Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-28 / 172. szám

Sitgcd, 1922. julius 28. Ára 6 korona. Péntek, Hl. évf, 172. sz. ZEGED ELŐFIZETÉSI Epy ívre mo kor. Fél évre 720 ÁRAK: Negyedévre 360 kor. Egy hóri 120 • Jobbra is, balra is? A rotációs papír ügye alklmat szolgáltatott arra, hogy a háromesztendős saj'ód ktatura vJós gát a közönség éppen annak szájából hallhassa meg, aki fővégreh ajtója volt minden erőszakoságnak, amely a magyar sajtóélet kurzustörténeiéhez fűződik. A sajtófónöK a legutóbbi nemzetgyűlésen nyílt színvallást lett. Nyílta t vallotta, hogy egyik-másik lapnak szívesen biztosított e őnyöket a többi lapok kárára, amelyeket ö ártalmasaknak tart. A saj'ófőnök, be kell vaiIani, ne;n kertel; ugy intézi a paplreliátást, amint azt a kurzuspolitika érdeke kivánja. Sőt egyenesen azt javasolja ? nemzetgyűlésnek: haljanak meg a ,destruktív" lapok. Mindebben nem az a lényeges, hogy a sajtó ügyét igazságtalanul kezelték. Ezzel nem mondott újságot a sajtófőnök Hanem az a lényeges, hogy a halá'ra itélő inditványt hivatalos álláspontjának minősítette, ugyanakkor, amikor a miniszterelnök a nemzetgyűlés folyosóján kijelentette a bikacsökös látogatóknak, h )gy ö egyformán üt jobbra is, bulra is és sarcon fordulvj, faképnél hagyta a megszemélyesült „istennyilákat". Ugyanakkor történt ez, amikor az ülésteremben a sajtófőnök kijelenti, hogy igenis nem ütünk egyformán jobbra és balra. Bocsánat, ha a sajtófőnök tényleg a miniszterelnök helyett beszélt, akkor nem értjük a miniszterelnököt. Akkor itt egy Janus-fej áll előttünk, amelynek nincs igazi arca, mert egyik arcának az igazságát kétségessé teszi a másik arc igaztalansága. Ha a miniszterelnök egyformán sujt a lázadókra, miért nem sujt egyformán a bűnös sajtóra is, ha már egyáltalán sújtani kivánja. Hisz a jobboldali sajtóban a legdurvább szélsőségek tombolnak már két év óta. Ha a sajtószabadságot terhesnek, veszedelmesnek látják, akkor legalább egyenlő korlátokat kérünk jobbra és balra. Egyébként a sajtó életét nem a kormány, hanem a közönség biz ositja. S a közönség azt e lapot élteti, amelyiket akarja, azt a lapot veszi <s olvassa, amelyik neki jobban tetszik. A sajtósza- 1 badság, ami van, de még sincs, igy kívánná. 5J De azt kell hallanunk a minisz- 1 terelnök nevtben, hogy lapokat liltsanak be. Ez csak azt bizonyítja, ' hogy a kormánynak semmi szándéka I sincs az igazi sajtószabadságot hely- I Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. reálliiani s a miniszierelnök'ick valójában nincs szándéka egyforma elÉ« ha ez igy íg^z, ükkor megnyugodhatnak Oigoványban is. Anint, biná=t alkalmazni jobbra és balra. • hogy meg is nyugodtaki Vihar egy szocialista beszéd alatt. Nem fejezték be az indemnitási vitát. BUDAPEST, julius 27. Azt hitték, hogy az indemnitási vita a nemzetgyűlés mai ülésén befejező dik. Nem igy történt. Pénteken is folytatját a vitát. A ma délelőtti ü ésen nagy vinar* keltett dr. Hébelt Ede beszéde azzal a kijelentésével, • hogy bizonyos kémkedési esetekben | nem kellett volna halálos ítéletet ; hozni. A délutáni ülésen Esztergá' lyos Jmos szociáldemokrata mondott ho szabb beszédet. A mai ülés jóval rövidebb lefolyású volt a szerd linál s már negyed 8 kor véget ért. Az indemnitási vita folytatása. Dr. Hébelt Ede (szociáldemokrata) az első szónok. A miniszter eliök ur szt mondotta, hogy a kivételes hitalom föntariására szükség van, mert e nélkül nem lehet kormányozni. Amikor a parlament együtt van, nincs szükség kivételes hatalomra. A kormánypárt részéről Gömbös Gyula mondotta a legőszintébb beszédet. Az ő bolsevizmusa — nem bánom, jobboldali bolsevizmus — az az álláspont volt, hogy a nemzet érdekében helyesmk ítéli, akármilyen uton hozzák is össze a többséget. A kormány köpethet el bűncselekményekéi, a többség mögötte áll é; mentesíti öt. Bes:él az internálásokról, az int.rnaldsok terén titko ság uraikodi:t, senki a hamis jelen.ésekoe be nem tekinthet, rendeleteket adnak ki, melyek a hivatalos lapb n sohasem jelennek meg. Nem j leni meg aghivatJos lapban a hires húszezres rendelet sem, mely a zsidók kiutasításáról szói. Sehol nem jeleni meg a szöveg és nem lehet hozzájutni Amikor itten az amnesz iáió volt szó, azt hallottuk a kormány részéről, hogy nem Ithct megnyitni a börtönöket, mert birói ítélet fölülbirálásába nem bocsátkozhat a kormány és volt itt eg/ kcpviselő, aki azt mondoita, hugy minden iekintély le van rombolva, csak a bíróságok tekintélye sértetlen. Három esztendő tapasztalatai kény szerilenek arra, hogy a bíróságok érintetlenségéről szóijak. Egy hang a kormánypárton: Ezt tanulta Fayerlöl ? Hébelt Ede : Igen Fayertől megtanultam, hogy rnit joient a biiói független ég. Nem tartom függetlennek a bíróságot. (Nar,y zaj, eilent mo dások.) Kuna P. András: Ezt kikérjük magunknak 1 „ Hébelt Ede : Ör.öknél van a többség, nálunk az igazság I (Zaj a kormán) párton.) Ahhoz, hogy a bíró független í gyen, szükséges, hogy elmozdithatatian legyen. Mar pedig a háború alatt egy törvény fölfüggesztette a b.rás áthelyezheteilensé^ét. Addig, amig az előmenetel dolgában a oiró a kormánytól függ, addig nem lehet független. A numerus olausuaról beszél ezután. ; Érdekében áll-e az orszignak, hogy azok az ifjak, akik kiszorultak és külföldi egyetemen tunu nak, különb müvtltíésre tegyenek szert, mint az itteniek, mert ezek nem tányérsapkás sztrájktörők és nem előkészítői bizonyos társadalmi akcióknak, nem bajtársi szervezetekbe járna* ... • VŰSS József: Tiltakozom ellene, hogy igy beszéljen ifjúságunkról. Az is tanul I Fölkiáltások a szocialistáknál; Ólmos botokkai I Vass Józse: Mégis vérlázító, amit mond! Fölkiáltások a szocialistáknál: Mi ellen tiltakozik, amkor igaz? Vass József: Ne állal, .lositson I Hébelt Ede: Az ifjúság 99 százaléka nem tanul a magyar egyetemeken! (Nigy zaj látnád, sz elnök csöngef. Fölkiáltások a jobboldalon: Mert olyan tanárok vannak, mint mag. 1) Hébelt Ede ezután Wolff beszédével polemizál, aki frazicokat mondott a kormánypárt frenetikus tapsai közepette. Nagy botrány tőr ki Hébeltnek egy kijelentése miatt. Szünet után Hébelt Ede folytatja beszédét Azt mond;a, hogy itt a legutóbbi időkben kémeket végeztek ki, méltóztassék megengedni, hogy ne tartsam egészen helyesnek ezeket a