Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-20 / 165. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy fvre H40 kor. I Negyedévre 360 kor. | ívre 720 » | E*y hóra 120 rti Megjelenik naponkint reggel. Halogatni arany? Egyszerű polgári észszel nem könnyű dolog megérteni azt a különös huzavonát, halogatást, amellyel az ellenforradalom e'só budapesti vezérei fogadják a kérdést, hogy kik hozták be Budapestre a románokat? Jól tudja mindenki, hogy ebben a kérdésben tulajdonképen vád lappang, sót nem is Uppang, hanem elég nyiltan jelentkezik és azt is jól tudja mindenki, hogy mit jelent a hazához való hűség, a nemzeti becsület szempontjából egy olyan vád, amely a hazaárulás bélyegét sütné azokra, akikre nézve beigazolódnék. Mi nem mertlnk és nem is tudunk ma még i'életet mondani ebben a főbenjáró dologban, hiszen mi nem ismerjük a budapesti elltnforradalom első lázas és zavatos napjamsk kulisszatitkait, az augusztusi pesti napok hiteles históriáját, amelynek sl tail ma még olyan óvatosan rejtegetik a profán szemek eül. Mi nem merünk és nem is tudunk felelőtlent!!, itélet nélkül vakmerően és egyoideluar lehazaárulózni embereket, csak azért, n ert ez talán hasznos és kellemes lenne számunkra és káics és veszedelmes nekik. Pedig különösen napjainkban oly«n könnyű birául jelentkezni, itélke?ni elevenek és holtak fölött. Nagyon megszaporodtak az egyéni .igaz bírók" ebben a hazában es mindegyik a maga nevében, a maga politikai zéJu<a és Ízlése, szenvedélye és elfofculfcága szerint Mail vétót embereknek es törekvéseknek, akikkel és amelyekkel nem azonosítja a maga fölfogását, meggyőződését, vagy enne< teljes hiányát. A mi egyszerű polgári eszünk csak azt nem tudja sehogysem megérteni, hogyan lehet a föntebb emiitett vádak súlyától terhelten hetekig, hónapokig ha Igatni, uri közönnyel és fölényes gesztussal egyszerűen elhárítani a vádat, napirendre térni Wlötte és beígérni, hogy majd annak idején, alkalom dtán, közös megbeszélés és egyöntetű megállapodás után beszélni fognak róla. A legutolsó és legki ebb „senki" sem hagyhat ilyen súlyos vádat egy napig. egy óráig, egy percig sem határozott, kielégítő és a dolgot teljesen tisztázó válasz néikül. S utóvégre azt csak meg lehet és meg is kell állapítani minden különösebb okoskodás és utánjárás nélkül az érdekel éknek és illetékeseknek, hogy az a kilenc ember hozta-e be a románokat, hogy egyáltalában ki hozta be a románokat, ha már csakugyan behozta valaki őket ? Az pedig egészen frivol és cinikus játék, ahogyan az egyik érdekelt nyilatkozik ma ebben a dologban, kimondván, hogy nem az a legfontosabb, hogy kik hozták be az ellenséget, hanem, hogy kik marasztalták itt őket! Igy talán még sem lehet elütni a súlyos és kemény kérdést, igy talán még sem lehet elintézni az ügyet, amely valóban a magyar nemzeti tisztesség és becsület dolga. Ha nem hozlák volna be őket, bizonyosan nem maradhattak volna: ezt talán még az olyfn logika is kénytelen elismerni, mint az illető illetékes logikája. Az egykori muszkavezetők jó hazafiaknak gordolláit maguk aj, a szó osztrák-magyar értelmében, amikor a tebellisek ellen hoilák az idegen halalom seregeit. Nem tudjuk, hogy 1919 rcmánvezetői, ha volt«k, mit gondoltak, de ugy vclj'Jk, hegy jogunk van egyszer már tisztán látni és végre világosén Ítélni ebben a dologban is. Annyi luzug vád, gyüiGletbCl és elfogultságból eredő, röpködött mostanában a levegőben, ső: le is csapott és gyilkolt is szép számmal I Itt az ideje, hogy e2t az ügyet ne csak' firtassák és halogassák, de intézzék is el közinegnyugvásra. És akik tovább húzzák-vonják, akik tovább is c-ak tanácskoznak és vonakodnak, ázok azt a látszatot keltik, hogy valami csakugyan nagyon bűzlik Dániában... Sürgősen tárgyalják az indemnitást. Interpelláció a kormányzat változásáról szóló birokról. BUDAPEST, julius 19. A nemze gyűlésen ma terjesztették be Forgács Miklós és társai az indemnitás tárgyalására vonatkozó sürgősségi indítványukat, amelyet a nemzetgyűlés többsége elfogadott. 0: vennél | több képviselő indítványozta a nyolcórás ülések tartását; az inditváry ' fölött csűiörtOkön szavaznak. * Az Indemnitás tárgyalását folytatták ezután. Szabó Sándor (egységespirti): Egymást mossa az ellenzék és a kormánypárt és cscdáMos hogy miná a ketten feketék maradnak. Ezulán elismeréssel emlékezik meg Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő tegriapi beszédéről, amelyben olyan hangot ütöít meg, amely mindvégig tárgyihgos volt. Idehozta a f)ldmivelő;runkások kérelmét. Az el 'iző nemzeigyülés már kezdeményező lépéseket tett ebben az irányban. Dénes István : Nem foglalkoztak komolyan vele. Szabó Sándor: A nemzetgyűlés ki akarja építeni a födmivesmunkások kérdését. Nem az u cira valók ezek a kérdések, hanem ide kell hozni és komoly szóval meg kell vitatni. (Nagy taps a jobboldalon.) Csak az alkotmányos szabadság híve. Rupert Rezső: Kint a kerületekben most is detektívek zaklatják az embereket. Propper Sándor: Zalaegerszeg alkotmányos szabadság I Szabó Sándor: Ne hivatkozzanak a szocialisták mindennap Zalaegerszegre. A társadalomra veszélyes elemek mozgási szabadságának igenis bizonyos korlátokat kell szabni. Majd ezt is meg kell szüntetni, ha elérkezik az ideje, de ne tessék folyton fölhánytorgatni. Gróf Andrássy Gyula azt mondj?, hogy mindenkinek áldozatot kell hozni a kiengesztelődésért Ezt helyesli. Akinek nagy a becsvágya, áldozzon abból. Akinek nagy a birtoVa, vagyona, áldozzon abból és akinek nagy a nyomora, szoiitsa össze a fogát és tűrjön. ÍZaj) Szabó István (györzámolyi): Hónapok óta nem kapnak segélyt a százszázalékos rokkantak. Szabó Sándor: Valahányszor a ! parasztról van szó, mindig mérgezett ! tül szúrnak bele. Valahányszor a buza árától van szé, ökö'csspást mérnek a parasztra. Horváth Zoltán: Senki sem bántja a parasztot. Rainprecht Antal: Nem a parasztot, hanem a nagybirtokost bánjék. Szabó Sá dor: Nem a paraszt csinálja a drágaságot, hanem a tőzsde. Dénes István: Be kell csukni a tőzsdét, nincs iá szükség I (Nagy zaj.) Szabó Sándor: Biztosítani kell ezt ! az osztályt, amely sohasem sztrájkol. Horváth Zoltán: Progresszív adót! Szabó Sándor: Mindig a parasztot bántják I Horváth Zoltán: Senki sem bántja a parasztot Szabó Sándor: Dehogy is nem, a saj'ó is mindig flti I Horváth Zoltán: Progresszív teherviselési! Nagy E nő: Beregben nem ismerik ! a paraszt megjelölést. Ott csak kis' gazda van és nép! Szabó Sándor: Én nem szégyellem, hogy paraszt szülők fia vagyok. g

faps a jobboldalon és a középen.) z nem dehonesztáló és nem sértő megjelölés? Báró Prónay György: Csak Budapesten tartják sértőnek a paraszt megnevezést. Szabó Sándor a falu szociológiájáról beszél. A romlatlan nép kint van a mezőkön és a réteken. Ebből fog kinfni az egészséges uj nemzej dék Nagy Magyarország számára. Dénes István: De csak, ha megmentjük őket az éhhaláltól! Szabó Sándor: A földbirtokosnak is érdeke, bogy a földbirtokreform végre legyen hajtva, de ez nemzeti érdek is és a nemzetgyűlésben senki sem lehet, aki ne óhajtaná, hogy a földbirtok reform mielőbb végre legyen hajtva. (Zajos taps a jobboldalon és középen.) Dénes István: De a taps még nem tett! (Nagy zaj.) Szabó Sándor: Ha ma a szabadságot teljessé teszem, minden fölfordul. Amaz egyének ellen, akik hazafiatlan tetteket követtek el, kontradiktórius eljárást követelek, ahol SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcscy-utca 6. V Telefon 13 33.5 j a vádlott előadj? védelmé'. Azt akaj rom, hogy olyanoknak, akik komui nisták voltak ugyan, de a kommün| ben nem ártottak a köznek, adjanak, ! ha nekik nem is. de a gyermekeiknek telket. Meg v. n pyözCdve, hogy a nemzet ta'prs fog állni. Az ir.demnilást elfogadj). Haller István szólal: most föl. Szívesen vesszük, hogy a kormánypártul békülékeny hangok hallatszanak, de nem boriihatunk fátyolt azokra az atrocitásokra, amelyeket a választások alatt a túloldal velünk szemben elkövetett. Akik megtették, hogy képvisdójelől'eket, sőt képviselőket is letartóztattak, gyűléseket beültottak, olyan összejöveteledet is, amelyeken a jelölt harmad-negyedmagával együtt vacsorázott, azoknak nem lehet amnesztiát adni, mert ha ezi megadnék, a következő választásoknál az atrocitásoknak valóságos rekordját érnök el. (Helyeslés a baloldalon.) Majd rátér a drágaság kérdésének fejtegetésére, a kormány nem hogy gyöngítené, hanem erősiti a drágasági folyamatot. Először is mindenből részesedést kíván, a házbérből, a cukorból, szeszből, sóból és a kivitelből. A kormánynak másik árdrágító ténykedése az, hogy ugyanakkor, amikor a kormányelnök azt mondja, hogy lehetetlen a megélhetés, a fogyasztási adó az államháztartást tényező. A legsúlyosabb az, hogy a kormány egyes kapitalista vállalkozásokat támogat, azokat száz- meg százmilliós indokolatlan haszonhoz juttatja. Ami a cukorral történik, az fölháboritó eljárás. A cukorra elsősorban a gyermekek csontjainak van szüksége, azoknak a csontjain nyerik a hasznot a kedvezményes vállalatok. Haller Isiván ezután a sóügyről beszél. A só beszerzési áta alig két korona, illkon mégis 12 koronába kerül, mert a kormány 10 korona részesedést vesz. A közönséges fogyasztási cikkeket a kormány drágítja meg. Majd áttér a lakásrendeletre, amely a lakást drágítja meg. A szocialista rendszernek mindig ellensége voll, de kijelenti, hogy a szociáldemokrata párttal a szociális jólét kiverekedésében együtt fog küzdeni, de nem ismeri el a szociáldemokrata pártot egyetemes munkáspártnak. A kormány iránt bizalmatlan, az indemnitási javaslatot nem fogadja eL Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. Szünet után Belitska Sándor honvédelmi miniszter a katonai büntetőtörvényben megállapított értékhatároknak, pénzbírságoknak ideiglenes fölemeléséről nyújt be töi vényjavaslatot. Majd áttértek az interpellációkra. Hírek a kormányzásban való változásról. Az első interpelláló Szakács Andor. — A legutóbbi hetekben olyan hirek terjedtek el, — úgymond —