Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-27 / 171. szám

Szeged, 1922. julius 27 Ara 6 korona. Csütörtök. Ili, évfs 171. it ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre 1440 kor. Fél évre 720 Negyedévre 360 kor. E?v hón 120 » Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG ÉS Kftlcs«y-"tc« 8. V KIADÓHIVATAL. Telefon 13-33. A drágaság sodrában. Bizonyára nem tartozik a meglepő jelenség.* közé, ha a drágaság Ogye kezdi elnyomni a sajtóban és a közönségnek az érdeUődéséb n az összes többi kérdéseket. Elvégre már a s7entirás is megállapította, hogy nemcsak igébftl él az ember, a modern fiziológiai fudo.Tány ped g ezt a megállapítást kiegészítette mindazt knak a kémiai anyagoknak a fölsorolásával, mely kre az embernek léiföntartásához feltétlenül szüksége van. Ha ugy tetszik, ennek az utóhbi fölsoro'ásmk megvan még a kn?gaZd-sági függeléke is, hogy a nélkülözhetetlenül szükséges élelföntariási any?gok elö'ereiT,léséhez pedig mindenkinek bizonyos mennyiségit általánosan elismert csereeszközre, hé köznapi nyelven szólva, pénzre van szüksége. Az úgynevezett drágáig ükkor szokott te'rövetkezni, ha a szükségMi cikkek és a pénz értél-aránya megvál ozik és ha az előbbieknek ÍZ Á'A eresebb ütemben emelkedik, mint az embrrek nagy többségének pénzben kifizetett jövedelme. Néha ez az eltolódás lassan, szinte észrevétlenül megy végbe, néha azonban agrásszerüleg történik és kataszlrófálisan sújtja a tán adatomnak esyes rétegeit. Bizonyos, hogy nem mindegyiket. A drágaságnak haszna is van, iHetCleg mindig v..nnak, akik a drágasáenak a hasznát a maguk jr.vára lefö ö;ik. E-.nek az eltolódásnak, vesz'e égnek és haszonnak kérdését pedig nem lehet az egvszeü kártyás módjára egy bJlcs szentenciával e'inté/ni: — Amennyit te vesztenél, annyit nyertem én; nincs differencia. N?gy kö/gazdasági tudomány nem kell ahhoz a me^állapitásho', hogy végeredményben minden ckknek és m'nden szolgálta ásnak az ára a le^fonti S3bb a szükségleti cikknek, a krnyém gvaknak tz árához igazodik. Ahol nyolcvan kotona egy kifoL'ram kenyér, o'c*ó ipari termeléstől beszélni és alacsony munkabérekkel dolgo/ni nem khet. Éppen azért eeészen érthető é; tervés/ct s a mun ásznak ?z a törekvése, hogy béreit ihi.ez a kulcshoz idomítsa. a szecedi munkaadók munkások krzötii tárgyalásokon ennek az elvnek az elismerése mind » rő ebben nyomul az előtétbe ís több szakmában n'ár megáliap-dás jou h.re, ho y a rru ! abér a búzának mindenkori árához igvodik. A hódmezővásárhelyi lapokb.n vtsiont olvassuk, hos>y az ottani iparosok kezd.méíiyezőleg fölléPni. h,«y az ipart^rrnékek ára U mindig a buzavaiua szerint á'lapitdssék meg. A drágaság éi buza.'aluta kérdésének azonban lemzetközi vonatkozásai is vannak A m gyaro szá i búzaár julius 12-én, mikor a N^p> leo.i annv 4975 ko-onával, a huza pedig 5150 koronával jegyeiteiett, meghaladta az aranyparitást és azóta állandóan fölül van az arany érté- i kelésének a színvonalán. Ez azt jelenti, hogy ma kevesebb búzát lehet kr-pni egy mfghí tárolod mennyiségű aranyért, mint a bíke utolsó eszterdeiében. önmagában ez má«- nagyon sajnálatos jelenség volna a fogyasz'ó szempontjából, de a buza e tűiért ke1 ésének, amely kétégtelenül a Futura vásárló akciójának a nyomán keletkezeit, más következései is vannak. Poniossn ki lehet mutatni az j összefüggést a buza árának emelkedése és a koronának zürbhi jegyzése között. Julius 14 én, mikor a buza átmenetileg 5050 koronára olcsóbbodott, Zdr'chben a korona i 0-42-re javult. Minden tovlbbi ár- j emelkedésre Zürich a korona alacsonyabb értékelésével reagált. Kétségtelen ilyenformán, hogy a koronának az utolsó két hét folyamán tOriént nagy külföldi zuhtnása a bura drágulásának a következése. A Helyzet megváltozott. Azelőtt idebent mindig nagyobb vásárlóereje volt a koronának, mint a külföldön és a korona vásárlóképefsége utólag igazodott a zürichi jegyzéshez, most ellenben a külföld azt nézi, hogy idebent mennyi búzát adnak a koronáért és annál kevesebbre értékeli, mentől kisebb annak belföldi visárló ereje. A buza , leit a magyar koronának a külföldi i barométere. Azok a közgazdasági I bölcsek, akik azt hirdették, hogy I mindegy, mit cíinál Zürich, most bo djguk Ichetf ek. Mo>t má' Züric1! nem diktál, hanem alkalmazkodik j hozzánk. Igaz, bogy r.em i o< köszönet ! van tenne. Többet a külbld se í hajlandó adni a mag; ar koronaért,mint amennyire Magyarországon besülik. t Héjjas szabadlábrahelyezését követelte egy kecskeméti küldöttség. A deputáció tagjai súlyosan inzultálták Miklós Andort. Ami idáig történt, a legsötétebb ki'áiáüok lehe őségét vetíti eőte. A jövedelmek nem tudnax lépést tartani a drágulással s a Kaxd^sági tgyensuiy veszedelmesen a fö bnru ás feié hajladozik. A n unkabérck, a külföldi nyersanyagbehoz.ital és az ipari termelés köliségei emelkednek. A közöns^" nagyrészének vásárlóképessége egyre szűkebb korlátok közé szóiul. A luxustól és a kulturális kiadásokról a legtöbben már lemondtak, most az életszükségletek következnek. Ujabb pénzmennyiségeknek, helyesebben papirostflm-gekn.k a feszivattyuzása a gazdasági életbe pedig nem segít, mert az megint csak a pénz és átu közötti értékarányt tolja el és a drágaságot súlyos bi: ja. Hogy mire vezet a bankóprésnek nyaklónélküli járatása, azt legjobban szomszédos Ausztriának a példája bizonyltja. Ma, mikor . :nne vagyunk a drágtság sodrában, nem lehet elégszer ismételni ezeket a közkeletű igazságokat, melyeknek megértéséhez igazán nincs szükség nagy fináncpolitikai bölcsességre. De nem le set elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy a sötét felhő gyanánt tornyotu'ó gazdasági veszedelmekkel szemben orvosságnak a nemzetgyűlés által kiküldött bizottságnak a .tárgyalásai" nem eegendík. Puszta tárgyalásokkal még soiasem oldoltak meg gazdasági kérdéseket. E;ek mrgo'dásához akarás kell és komoly termelő politika. Már pedig ez az a pont, amelyet fölülről S2ün'elenül emlegetnek, de a valóeágaan annál kevésbé gyakorolnak. BUDAPEST, julius 26. Szerda délben 12 óra tájban körülbelül 150 főből álló küldött ég jelent meg a parlament épületében Kecskemét környékéről, de sok^n vol ak budapestiek is. A küldöttséget dr. Kiss Menyhért képviselő vezeite és sorakoztatta a kupolacsarnokban. Megjelenésük után a hírlapok parlamenti tudósítói kijöttek a kupolacsarnokba, amihez törvényadta joguk volt. Kérdezősködtek a küldöttség néhány tagjától, hogy mi a kívánságuk és ki a küldöttség vezetője. Fele'et helyett odalépett az újságírók eié egy zubbony-zerü kabátot viselő ember és azt kérdezte tőlük fenyegető hangon, hogy milyen lapnak imák és zsidók e ? Az újságírók azt felelték, hogy ők kötelességüket és hivatásukét teljesilik és nem tartoznak a küldőit f g tagjainak sem lapjukról, sein felekezeti viszonyaikról beszámolni. A küldöttség tagjai eközben az újságírókat körülfogták és fenyegető magatartást tanúsítottak velük szemben. E^y hang megszólalt az újságírók-t körülfogd gyűrűből: — Zsidók, ki inneni Eey másik a következőket kiáltotta: — Zsidók, menjetek azonnal el innen, mert ha nem, mi majd „elküldünk" benneteket! Ezt a je'enetet Kiss Menyhétt nemzetgyűlési képviselő hallotta és látta, anélkül atonban, hogy közbelépett volna. K*;t újságíró ezután a terror kényszere alatt eltávozod és pa naszra ment Karoffiát háznagyhoz, aki Kijelentette, hogy a szükséges intézkedéseket megtette és hogy a küldött ^nec a Házban való megjelenésére Pékár Gyula kért tőle engedélyt Az .zgalom a kupola csarnokban e közben egyre fokozódott. A küldöttség tagjai mindenkiben zsidót láttak. A Undúan ezt kiabálták: — A zsidók pusztuljanak innen. Zúdóvért akarunk inniI A küldöttség legtöbb tagjánál bot | és bikacsök volt. Hisonló közbekiál. I tásoK oő.-tí.l töpüit' k ÓZ ujságiiók • fi*, arai tlien « jelen volt Miklós Andor szerkesztő erélyesen kikelt. | Ekkor valaki a küldöttség tag jal közül bikacsökkel hasbaverte Miklós Andort. Az iz< alom igen feszült vo't. Miniós Andort kitus'koltáv, nehogy r. é.r sul>o a b következménye legyen e-nck a doognik. Felkenő tájban érkezett gróf Bethlen István miniszterelnök Daruváry i'wáijügyminÍFzier kíséretében a kupübc.-arnokbi, ahol a Vüldöitxtig fogediamHynt k nevében dr. Zana Ferenc kecskeméti ügyvéd intézett beszed, i a rvinisz'erelnö'ihöz: — Mi megaiaeóna1* érezűk, mondxlü, hoj.y a veiírünk, Hé,jas Iván, fogságban tinyUdik. A niSüyar állarnnat: érdeke, hogy ö rögtön szabadiábra kerüljöi (Közbekiállások: Nem megyünk addig innen tll) E után Zsitvay Tibor in erpellációjlval f glátkozott Zana és kifejte, te, hogy a miniszterelnök válaszában azt mondotta, hogy haladéktalanul intézkedni fog szabadonbocsátása ügyébe". Az a bűntény, amelylyel öt vádoljo!:.., (Közbei 'állások: Nem bün, hazafiság voltl) Több garancia vagyunk mi, mintha húszmillió koronát tes£ le e^y alföldi magyar. Vagy kibocsátják Héjjast.. vagv itt maradunk mindnyájan, ö fogja megóvni a mi szabadságharcunkat. Tartóztassanak le minket helyette, de ötet bocsássák szabadon. Ezután Borbély József kisgazda beszélt a kecsk«.mthi g^zdaközönség nevében. „A Uaszák és a kapák, mondotta, már mind kézben vannak. Olyan nagy az keseredés.^iogy Héjjas r.sbadlábra helyezését már mm is kérjük, hanem követeljük. — Ha Héjjas nélkül megyünk vissza, Kecskeméten minket agyonvernek. Odilent az Alföldön azt f ondják, bt urak itt szónokolnak, de eljárnak a z idó kaszinókba. Njm szabad a keresztény kor ;>ánytak szimpatizálni a zsidókkal, c;aka keresztény magyarokkal. A miniszterelnök válasza. Bethlen miniszterelnök láthatóan idegesen és nyugtalanul hallgaíia végig a szónoklatokat és a következőket válaszolta: — Önök kéréssel jöttek hozzám és nem követeléssel, bár az utolsó szónokuk ezt követelés formájában adla elő. — Önök arra hivatkoztak, hogy a forradalmakkal szemben helyi állottak és helyt állanak. Nem lehelnek tehát hivatottak arra, hogy forradalmi hangon beszéljenek. Mert forradalmi hang az, ha valaki idejön a