Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-05 / 151. szám

St«g«d 1922. julius 5. Ára 6 ki Szerda, lilévé 151. sz. ELŐFIZETÉSI AKAK £gy ivrc 1440 kor. | Negyedévre 360 kor. Fél évre 720 » I Egy hóra 120 » A földreform a gyakorlatban. rSIdbirtokrcform miatt októberben koldusbotra iuttat a nemes politika. A világháborút végigverekedtem, a nemzeti hadsereg elsó katonái közölt voltam, 19 évi gyakorlattal állást keresek gazdasági akadémiai képzettseggel Megkereséseket .Keresztény intéző 5846" címen a kiadóba kérek. 5ü4ö. Ezt a nagyon jellemző apróhirdetést, amely nem éppen h-zil^ő szavakttal simít végig azon a politikai irányzaton, amelyei az egységesre habart part képvisel a nemztigyüicsen, nem valami destruktív sajtóorg numbói vágtuk ví, hai.em a Köztelek legutolsó számából, amely tudvalevőleg az OMGÉ-nek és a benne c-cport suló konzervatív nify- fs kftitpb,rtckrak a híva alos szócsöve. Csa* szemelvénynek választottuk ki ezt a hirdetest, mert mellette még két-három álláskereső kert- hasonló szöveggel ainalmazást. Eb^ői a azerr.pntból a Köztelek nird-jtési rov j a nafyon érdekes olva ma^nyai szólalhat bárkinek. Egy eiősen konzervat.v, ígrátius, nemzetfCmartű htlil p, melynek hirdetési rovdtáfcan <•:: agrárius-feudális o^ztííyuraicmnak eddíj,: pi1 érei soronkent fizetett unta mel'ett mondjak c. vélemen>tik':t a kurzusnak iegtout'.T-a. b ÍZ. ciá;pc IIÍKSÍ alkotásáról, a tö.űüiriokreformiói. A kp s. cnesztősegét és <z Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, jmetyek mirdig a legjooo viszonyt tartották iönn a mtndenkori Kormanyck-a', 'ermeszetesín az elkevered ,'sntk ezekéi.' az apróhirde•ésts megnyilatkozásaiért feelössé lenn nem lehet. A szerkesztőségben MANÓIT CÍKK es a kiadóhivatalban szac^áiiyus lariíi mellet'lö veti apróhirdetés ke1 kú'önfcöző dolog Legföljebb azt lehet a ket ő közötti érzések öss.'t csengésének tekinteni, mikor a Köztelek ben cikkek .s jelennek m-g, amelyek azt magyarázzak, hogy a ,'öldDirtokreform tulajdonkeptn nem tartozik a legtidvösebb politikai alkotáso-t közé és kiszámítják, hogy a parcellázások és ?. fi Idbirtokreturm e'Jdig: ha';*::. folytán me r.vire csökkent u n;»gmaradt ország ruzaterme'ése*. Nem levén anr.yi-a otthon*=ak a mer.', gazdasag titkiioan, mini a Köztelek munkatársai, készségei elhiszSÍüi nekik ezeknek a negailapfásoknak az igazságát. Leszögezzük az ö megállapításba', hogy n.^gy b?ij-)k vannak a földreform köiiii, azért, hogy azoknak szemszögletéből, akiknek szántóföldjük a kéziratoknak használt p. pír, füztünk hozzája némi reflexiókat. A földreform tényleges szükségességét — meri hogy ez a szükségesség kétségtelenül megvan, azt tagadni nem lehet — a mezőgazdasági lakosság bizonyos részének, a törpebirtokosok mk a földéhsége teremtette meg \ tiivény in'encioja is az, hogy a ? ildbirtokrefcrm révén földben elsősorban önállóak részesittessenek. Téved ugyanis, aki azt hiszi, hogy a teljesen foldtelenek, a gazdasági cselédek es zsellérek volnának azok, akik a főid után leginkább áhi;oznak. A gazdasági cseled ma anyagilag jobb helyzetben van, mint a középiskolai tanár, eltartásáról más gondoskodik, gondja nu.es és a földbirtokrefi.rm teljes végrehajtásával legföljebb veszíthet. Eiveszti megélhetésének forrását anélkül, hogy igazán önálló egzisztencia válhatnék oelole. A földbirtokreformnak legnagyobb baja ugyanis, hogy végrehajtási módozatai nincsenek teljesen átgondolva. A reform gondolata a végrehajtás során egyszerű föld feldarabolássá zsugorodott össze, a köztudatba pedig földosztás formájában szivárgott bele. Igénylő elegendő van, több is a kelleténél, de az igénylők személye és az igénylés uiódja egyáltalán nem garanciája annak, hogy a fö.oszias gazdasági haladást is jeleni. Az igénylők legnagyobb része rendszerint csak az Országos föidbirtokiendező bíróság alta! elrendelt tárgyaláson tudja meg, hogy az igényelt területert fizetni is kell. A legtöbbnek hiányzik a megváltásért fizetendő összeg* es még kevésbé rendelkezik annyival, hogy jobban kezelt birtokokat keresi ki és abból akarja jövendő gazdaságát kihasittatni. Primitív gazdálkodási rendszere mellett nem tudja azonnan megadni azt a mélyszántást, trágyázást, melyet a föld a jól kezelt nagy- és középbirtokon — a roszszul kezelt uradalmakról nem beszélünk — megkapott és a termelés szUkségszerüleg visszafejlődik. Belsőségre, u'akra, mesgyékre, takarmánytermelésre sokat kell elvonni a termőterületből s a termelés abszolúte visszafejlődik. Ez az, amiben a Köztelek-ntk föltétlenül igaza van. A tiszta teória mellett azonban a hábotu óta megismat keserves gyakorlati tapasztalatok is óvatosságra intenek. A kisgazda a város számára kenyérmagvat nem termel. Egész gabonaszükségletünket z nagy- és középbirtokok fedezik. Egy rohamosan végrehajtott földosztás révén kitenni a városokat nemcsak a négyezerkoronás búzaárnak, hanem még az abszolút értelemben vett buzahiánynak is, a legnagyobb őrültség volna. Ismerjük ugyanis már azt a csizmába bujtatolt Önzetlenséget, amely vállat von a városi ember kínlódására és kijelenti: „Ogyenek venyigét" Csínján kell bánni azzal a földaz éiö és holt instrukciót elő tudná bi.tokreformmal és csak nagyon last'rerr. eni. A községektől olyan távo ságra igényeim'* földet, hogy a gazdaságos megmüvtlesnek elemi töl'éíeei is hiányoz'ak. Nagyon gyakran előfordul az is, hugy föloszta. esetén kevesebb szamu igénylő kedvéért náluk tobb gazdasági cselédet kellene biztos k.resetétől megfosztani és foldönfu'óvá tenni. Ezzel azonban a b jok és nehézségek sorozata kimert've nincs. A fö!de» igénylő kisgazdának, vapy nircs.'(lennek van annyi esze, hogy a környékben a legszebben és legsan szabad végrehajtani. A vagyonváltságról szóló törvény az ezer holdnál nagyobb birtokokra megállapítja, hoty s 20 százalékos váltságot természatbei tartoznak leadni. Eeyelőre kisCrlciképín elég volna ennek a husz százaléknak a földbirtokreform céljaira való fölhasználása. Azt hisszük, hogy jó időre a jogosult igénylőket ki lehet vele elégíteni. Azután fokról-fokra lassan folylatódhatik a reform, de mindig a szociális és gazdaságossági szempontok szem eíőtt tartasával. Rassay elsorolja a választási visszaéléseketa Az. indemnitási vita folytatása. BUDAPEST, julius 4. A nemzetgyü'és írni ülését pontban tíz órakor nvitja meg gyár p.dsorok előtt | Huszár Károly íielnök. Jelenti, hogy j a Két heiyen megválasztott Schandl I Károly ki .kundorozsmai mandá umá, ról lemondott. A Ház megadja a fölhatalmazást a kerületbe.; uj vá!asztás kiírására. Az elnök jeienti, hogy a dcvécseri kerületben megválasztott Rupert Rezső mandátuma elier. panaszt nyújtottak be. Bemutatja azokrak a képviseöknek névjegyzékét, akiknek megválasztása óla harminc nap telt e! anélkül, hogy megválasztásuk ellen kifogást adt^k volna be. Ezeket a képviselőket végleg igazolt nemzeígyü ést k' ^vise'ŐKnek jeienti ki. Következik a ipírend szerint az Indonnitáa vitája. Az első szónok Petrovics György. A választásokról beszel, amelyeknek tisztaságához és alkotmányos voltához szerinte kétség nem fér. Beszéde közben véletlenül mélyen tisztelt választóközön?