. Németország sohasem voit a gyilkos merényletek országa; az elkövetők erre a háború e« a forradalmi időszak iskolájában nevelkedtek. A merényletek, amennyire meg lehet állapítani, egy célt szolgálnan. Bizonytalanná akarják tenni a mai kormányrendszer vezető embereinek az életet és alá akarjak aknázni a jelenlegi államformáL Szálaik végeredményben azokba a junkerkürökbe vezetnek vissza, melyek a mili.arisztikm és a császári nemet birodalomnak voltak a támaszai. A néhai államrend védelmezőt igyekeznek a mai államrendet terroi isztikus eszközökkel megingatni Ezekre válaszol most a német kormány egy olysn intézkedéssel, amely már csakugyan a magyar Káioiyi-uraiom idejére emlékeztet. Törvényjavaslatot terjeszt a birodalmi gyűlés ele a a köztársasági államforma hatályosabb védelmiről. Bajorország tiltakozik ugyan ellene és gróf Lerchenfeld bajor miniszterelnök ki is jelentette, hogy országa a tervezetet nem teszi magáévá, de a birodalmi gyűlés mai strukturája mellett alig knet kétséges, hogy a javaslat eíóbb, vgy utóbb törvényerőre fog emelkedni. nak. Minden ilyen törvény ugyanis célját téveszti. Törvényes uton valamely áilamforma megváltoztatására törekedni nem lehet elvétendő és rem Ithet bűn, ha monarchiában köztársasági párt, köztársaságban monarchista párt, vagy arisztokratikus államforma mellett demokrata párt alakul. Politikai pártok alakulásának megakadályozása égyértelmű íz emberi gondoiatszabadság béklyóbi verésével. Viszont kétségtelen, hogy államformákat a gyakorlatban törvényes eszközökkel megváltoztatni nem lehet Ha egy államrend megérett a bukásra, hiába védi magát kivételes törvényekkel, a bukás el nem hárítható. Franciaországban kivételes törvények védték az első császárságot, a fehér restauráció királyságát, a polgár-királyságot, a kétesztendös köztársaságot é> a második császárságot. Mégis mind megbukott egymás után. A törvények se a merényieteket meg nem akadályozták, se pedig az államformát, melyet megvédeni akerlak, meg nem o'talmazták. Független e megállapításunktól, hogy Németországban mi'yen erősen gyökerezett meg az uj rend és hogy egy véitftienül államfődé előlépett szíjgyártónak a személyével menynyire vannak megelégedve azok, akik a hagyományok által legitimált igazi uralkodót szeretnének a trónon látni. A lényeg az, hogy tz uj rend, ha elég erős és fóleg, ha tartósan ki tudja elégíteni szőkít a széles néprétegeket, melyekre egy modern Az .államforma védelme' címen l államnak támaszkodnia kell, meghozott törvények nagyon gyakoriak a különböző idők és népek törvénytáraiban, gyakoriságuk azonban nem mentheti föl őket attól, hogy a corpus jurisokból az emberi rövidlátás aranykönyvébe is be ne soroztissainarad sz államforma védőmétől szóló törvény nélkül is, máskülönben nem iehet tartcs, uég kivételes törvények meghozatala esetén sem, se Néme országban, se bárho: másutt e világon. A lakásrendelet nemzetgyűlés előtt. Az indemnitás vitajának folytatása. BUDAPEST, julius 1. Neryed tizenegy óra után nyitja meg Szcitov.