Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-21 / 166. szám

fcagW, l«t jultaa 81. SZEGED RendktvUli közgyűlés a városi alkalmazottak fizetésrendezése ügyében. Máronrt*x«r koronát fizotésminimum. — Indítvány • buzavalutés földbérek aUaianoeitasára Több ízben irlunk már arról a leheetlen állapotról, ami a v rosi alkalmazottak fizetése körül uralkodik. V-ncak ugyanis olyan városi alkalma, ottak, akik 1921-b'ii lepte* a város szolgálatába és bBVonia alig kapnak többet ezer koronánál, amiből természetesen nem fedezhetik legszükségesebb kiadásaikat sem és etek között npól-w.p?a zip.»rodik azoknak a száma, akik elhatározták, hogy kilépnek a sio'gálaitMW. Akadmár néhányan, küiönösen az adóhivatal uj alkalmazottai között, akik keresztül is vitték elhatározásukat Ennek a kormány az oka, amennyiben a n ult év áprilisa óta fölvett alkalmazottakat kizárta a ti ziviselői javadalmazás nagyobb ré?zéí jelentő segélyekből. A város tanácsa is követett azért el ir.ulasz'ást, n ivei a m.gröviditeti alkalmazottak mél ánylást érdemlő káliméit ridegséggel kezelte, ami meg növelte köröttük az elkeseredést. Ezt a kérdést végre meg kell o'dani. A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést sem juliu<ban, sem augusztusban nem tart, már pedig az emiitett alkalmazottak fizitésrendezésének kérdése olyan sürgős hogy bieptember végéig nem tűrne halasztást. Értesülésünk fczerint a b zolisági tagok körében éppen ezért mozgalom indu't egy rendkívüli közgyűlés összehívására. A rendkívüli kozgyüiés összehívását kérő beadványt már több bizottsági tag aláirta és valószínűleg a n^pok ban át is nyújtják a főispánn k és ity lehet, hogy még ebben <1 hónapban, dc legkésőbb euguztus elején összehívja a főispán a törvényhatósági bizottságot. A bizottsági tagok köreoen indult mozgalomnak, mint megbizhaló helyről értesülünk, már is van valami eredménye. A tanács állítólag már engedett valamit a visszautasító álláspontjából, amennyiben az a vélemény alakult ki, hogy az uj városi alkalmazónak számára 30Ü0 korona minimális havi fizetést, vagyis száz korona napidijat kell adni. Ez termésietcien alakra az aUulniazotUkra vonatkozik, akik a kormányrendelet érteinkben nem részééülbeinek sem átmcne'i.sem a fölemelt rendkívüli segélyben és igy fizetésük alulmarad a háromezer koronád. Az természetesen más kérdés, nígy a 3100 korona hüvi fizetés elegendő- c a mai fizetés melletl, de mégis fontos a tanács engedékenyebb magatartása. Az összehívandó rendkívül közgyűlésnek lesz még egy for.ío. pót tárgya is, Körmendy Mátyás indítványa a buzavalutds földbérek álte kínos alkalmazása ügyében. Indítványáról Körmendy mu ikatírsunknak a következőket mondoita: — Véleményem szerint nem ütközik nagy nehézségbe az összes városi földek btasszegér.ek buzavalutába való megállapítása, mint ahogy az alapszerződés ellenére keresztülvilt földbl remelések sem bizonvultak lehetetlennek. A vá.osnak nég\venezer hold bérföldjs van és ha minden hold után áltagosan e?y métermázsa buza bért számítunk az a mai búzaárak mellett évi 200 mffltó jö edeimet jelentenek a mai 20 milliós földbérjövedelemmel szemben. A ktrdfel ugy Vrlem mgoidkatónak, hogy a közgyűlés utasiványom, a város zilált és nehéz pín<:ügyi helyzete azonnal megjavulna, szükségtelenné válna a pótadó, ;<z álla .dó pólhií.l, sőt nagyobbarányu építkezésekre is gondolhatna t a város, hiszen a jövő évi költségvetés nem haladji majd tul a 100 ' millió koronái és it?y a különbözetből bőven maradna fede:et mindenre taná a tanácsot arra, hogy a békebeli fMdbírek felének megfelelő búzamennyiségben állapíts i meg minden bérfold évi bérösszegét, még pedig uayanoly^n e'vek szerint, mint ahogyan a mostani huzavaluiás árvetéseket tartják A város bérlőinek komoly kifogásuk nem lehet ez ellen, hiszen még igy is felét fizetnék annak, mint amit a békében fizettek. Ha keresztülmenne inditAz első buzavalutés földátverés Felsőcsengelén. Harc a régi bériób és a/ uj árverezők között. — Nem volt meglepetés a buzavaluta. — Az átlagos eredmény holdanként 120 kiló buza. — 518 hold után két és félmillió haszonbér folyik be a jövő évben. Szeged város törvényhatósági bi- ' zottsága a júniusi közgyűlésen kimondotta, hogy azokat a városi j bérföldeket, amelyednek haszonbár- ! leti szerződése lejár, a jövőben buza- J valuta alapján árverezteti el. A ! nagyfontosságú hilározat gyakorlati keresztülvitelére már sor is került, amennyiben a feísőcscngeli bérföldek árveré én már búzában történt a licitálás. Az első buzaárverést nem kis izgalommal várták a torony alatt. Nem volt bizonyos ugyanis, hogy a nevetségesen kevés bérösszegekhez szokott bérlők megnyugvással fogadják ezt a változást, amely tagadhatatlanul sokk il súlyosabb kötelezettséget ró rájuk, mint az előbbi kqronaértékben fizetett néhány korong földbérek jel intettek. Iga?, u^yán, hogy a váro.. vezetősége nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy a békeben fizetett bérösszegnek megfelelő buzaértéket kell az árverésnél irány.'dóul venn«, ami bizony a legsilányabb földnél is holdankint legalább egy métrrniázsa ) buza évi haszonbérnek felel meg, ' hane-n a változott viszonyok mér- i legeléee után ugy határozott, hogz j mindössze harminc küó buza lesz a ' holdankinti kikiáltási ár, ami alig < harmadrésze a békebeli bérértéknek. | Az árverést Felsőcsengelén ked | den déielő.t kezdték meg igen nagy i érdeklődés mell tt. Az árverési bi- j zottságnak Bokor Pá! hel> ettes pj!- ! gárme-ter volt az e'nök», tagjai pe i dig dr. Turóczy Mihály tiszti fő- , ügyész, Várkonyi j^nő gazdasági in'éző. Molnár józs-f tb. számvevő és jakabffy Lajos vér sí mérnök. A kikiaitó Balázs gazdási. volt. Az ÍZ 52 parce'Iábi oszlott 513 kataszírális ho!d kerül' Felsőcsengelién árverés alá, •'eiynek bérleli szerződését ezelőtt évvel írták alá. Az árveiező bizoitság minden parcel!'*. külön árverezett el ott a Iielyzinen. Az árveiés ak'uít gy folyt le: Az első parcella saélén i^bbszáz főnyi érdekelt, végy érdeklődő lömeg várta kedden a kisteleki vasútállomás f.'lől ér ke ö hatásági embereket. A környéken rcindenüll me^ állt a munka, a cséplőgépek elárvultan piroslottak a kopaszra nyírt búzatáblák köz öt 's a lokomobi ok unalmukban véko..y füstcsíkot kanyargatiak a kék égre. Szinte ünnepi hangulat borult az elsárgult iarlú íölé. A poros ut szélén áldó gáló magyprok, pirosfejkendős aszszonyok csöndesen beszélgettek, de szemük izzásából kivillant a földéhség. Mindig nagy eset volt és lesz errefelé a földárverés, mert aki kerek huszonöt esztendeje pothinyiija ugyanegy parcella rögét, az már azt tulajdon örökének érzi, ismeri minden tulijdonságát és különösen ha tanyaházat is épített rája a huszonöt esztendő alatt, szinte clszaV.it hatatlar ul összeforrt minden füszáiával, mindem homokszemével. Nem csoda tehát, hogy igy árverés alkii) mával ugy nézi azokat, akik a „földjire" licitálnak, mintha rreí; akarnák rabiini, miniha ki akarnák forgatni örökéből. Ezeken a bérparcellákon ott díszeleg a láthatatlan fölirás: Idegennek szigorúan tilos a bbhenet. A szerzett jogra, az elsőbbségre rettenetesen üg/elnek. Más oldalról azonban, mivelhogy háború ellenére mégis csak szaporodik az emberiség, megnövekszik a föídigényl'ik tábora. Tehát a küzdelem erőssé válik, a1* árakat fölverik, mert egyik fél sem enged, már esek becsületből sem és igy megtörténik, hogy a szentségesen drága termőföld egy-egy darabkáját „idigcn" ragadja el. Az országu'menti csönd a beszélgetés igy csak arra való, hogy palástolja az izgilmat és a körülállók arcába, szándékaiba mélyesztet fürkésző, gyanakvó pillantásokat. Ugy nyolc óra felé bekanyarodnak a várva vart kociik. Minden arc az érkezők felé firdul, a csöndes beszéd is megszűnik, az emberek a szokásos kalapkarímaérínltssel üdvözlik a tekinteöi várost, a földesurat. A bizottság megáll3podik az első parcella szélén, könyvek, papírok kerülnek e'.ő és a várakozó 'ekintetek kereszttüzében előkészítik az árverés hivatalos formáit. u,.lahonnan messziről narancs'.ó hirniíá'ózik ál a levegőn. Kilenc óra A bürokratikus előkészítésnek vége. Megkezdődik a harc. A tiszti főügyész föláll valami cmjlvínyfélére és ismerteti az árvere:őkkel az uj árverési rendet, a buzavalutát. Elmondja, hogy az árverés búzában történik, búzában kell licitálni, mert igy határozott a város. Az árverezők kötdesek az első féiévi bérnek megfelelő óvadékot is búzában, vagy 4000 koronás buzgár alapján letétbe helyezni. A Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K.y ékszerész Kárász-utca 14. szám. (Korzó-kávéháx mellett.) Telefonszám 15-38 m második félesztendőre esedékes bért a szeptember elsejei buzaérték szerint számolják majd át, ha a bérlők nem természetben óhajtják azt befizetni, mert ugy is lehet. Az egybegyűltek csendesen hallgatják végig az egészet. Látszik, hogy már előzőleg kitanulmányozták valahol az uj buzavalutás rendszert, mert semmi meglepetés, semmi nyugtalan mozgolódás nem mutatkozott a főügyész szavai nyomán. Látszik, hogy mindenki természetesnek tartja már a változást, hiszen minden megdrágult a kerek ég alatt, a városnak is szaporodtak a költségei. Általában kiderült, hogy a régebbi földbéremelések sokkal veszedelmesebb, sokkal komolyabb ellenhaiást váltott ki a tanya népéből, mint ez a buzavalutára való áttérés. Ezután megkezdődött az árverés. Az első parcella 10 holdas terület. A 25 év előtti bére holdankint öt forint, vagyis tíz korona volt. Tavaly még ennek ö'szörösét, 50 koronát fizetett érte Tóth András. — Az első számú parclla kikiáltási ára holdanként 30 kiló buza — kiáltja Balázs gazdász. — Ki ád többet érte? Csend. Várakozás. — Harmincegy kiló, csattan bele egy érces hang, a Tóth Andrásé. Rögtön utána: „Harminckettő", majd negyven ... negyvenöt... ötvenöt... hetven .. . hetven ... A zaj egyre nő, rrindig többen és többen vegyülrek a versengésbe, de később lassul az iram, sokan lemaradnak. ... Százhúsz ... százharminc .. . százharmincegy. Már csak Tóth András és egy idegen kűztd egymással. — Száznegyven, — mondja az idegen. — Száznegyven először, másodszor ... — Száznegyvenegy, — kiáltja Tóth András és verejtékező arcán kidagadnak az erek. — Száznegvvenegy harmadszor... üti rá a végén Balázs gazdász. Tófh Andrásé maradt a föld. Száznegyvenegy kiló tiszta búzáért holdanként. Csendese', de már megnyugodva szát.ic'í* nagában: Akkó tiz holdér tizein igy mdzsa, mög még tiz ki ó jár. Mi pedig még tovább füzzük a számolást: 141 kiló buza 4000 koronájával 5640 korona, tiz hold után 56.400, 25 év előtt Tóth András 100 koronáért, vagyis 50 pengőért „fogta ki" az egészet, tavaly .nég 500 koronát fizetett érte ... A bizottság átment a második parcellára, aztán a harmadikra, tizedikre, huszadikra. Mindenütt ufyanet a kép, ugyanazok a jelenelek. Majdnem mindegyik pat cella a régi bérlő kezén maradt. Mert ahol csak lehetett, tekintetbe vették az ősi jogot és a megaj nlotl legnagyobb árért a régi bérlőnek adták, ha tartotta ismét a bérlete'. Azok, akiknek másutt is van legalább husz hold földjük, nem i*r rezhetnek. Az első c. v . rési napon két asszony — mindig asszonyok csinálják a veszedelmet — összeakaszkodott egymással. Az egyik a régi bérlő, a másik az uj. A régi nem tartotta a földet a legmagasabb „igéretért", így „kifogták" előle. De később nagyon megbánhatta, mert szót-szó , követett köztük, végre egymás konI tyának estek. A jelenvolt rendőrök választották szét a két harcias me! nyecskét. A többiek komoly arccal ( nézték a párbajt, de nem avatkozI tak a dologba, sőt megértőleg bó| lógattak, mert hát fődrül van itten szó...