Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-20 / 165. szám

SZEGED s? Zsarolással vádolnak l1 egy szegedi többszörös ház­tulajdonos hentesmestert. A szegedi államrendőrség bünügyi osztályához napokkal ezelőtt följelen­tés érkezett, amelyben P. Ist.'án Oroszlán utcai szatócs zsarolással vádolja meg Sándor Lajos szegedi közismeit hentesmestert és löbbsiö­IÖS háztulajdonost. A följelentés előzményei a kővetkezők: P. István rokkant katona 1920 tavaszán egy üzlethelyiséget bérelt ki Sándor Lajos Oroszlán-utcai há­zában. A szerződést 1924 novem­ber 1-éig kötötték meg. P. István pár hónappal ezelőtt elhatározta, hogy Jugoszláviába költözik i ezért üzletét a berendezéssel együtt el­adásra kínált*. Talált is rá vevőt, akivel 60.000 koronában állapodtak meg. A szerződés aláírása előtt Sán­dor Lajonak, mint a ház tulajdono­sának, beleegyezését kérte P. az üz­let átadásához, amit Sándor — föl­jelentés szerint — megtagadott, Il­letve az üzlet átadásába zsák abban az esetben volt hajlandó beleegyezni, ha P. az eladási összeg felét, vagyis 30.000 koronát neki kifizeti. A ház­tulajdonos lehetetlen követelése miatt az üzlet átadása késelt, mig végre julius 12 én délután ujabb tárgya­lásra jöttek össze az Európában Sán­dor Lajos, P. István é* a felesége, amelyen — P. szerint — Sándor 15000 korondra szállította le a kö­vetelését. Ezt az összeget P., mivel az átadás már halaszthatatlan letl, ugyanaznap este ki is fizette Sándor Lajosnak. P. István az összeg kifizetése előtt elhótározla, hogy amint az Üzlet át­adását lebonyoiitja, feljelentést tesz Sándor ellen s ezírt az átadott ez­resek számát följegyezti magának. julius 13-án délelőtt azután megje­lent a rendőrségen és megtette a följelentést. A följelentés után azonnal egy detektív mentki Sándor Lajos Zákány-uícai laká­sára, aki a kapott számok alapján 10000 koronát Sándor Lajosnál le is foglalt. Sándor a rendőrségen be­ismerte, hogy 15.000 koronái átveit P. Istvántól, vallomását azonban a rendőrség még nem hozta nyilvános­ságra és a nyomozás állásáról nem szivárgott ki egyéb részlet. Sándor Lajos hentesmester a zsarolási vádra vonatkozóan a követ­kezőket mondotta: — Az tény, hogy 15.000 koronát átvettem P. Istvántól. A dolognak előz­ménye a/onban az, hogy én nem akartam beleegyezni az üzlet átadá­sába, mert üzlethelyiségemet jobban tudtam volna értékesíteni. Éppen ezérl, hogv engem károsodás ne érjen, P. fölajánlott 15.000 koronát, amit én már annál is inkább el­fogadtam, mert tudomásom szerint az üzlet akkor már perfektuálva volt Tagadom, hogy én kértem az össze­get és ezt a bíróság elölt be is fogom bizonyítani. Sándor Lajos ellen a rendőrség lefolytatja sz eljárást és a nyomozás teljes befejezése utár. az iratokat átteszi a szegedi ügyészségre. Hogyan haltak meg Rathenau gyilkosai? Négymilliárd szokol a cseh deficit. PRÁGA, julius 19. A Tribuna ér­tesülése szerint az 1923. évre szóló költségelőirányzat, amint az egyre minisztériumok kidolgozták, több mint négymilliárd korona hiányt tüntet föl. Valamennyi minisztérium ily módon kénytelen les* követeié­Amseit olyan mértékben leszorit.'ni, ;yminf?.y a végösszeg kisebb legyen, az 1922. évre szóló irányzat. BERLIN, julius 19. Rathenau gyil­kosainak : Fischernek és Kernnek ön­gyilkosságáról még a következő rész­leteket jelentik: A rendőrség tíz nap óta állandóan sarkában volt a Rathenau ellen el­követett merénylet letteseinek. Való­ságos vadászat folyt utánuk az egész országban és napról-napra mind­szorosabbra vonták körülöttük a gyürüt. Néhány nap előtt mégis ugy tetszett, hegy az üldözötteknek si­került egérutat venniök és a rend­őrség már-már kénytelen volt le­tenni arról, hogy kézrekerítse őket. Kinyomozásukban a véletlen is nagy szerepet játszott. Két hallei Ír­nok szombaton hétvégi gyalogkirán­dulásra indult. Szombat este Saa­leck várához értek, amelynek festői romjai Naumburg fölött merednek a magasba. A várrom egyik tornya most is lakható és tulajdonosa nyá­rára dr. Stein berlini