Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-07 / 153. szám

Nntak, 111 évi, t&l sz I d „Ne általánosítson !M Orgovány áll ma, sajnos, a köz­érdeklődés előterében. A rémes éj­szaka büneí napvilágra jönnek, a gyűlölet és hitványság véres karne­váljára fölriadt a szűrte szerda a törvény fc ine előtt. A romantika hődét a józan valóság lénye osz­latta el az orgoványi betyárokról, MderttM, hegy még a Rózsa Sándor és Sobri Jöska színvonalán is mé­lyen alul állanak. Nem a hazafias vagy vallásos szenvedély fanatiz­•asa fűtötte oeet, oenogy is, csat a bor góee és a vér szaga. Fölbuj­téik még homályban lapulnak, de ák már kijózanodva, megtörten és •esseaMnlsűIten vacognak bíráik előtt. • A későn jött tárgyalás — az igaz­ság néha késik, ét reméljék, soha sem malik — azt mutatja, hogy csakugyan vannak még bírák Ma­gyarországon és azt is élénken dokumentálja, hogy az a vad láz és sötét szellem, amely orgoványokat nemzett, szűnőben és tűnőben van a magyar tájon. Az emberek föl­•csudnak lassanként és a gyilkosok MaftlTrflHar»i»> A^. n^áriMimL n11 1 • •egrenenve es szegyenaezve nezix véres és szennyes kezűk nyomát A» orgoványi szörnyű éj sorozatos gazságainak pőrében a tárgyalás­vezető őrnagy az egyik tanúnak, aki a három borzalmasan meggyilkolt és kirabolt áldozatról ugy nyilatko­aott, hogy zsidók voltak, mint ahogy az összes gyanúsak is mind zsidók, Keményen és kereken, kato­nás korrektséggel azt válaszolta, hogy ne általánosítson és legalább ebben a teremben hagyja ki a játékból a politikát! Valóban, derék és bölcs válasz, a legjobb helyről jött és a légi bb ideje volt már, hogy elhan­gozzék. A lelkiismeretlen és felelőtlen ál­talánosítások okozták Orgoványt és okozták, hogy a lelkek tz ország­ban három esendőn keresztül az állandó nyugtalanság ég oizon talan­%ég kesetü és szomorú légkörében éllek. A zsidók csinálták ezek sze­rint az általáncsi ók szerint a há­borút, de ők csinálták a forradalmat is. A zsidók csinálták ezek szerint s kategorizálók fze int a kapitaliz­must, d' ők csinálták a fordítottját is, amit akartak. A szociáldemokra­táké is éppen igy ráhúzták a nagy és dtthJs általánosítás kényszerzub­bonyát. Mindenki zsidó volt itt, aki nt.-n ai'. akarta, vaay nem ugy akarta, ahogy a nag^pipáju, kevés dohányu ál alánositók anariak. És politikát kevertek bele minden dologba, minden ügybe, természete­sen egyoldalú, gyűlölködő és pártoo kodó politikát. Politikai portyázások és tatárjárások színhelye leti iroda­tom éa művészet, a társas és magán­élet minden nyilt és intim területe. kíméllek semmit és senkit ezek a hangos és kíméletlen vandálok, akiknélr Apponyi Albert nem volt tügge keresztény és nemzeti, Rákosi Jenő nem ve:: eléggé hazafi és Anatote Francétól a másik tedakdó munkatársáig zsioo oestrukuv teu, aki csak a uját szivével érzett éa a saját felével gondolkozott. Az Orm«r ar vétója még mindig nem késői Ne általánosítson I — ezt oda kdl végre dörögni erélyesen éa férfiasan mindazoknak, akik kicsinyes és el­vakult felekezeti éa pártszempontok­KAI - - » • - - - - Xm L.I1.L not ne'keznek elevenek es noitaa, egyének és tömegek, nagyok és ki­csinyek fölött Itt az ideje, hogy az embert ne az orra vagy a ruhája szerint osztályozzák és intézzék el, mint ahogy azt mostanában tették. mmMmmmmammmmiiMmmmmmmmmmmmmmmA