Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-21 / 166. szám

fcagW, l«t jultaa 81. SZEGED RendktvUli közgyűlés a városi alkalmazottak fizetésrende­zése ügyében. Máronrt*x«r koronát fizotésmini­mum. — Indítvány • buzavalutés földbérek aUaianoeitasára Több ízben irlunk már arról a leheetlen állapotról, ami a v rosi alkalmazottak fizetése körül uralko­dik. V-ncak ugyanis olyan városi alkalma, ottak, akik 1921-b'ii lepte* a város szolgálatába és bBVonia alig kapnak többet ezer koronánál, ami­ből természetesen nem fedezhetik legszükségesebb kiadásaikat sem és etek között npól-w.p?a zip.»rodik azoknak a száma, akik elhatározták, hogy kilépnek a sio'gálaitMW. Akad­már néhányan, küiönösen az adó­hivatal uj alkalmazottai között, akik keresztül is vitték elhatározásukat Ennek a kormány az oka, amennyi­ben a n ult év áprilisa óta fölvett alkalmazottakat kizárta a ti ziviselői javadalmazás nagyobb ré?zéí jelentő segélyekből. A város tanácsa is kö­vetett azért el ir.ulasz'ást, n ivei a m.gröviditeti alkalmazottak mél ány­lást érdemlő káliméit ridegséggel kezelte, ami meg növelte köröttük az elkeseredést. Ezt a kérdést végre meg kell o'dani. A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést sem juliu<ban, sem augusztusban nem tart, már pedig az emiitett alkalma­zottak fizitésrendezésének kérdése olyan sürgős hogy bieptember végéig nem tűrne halasztást. Értesülésünk fczerint a b zolisági tagok körében éppen ezért mozgalom indu't egy rendkívüli közgyűlés összehívására. A rendkívüli kozgyüiés összehívását kérő beadványt már több bizottsági tag aláirta és valószínűleg a n^pok ban át is nyújtják a főispánn k és ity lehet, hogy még ebben <1 hó­napban, dc legkésőbb euguztus elején összehívja a főispán a tör­vényhatósági bizottságot. A bizottsági tagok köreoen indult mozgalomnak, mint megbizhaló hely­ről értesülünk, már is van valami eredménye. A tanács állítólag már engedett valamit a visszautasító ál­láspontjából, amennyiben az a vé­lemény alakult ki, hogy az uj városi alkalmazónak számára 30Ü0 korona minimális havi fizetést, vagyis száz korona napidijat kell adni. Ez ter­mésietcien alakra az aUulniazot­Ukra vonatkozik, akik a kormány­rendelet érteinkben nem részééül­beinek sem átmcne'i.sem a fölemelt rendkívüli segélyben és igy fizetésük alulmarad a háromezer koronád. Az természetesen más kérdés, nígy a 3100 korona hüvi fizetés elegendő- c a mai fizetés melletl, de mégis fon­tos a tanács engedékenyebb maga­tartása. Az összehívandó rendkívül köz­gyűlésnek lesz még egy for.ío. pót tárgya is, Körmendy Mátyás indít­ványa a buzavalutds földbérek álte kínos alkalmazása ügyében. Indítvá­nyáról Körmendy mu ikatírsunknak a következőket mondoita: — Véleményem szerint nem ütkö­zik nagy nehézségbe az összes vá­rosi földek btasszegér.ek buzavalu­tába való megállapítása, mint ahogy az alapszerződés ellenére keresztül­vilt földbl remelések sem bizonvul­tak lehetetlennek. A vá.osnak nég\­venezer hold bérföldjs van és ha minden hold után áltagosan e?y métermázsa buza bért számítunk az a mai búzaárak mellett évi 200 mffltó jö edeimet jelentenek a mai 20 milliós földbérjövedelemmel szem­ben. A ktrdfel ugy Vrlem mgoid­katónak, hogy a közgyűlés utasi­ványom, a város zilált és nehéz pín<:ügyi helyzete azonnal megja­vulna, szükségtelenné válna a pót­adó, ;<z álla .dó pólhií.l, sőt nagyobb­arányu építkezésekre is gondolhatna t a város, hiszen a jövő évi költség­vetés nem haladji majd tul a 100 ' millió koronái és it?y a különbözet­ből bőven maradna fede:et min­denre taná a tanácsot arra, hogy a béke­beli fMdbírek felének megfelelő búzamennyiségben állapíts i meg minden bérfold évi bérösszegét, még pedig uayanoly^n e'vek szerint, mint ahogyan a mostani huzavaluiás árvetéseket tartják A város bérlői­nek komoly kifogásuk nem lehet ez ellen, hiszen még igy is felét fizet­nék annak, mint amit a békében fizettek. Ha