-zky Béla alelnök a nemzetgyűlés mai ülését. Az elnöki bejelenté sek ulán Vass József népjóléti miniszter emelkedik szólásra. A kormány, úgymond, elsőrendű kötelességének ismeri a drágaság elleni küzdelmet és eszközöket keres, amelyekkel meg lehet óvni a súlyosan érintett rétegek érdekeit. — Nem lehet pártpolitikai kérdéssé tenni az éhséget, sem pedig felekezeti kérdéssé, csakis teljesen egyenlő módon bírálható el. Ennek a gondolatnak átérzésével a kormány nevében is tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hogy a ma reg- ; gel megjelent lakásrendelet megtár- t gyalására es az általános drágaság . kérdésének letárgyalását a egy patlamenti ad hoc bizottságot küldjön > ki. (Helyeslés minden oldalon.) A bizottságot méltóztassék olyan szellemben megválasztani — folytatja Vass —, mint az egyes parlamenti bizottságokat. Kéri, hogy ezt a kérdést a napirendi indítványnál tárgyalják. Azt a reményét fejezi ki, hogy a nemzetgyűlés minden politikai kérdésen fölülemeikedöen magasabb szempontból fogja támogatni ebben a kérdésben a kormányt. Reméli, hogy a nemzetgyűlés komoly segítségével a kormánynak sikerülni fog megtalálni az eszközöket a drág ság leküzdésére. (Taps a jobboldalon és a középen.) Az elnök indítványára kimondják, hogy a benyújtott lakásrendeletet kinyomatják és a Ház elé terjesztik. Az Indemnitási Javaslat első szónoka Eöri Szabó Dezső kormánypárti. Azzal kezdi beszédét, hogy teljesen szabadon fogja elmondani véleményét. Engem — mondja —, a református papot egy 70 százalékban katolikus kerüld küldött ide. Ezt azért mondom, mert a választások alatt leginkább a felekezeti kérdéheket feszegették, mintha ennek az országnak legfontosabb életkérdése az volna, hogy kl keresztény, ki nem, noha legfontosabb kérdés mégis csak az, hogy kl magyar. Beszél a választási erőszakosságokról, amelyet ö a leghatározottabban elitéi, bírmely oldalról jöjjenek is. Jöjjenek — úgymond — velünk a szocialisták, de ne a bírák fölényével, hanem tiszta magyar hazafias érzéssel. Ne feszegesseg c-ak éppen a kormánypárt erőszakosságait I A választási törvényellenességek egyedüli ellenszere, ha nálunk is behozzák a titkos szavazást. (Nagy taps az ellenzéken.) Etiöl magamat eltántorítani semmiképen sem hagyom. Ennek is megvannak a hátrányai, de ezeket könnyen dlehet tüntetni, mert a korrupciót és a terrort eltörli. (Zajos helyeslés az ellenzéken. Beszél ezután az adózási rendszerről, progresszív adózást követeL Dénes István : Igazad van, gyere át erre az oldalra. Eöri Szabó kéri a töldníivelési minisztert a földreform midöbbi végrehajtására, de ha erre egy miniszter sem gyakorol ingerenciát, akkor gyakoroljon a nemzetgyűlés, amely szuverén. (Lelkes taps az ellenzéken.) Kéri a minisztert, hogy ne maradjanak a földmivesek munkanélküL Követeli a becsületes, szociális reformokat. (Éljenzés minden oldalon.) Bogya (ellenzéki): Köszönjük, hogy megmutattad az egységes párt egységét. Qiesswdn Sándor szólal föl ezután: A miniszterelnök ur arra kérte beszédében a felekezeteket, hogy ne bontsák meg a felekezeti békét. En, aki egyik vallásnak vagyok szerény képviselője, kijelentem, hogy Magyarországon nincs felekezet, amelyik megbontotta volna a felekezeti békét. — A miniszterelnök beszédének ezt a részét címezze a Sörház-utca 3. szám dá. (Nagy taps a szociáldemokratáknál.) Az dlenzék kritikájára igenis szűkség van. íme, ma a népj9léti miniszter azért jött ide, mert a drágaság kérdését az ellenzék már napokkal eze.ött megbolygatta. Az eiienzék nem hajlandó vállalni a ié>i anekdota mormogád szerepét, tol akarja kelteni az alvókat, mi'g akkor is, ha a miniszteri székbi n ülnek. — Igaz, hogy a külföldön az a szokás, hogy ha valamelyik minisztert leszavazzák, az önként távozik, nálunk azonban na távodk is, a miniszteri székből magávd viszi a a tárcát. (N gy derültség az egén Házban. Nagyatádi Szabó István is nevet.) Tiltakozom az ellen, hogy a kereszténységet bűnök leplezésére használjak föl. (Taps az ellenzéken.)