Szociáldemokrata tiltakozás etiotlonoég vádja ellen At iadannitáai Javadat vitája. finomabb csomagolásban tüskéket kapánk vissza. Mi a proletárdikta­túra és az ellenforradalom likvidá­lását követeljük. Méltóztassék meg­mondani, kinek az érdeke, hogy ezt nem likvidálják ? - Németország­ból ered az a mondás, gondolom a német császár mondta először, hogy a szociáldemokrata munkások BUDAPEST, julius & A nemzet­gyűlés mai ülésén Huszár Károly elnök bejelentette, hogy a budapesti és környéki lajstromos kerületek le­mondott képviselői helyébe (akiknek két mandátumuk van) behívja a kótképviselőkké megválasztott Kéthty Annát, Sütő Józsfet Pkhler Emilt és Várnai Dánielt. során Csizmadia András az első szónok, aki nagyon elökeiöen, cif­rán szónokolt Azt mondja, először van alkalma szólását hangoztatni, meg hogy: a beszédeket közbeszó­lásokkal koncentrálják. Kéri a kép­viselőket, hogy ne gorombaságokat fejtsenek ki egymás ettem. Szavai közben lén be Kéthly Anna szociál­demokrata képviselő, az egyetlen nöi képviselő. Fehér blúzt vúel. Haja háira van simitva. Utána jön a többi behívott szocialista képviselő. Csizmadia András: A malmokról beszél. Azt mondja, hogy a Gabona­gyűjtő Országos Kormánybiztosság­nak csik arra volt hivatása, hogy ha valamelyik malom nem tudott eléggé grejfolni, hát azt megtanítsa. (Óriási derültség.) Majd a lakásrendeletről beszél. Mikor beszédét be akarja fejezni, iiirtelen föikiált: Pardon, egy pilla­natra ! Egy levél jutott hirtelen az eszembe, amit bizonyos irányban lévő tanárok adtak át nekem! Nlgy derültség közben szedi elő a levelet és a szemüvegét, de nem tudja az írást elolvasni, mert amint mondja, egy kicsit rossz. Végre is a levelet az elnökhöz juttatja. Az in­demnitást elfogadja. Propper Sándor szociáldemokra szélalt föl ezután. A keserűség eltüntetése nemcsak a munkások érdeke, hanem országos érdek és ez lehetséges is azzal a programmal, amellyel mi ide jöttünk. A fogadtatás azonban, amelyben itt részesültünk, arra enged következ­tetni, hogy a komoiy építő munka szándéka a túloldalról nem talált kellő fogadtatásra. Fölkiállások a kormánypárton: Nem jól köszöntöttek be I Varsányi Gábor: Amilyen a mesdó, olyan a tört'köző. Szeder Ferenc: Már megint kezdi ? Propper Sárdor: Ha igaz az, hogy mi t&ckébe csonkolunk, akkor még mindig mi járunk rosszul, mert mi i Griger Miklós: A kommunista j kiáltványban is benne van. j kmnmimSálbmk mmmdm^^^i ! nem mondtuk soha, ránkfogták. I Szeretném tudni, •aiért nem állék például én nemzeti alapon? Igen, nem állok eaerholdas nemzeti alapon, í de kérdem, mi az <a nemzeti alap? (Nagy zaj.) Propper Sándor: A munkások nem 1 . nemzetietlenek, nem hazafiatlanok. ! Csak osztályérdekeikd képviselik, I mint ahogy minden más osztály is ' képviseli a maga érdekeit. A ma­gyar munkásosztály sorsa a leg­rosszabb volt az egész világon. A munkásság parlamenti képviseletre törekszik, hogy saját érdekén át az ország érdekeit eJőrevigye. Közöt­tünk — mondja a túloldal felé — huzafiasság dolgában csak definíció­bei i különcség lehet Szerintem ha­zafias az, aki a népet szereti és an­nak fölemelését akarja. Nem mi va­gyunk itt egyedül internacionálisak. En a k érust és a nagybirtokot nem : rovom meg azért, mert internacioná­| lista. Fölkiáltások: A nagybirtok nem