Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-15 / 136. szám

Szeged, 1922 juntas 15. SZEGED Uj osztrák jegybank alakul. A nagybankok mentési akciója. — Csillapult a valuta­pánih. — A külföld cegitsége. — A devalvációt elketül­hítellennek tartják. BÉCS junius 14. A tize ke tetíik 1 A kormány és a bankok megálla­órának szirté titn'ső prrcíban végre podásának első következményei azon­föleszméltek -i bécsi nagybankok is, nal megállapíthatók voltak a tőzsdén ertjükből akar i amelyek most sajit ják meg^hérelni Ausztria ví-ső gaz­dasági pu-ztulásának elhajlását. Az osztrák n'pybankok vezetőit, haz:fiiS érzésükre appeilálva, tegnap mafá hoz kérette Seypel kancellár a pénz­ügyminisztériumba. Mán kiderült, hogy a tőzsdei forgalomnak tegnapi szünetét ren azért rendeltél; cl, mert a nagybankok a kö­zönség köréből érke'.ő töv.eges megbízásod következtében fcépte'e­nek a fölhalmozott munkát elvégezni, hanem azért, mert Seypel kancellár és Ségur pénzügyminiszter tegnap a bécsi nagybankok vezelőit és a Rotschi d ház főnökét Auszlria közeli pénzügyi jövőjére nézve döntő f\n­tontorsógu tanácskozásra hívták meg és ezeket a tanácskozásoké ny ugodt atmoszférában, az wifrges uj^bb tfizsdei vafut»fnuss?nik IrrdvrsCtfín hatá-ától mentesen akarlák leftly­tatni. A tárgyalások, melyek n kora c!é!­előtti óráktól késő estig tartónak, eredménnyel is j'^rlök. A nagyban­kok hajlandóknak nyilatkoztak, hogy a kormány által előterjesztett uj jegybank alapítására vonatkozó ter­vet bizonyos föltételek mellett telje­sítő képességük határain belül támo­gassák. Különös nyomatékkal hangsúlyoz­ták azonban, hogy az uj jegybank föllálli'ásában való részvételüknek előföltéiele az, lio^y a kormány cél­tudatos intézkedésekkel, amelyek nem avatkoznak Ciőszakosan büe a -güzdakápi élelb>, fi'leg a hivatalnoki kar c^nkkentéfével és a deficites állami vállalatoknak magánkézbe való adásával igyekezzék hJyrcál i­iani az államháztartás megbilleni egyensulyá1. Sígur béniügymhiszter föikérte a n3gybankok vezetőit, hogy a birto­kukban lévő idegen valutát bocsás­sák az állam rendelkezésére. A nagy­bankok képviselői erre is hajlandók voltak, sőt azt is megígérték, hogy igyekezni fognak külföldi tőkecsopor­tokat e tervnek megnyerni és a je­lenleg forgalomban lévő bankjegye­ket egy későbbi időpontban átvenni és ezetnek födözetét aranyértékek­kel megszilárdítani. Kikötötték azon­ban azt, hogy az uj jegybank az államnak nem fog többé rendelke­zésére bocsátani ujabb bankjegy­meanyráégeket, miként az most tör­ténik. BÉCS, junius 14. Az osztrák kor­mány és a nagybankok tárgyalása ma eredményre vezetett, amennyiben az uj osztiák jegybank fölállítására nízve megegyezés jött létre. A töke nagyságát'még mindig nem állapí­tották meg véglegesen. E pillanat­ban csak annyi bizonyos, hogy a kormány fölajánlotta az Osztrák­Magyar Bank fölszámolásában az Ausztriára eső 40—45 millió arany koronát és egyúttal azt az ötmillió frank kölcsönt is, amelyet Francia­ország helyezett kilátásba Ausztriá­nak. Az osztrák bankok fölajánlották azokat a devizakészleteiket is, ame­lyek eddigelé a háború alatti adós­ságok törlesztésére voltak szánva. Miután ugyanis azokat az ellenséges j államok nem vették igénybe, mint- 1 egy 150—200 millió Ali rendelkezésre. utiln lehet-ég:;. E lét föltételen kivül k'MföMi kölcsönre is ízük ég volna. Ha Ausztria csatlakozik Német­országhoz, Csehország megszállja Béoset. BÉCS, junius 14. A nSr.etoifz'gi I.