keresztülmenne indit­Az első buzavalutés földátverés Felsőcsengelén. Harc a régi bériób és a/ uj árverezők között. — Nem volt meglepetés a buzavaluta. — Az átlagos eredmény holdan­ként 120 kiló buza. — 518 hold után két és félmillió ha­szonbér folyik be a jövő évben. Szeged város törvényhatósági bi- ' zottsága a júniusi közgyűlésen ki­mondotta, hogy azokat a városi j bérföldeket, amelyednek haszonbár- ! leti szerződése lejár, a jövőben buza- J valuta alapján árverezteti el. A ! nagyfontosságú hilározat gyakorlati keresztülvitelére már sor is került, amennyiben a feísőcscngeli bérföl­dek árveré én már búzában történt a licitálás. Az első buzaárverést nem kis izgalommal várták a torony alatt. Nem volt bizonyos ugyanis, hogy a nevetségesen kevés bérösszegekhez szokott bérlők megnyugvással fogad­ják ezt a változást, amely tagadha­tatlanul sokk il súlyosabb kötelezett­séget ró rájuk, mint az előbbi kq­ronaértékben fizetett néhány korong földbérek jel intettek. Iga?, u^yán, hogy a váro.. vezetősége nem he­lyezkedett arra az álláspontra, hogy a békeben fizetett bérösszegnek megfelelő buzaértéket kell az ár­verésnél irány.'dóul venn«, ami bi­zony a legsilányabb földnél is hol­dankint legalább egy métrrniázsa ) buza évi haszonbérnek felel meg, ' hane-n a változott viszonyok mér- i legeléee után ugy határozott, hogz j mindössze harminc küó buza lesz a ' holdankinti kikiáltási ár, ami alig < harmadrésze a békebeli bérértéknek. | Az árverést Felsőcsengelén ked | den déielő.t kezdték meg igen nagy i érdeklődés mell tt. Az árverési bi- j zottságnak Bokor Pá! hel> ettes pj!- ! gárme-ter volt az e'nök», tagjai pe i dig dr. Turóczy Mihály tiszti fő- , ügyész, Várkonyi j^nő gazdasági in'éző. Molnár józs-f tb. számvevő és jakabffy Lajos vér sí mérnök. A kikiaitó Balázs gazdási. volt. Az ÍZ 52 parce'Iábi oszlott 513 kataszírális ho!d kerül' Felsőcsen­gelién árverés alá, •'eiynek bérleli szerződését ezelőtt évvel írták alá. Az árveiező bizoitság minden parcel!'*. külön árverezett el ott a Iielyzinen. Az árveiés ak'uít gy folyt le: Az első parcella saélén i^bbszáz főnyi érdekelt, végy érdeklődő lö­meg várta kedden a kisteleki vasút­állomás f.'lől ér ke ö hatásági embe­reket. A környéken rcindenüll me^ állt a munka, a cséplőgépek elár­vultan piroslottak a kopaszra nyírt búzatáblák köz öt 's a lokomobi ok unalmukban véko..y füstcsíkot ka­nyargatiak a kék égre. Szinte ün­nepi hangulat borult az elsárgult iarlú íölé. A poros ut szélén áldó gáló magyprok, pirosfejkendős asz­szonyok csöndesen beszélgettek, de szemük izzásából kivillant a föld­éhség. Mindig nagy eset volt és lesz errefelé a földárverés, mert aki ke­rek huszonöt esztendeje pothinyiija ugyanegy parcella rögét, az már azt tulajdon örökének érzi, ismeri minden tulijdonságát és különösen ha tanyaházat is épített rája a hu­szonöt esztendő alatt, szinte clszaV.it hatatlar ul összeforrt minden füszáiá­val, mindem homokszemével. Nem csoda tehát, hogy igy árverés alkii) mával ugy nézi azokat, akik a „földjire" licitálnak, mintha rreí; akarnák rabiini, miniha ki akarnák forgatni örökéből. Ezeken a bér­parcellákon ott díszeleg a láthatat­lan fölirás: Idegennek szigorúan tilos a bbhenet. A szerzett jogra, az elsőbbségre rettenetesen üg/elnek. Más oldalról azonban, mivelhogy háború ellenére mégis csak szapo­rodik az emberiség, megnövekszik a föídigényl'ik tábora. Tehát a küz­delem erőssé válik, a1* árakat föl­verik, mert egyik fél sem enged, már esek becsületből sem és igy megtörténik, hogy a szentségesen drága termőföld egy-egy darab­káját „idigcn" ragadja el. Az országu'menti csönd a beszél­getés igy csak arra való, hogy pa­lástolja az izgilmat és a körülállók arcába, szándékaiba mélyesztet für­késző, gyanakvó pillantásokat. Ugy nyolc óra felé bekanyarodnak a várva vart kociik. Minden arc az érkezők felé firdul, a csöndes be­széd is megszűnik, az emberek a szokásos kalapkarímaérínltssel üd­vözlik a tekinteöi várost, a földes­urat. A bizottság megáll3podik az első parcella szélén, könyvek, papírok kerülnek e'.