Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-23 / 168. szám

Sieged. 1922. julíut 23 Ara 6 korona. Vasárnap, 111. évi.. 168. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre 1440 kor. I Negyedévre 360 kor. fél évre 720 • I Egy hóra 120* Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG É8 KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. Az aranybulla. Azt szokták mondani, hogy mi históriai érzékű nemzet vagyunk Históriai érzékű nemzeteknél föl ételezhelő, hos>y történelmüknek legalább a legjelentősebb eseményeit és a századion t\ képződöit alkotmánynak legfontosabb fejlődési pontjait itmerik. Mésis ha ma, a pontosan hétszázesztendös aranybullának a jubileumán, amely harmircegyedik pontjának kivételével formailag még ma is része a migyar lörvénytárnik azt a kérdést inté'nök akárkihez, — mé*; a történelem- tanárokat *em véve ki, — hogy mi van tulajdonképen az 'ranybullában, a válasz a legtöbb ese ben r.ehány nagyon általánossápban n OZ5Ó frázisra szoritkoznélr. Szinte halljuk ezeket a klises-zerüen reprodukálható feleleteket. Az angol mellett mi vagyunk Európának legrégibb alkotmonyos nemzete. Az aranybulla majdnem olyan légi, mint a magna charta. Az aranybulla a magvar nemesi szabadság biz ositéka bármirő fölülről jövő önkénynyel ízemben. Az aranybullának volt egy pontfl, rrely a nemzeteknek a fegyveres ellenállás jogát biztosította a királlyal szeTb.n. Ezt a pontot később eltörültük. Pont. Se több, se kevesebb, ez az, amit az átlagos müveit közönség nálunk iud az aranybu'láról. Az olvasó megbocsát nekünk, ha ez egyszer ezen a helyt.i, meiy rendesen a nap'" politikai események glosszáinak van szentelve, históriai visszaemlékezésekbe bocsátkozunk és visszamegyünk az elsó Árpád-királyo!< uralkodásának az idejéig, hogy megmagyarázzuk alkotmányunk e legfonio.abb pillérének a létrejöttét. Hihetetlenül nagy ur volt akkoriban a király, nálunk is, másutt is, nem ugy, mint most, mikor a király kodás a csökkenő jelentőségű mes erségek közé tartozik. A királyé volt a tömi száJlásbirtokok:ól eltekintve, az országnak legnagyobb része, melyet a kirágnak személyes tisziviseiói, az hpánok igazgatlak. Ezek gytijtöiték be a király számára a terményeket, hajtották be az adót, és hábnru eseién az ő vezetésük alatt ^.állott h dha a királyi birtokoknak a répe. Nen esség trcde'ileg nem volt, csak szíbadok. akik a közös törzsi birtokokon éliek. Külön földtulajdonnal a királyon kivül csak az egyh.V. rendelkezett. Et a helyret a XII. F:ázad derekától kezdve roha-rosan kezdett I mcgvál o;ni. Eő:zOr külföldről be- I te'epedett idehere^ncK, azután az , elég gya'-ori családi harcokban a ki- J ráiyok adományozni kezdtek a királyi tir'okok.v. Ifjabb és idöcebb » királyok földdel jutalmazták a má- i siklói való elpártolást. Az árulásért kapott föld lett igen sok esetben a a későbbi grisztokr-ciának az anyagi alapja. Gyenge királyok és közöttük legfőként II. Endre tetszelepve irták okleveleikben, hogy a király bőkezűségének csak a mértéktelenség lehet a határa. Folyt is az a bökezü játék olyan korlátlanul, hogy a királyság az aranybullát megelőző esztendőben elvesztet'e hat-Imának gazdasági alapjait. Minden kísérlet a segi'ségre Hiábavalónak bizonyult. A király tömegesen veretett olyan ezüstpénzt, amelyben alig volt ezüst, évről-évre bevonatta a pénzt és bizonyos öeszeg levonása mellett uj rénzt bocsátott ki helyelte, ?z áli?nii jövedelmeket pedig bérbeadta az izmaelitáknak és zsidóknak. Mindebben föl lehet ismerni a mai pénzügyi politikának lényeges alkatelemeit. Az ezüsttelen ezüstpénznek a tömeges verése nem egyéb a m?i bankjegyszaporitásnál. A levonással való becserélés a lebélyegzés ősapja. A királyi jövedelmek bérbeadása pedig nem etyéb a más monopólumok és privilégiumok rendsóerén4!. Nem lévén azonban a XIII. században kurzus, ebben a jövedelmező üzletágban akkoriban az izmaeliták és zsidók részesedtek. Igaz, hogy a papokat kivéve akkortájt nem nagyon volt keresztény vitézi ember, aki értei e volna s betűvetés és számolás nthéz mesterségét. Ezek a bérlők nyúzták, az előkelők pedig robottal és más egyébbel sanyargatták a föld szegény népét. Puszta fináncpolitikai bűvészkedésekkel akkor se lehetett élő vízre tolni az ál'amnak zátonyra jutott hajóját. Irtózatos nyomor, drágaság és elégedellersíg támadt mindenfelé. Rendet kellett teremteni. A rendcsinálást, az ifjabb király néven ismert trónörökös, a későbbi IV. Bíla kezdte n eg. Nekilátott, hogy visszaadj) a hatalmasoktól a könynyelmüen edományozoit, vegy általuk erőszakosan e ragadóst koronajavikat. Az elnyomottak és kizsákmányoltak eic^edetlenségéhez igy járult hozzá a hatalmasok ellenszegü'ése. A király bántja a szabadságukat I A hatalmi és gazdasági kérdést átjátszották közjogi térre, ami azóla sem szokatlan jelenség a magyar politikában. Ezeknek az ellentétes tényezőknek az összehívásából jött létre az aranybulla, dicsőséges Endre király uralkodásának tizenhetedik évében, n testté leit ige utáni ezerket.öszázliuszonketledik esztendejében. Bizony kompromisszumos törvény volt az aranybulla mindegyik irányban. Kimondja, hogy évről-évre országgyűlés , toita: dó és o't minden szebau ember < a egjelenhct. Megtiltja, ho«y a lutal- j man.k a náluk työngébbcle; nyomo- j ri sák. Iritézkeoik, hogy az ispánok • csfk a maguk népe fölött ítélkezzenek. Megáll? pitja a hadbavonulás kötelezettségének eseteit. Idegenek országos méltóságot ne viselhessenek. Királyi lovászok, solymárok é* pecérek nemesek falvaira re szálljanak, a király disznói nemesek etdein és rétjein re legeljenek. Egész megyét, vagy méltóságot senki Örök jószágul ne kaphasson, de amit valaki méltó szolgálatával szerzett, attól tneg ne fosztassék. Az uj pénz jó legyen. Izmaeliták és zsidók tisztséget ne viselhessenek. Ha valald a törvény rendén elmarasztalóit, azt senki védelmébe ne vehesse. Ma ennek jogrendbelyreállifás a neve. Senki két tisztséget ne vise.hessen. Végezetül, ha valamelyik király e 'örvényt meg nem tartaná, hűtlenség szégyene nélkül neki akárki ellentállhat. Amint e rövid szemelvényből látható, benne volt az aranybullában minden, akárcsak az egységes párt A letartóztatott Héjjast az Ébredők ki akarták szabadítani. programjában. S jno.', az aranybulla idejében mindezeket a törekvéseket siker nem koronázta. A hatalmasok jogtalan birtokaikat nem adták vissza, mert bebizonyították, hogy méh szolgálatokkal szerezték őket. A gyöngébbeket továbbra is nyomorították. Piivilégiumokat továbbra is kapt&k és osztogattak. A rossz pinz továbbra is szaporodott. A királyi jövedelmeket továbbra is bérbe adogatták. Igazs«Sg;alan Ítéleteket továbbra is hoztak és mindig akadtak, akik védelmükbe vették a törvény el'en vétőket. A nagyok büntetlenek maradtak és legföljebb a lovászok, solymárok és pecérek voltak, akiket elitéltek és a király disznait vonták felelősségre, ha idegen ?rdőkben, vagy réteken legelésztek. Az aranybulla papiros törvény maradt. Husz ewtendővel utána jött a mindent elsöprő áradat, a tatárjűr^B .. . BUDAPEST, julius 22. A nyugat magyarországi fölkelők összetoborzása miatt Héjjas Iván letartóztatásban van. Hivei, kiszabadítósára tettek kísérletet. Ez igy történt: Szombaton délelőtt autók száguldottak a főváros utcáin és a következő szövegű röpiratokat szórták szét: Magyar Testvéreim I Héjjas Ivánt pénteken délután letartóztatták. Fogházban, gonosztevők cellájában, a társadalom söpredékeinek épült kazamatákban ül a keresztény magyarság legnagyobb hőse, a meg nem alkuvó magyarság körülrajongott bálványa, Nyugitmagyarország legendás fölszabsditója. Ma nem az ország összeomlasztó! ülnek ott, nem a kizsákmányoló zsidó tőkések, nem a láncosok, nem az árdrágítók, a cukorbirók, a panamisták, nem azok, akik a magyar munkást és tisztviselőt éhhatálba koi bácsolják. Mindnyájunkat megaláztak, ezt a megalázást nem türjük. Héjjast nem engedjük I Oda dörögjük az ujjongó zsidóknak: mi vagyunk az urak I Élünk és elgázolni nem tudnak bennünket. A TiszaDuna köze, a Dunántul, a Tiszántúl és Budapest keresztény lakossága meg fogja tdni a méltó választ a zsidó országvezetők ujjongására. Héjjas Iván vállainkon fog kiszabadulni börtönéből és ezért azok fognak megfizetni, akik most vigadoznak. Éljen Héjjas Iván I Szombaton dílben fél egy órakor jelentették telefonon a rendőrfőkupitányságna!' és a rendőif'parancsnokságnak, i.ogy a körúton nyitott autó irlad, amelyből réhány fiatal ember röpcédulát szőr az u cira. A nyomdajelzásnélküli nyomtaiványokban, illetve a röpiratokban írtakat közölték a rendőrséggel. Ezeket a röpcédulákat az ébredők nevében szórták szét &z utcákon. A főkapitányságon és a rendőiföparancsnokoágon egyidejűleg tették meg az intézkedéseket a röpcedulák további (erjesztésének a megakadályozására. Délután félkettőre a IX. kerületi kapitányságra bekísérték a rendőrök „A III. 851" számú autót, amelyből az ÉME röpcédulált szórták. A főkapitányság intézkedett, hogy az autó utasait is kisérjék be a főkapitányság. A nyomdajelzés nélkül kiadott :;>.édulák ügyében eljárás indul rr.eg a rOpcédutak szerkesztői és készítőt ellen. Héjjas letarlóztatása ügyében egyébként illetékes helyen a következőket mondották: — Ez nem politikai Ugy, kizárólag a rendőrség és az ügyészség hatáskörébe tarozik, ott fogják majd elintézni. A letartóztatott Héjjast átkísérték az Ügyészségre. Megmarad vallomása mellett, hogy ő hazafias célzattal toborzott. Arra számított, hogy Ausztriában kikiálljik a proletárdiktatúrát, aminek következése lesz, hogy a kisántánt megszállja Ausztria egész területét s igy Nyugatmagyarország Ausztriának átadott területét is. Ezt a megízálUst akarta csapataival megakadályozni. A k< rác.;fai összeGyapjufonalakaí, férfi, női ruhákat, köppenyeket művésziesen fest és vegyileg tisztit meglepő olcsó árak mellett. Gyászesetben festés 24 óra alatt készül. Kérem a címre mindenki saját érdekében figyeljen. Lichtner Ármin kelmefestő és vegyirahatíszíitó Szeged, Valéria-tér 14. (Hajiac, Botor JáttOSÍS Ctiet mellett.)