Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-26 / 170. szám

Szeged. 1922. julius 26. Ára 6 korona. Szerda, lil. évf., 170 si. Kenyér. Szegény kisgazdák! Az ember Fzive valósául n emik rajluk, ha olvassa azokat a kiágazdi-beszede­ket és vezércik^eke, amelyekben mint érzékeny ntbántsvi ágok és szemérmes mimózák tiltakoznak az ellen a gúnyos des'rustiv hang ellen, fmeiiyel kereszteny és liberá­lis oldalról t-e>eiik őket, szegénve­ket, az égbe-öve'<vó búzaárak, vala­mint parlamenti kiszó.'ásaik és el­múlásuk miatt. Szegény kisgazdák! ök már kora hajnalban, söt hajnal előtt szántanak, vetnek és antnaif, pirospo sgás arccal és feszülő iz­mokkal, tele életkedvvel és acélos akjrattal, m;g a nyavalyás és éhen­kórász városi ember olt görnyed rövidlátó szemekkel és beesett va.lal az Íróasztala meilett és végzi azt a bizonyos szellemi munkát, ameiyet se kilóval, >e méerrel nem lehet fölmérni. Hát jó, adas ék teljes tisztelet és minden secsü!ei, sőt minden földi jó e kisgazdának, aki ezelőtt a be­csületes paraszt névre hallgatott, de lám, leguVibb — megint KunaP. An­drás beszélt a nemzetgyűlésen és pedig „minden oldalon általános de­rültség közben". Kuna P. András olyan egyszerűnek látja a világot, hogy ?z már egyenesen megható. Ő a legtöbb baj forrását íbban latja, hogy „nem keilene beengedni azt a sok ringy-rongyoí, a pókhálcfele szöveteket" és az októberi össze­omlás; őszerinte ugy lehetett vo!n< megakadaiyozni, ha Andrássy odaállott voina a fölséges király ur elé és azt mondta volna neki: „ne merj el, marjdj i t" s akkor minden rendben lett volna. Az ilyen szociális érzékkel és az ilyen történelemfilozófiává! csakugyan nem lehet vitatkozni. Kuna P. András a szocialistákat Kempis Tamás hit­buzgalmi müvével akarja „jó útra" téríteni a huszadik század elején, ami e&észen ugy fest, mintha valaki a cuváth-ijóWc és a negvvenkette* ágyú, meg a repülőflotta és tank­támadás sorában fiintákkal és mor­dályokkal kísérletezne. A bu-a ára p:dig hétről-hétre, sőt napról-napra emelkedik és Kuna P. András, aki a maixumussal próbál szélmalomharcot kezdeni és a szalmaka^al tetejéről nézi a világot, bizony inkább beszélne erről a hozzá egészen közeifekvő témáról, amely ma-holnao nemzeti katasztrófát fog jelenteni. Hogy mit mondóit Marx és mit nem mondott, azt bizza „arra a miniszterre" — ahogy maga Kuna P. kifejezte ma»át, arra a „hogy is hivják csak* — Garamira Az mint „szakember" igazán jobban tudja. A Marx-féle es a Marx-ellenes el­méletek tis7.ázásánál azonban jóval fontosabb s mindenek fölött sokkal sürgősebb föladat volna a kenyér­és kenyérárelméleteknek valami gya­korlati, a nélkülözőket és ínségeseket kielégítő megoldása. Szilágyi Lajos szinvailást akar Nagyatáditól A nemzetgyűlés folytatta az indemnitás vitáját. A következő szónok BUDAPEST, julius 25 A nemzet­gyűlés mai ülésén Hébelt Ede szo­ciáldemokrata képviselő napirend előtt bejei intette menteimi jogának meg<értésü. A budapesti rendőrség ugyanis elővezetés terhe mellett meg­idézte. azon a címen, hogy elhagyta Budapestet, Sopronba utazott, noha rendőri fölügyelet alatt all a vonaton régebben tett valami kijelentése miatt. Az Indemnitási vita első szónoka Tankovics Szilárd kor­mánypárti kijelenti, hogy a válasz­tásoknál nem történtek atrocitások. (Ellentmondás az ellénzéken.) A pitos szegfű miatt polemizál a szo­ciáldemokratákkal. A numeiusclausust egyénileg nem tartja szerencsésnek, mert a haladás híve, de ha a kor­mány ugy találja hogy szolgálatot tesz vele az országnak, akkor ueg­pártról: Nein kellett volna hábo­rút csinálni! Szilágyi Lajos : Fölszólitom a szo­cialista pártot, nyilatkozzék, hogy az állandó hadseieg fölállítása és a to­borzás beszüntetése dolgában velünk tarte? Fölkiáltások a szocialistáknál: Nem vagyunk önökkel! Szilágyi Lajos: Ha nincsenek, akkor kételkedünk, hogy segítsé­günkre sietnének a trianoni béke megváltoztatására. A szocialistákkal, mint általában az ellenzékkel, azon­i ban karöltve halad mindazokban a j kérdésekben, amelyek a hazát és a : munkásokat pártolják A piros szeg­I fűt persze határozott provoxálásnak i tekinti. Drózdy Győző: Piros bársony­széket csak nem tűzhetnek a gomb­lyukba 1 (Derültség. Nagy zaj. Prop­í hajUk előtte. A sajtótól azt kivánja, ! Per Sándort több közbeszólása miatt az elnök rendreutasítja). Szilágyi Lajos: A kormány reak­ciós, nem viseltetik irán a bizalom­mal, az indemnitást nem fogadj^ cl. Buday Dezső kormánypárti tiltakozik a; ellen, hogy a Kormánypárton fordultak csak elő vátasztábi visszaélések. Az indemni­tást elfogadja. Utána • Cziegler Emil beszél. Szóváteszi a magántisztviselők kérdését. A kurzusról azt mondja, hogy inkább pogány kurzusnak le­hetne nevezni. Ezután a Ferenc József kereskedelmi kórház ügyével foglalkozva határozati javaslatot nyújt be, amelyben kivánja: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, nogy a kereskedelmi kórháznál a tisztviselő­biztosítás 4000 koronás értékhatárát szüntesse be. Az elnök ezután a nemzetgyűlés folytatását délután négy órára ha­lasztja el. A délutáni ülésen első fölszólaló förster Gyula Szilágyi délelőtti beszédévei pole­mizál. Hosszasan beszél a földbir­tokreforin ellen. A mezőgazdasági ipar kiépítését követeli Noha pár­toijkivül.i megszavazza az indem­nitást. Kétly Anna szociáldemokrata volt a következő fölszólaló. Mint ahogy most Szilágyi Lajos megállapította, mondotta, leg­többet itt ma a szocialistákkal fog­lalkoznak. Ez örvendetes jelenség. Készben azonban sajnálatos, mert nem foglalkoznak velük olyan tár­gyilagosan, mint ahogy azt megér­demelnek. Látszik ebből, hogy nem ismerik a szocialista párt program­ját. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. h jgy az az igazi közvéleményt fejezze ki. A királykérdést kikapcsolandónak tartja. Szilágyi Lajoe a következő szánok. A kormány összes választási rendeleteit törvény­'e'eneknek lartj i és törvénytelennek az Összeült nemzetgyűlést is. Ha az ellenzék jutott volna többségre, első dolga lett vtlna a nemzetgyűlés föl­oszlatása és az uj valaszlá o< Kiírása , a Fritdiich féle rendelet aNpj^n. Az j a vád, hogy a válaszlói javaslatot i az elienzék megobsruálta volna, közönséges, hitvány rágalom. A í választásokat a kormány a mellék­kormányokkal együtt vezette. Nép­ámítás és a kommunizmus tenyésztése volt ez a választás. Határozati javas­latot nyújt be, amely szerint mondja ki a nemzetgyűlés, hogy titkos egye­sületnek tagja nem lehet nemzet­gyűlési képviselő. ínég olyan sem, aki becsületszavát kötötte le bizonyos elvek érdekében. Kószó István: Hát a szabadkőmű­vesekkel mi lesz? Sándor Pál; Szilágyi nem volt szabadkőműves 1 , Szilágyi Lajos: A kormány nem­zeti elvek nangoztatásával megcsi­nálta a nemzetköziséget. Zsidóelle­nes jelszavakkal dolgozott és zsidó pénzzel választott. (A minititerelnök gúnyosan nevet.) Ezután Nagyatádi­ról beszél, akit elvföladással vádol. (Az elnök ezért meginti.) Hogy Nagy­atádit és társait színvallásra kény­szerítse, határozati javaslatot nyújt be, amely szerint mondja ki a nem­zetgyűlés, hogy az általános, egyenlő, titkos valasztási jog alapján áll és ityen irányú választójogi javaslata; haladéktalanul készítsen. Ezután a szociáldemokraták elten beszél, aki­ket a bolsevizmusért, úgymond fele­lőscég terhel. A Népszava a hadse­reget szidalmazta. Fölkidltások a szociáldemokrata Qörgey István a mezőgazdasági több<ermeléssei foglakozik. Az okszerű g zdálkodás nagy hiányát látjuk mindé Ott. Cu­' korgyáraink évente 15.000 vagon cukrot gyártanak és mégis behoza­talra vagyunk utalva. Ennek az az oka, hogy a gyárosok és a gazdák a répa arában nen tudnak meg­egyezni és a gazdák ilyenképen inkább lemondanak a termelésről. Az internáló táborok ellen van, de amikor az országban folyó végeién izgatást látja, , kénytelen az' a ha­sonlítást tenni, hogy a vesze* tség ellen is ebzá; lattal védekeznek. Az indemnitást elfogadja. Létay Ernő a következő szónok, aki a kormány pénzügyi po'itixáját kifogásolja. A kivételes rerdelk-ízések fölfüggeszté­sét sürgeti. Az iademtitást nem fo­gadja el. Interpelláció a fölkelök érdekében. Dr. Zsitvay Tibor sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt A nyugatma' varországi fölkelök ügyében inferoeuíl. Megállapították, mondotta, hogy a fölkelők hazafias szándékból cselekedtek. Kérdi a kor­mányt, hogy hajlándó-e intézkedést tenni, hogy ne .statáriális biróság tárgyalja a fölkelők ügyét, hanem a ; rendes biróság? Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal válaszol. A jogrendért, a nyugalomért, mondja, a kormány felelős. És a kormány nem tehet állampolgárok között ab­ban a tekintetben különbséget, hogy hazafiasan avagy nem hazafiasra cseleljBett. Tiltakozik az ellen, hogy kérésM álljanak a kormány elé az­iránt, hogy k'ilönbséget tegyen ál­lampolgárotok bizonyos cselek­ményei szempontfából. Kétségtelen azonban, hogy a fölkelőket hazafias intenciók ve:.ették és a kormány is csak sajnálattal nyúl azokhoz az eszközökhöz, amelyeket alkalmazni szükségesnek látott. Azt a megnyug­tatást adhatja, hogy a biróság is enyhitö körülménynek fogja venni a hazafias célt. A Ház a választ tudomásul veszi. Az ülés háromnegyed 8-kor ért véget. Az ántánt vállalja a bécsi missziók költségeit BÉCS, julius 25. Az ántánt po­litikai ellenőrző bizottságának összes személyi kiadásait eddig Ausztria fizette Most azonban a nagyhalmak hajlandóknak mutatkoznak arra, hogy Ausztriát ez alól a teher alól fölszabadítsák. Hir szerint az ántánt egy évre viszamnenőleg magára vállalja a Bécsben idözö ántánt missziók költségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents