Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-14 / 135. szám

Szeged, 1922 junius?!4. SZEGED Egy elmebeteg úrinő viszontagságai. Nem vették föl a klinika elmeosz­tályára, mert nem vitt magával ágyneműt A Valéria lér közelében posztoló rendőrőrszem hétfőn este 7 óra táj­ban arra lelt figyelmes, hogy egy jól öltözött úriasszony izgatottan visel­kedik és ezzel magára vonja a járó­kelők figyelmét. Az úrinő körül csakhamar csoportosulás támad! és a közönség szorongó félelemmel leste minden mozdulatát, mert a je­lek erra vallottak, hogy a szeren­csétlen teremtés elmeháborodott. A rendőr eleinte igazoltatni próbálta az urinöt, de amikor az minden kér­désére nevetéssel, vagy zavart da­dogással felelt, dr. Csuszner Rezső ügyeletes rendőrfogaimazó elé kisérte. Itt azután kiderült, hogy az úri­asszony valóban elmeháborodott. Dr. Csuszner rendőrfogaimazó, miután hasztalan kisérelle meg az úrinő személyazonosságának a meg­állapítását és mivel a szemtanuk állítása szerint az utcán tört ki rajta az elmeháborodottság, a fönnálló szabályzat értelmében egy rendőri el a városi közkórházba küldte. A kór­házban azonban nem fogadták be a beteget, mert — mint indokolták — a kórház elmeosztállyal nem rendel­kezik, azt az egyetem vetle át. A rendőr ezután visszament a beteg­gel az ügyeletes liszthez, aki egy uj neutalásí lappal az egyetem elme­osztályára küldte ökel vissza. Az eredmény itt is ugyanolyan volt, mint első utjuk alkalmával, csak az indokolás hangzott másképen. Ott ugyanis csak abban az esel ben vol­tak hajlandók a szerencsétlen te­remtést fölvenni, ha ágyneműt is hozott volna magával. Mivel ágy­neműje nem volt, nem vették föl. Éjjel 11 óra felé járt az idő, amikor a tendörügyeleti szobában kimerülten ült a nő, az ügyeletes tiszi pedig tanácstalanul töprengett, hogy hol helyezze el. Már nem ma­radt volna más megoldás hátra, mint a rendőrségi fogdában elhe­lyezni, amikor az úriasszony éjfél felé egy kissé magához tért és hosszzas faggatás után megtudta mondani, hogy I. B.-nének hívják, majd később a lakását is betudta mondani. Természetesen hamarosan hazaszállították a szerencsétlent, ahol rögtön ápolás alá vették. Ez az eset — sajnos — szomo­rúan dokumentálja azt a lehetetlen állapotot, amely az elmebetegek ápo­lása terén a múltban uralkodott Szegeden és még ma sem szűnt meg. Elsősorban ilyen esetek el­intézése nem is tartozik az állam­rendiség hatáskörébe, hanem a városi tanács dolga. Minthogy azon­ban a városi tanács nem tart ügye­letet, ezzel a dolgokkal a rendőrség is kénytelen foglalkozni. Ez azon­ban még nem okozna nagyobb bajt, a baj lényege ott van, hogy Szeged szabad királyi és egyetemi város­ban megtörténhetik a legnagyobb­foku kulturbotrány, hogy egy sze rencsétlen teremtési, ckinek elme­állapota az ulcán meghibban, nem lehet elhelyezni a kórházban, mert a kórháznak nincs elmeosztálya és nem lehet elhelyezni az egyetemi klinikán, mert a szerencsétlen őrül., mielőtt megbolondult, nem vett a hóna alá egy párnát és lepedőt. Nem akarjuk az esetet tovább is kommentálni, hanem egyenesen föl hívjuk rá az illetékes kötök figyel­mét. Szigorú vizsgálatot kérünk és annak megakadályozását, hogy a jövő­ben ilyen botrány előfordulhasson. Nem találnak szabálytalanságokat , a II. kerületi választás megpeticionálásához. Nyilatkozik a központi választmány előadója to elnöké. is rajtacsípték, azonnal letartóztatták és megindították ellene a bűnvádi eljárást, a szavaza át pedig megsem­misítették. Ez az eset azonban még korántsem elég arra, hogy uj válasz­tást rende jenek el. Elmondotta még Taschler főjegyző, hogy v zsgdlatró! csak akkor lehet szó, ha a választók megpeticionálják a választást. Petícíonálni pedig kon­krét szabálytalanságok nélkül nagyon bajos. A főjegyző nyilatkozata már csak azért is figyelemreméltó, mert homlokegyenest ellenkezik ugy a fő­ispán legutóbbi nyilatkozatával, mint Petrik Antal választási elnöknek a miniszterelnökhöz intézett fölterjesz­\ tésével, amelyben egyéni gyanúját, mint pozitívumot szögezi le. Szükségesnek tartotlu'*, hogy a ' központi választmány elnökét, dr. Somogyi Szilveszter polg'rme-lert i> megkérdezzük, aki kijelentene, hogy értesülése szerint két második ! kerületi körzetben már találtak njolc­; van olyan nőt, aki jogtalanul ketüll j a névjegyzékbe. — De tz sem pozitív értesülés, — mondotta a polgármester, — én is csak ugy hallottam, de azt nem mondhatom meg, hogy kitől. Azt nem állíthatom, hogy a jogtalanul fölvett válaszlók mind Peidl hivei lennének. A második kerületi választás ered­ményébe még most sem nyugodtak bele néhányan azok közül, akik egé­szen más kwnetelre számítottak, sőt még a főispán legutolsó nyilat­kozata sem keltett megnyugvást, az a nyi'atkozata, amelyben bejelenti, hogy az igazságügyi hatóságok a névjegyzékekben talált hamis és gya­nús nyomok alapján bünü^yi vizs­gálatot indítanak Sokaknak — ugy látszik, — nincs annyi türelmük, hogy bevárják ennek a bünügyi vizsgálatnak egyáltalában nem két­séges eredményét, mert úgyszólván naponta jelentkeznek a már ismert vádakkal és gyanúsításokkal az ille­tékes tényezőknél. Hogy az egyre bonyolódó kérdés­ben kellő tájékozódást nyerjünk, fölkerestük Taschler Endre főjegy­zőt, aki a központi választmány elő­adója volt és kérdést intéztünk hozzá arra vonatkozólag, hogy miképen áll a II. kerületi választás ügye. Tasch­ler főjegyző kérdésünkre a követke­zőket mondotta: — Többször jöttek ide föl hoz­zám a Pálfy-párt emberei, de egyet­len egy konkrét esetet sem mondot­tak, tehát a választás megsemmisí­téséről mindaddig nem lehet beszélni, | amig legalább 1200 megtámadható esetet nem konkretizálnak, mert a két jelöltre leadott szavazatok között eny- j nyi volt a differencia. Azok, akik ; fönnjártak nálam, háromféle szabály- ! talanságról beszéltek. Mondották, | hogy illetéktelen, nem hivata'os em­berek szedték össze a kerületben a kitöltött számláló lapokat és a nekik nem tetsző választókét megsemmisí­tették. Amikor azonban kérdeztem, hogy kik vol ak azok ar illetéktele­nek, egyetlen egy nevet sem tudtak mondani. A másik vád az, hogy so­kan hamis adatokat írtak be a szám­lálólap rovataiba és igy j igtalanul kerültek a választói nlvjegyzékbe. Konkrét esetet itt sem tudtak emlí­teni. A harmadik vád az „olasz mód­szei" ismeretes vádja, de elfogad­ható módon ezt sem bizonyították. Egyetlen konkrét esetről tudok, arról a második kerületi válaszlóról, aki más helyett akart leszavazni, de ezt A korona Zürichben 0-53. Mi okozta pénzünk értékének hanyatlását? tal emelkedett s a többi valuták, a márka és az osztrák korona kivéte­lével lépést tartoltak a dollárral. A korona visszaesését siettek és sietnek eszkomptálni. Az üzletekben minden cikk árát emelték 40-42 százalékkal. A textilkereskedők a szokol drágulásárt hivatkozva drá­gítottak és drágítanak a posztó­kereskedők azt mondják, hogy a font megdrágult, a szénkereskedők arra hivatkoznak, hogy több koronát ke'l adir a szokolért. S a belföldi bányák arra hivatkozva e nelik a S7éii árát, hogy a béremelések nö­velik az önkőlts'get Indokolást min­denütt hallani, -őt a közgazdasági szakféifiak ujabban arra hivatkoz­nak, hi'gy nálunk nincs is drágaság (hiszen az árak erős n világparitás alatl á lanak); csak a jövedelmek nincsenek arányban a kiadásokkal és a pénz vásárló ereje egyre rom­lik. meri a bankóprés csak impro­dukiiv szükségeteket födöz.Termelő munkával, beruházásokkal, az állami kiadások csökkenésével, az állam­háztartás egy nsuiyInak javításával kell srgiteni. Ezek megállapi ások nem ujak, de a pill.-.natn i helyzet nem is ezek­ből a megállapításokból ítélhető meg. Egyelőre a korona 0 53 koronára hanyatlót' s a dolgozó ársadalom megélhesse még válságosabbra for­dult. Dr. Somogyi polgármester értesü­lései tehát ugyanolyan komolyak, mint azoké, akik pozitív adatokkal alá nem támasztható gyanujukat a főjegyzővel közölték. Értesülésének a forrását nem árul'a el és igy a legjobb akara tal sem győződhettünk meg annak helytállóságáról. Dr. Aigner Károly főispánnál is szeret­tünk volna erről a kérdésről táj'ko­zódní, aki talán pozitivu nokat is tud, olyan pozitívumot, ami esetleg komollyá tenné az eddig a'aptalan­nak bizonyult gyanúsításokat, dc a főispánnal nem beszélhettünk, mert a sajtónak a választások óla nem volt alkalma vele értekezni. Igy kény­telenek voltunk a főjegyző és a pol­gármester nyilatkozatai alipján tájé­koztatni a nyilvánosságot a II ke­rületi mandátum ügyeiről JON I\ HÁROM TESTŐR! A magyar korona mai zürichi meg­nyitó árfolyama 0 53. Oiyan alacsony árfolyam ez, aminőre alig emlék­szünk, bár a korona Hegedűs bu­kása után egyszer már visszaesett 0'45 centimesra. Azóta azonban ma­gához tért, fölfelé tört is azután ujabb elgyöngülések után 0 65—68 között stabilizálódott. Ujabb visszaesés ak­kor következelt el benne, mikor az ántánt szigorú jegyzéket intézett a magyar kormányhoz az állati jóvá­tétel ügyében. A kormány akkor válaszában rá is mutatott erre a körülményre s az állati jóvátétel el­lenében megfelelő kölcsönt kért. Mikor a jóvátételi válság megeny­hült, a korona ismét javult. Május végén ismét 065 volt a korona zürichi árfolyama. Alig tizenkét nap alatt hanyatlott le tehát a ko­rona 12 ponttal, ami 20 százalékos elértéktelenedésnek felel meg. A magyar korona ilyen rohamos esésére a hazai gazdasági élet nem volt elkészülve, noha a külföldi je­lenlések arról számoltak be az utóbbi időben, hogy a korona a külföldi piacokon lanyhult és nagyobb tételeket m-'g a korona speciális helyzete mellett is nehéz elhelyezni. A koiona pozíciójára az hatott ked vezőtlenül, hogy az állati jóvátétel dolgában az ántánt nem lett enged­ményeket és junius 15 ig téaylege sen meg kellelt kezdenünk az álla­tok szállítását, nehogy a beígért \ szankciók életbelépjenek. Fokozta a ! lanyhulást lehetöáéget a kedvezőtlen j időjárás is, amely a terméskílátáso- ' kat gyöngítette. Az utolsó hivatalos termésjelentés ugyan elég kedvezően ítélte meg a helyzetet, de a várt esö elmaradása ugy látszik lerontotta némileg a kilátásokat. De annyira nem lehet aggodalmas a helyzet, hoay ezért mindjárt 20 százalékkal értékeljük alá a pénzünket. A korona pozíciója először a bel­földön romlott le. Az árak drágulása a korona vá árló erejének csökke­nését jelentette s ennek hatása a valuták drágulásában nyilvánult meg. A dollár néhány nap alatt 130pont­A főváros kölcsöneinek külföldi rendezése. LONDON, junius 13. (Reuter.) Az alsóházban Co)b kérte a keies­kedehtii államtinárt, álhpitsi meg a budapesti brit diplomáciái kép­viselő útját, vaj|on fognak-u ma­gyar küldöttek Londonba jönni, a magyar fővárosnak nyújtott háború­előtti angol kölcsön ügyének ren­dezése végett és ha igen, hajlandó- e a budapes*i hatóságoknak tudonására adni, hogy a b it kormány eiősen helyíeleiiteiié a létesítendő meg­oldásnak olyan foliételeit, amelyek nem Koi.doíkoJnak a törlesztési aiap készpéníben való biztosításáról. Baldwin, 3 kereskedelmi államtit­kár, válaszában kijelentette, hogy Buiapest főváros küldöttei ezidő­szerint Párisban időznek és előre­láthatólag rövidesen Londonba is el­jönnek, lio*y tárgyalásokat folytas­sanak Budapest főváros háboruelőtti brit adósságiinak rendezéséről. TELEFON ,, 133 éti V'J EKSZERÉSZ Szécíiemji tép 2. Keresek megvételre magas árakon MT brilliáns, aranyékszereket és aranyórákat. Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek.

Next

/
Thumbnails
Contents