internacionalista I Fölkiáltások a szociáldemokraták­nál : Zö d internacionálé I Vass ózsef: Van magyar katoli­kus egyház, de nincs magyar szo­ciáldemokrácia. Fölkiáltások a szociáldemokraták­nál : Van magyar szociáldemokrácia 1 Egy hang a kormánypárton : Csak magyarországi szociáldemokrata párt van I Propper Sándor: A mult héten olvastam, hogy a keresztényszocia­listák internacionalista értekezletet tartottak. Majd arról beszél, hogy a Hábo­rúban a szociáldemokrata munkás­ság a háborúban megtette köteles­ségét, noha ellene volt a háborúnak. A munkásság tehát nem nemzet­ellenes és megköveteli, hogy ne , illessek minduntalan hamis vádak­kai. A háború elvesztéséért szokás a i SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KMcaey-ntca 6. V Tckfea 1W3. szociáldemokratákat vádolni. De jftgyes Vilmos porosz trónörökös, frapprecht bajor trónörökös roemo­Hindenburg, Ludeodorff, HeHferich, Conrad, Czernin könyvei mind megálhpitják, hogy a háború mái a marnei csatánál elveszett. Ha a vádaskodást folytatják a szociál­demokraták ellen, akkor azok kény­telenek lesznek a bábom bűnöseinek megbüntntését követelni. Ezután arról beszél a kormány­párt zajos közbeszólásai közben, hogy a forradalmat nem egyének idalék elő. Minden vesztett csatát forradalom követ. Eszel — úgymond — befejezi a munkásság kérdéséről való előadását M*d a társadalmi béke szükségességéről beszéL Várja a béke megajánlásának a túlsó ' oldalról való megkezdését (fíUkiál­tások a kormánvoárton: Piros tiff­• w%w» nnNaFvwr ivii • a •> w eees fűkkel kezdik I) Propper Sándor: A piros szegft a szodáldemokiaták jelvénye, az agráriusok jelv'nye a búzavirág. Majd szól a béke föltételeiről, ilyenek: a börtönök megnyitása, az internáló tábor megszűntetése stb. ö — úgy­mond — hatféle uralmat élt át. El­bukott a koalíció, ,a munkapárt, A forradalom, a diktatúra és jött a kurzus. Mind izép jelszavakkal jött, de nem aduk jogot. 0 nem haj­landó a kurzust összetéveszteni a kereszténységgel. Szűntessék meg végre a kivételes hatalmat amint megszüntették agrár érdekből a sza­badforgalmat gátló rendelkezéseket Csontos Iwe: A zsidók szedték össze a gabonát I A zsidók teljesen kiéheztetik Magyarországot 1 Lingauer Albin: Jaó van Imre bácsil Propper Sándor: Ha a gazdasági téren megszűntetik a kivételes hatal­mat, szűntessék meg politikai téren is. Miért kell telve maradni a bör­tönöknek ? Nem akar pikantériákat hajszolni, de rá kell mutatnia arra, hogy a gyűjtőfogház Igazgatója, Tomcsányi volt miniszter bútorokat készíttettek a rabokkal tizenhat fillér órabér mellett Majd a közszabadságok kérdésé* vei foglalkozik. Kószó István: Proletár szabadsá­got akar. Propper Sándor: Nincs proletár­szabadság, nincs polgár-szabadság, csak szabadság van. Kéri, hogy a szociáldemokratáknak adják meg az erkölcsi alapot arra, hogy bele­kapcsolódhassanak a belpolitikába és akkor szívesen fognak tiltakozni az ország kifosztása és a békeszer­ződés igazságtalansága ellen. Köve­teli az egyesülési, gyülekezési és sajtószabadságot, az elbocsátott tisztviselők ügyeinek megvizsgálását az emigránsoknak a hazatérés lehe­tőségét. Itt — mondja — az országnak nagyobb szüksége van Garami Ernőre, mint Garaminak a Magyarországba való visszatérésre. (Em óriási zaj keletkezik a kor-

Next

/
Thumbnails
Contents