kivégzéseket, meri ezek teljesen jelentéktelen kémkedési esetek voltak. Nagy fölzudulds támad ezekre a szavakra az egész Házban. Hébelt Ede: Hogyan lehet halálra ítélni embereket, akár kémkedés miatt is, amikor a 76. pangrafus kimondja, hogy politikai bünt nem lehet halállal büntetni. Óriási föl/udulás a jobb és fzésőjobboldalon. A képviselők fölugrálnak helyeikről és a padokat verik. Az elnök csenget, nem tud rendet teremteni, föláll és lemegy az emelvényről, ezzel jelezve, hogy az ülés föl van függesztve. Reischl Richárd : Üljön le, gazember, zsidó, piszkos fráter. Hegedűs György Hébelt felé rázza az öklét és ugy kiáltozza: Vigyázzon, mert megtanítjuk 1 Három perc múlva Huszár Káloly megnyitja az ülést és türelemre inti a képviselőket. Hebelt Ede emelkedik szólásra. Erre óriási zaj tör ki, a jobboldalon és a középen fölállanak a képviselők és sokkan azt kiáltják: ElállI Eláll! Itt nem beszél többet. Az elnök szavai elfúlnak a nagy zajban, a kormánypárion, valamint a keresztény ellenzéken viharosan zug a kiáltás: Eláll, nem hallgatjuk megl Hu<zár Károly elnő* lemegy újból az elnöki emelvényről, a kep viselők pedig minden oldalról a terem közepére tódulnak. Félegy óra után Huszár Károly elnök újra megnyitja az ülést é3 a következő<et mondja: A képviselő ur megjelent e'őttem és kijelentette, hoey bocsánatot akar kérni a nemzetgyűléstől. Fölkiáltás a jobboldalon: Erre sincs szükség. Hébelt Ede: Tisztelt nemzetgyűlés 1 Bocsánatot kérek, hogy nem fejeztem ki magam keilőklpen. Nem védeni én a kémeket, sót magam is elitélem a legerősebb mértékben és csodálkozom, hogy ilyesmit rólam föltételeznek. Közbzn beérkezel! a terembe gróf Bethlen Istvá.i miniszterei nők, aki elmondatja magának a botrány tör-^ ténetét. Hébelt elmondja hogy IV. Károly király amnesztiái bocsátott ki, tekintet nélkül arra, hogy jobbra vagy balra követték el a bűntényeket. Az indemnitást nem fogadja el. Ezu'án Herczegh Béla arról beszélt, hogy a drágaságot le kell törni, annál is inkább, mert ez nem pártkérdés. Sürgősnek tartja a földreform végrehajtását. Foglalkozik a szociáldemokrata párt deklerációjávai. A párt választási sikereit a mai gazdasági állapotok nyomán járó elégedetlenségnek köszönheti. A szociáldemok aták választási sikereit nem a marxi káté, hanem a trianoni béke hozta létre. Varsányi Gábor: No meg egy kis demagógia. (Fölkiáltások a szocialistáknál: Orgoványí) Varsányi : Bizony sok van a rováson I Batitz Oyula: Bizonyos, hogy Orgovány nagyban hozzájárult a mi sikereinkhez. Herczegh Béla az indemnitást elfogadja. Esztergályos János szociáldemokrata meg akarja állapítani, hogy az indemnitási vita során a nemzetgyűlés egy tagjának sem sikerült a szenvedélyek hullámaiból kivezetni a vita hangját. Mi szociáldemokraták — mondotta — az ország dolgozó embereinek képviselői vagyunk. A munkásoknak, a dolgozó társadalomnak minden osztályából keresnek föl bennünket és kérnek, hogy segítsünk rajtuk. Jönnek hozzánk magasáPásu tisztviselők is. Ezután a Máv-nál levő tarthatatlan helyzetet ecseteli. Kifejti, hogy 1919 óta minden szaktudás nélkül intézik, az ügyeket, rosszakarattal és lelki-