égnek aposztrofálja a nemzetgyűlést, a nire a baloldal padsoraiban hangos derültség keletkezik. Fölfogása szerint a nemzeti egység lé'tejöveteiének nincsenek elvi akadályai. A polgári pártok egyetértenek abban, hogy az alkotmányosságot helyre kell állitani és a demokráciát, társada'mi, kulturális és jogéleti téren meg teli valósítani. A lakáskérdésröl beszút ezután, majd a tisztviselők közellátásáról, ennek keretében polemizálva Peyer Kátolylyal, hangsu yozza, hogy az alföldi városokat, különösen a tanyák népét nagyobb támogatásban kell részesíteni, mint az eddigi kormányok tették. Ezután SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. Telefon 13-33. Rasssy Károly szólalt föl. Bevezető szavaiban elismeréssel emlékezik meg az előtte szóló beszédének tárgyilagos hangjáról. Kívánatos volna, ha a kormánypártról nem látnának minden ellenzékiben hazaárulót és kommunistát. Egyetért Petrovicsnak azokkal a fejtegetéseivel, amelyek a nemzeti demokráciáról és az elhanyagolt néprétegek megvédéséről szól. Mielőtt részletesen megirdokolná azt az álláspontját, hogy az indemnitást a kormány iránti bizalmatlanságból visszautasítja, rámutat arra, hogy a pénzügyi bizottság jelentésében olyan kitétel foglaltatik, amely nem felel meg a valóságnak. Azt mondja a jelentés, hogy a bizottság többségének fölfogása szerint azoknak a rendeleteknek törvényességéhez, amelynek alapján a nemzetgyűlés összeült, kétség nem fér. Ezzel szemben az a tény, hogy a bizottság nem jutott abba a helyzetbe, hogy ezeket a rendeleteket törvényeseknek vagy törvénytelennek minősítse, ellenkezően, a bizottsági tagoknak tekinté yes része azt az álláspontot képviselte, hogy ezek a rendeletek nem felelnek meg a magyar törvényeknek, a magyar alkotmánynak. — Kijelentem, hogy ezeket a rendeleteket törvényellenesnek, alkotmányba ütközőknek tartom. Azonban magasabb szempontoknak, választóink akaraiának engedelmeskedve, mi kötelességünknek tartottuk, hogy idejöjjünk es a törvényes keretez közölt rendelkezésre álló fegyverekkel küzdjünk ai igazságért — A kormány, mondja tovább Rassay, azt akarta, hogy a nemzetgyűlés négy nap alatt tárgyalja le a választójogi javaslatot. Láttuk aztán, mi történt a kerületi beosztásnál, amiről a kormánypárti jelöltek jóelőre tájékoztatva voltak, még a rendelet megjelenése előtt. Ha egy jelöltünk jól állt, kértük, az istenért hallgassa ezt el, mert különben a kerületét egy másik kerülethez csatolják. Jöttek aztán a garázdálkodó felelőtlen elemek. Aztán betiltották a gyűléseket a szivükre szállolt országos gyász miatt. Rakovszky István: ők ölték megI Huszár Károly elnök: Rakovszkyt e kijelentésért rendreutasítja. Rakovszky: Miért? Huszár Katoly : Nagyon jól tudja a képvisíselő uri •Rakoszvky: Igazán nem tudom. Huszár Károly most az elnökkel való feleselésért másodszor is rendreutasítja Rakovszkyt. Enedrich és Rakovszky: De ilyen hangon nem szabad elnökölni. Huszár Károly elnök: Rakovszky képviselő urat újból rendreutasítom és hu igy folytatja, még szigorúbb lesiek. Grieger Miklós: Fejébe szállt a gőg! A választási atrocitásokról beszéit tovább Rassay Károly. Elsorolta, hogy a jelölteket kitiltották