ő és a várakozó 'ekinte­tek kereszttüzében előkészítik az ár­verés hivatalos formáit. u,.lahonnan messziről narancs'.ó hirniíá'ózik ál a levegőn. Kilenc óra A bürokratikus előkészítésnek vége. Megkezdődik a harc. A tiszti főügyész föláll valami cmjlvínyfélére és ismerteti az árve­re:őkkel az uj árverési rendet, a buzavalutát. Elmondja, hogy az ár­verés búzában történik, búzában kell licitálni, mert igy határozott a város. Az árverezők kötdesek az első féiévi bérnek megfelelő óvadé­kot is búzában, vagy 4000 koronás buzgár alapján letétbe helyezni. A Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K.y ékszerész Kárász-utca 14. szám. (Korzó-kávéháx mellett.) Telefonszám 15-38 m második félesztendőre esedékes bért a szeptember elsejei buzaérték sze­rint számolják majd át, ha a bérlők nem természetben óhajtják azt befi­zetni, mert ugy is lehet. Az egybegyűltek csendesen hall­gatják végig az egészet. Látszik, hogy már előzőleg kitanul­mányozták valahol az uj buzavalu­tás rendszert, mert semmi megle­petés, semmi nyugtalan mozgolódás nem mutatkozott a főügyész szavai nyomán. Látszik, hogy mindenki természetesnek tartja már a válto­zást, hiszen minden megdrágult a kerek ég alatt, a városnak is szapo­rodtak a költségei. Általában kide­rült, hogy a régebbi földbéremelések sokkal veszedelmesebb, sokkal ko­molyabb ellenhaiást váltott ki a tanya népéből, mint ez a buzavalu­tára való áttérés. Ezután megkezdődött az árverés. Az első parcella 10 holdas terület. A 25 év előtti bére holdankint öt forint, vagyis tíz korona volt. Tavaly még ennek ö'szörösét, 50 koronát fizetett érte Tóth András. — Az első számú parclla kiki­áltási ára holdanként 30 kiló buza — kiáltja Balázs gazdász. — Ki ád többet érte? Csend. Várakozás. — Harmincegy kiló, csattan bele egy érces hang, a Tóth Andrásé. Rögtön utána: „Harminckettő", majd negyven ... negyvenöt... ötvenöt... hetven .. . hetven ... A zaj egyre nő, rrindig többen és többen vegyülrek a versengésbe, de később lassul az iram, sokan lema­radnak. ... Százhúsz ... százhar­minc .. . százharmincegy. Már csak Tóth András és egy idegen kűztd egymással. — Száznegyven, — mondja az idegen. — Száznegyven először, másod­szor ... — Száznegyvenegy, — kiáltja Tóth András és verejtékező arcán kidagadnak az erek. — Száznegvvenegy harmadszor... üti rá a végén Balázs gazdász. Tófh Andrásé maradt a föld. Száznegy­venegy kiló tiszta búzáért holdan­ként. Csendese', de már megnyu­godva szát.ic'í* nagában: Akkó tiz holdér tizein igy mdzsa, mög még tiz ki ó jár. Mi pedig még tovább füzzük a számolást: 141 kiló buza 4000 ko­ronájával 5640 korona, tiz hold után 56.400, 25 év előtt Tóth András 100 koronáért, vagyis 50 pengőért „fogta ki" az egészet, tavaly .nég 500 koronát fizetett érte ... A bizottság átment a második parcellára, aztán a harmadikra, tize­dikre, huszadikra. Mindenütt ufyanet a kép, ugyanazok a jelenelek. Majd­nem mindegyik pat cella a régi bérlő kezén maradt. Mert ahol csak lehe­tett, tekintetbe vették az ősi jogot és a megaj nlotl legnagyobb árért a régi bérlőnek adták, ha tartotta ismét a bérlete'. Azok, akiknek má­sutt is van legalább husz hold föld­jük, nem i*r rezhetnek. Az első c. v . rési napon két asszony — mindig asszonyok csinálják a veszedelmet — összeakaszkodott egymással. Az egyik a régi bérlő, a másik az uj. A régi nem tartotta a földet a legmagasabb „igéretért", így „kifogták" előle. De később na­gyon megbánhatta, mert szót-szó , követett köztük, végre egymás kon­I tyának estek. A jelenvolt rendőrök választották szét a két harcias me­! nyecskét. A többiek komoly arccal ( nézték a párbajt, de nem avatkoz­I tak a dologba, sőt megértőleg bó­| lógattak, mert hát fődrül van itten szó...

Next

/
Thumbnails
Contents