írónak adta ki. Már esteledett és a kirándulók­nak föltűnt, hogy az egyik torony­ablakból világosság sugárzik. Kíván­csiságuk fölébredt és az ablakot megközelítve, két embert vettek észre a toronyszobában. Éppen aznap reggel ragasztották ki országszerte Fischer és Kern arcképét és a ki­rándulóknak nyomban föltűnt, hogy az illetők mennyire hasonlítanak Rathenau gyyilkosaihoz. Kérdezősködtek a közeli faluban, hogy ki él most a várban. Amikor megtudták, nogy Stein, a vár lakója több nappal azelőtt hosszabb útra indult és most nem tartózkodik ott­hon, nyomban gyanút fogtak. Azon­nal értesítették a naumburgi crend­őrséget, ame'y körülfogta a várat. Haliéból is rendőrök érkeztek. Nagy­vigyázva be akartak hatolni a to­ronyba, de jól tlzdrt és elreteszelt ajtó állta utjukat. Elhozatták a naumburgi lakatost, de a lakatosnak minden tudománya kudarcot vallott a szilárd zárakkal szemben. Most azután fejszékért küldtek és nemso­kára fejszecsapásoktól visszhangzott a környék. Eoben a pillanatban a kívül őrtilló cxndőrúy két fiatal­embert láttak meg jelt mi a magas ban, a mellvéd mögött. Zsebkendő­jükkel integettek és hangosan ezt kiáltó' ták: — Ti gyávák! Sokáig éljen Er­hardt! A fejszével dolgozó rendőrök meg­kettőztek buzgalmukat. Az ajló vé­gül is engedett a csapások iák. Most ujdbb kiáltás hangeott a magasból: — Eszményeinkért meghalunk! — kiálto'.ta a két fiu. Amg a rendőrök és a csendőrök a lépcsőn fölfelé igyekeztek, két lö­vés dördült el. Későn érkeztek. hischer és Kern holtan elterülve feküdt a toronyszoba kettős ágyá­ban. Revolverüket olyan biztos kéz­zel irányították, hogy a halál mind­kettőjüknél pillanat alatt bekövetke­zett. A hallef rendörök nem kételked­tek benne, hogy Ralhenau gyilkosai az öngyilkosok. A kérdési teljesen tisztázták a berni rendőrök é* de­tektívek, akik fényképekkel és egyéb adatokkal fölszerelve az első hír megérkezése ulán azonnal a hely­színre indullak. A berlini rendőrség kénytelen bevallani, hogy ha a hal­lei turisták ncn jönnek segitíégükr<\ akkor minden fáradozásuk hiába­való marad. Az elmúlt napokban ugyanis minden rendiIkezésflkre álló eszközt fölhasznállak, különvonatokon, automobilokon, motoros kerékpárokon és kerék­párokon üldözték a menekülőket, még rendőrkutyákat is a nyo­mukba küldtek, anélkül, hogy bármi kézzelfogható eredményt tudtak volna elérni. A vizsgtlat megállapította, hogyha a kirándulók csak néhány órával később érkeznek, már csak hűlt helyét talál­ják Fischernek és Kernnek A gyilko­sok ugyanis, akik már több nap}) rejtőztek a saalccki várban, telefonon érintkezésbe tudtak lépni München­nel és onnan futárok voltak útban, akik uj ruhákat, pénzt é3 hamis út­levelet hoztak számukra. Mindent a legalaposabban előkészítette^, hogy átszöktessék őket a cseh határon. A véletlen az utolsó pillanatban meg­hiúsította szándékukat Berlini köztársasági demokrata körökben nagyon sajnálják, hogy Fischert és Kernt nem sikerült élve kézrekeriteni. Sírba vitték titkukát, hogy kik állottak a Rathenau ellen elkövetett merénylet mögött és ezt a kérdést most már aligha tudják teljes bizonyossággal földeríteni. Kramarz durva támadása a csehországi németek ellen. PRÁGA, julius 19. Dr. Kramarz, a cseh nacionalista demokraták ve­zetője tegnap egy nagygyűlésen be­szédet mondott, amelyben éles táma­dást intézett a csehországi németek ellen. Kramarz nem átallott*, hogy beszédének több helyén a némete­ket a legdurvább kifejezésekkel il­lesse. A többi közöli ezeket mondta a németekről: — Nekünk pselisknek nem sza­bad a németek számára mindent tá­nyéron odaadnunk. Amióta a cseh köztársaság fönnáll, mi mindent megadtunk a réne'eknek, amiért annak idején Ausztriában a csehek­nek heves küzdelmi kellett vívniuk. • Ennek ellenére a mi jóakaratunkat és hajlandóságunkat a németek gyengeségnek magyarázzák. Azt sem tudom megér eni, hogy Khet arról | beszélni, hogy a nthielektl Vígyík fii a kormáéi. A c>eh kormány ! lilán baromfiudvar, ahová minden­féle szárnyas egyszerűen beröpül­! hot? M^képen tarthatja cseh ember j tehetségesnek, hogy & németes he­( üljenek a minisztertanácsba és l^y I az össze* államtitkokat, főként a i katonai titkokat megtudják? Eden­; keióea nekünk az az érdekünk, • hogy a nímeiek ns tudj ík meg a | cseh állam titkait, meri úgyis csak ; ellenünk használnák föt. Kramarz minősíthetetlen támadásai : természetesen nagy megbotránkozást ! keltettek a csshorszígi németség, ' főként a csch nemzetgyűlés nómel : képviselői körében. A parlamenti i kisebbség, tehát a magyatok is, . minden lépés*en síolidáiis k a ! némelckkel. Legközelebb feldc.képen előreláthatóan Kram r/.ot étik ma,d í erős támadások. 'Csztk egyszer próbálja á DIANA­szappa.it és krémet s azontúl mindig használja. Mindenütt kaphatók I Gyárija: a Diana KercskeMtii P­Budapesl, V., Nádor-utca'30. ?-T I jjJ Steged^^ ful}^ l: . HÍREID - Hazatértek a kluta* 1 A szerb területről kiutasított ' dóknak legnagyobb része, t ' lesülünk, már visszatért laké í és a még Szegeden tartózta* család is rövid időn belül u,,'1 Ez valószínűleg a külügye J rium közbelépésének eredtnél — Buza valutában ál, \] még az ügyvédi hono* Megírtuk tegnap, hogy a ügyvédi kamara elhatározta v honoráriumoknak száz sz* yaló fölemelését. Mint ma ért a kamara átiratot intéí dr. wald Endre törvényszék p ámelyben a díjemeléshez vak támlását fcért. Mint énh emelhetjük itt n*g, hogy n; kamartftox inditrány érkeze' sz irányban, ttogy olt, ahol ( nyok megengedik, buza* állapithassák meg az ügy* teletdijat. 7 tisztikara. i?z 8 újságíró^' szerdán folytatólagos kö?gyf folt, aiielyen az uj tisztik tották meg. Az egyesület veite tudomásul, hogy Afa 4 szegedi hiriapirás kiválóság elnöki UgíUégef, atretyre a n megválasztották, nem fogadta el a karlársakhoz intézett szép I ben okolta meg. Elnökké válás ták dr. Síilasjy ,"*sari, titkárrá / Mihályt, pénzlát Wenner Sán jegyzővé Parcbas Istvánt, el|e Bemer Tibort. - Rendelet a. állami, mwt nyugdijai tisztviavISk lakbérpáti rffl A hivatalos lap szerdai száma v fo/ínT mánvrendeletct közöl az állami, álla. uti és vármegyei tisztviselők «s eg; * kalmazottak Tak,'spénzpótlékánaÉ,Jr» 14? ípérupótlékáiMJr, fi a nyugdíjasok és özvegyek lakbérpfcl n*k ufabb megállapítása tárgyában./ delet Ifibb határozmányai a követi I. A tényleges szolgálatban álló állami, államvasoti és vármegyei fis1 selőknek és egyéb alkalmazottaknak 4 pénzpótléka, akik a rájuk nézve én] ben 4lló jogszabály alapján lakfari kapnak, 1922 évi augusztus hóna) ' kezdve: a) a Budapesten állomásozó iJ államvasuti és vármegyei tisztviseM egyéb alkalmazottak részére a* őke t Illeti lakáspénz e«yévi összegéae . százalékával; b) i nem Budapestet _ nem egyebütt álló .tásozó állami, ál !}tl és vártr egyei tisztviselők és e» i kalmazotfáfc részéie az őket mesii 1 káspénz egyévi összegének 360 ] kával állapittatik meg. Az olyan állami ouamroaí megyei nyugdijaV* ** ázvegvek < nyugdíjpótléka, arik » ráJuk nézn ben álló jogsza^'y "lapján lakblf iat kapnak, ií*2. évi augusztu 1-tól kezdve: >/ « állandAm U lakó állami, államvasút! és ú ] nyugdijasok özvegyek közül* j széfé,' akiknek lakbérnyugdiTa * koronát meg iem az okeli lakbdrnyugdíj »gyávl összegének; zalékával, akiinek likbérnvugdj^' koronánál töh<. de évi 1200 koj halad meg. a" őket megillető jatt dli egyévi szegének 500 stfr akiknek iak«érnyugdija évi 1200 nál több, dP évi 1400 koronát * meg, a t^bérnyugdij egyévi 0* KÍT százalékával; akiknek lakbén évi 1400 koronánál több, az őket > lakbériyugdii egyévi összegének « laléktVúl; b) az állandóan nem « len, hanem eeyebütt lakó állaim, vasili és vármegyei nyugdíjasok < ryx részére az őket megillető laB 3í- egyévi összegének 360 százai* ypitlatik meg. x Nevető górcsőket kap' városi Mozi péntek, szomb* sorától. . x Tavaszi újdonságok) öltők, selyem trikó Jemperek. zok, Covercout « kamgv costüm, felöltő és ruhára, >< és felöltő divatszövetek W árban REMÉNYINÉ divatw Széchenyi-tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents