Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-22 / 167. szám

Stéged 1922. julius 22 ára 6 korona, Szombat, 111. évi., 167. sz. ELŐFIZETÉSI Efy írre 1440 kor, fél érre 720 » ARAK: Negyedévre 360 kor. Egy hóra 120 ' A nyugatosok. A kard nyuga'osairól van szó. Ez az uj irány, amely másodszor kavar felhőket a nemzet amúgy is borús egén, élénken emlékeztet szittya vitézeink régmúlt kalandozásaira, véres kiruccanásaira a nyugat felé. A nemzet akkor míg szive dobbanásában érezte a nye'srn lázadozó ázsiai vért s nyílzáporral borította el a Nyugat testét. Vér és vér folyt akkor magyar diada'ok nyomán és a hősi nemzet első feiszecsapásai megdöngették a nyugati kapukat. A Nyugat pedig mélyen lelkébe zárta a fejszecsapásoka'. Egy évezred finomító malomkövei sem tudák lemorzsolni rólunk a vandál nemzet hírét és sokaknak m^g ma is .pusztabetyár" a magvar. Pedig mi tudjuk, nfgyon is tudjuk, hogy vé es kalandozások hőskora rég lejárt és bár megérletlenül és sohase méltányoltan a kulluráérl való verejtékes harcokban keresünk hősi dicsőséget. De lám régmultak korrektúrája még el sem kékült, máris uj förgetegek támadnak, uj sziryaébredés vészhirei borítják el a küllő di s; jtót és fölírják ismét a magyart a fekete táblára. Érthető a mi lázedozásunk, érthető a mi met csonkításunk elleni fölhOtdíjlé-ünk. De mit tegyünk ma, h3 a hatalmasak rem akarták megérteni ? Az első nyugatmagyarországi föl kel-'s kudarccal végződött, íme, a má-od kat „amatőr honmentók" vállalkozásának nevezte Prónay Pál és bíróság eJé állítja őket a kormány. A fölkelők ideálisla, jóhiszemű fiatalok voltak, a fölbujtók: meglett férfiak. Vójjon szat-ad volt-e — akár őszinte hazaf.ai felbuzdulásukban — ismét élére állitar.iok Csonkamatyarors»ág arnugy is kénye* helyzuét ? Ha azt hib?i ez a néhány tucat fiatal magyar hogy a Bónis páter és a Mészáros professzor ur szavára támadt felelőtlen kardcsörtetés megfutamítja az ellenünk szervezkedett nagy és khhatdimakat, ugy nagyon ártalmsán tévednek. Hiszen ha ugy lenne \ Ha holnap már Szent Gallér, g ju tiirak I De hogyan lehet ebben tsz ze' hirni csak pillanatra isi A felelő,ien honmentfs egyenlővé válik a hazaárulással íbban a pillanatban, amint az a nemzet kárául szolgál. És ez az eset itt kétségtelen. Akik saját szakái ukra elindu tak, nem is az osztrákok, hanem az egész ellenünk szervezkedett világ ellen, azok most nagyon sokat ártottak az országnak. Nem a meggondolatlanság es a zibolátlanság, hanem az okosság s a lelkek fegyelme viheti c>ak előbbre a nemzet sorsát Örvendetes, hogy a kormány ez egyszer radikális eszközökhöz nyúlt és nem türi a felelőtlenség garázdálkodását, mint eltűr,e sokszor, ha befelé nyilvánult meg. Szűnjenek is meg már az államok az államban s ne lehessen alkalma és módja egyeseknek és csoportoknak arra, hogy az ország nyugalmát felborítsák. | Kifelé és befelé egyaránt békés itt az idő, most vagy soha — kardmunkára, a józan fej, a szorgos kéz d*l, puskával rohanjunk neki a vimunkájára van most szükség s csak lágnak s ha csupasz fejjel is, de ez érlelhet diadalt Csupán törtető menjünk neki — a falnak, álapos olok prédikálhatják, hogy — Az indemnitás nagy vitája. Grieger, Pallavicini, Wolff Károly és Várnai Dániei beszédei. BUDAPEST, julius 21. A nemzetgyűlésen az indemnitás vitáját folytatták. Napirend előtt Bdnffy külügyminiszter szólalt föl s a nyugatmagyarországi ügyről való nyilatkozatát l8punk más helyén közöljük. Grieger Miklós volt az indemitási javaslat első szónoka. Az ellenzék céljáról beszélt. Ezer oka volna, úgymond, az ellenzéknek, hogy a parlament munkásságát megakaszza, de a gazdasági krízis következtében eláll a harctól és várja a gazdasági javaslatokat Nincs értelme, hogy a miniszterelnök az 1913. évi házszabályokkal fenyegetődzék. Majd a kormánypárt összeállításáról beszél. Ebben a volt kisgazdapárt a vert sereg képét mutatja, noha Klebelsberg is fölkapott kisgazdának, mert ; ujabban 10 hold földre tudott szert 1 tenni. Klebelsberg a tisztviselők ba: rátja, tipilus politikai heimofrodda. ! (Az elnök ezért a kifejezésért rendreutasít a szónokot) Az az ut, amelyen a nemzetnek küzdenie keil, a demokrácia utja, de a kormány nem követi ezt az utat Beszél sz antidemokratikus választójogról. Majd a szociáldemokrata partról szól hosszabban s többek közt ezeket mondja: — Mint pap, az Ur szőlőjében • dolgozom és soha sem feledkezem meg arról, hogy a pap nemcsak arra való, hogy a szegénynek türelmet, a gazdagnak alázatosságot prédikáljon, hanem hogy igazságot és emberszeretetet is hirdessen, nemcsak szavakban, hanem tettekben is. Mindig a szegények és elnyomottak védelmére kel'em összes eddig e'hangzott parlamenti beszédeimben és innen, a nemzetgyűlés padjaiból üzentem meg a munkásságnak, hogy harcoljon minden erejével az elnyomás ellen, küzdjön jobb életért, szebb otthonért, de szervezkedésében ne legyen erőszakos, erkölcstelen és fiazafiatlan. (Helyeslés az egész Házban.) — Ezt mondom önöknek is, igen tisztelt képviselőtársaim. (A szccialsták felé fordul.) Én elvi ellentétben állok önökkel azért. De ez nem akadályoz meg engem abban, hogy ha a munkásságot akarják védelmezni a kiuzsorázás ellen és a gyöngéket akuják támogatni, vállvetve ne küzdjek önökkel. Abban a pillanatban, amikor a zsarnokság és terror alapjára lépnek, amelyek éles ellentétben állnak a szabadsággal, a vallással és a hazával, szembe kerülök önökkel. Minthogy a kormánnyá szemben nem viseltetem bizalommal, sz indemnitási Javaslatot nem fogadom el. (Zajos helyeslés, a szónokot számosan üdvözlik). Szünet után a kereskedelmi miniszter benyújtja a tisztességtelen versenyről és a sütőiparról szóló javaslatokat. Ezután Patacsl Dénes szólal föl és arról beszél, hogy n m válik becsületére senkinek sem az, hogy egyesek s nemzetgyü'ésen a kisgazdaképviselőket gúnyos megjegyzésekkei illetik. Nem szép, hogy karcagi Llyod Georgeröl beszélnek, meit ha Csontos Imre nem is olyan nagy térfi mint Lloyd George, de van olyan becsületes magyar férfi, mint bárki más. Ezután a szociáldemokrata párt szereplésével foglalkozik. A kormány iránt bizalommal van, az indemniúst elfogadja. Utána őrgróf Pallavicini György szólal föl, aki kijelenti, hogy ha az ellenzék elé olyan programot állítanak, ami lehetségessé teszi Magyarország újjáépítését, akkor mindenki félre fog lenni minden politikai ellentétet és regiieni fog a nagy közös munkában. A kormány közgazdasági programot nem adott, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter szólították csupán föl a nemzetgyűlés minden pártját, hogy támogassák őket munkájukban. A pénzügyminiszter ur*nem nagyon szép expozét nyuj'ott be, de ez is tele van negatívumokkal és pozitív dolgokat nem tartalmazott. Szükségesnek tartja, hogy az adójavaslatokat a szakkörök is tárgyalják. Aggályosnak lát;a az adójavaslatokat, mert a múltban a kormány pénzügyi politikája gen erősen agrarszinezetü volt és kimerült a csizmában. A forgalmi adó a legantitzociálisabb adónemnek mondható, ez tulajdonképen nem egyéb, mint lefelé menő progresszív adózás. Ugyanez áll az őrlési százalékra is, amely mezőgazdaságunkat sújtja a legjobban. Ha igaz, hogy a pénzügyminiszter a földbirtokok adóját buzavalutára akarja fölemelni, ugy ezt igen erősnek és rossznak tartja. Rossz esztendőoen, amikor rossz termés van és drága a buza, az adóalanynak többet kell lefizetni ezen az alapon, mint jó esztendőben. Ez tehát csak az agrárellenes irányzat megszilárdítására vezethet. Maximálásra és rekvirálásra gondolni sem lehet. Láttuk, hogy mire vetet ez a rendszer, láttuk, hogy ez is pusztán egyes osztályok terheit növeli. Ezután Szcitovszky Béla alelnök az ülést 2 órakor fölfüggesztette déluIán 4 órái,7. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kfllcaey-utca 6. V Telefon 13-33. A délutáni ülést 4 órakor nyitotta meg Qaál Gaszton elnök. Pallavicini György őrgróf folytatta beszdét — Nem lehet ugy pénzügyi politikát csinálni, hogy te ütöd az én zsidómat, én ütöm a te zsidódat. A kormány politikája nem agrár politika. A bolsevizmus óta csak a földreformot hozta. A földreform szükséges reform, sőt egy későn jött reform. A kormány egy lépést sem tesz a mezőgazdasági hitel érdekében. Ezután polemizál Nagyatádival. Nagyatádi maradt ugyan a régi, de a pártja nem, jobban mondva, ez megtagadta öt, mert elveit megváltoztatta. A kommün alatt éppen ugy benn volt a kabinetben, mint az előző forradalmak alatt Akkor a titkosság alapján állott, most a nyilt szavazás mellett elfogadta a miniszteri állást. Akárhogy vesszük is a dolgot, igaz, amit a volt kultuszminiszter a Házban mondott, hogy Nagyatádit (kezév.i mutatja) igy tartja kezébtn a miniszterelnök. Majd rátér a rotációs papír ügyére, bejelenti, hogy rotációs papirt husz koronáért lehetett volna kapni. Tettek ilyen ajánlatot, de ezt megtudta a sajtóosztáiy vezető tisztviselője... Rakovszky Vtván: Ki az? Pallavicini György: Eckhardt Tibor. Eckhardt a Futurával megvetette a papirost és folyton fokozódó áron adta el a lapoknak. Több lapnak kedvezményes áron bocsátott rendelkezésre papirost, sőt vidéki lapoknak is. Határozati javaslatot ter• je-zt be és kéri s nemzetgyűlést, hogy utasítsa a minisztert, hogy a rotációs pspir ügyének iratait tegye le a Ház asztalár Ezután a választási atrocitások*/* . ,szi szóvá. Beszél a kiv.teli engedélyekről. Ma is vannak mi,-., azt Tudja mindenki. Érdekes volna megtudni, hogy kik kapják. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy tegye le a Ház asztalára a kiviteesek névsorát. A kormányelnök azt mondotta, hogy a király rangjához méltóan élhetett, mert a kormány pénzt utalt ki számukra. E?zel szemben tény az, hogy a királyi család egy fillért sem kapott a kormánytól. Az indemnitási javaslatot nem fogadja el. Wolff Károly volt a kővetkező fölszólaló, aki a nemzetgyűlés tekintélyének helyreállításáról beszél. Azután a tőzsdéről szól. A tőzsde ma — úgymond — közönséges játékbarlang lett. A bankoknál szükségesnek tartja a numerus clausust. Beszél ezután a szocialisták deklarációjáról és a kommunizmusról. A kommunizmus ideális állapot volna, de csak az angyalok között, a valóságban még itt a földön — nem. Kérdezi, mi van a szocilisták internacionális összeköttetéseivel? Mit lehet azzal elérni az ország javára? Semmit sem. A nemzetköziség csak azoknak a lelkében fogamzott meg, akik idegennek érzik magukat hazájukban. Ha olvasom, hogy a német munkások dicsőséges német trikolór-