Ö-ÍVÚÍC :;ény rem fog dia o^yan ki­törő örömmé! B ;uerék lesulóbbi föl­t'jánikiizás'áí, mint t"'t B.'csben ália­I'ibnn várták. A berlini Mpok és a Neue Frcie Presse mii számában megszólaltatott ni.net vezelő poli­ti-.u cl, mint Lotwc, a biroJakni gyü é; elnöke, Fehrenbach és Sciiückíriíí képviseli k nemzuti szem­pont öiö.iitik. ck és elégtételük­nek adnak kifejezést afölött, hogy a csatlakozás t?ondolsia ele-ni erő­vel hó lit maráí ik tért, rámutatnak üz<n i n e-iysz-irímin l azokra a veszélyekre, amelyek az ántánt és iüiöiiörn Franciaország résé­ről ugy Némelországot, mint Ausztriát a csatlakozás forszirozist esetében fenyegetik. Berlini mérv­a ó politik i körö:c véleménye ste­rint Nétr eiországnak egydőre tar­tózkodnia kell tninden o.yan lépés­tő, amilyet Franciaoiszág a ver>ail­lesi békfis.eiződés megvetéseként értelme hd. Berlinben attól tartanok, hof.y ez es-tb^n a csatlakozás ke: észtül vie'e végleg lehetetlenné válnék és a franciák nem csak a Ruhr-negyedet tartanák meg, ha­nem más némeí terü!e'e'<et, sőt ma­gát Ausziriát is megszállnák. Erre az utóbbi eshetőségre különben kon­krét formában mutatott rá a prágai képviselőház tegnapi ülésén Knirsdh képviselő is, aki szenzációs leleple­zéseket tett a Franciaország és Cseh­ország közt fönnálló titkos katonai szerző lésről, amely Ausztria csatla­kozása esetén a cseheket arra köte­lezi, hogy 24 óra alatt szállják meg Bécset. Vasúti katasztrófa Biatcrbágy és Herceghalom kőzött. Két halott, sok sebesült. Egy szegedi ember is megsebesült. A pánik lecsillapodott és az irány­zat megszilárdult. Általában az osz­trák jegybank alapításinak terve rendkívül kedvező hatást váltott *i uyy bel-, mint külföldi pénzügyi körökben. Este az . sztrák pénzügy­minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint a Béccsel élénk összekötte­tésben álló összes kiilf >IJi pénzpia­cokon élénk kereslet indult meg tegnap dé'utén a bécsi kifizetés és os/trák korona iránt. Nemcsak Budapesíen, de Berlinben és Prágá­ban is egyre emelkedő árfolyamok mellett vásárolták az osztrák koronát és a bécsi esti magánforgalomban az idegen valuták, amelyek a kora délelőtti órákban még a iegnapelő ti árfolyamokat is fölülmúlták, roha­mosan zuhanni kezdtek. A dollár 19.000-re, az angol font 85 000-re, a svájci frank 3600-ig, a magyar korona 18 75 ig, a cseh korona 360 ra s a márka 61 re csúszott vissz1. A Prager Tugeblall a prágai kor­mánykörök nyilatkozatait közli az oszirák válságról. A', első tenni­valók — irják a lapok — nemzet­közi bizottság kinevezése, amely mi­nél előbb átveszi az állam közigaz­gatását. Csehország a maga részéről nem avatkozik ebbe a válságba, de ha az osztrák kormány óhajtaná a csehek is küldenénk Képviselőt a bizottságba, még pedig a következő fdüílelek me-leü : 1. A fizeüsi esz­közöd uj rendezése, 2. a tisztviselők létszámcsökken'ési'. A fizetési esz­közök rendezése cs k devalváció BUDAPEST, junius 14. Tudósí­tónk jelenti telefonon: A Keleti­pályaudvarról szerdán reggel 8 óra­kor indult cl a gr^ci gyorsvonat, amely az étkező- és podgyá>zkccsi­kon kivül kilenc személykocsiból ál­lott. A gyorsvond rncjictreudszetücti érkezett meg Kelenföldre, innen azután megállás nélkül haladt át Biatorbágy- állomáson Herceghalom felé. A gyorsvonat menetrendszerinti gyorsasággal haladt Biatorbágy és Herceghalom között. Körülbelül a fele uton, az akácos erdőnél lévő éles kanyarodónál válnak el a vasúti sinek. Itt történt a katasztrófa kilenc óra után egy-két perccel. A gyors­vonat mozdonya, pótkocsija, egy elsőosztályu és két másodosztályú vagonja minden baleset nélkül át­jutott a kereszteződésen, a negyedik vagon azonban tengely örést szenve­dett és az eiős megrázkódtatás kö­vetkeztében sintörés állott be. A vonat hátralévő vagonjai a kö­vetkező pillanatban kisiklottak, a mozdony az első és második vagon­nal együtt elszakadt a k isik ló vago­noktól. Mintegy kétszáz méternyire haladt még tovább minden baj nélkül. A vonatvezető a te jes sebességbe! ha­ladó vonatot c ak később tud.a megállítani A kisiklo'.t elsőosztályu vagon macával rántotta a hozzá­csatolt éikezőkocsit és az utána kö­vetkező kél mábüdos tályu vagont. A rettenetes erővel kisiklő vago­nok lezuhantak a töltés mentén levő völgybe. A négy vagon kerekei le­váltak, a tengelyek eltörtek és pár pillanat alatt végbement a rettenetes pusztulás. Az étkezőkocst, amelyben a katasztrófa pillanatában 18 utas tartózkodott, valósággal darabokra tört. A Kekti pályaudvar á!lomát»f5nöke a k?tasztrőfa hírére elsősorb n a mer.tö«kJ lépett érintkezésbe, akik nagy apparátuss I szálltak ki a hely­színre. Számos súlyos sebesültje van a katasztrófának és nagyon sokan olyanok, akik könnyen sérültek meg. A gráci vonattal érkező va uta­sok á!li:ása szerint Két halott maradt a kit3íziróh srinhelyén. Az egyik halott e^y ntoet bárónő, Max Fiei­herr van Reizcnstein felesége, aki férjével együit uta;ot: Qrác felé. A báró is súlyosan megwbe ölt. Ugyancsak az étkezőkocsi alatt találtak a vasutasok egy másik holt­testet is, egy középkorú férfi rette­netesen összeroncsolt holttestét, aki­nek személyazonosságát nem sikerült megáliapitani. A ?,ráci vofiato í 21 súlyos sebe­sültet szállitot'ak Budapestre, ?kik között van Széli Farka-né, Széli Marianna, Kubelik he^edümü és;­rek az édesanyja. A katasztrófában megsebesült báró Ulmann Adolf is, a Magyar ÁlUános Hitelbank ve­zérigazgatója, .'ki szerencsés meg­menekülése (Tömére ötszázezer ko­ronát adományozott a gyermekvédő liga céljaira. A sebesültek között van Rouland Ferenc nyugalmazott Máv. felügyelő, szegedi lakos, aki homlokán és ke­zén «zenv.de't zuzódisokat. Éjjel jelenti tudósítónk: A pálya­udvari főkapitányságtól bizottság ment ki, a ve y n.cgáil-pilotla, ho^y a szerencsétlenség második haioltji Lovas Sá: dor r.cg>ven éve*, a Magv r Wo'fram Limpa^yár verér­igazg.-tója. A törvényszéki bonctani intéz He szá!li:oiták. — Csemege tea-vaj y4 kgr. 100 kor. cacao, kávé, csokoládé, málnaszörp, likőrök és az Összes 'arany korona \ „. "emegeáruk legolcsóbban beszerezhetők I Hirschl Testvérek cégnél, Dugonics-tér. TeL4t3. Rdy és a kis kíváncsi. Ady Ei d/e pálya :.zdetének és debrccc i ujságiróskodisán ik ada­tait Kardos L^jos most gyűjtötte össze, aki ebben ÍZ értékes tanul­mányban mondja cl a következőit: Ady Endre a Debrecen cimü nipi­lap munkatársa voll es a lap hásao­jain sürün szerepeit verteivel. írásai töikeiletlék egy fi tal lány érdek­lódéit, aki „Kíváncsi" aláírással levelet küídö t neki, amelyben bó­kokkal hámozta ei a napvilágra került Ady-verteket. Ady a szer­kesztői üzenetekben h i'ás s rokban kössöiüe ;i:eg i.z elismerést. Ettől a pillanattól kezdve a „kíváncsi* és a költő között Hüfü leveltzés fejlő­dött ki. Majd poste restante levelek ben. majd pedig szerkesztői üzene­tekben felelt a ieányna , aki végül bevallotla, hogy szerelmes. Az isme­retlen „kíváncsit" íizonb n az a ka­lamitás érte, hogy szerelmes levelét boritékcsere fo'ylán egyik barátnőjé­nek küldte el, akiiek ugya akkor irt. A barátnőnek szánt levél viszont ugyanakkor Adyhoz került. A köl ő megint a lap utján for­dult tisztelőjéhez és kijelenti, hogy a levelet nem olvasta el, miután látta, hogy nem neki szól. Ady nem is sejtette, hogy a fatális csere, a megelevenedett bohózati mot vum, egy szerelmi vallomástól fosztotta meg. Szerencsére nem vég­legesen, mert a kedves ismeretlen még aznap levelet irt, amelyben kétségbeesve tárja föl a kényes hely­zetet, hogy Adyhoz irott szerelmes levele illetéktelen kezekbe keiült. Kéri a költőt, hogy ezt a levelet menien égesse el. Adyt megindí­totta a vallomás és lelkes versben válaszolt: Én nem tudom, rózsás az arca, Vagy halovány, sápadt, vértelen, Csak azt tudom, hogy lelke t szta, Szivében dal van s szerelem ... Ady egyébként soh sem jutott a kis kíváncsival szjmélyes ismeret­ségbe. n—iiimra towuuua x Aranyat, ékszert magas árban vásárol Szegeden Kun Jenő ékszerész. Fölhívjuk olvasóink szíves figyelraél mai lapunkban megje.cnt hirdetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents