Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-13 / 134. szám

jM2juniart3 3Zfgy3B!D Megengedte a kor­mány a tápéi komp­dijak fölemelését. Rsntfstat • Budapesti Köiidnybsn, •m«ly két ön Jött és 2»00 száza­lékos drágulást Jelent A tápéi kompon — mint ismere­tes — a mai napig a békebeli két­krajcáros kompdijakat szedték a ré­vészek a túlsó partra igyekvő em­berektől. Ezeknek a kétk/ajcáros vá­moknak hosszú, évekre visszamenő története van, olyan történet, amely iskolapéldája a közérdekű kérdések kOrUl működő bürokratizmusnak. A város ugyanis már a háború alatt agy tapasztalta, hogy a komp fön­tartása sokkal többe kerül, mint amennyi a kompdijakból befolyik. Éppen ezért kidolgozott egy javas­latot a kompdijszabályrendelet olyan értelmű megváltoztatására vonatkozó­lag, hogy a nevetségesen alacsony kompdijakat az akkori viszonyoknak megfelelő nivóra emelje föl. A ja­vaslatot a közgyűlés annak idején el is fogadta, de Csanádvármegye al­ispánja lokális érdekből megföleb­bezte és igy az akták fölkerültek a kormányhoz. Ezzel azután el is akadt az ügy­folyamat; a szibályrendeletmódosi­tás aktája megrekedt valami minisz­teri ügyosztály papirrengetegében és • tanács hiába küldte egyik sürgető fölterjesztését a másik után. a jóvá­hagyás nem érkezett meg. Az évek multak, az anyagárak és a munkabérek hatalmas lendületlel emelkedtek, ugy hogy azok a komp­dijak, amelyeket a szabályrendelet­módosítás megállapított, már el vesz­tették aktualitásukat. Időközben a városnak sokszor támadt kellemet­lensége a komp miatt, mert Csanád ­megye alispánja, ha a legkisebb rongálódás mutatkozott a kompon, azonnal átírt a tanácshoz és köve­telte a hibák azonnali kijavítását, ami tok százezer koronás fedezet­nélküli kiadást jelentett a város szá­mára. Az alispán követelése elöl nem is volt kibúvó, mert ha a város csak néhány napig késlekedett, már meg­érkezett a miniszteri sürgetés. Utoljára néhány hét előtt volt szó a tápéi kompról, amikor a tanács elhatározta, hogy ismét javaslatot terjeszt a közgyűlés elé és kéri a kritikus közgyűlési határozat életbe­léptetését a miniszteri jóváhagyás bevárása nélkül. A Budapesti Közlöny junius 10-i száma végre közli a kereskedelmi miniszternek a tápéi kompra vonat­kozó engedményes rendeletét, amely­lyel jóváhagyja az évek előtt fölter­E ltett közgyűlési határozatot. A áhagyás csak másfél évre szól, át a fölemelt dijakat csak 1923 dscenfxr végéig szedheti a város. A rendelet értelmében egy gyalo­gos személy I koronát fizet. Á ki­sebb állatok után 80 fillér, a na­gyobb állatok után 150, a könnyű Jármavek után 1, megterhelve 2, a rendes jármüvek után 3, teherrel 5, a személyszállító aulók után 10, a teherutók után 20, nagysúlyú magán­járó ^gépek után 40 korona vámfize­A rendelet megállapítja azt is, hogy a komp közlekedési ideje ok­tóber 1-tól február végéig reggel 6 órától este 9 óráig, március 1-től május végéig reggel 4 órától este 10 óráig, Junius Möl szeptember végéig reggel 3 órától este 11 óráig tart és naponta legalább hat fordulót kell tennie. Summa summárum: talán semmi másnak az ára nem ugrott fölfelé ilyen hatalmas arányban, mint a kompdijaké. Szép karrier 4 fülértől 100 fillérig, kerek 2500 százalék, de sülésünk szerint a város nem értesülésünk MMWMM elégszik meg ezekkel a kompdijak­kal, hanem az időközben változott viszonyokra való tekintettel ujabb kulcsot akar megállapítani. A Szegedi Dalárda jubileuma. Lelkes magyar dalosok énekétől vfsszhangzotak két napon keresztül a szegedi esték, a Szegedi Dalárda ötvenéves jubiláris ünnepén. Nagy érdeklődés és teljes siker jegyében zajlott le a jubileum, amelynek gazdag művészi programja, magas színvonala elsősorban a kiváló és nagyérdemű karnagy, König Péter érdeme. Az ünnepségek fényét emelte a modern zene mesterének, Koessler Jánosnak megjelenése, aki Könignek, Fichtner Sándornak, a kél jeles sze­gedi-szerzőnek is tanára volt. Vasá nap délután tarto.h a Sze­gedi Dalárda jubiláris díszközgyű­lését a Tisza nagytermében, amely tele voll a magyar vidék minden részéből idezarándokolt dalosokkal és ünneplő közönséggel, amelynek soraiban Kelemen Béla nyug. mi­niszter, Somogyi polgármester, Gaál Endre kullurszenátor és számos ka­tonai és polgári notabi itás is meg­jelentek. Jedlicska Béla elnök meghatott hangon, meleg szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt, Dobó József al­elnök a jubiláns dalárda ötven évé­nek munkásságát ismertette, a kü­lönböző vidéki dalárdák elénekelték jeligéikel, a szegedi velerán dalosok is kitéltek magukért, majd a Magyar Hiszekegy, a Szózat és a Himnusz fönséges akkordjai csendültek föl. Hétfőn este volt az ünnepi nagy hangverseny, amelyen uj magyar szerzők müvei szerepeltek, Koessler János áhítatosan szárnyaló zsoltára, Weiner Leó Szerenádja, Fichtner Sándor remekbe készült Szeptember végén cimü vegyes és zenekari opusa (Petőfi versére) és Szegeden először König Péternek Juhász Gyula verseire irt grandiózus Tisza-kantá­téja, amely a szent magyar folyó apoteózisa és a magyar irredenta zeneköitészetnek eddig legsikerültebb és legmélyebb hatású alkotása. A Szegedi Dalárda derék és buzgó tagjai, valamint érdemes filharmo­nikusaink a jeles modern magyar szerzőknek szokatlanu' fényes és meleg sikert biztositoltak. Juhász Gyula verseit Bihari László színmű­vész mondotta el pompá3 orgánu­mával, erős átérzéssel. A Tisza­kantáté magánszólamait aszéphangu Ladányiné é3 Hergovits énekelték ei­ismerésreméltó készséggel. A jelenvolt illusztris szerzőket tomboló tapssal ünnepelte a nagy termet egészen megtöltő díszes kö­zönség, amely egy felejthetetlenül gazdag est mély művészi élményé­vel távozott. A Szegedi Dalárda valóban méltó és stílusos módon jubilált. Kétszáznégy pályázatot nyújtottak be a részleges tisztújításra. Tegnap délben járt le a benyújtási határidő. A részlegei tisztújítás alkalmával betöltendő állások pályázati halár­ideje hétfőn délben, 12 órakor lejárt. A meghirdetett 29 állásra összesen 204 pályázat érkezett be a határ­időig, igaz ugyan, hogy sokan több állást is megpályáztak. A pályázatok legnagyobb részét természetesen az u olsó órában nyújtották be, régi szokás szerint. A főispáni hivatal ajtajának kilincsét minden pillanat­ban más kéz nyomta le és egymás­után tűntek föl a jövendő eshetösé gek fölött töprengő arcok. Amikor a toronyóra belekonditotla a várako­zásba a tizenkét órát, a főispán elő­szobája teljesen meglelt a kérvényü­ket szorongató pályázókkal és ami­kor a harangszó utolsó akkordja is elhalt, az íróasztalon óriási halommá növekedtek a beadott pályázatok. A betöltésre kerülő tanácsnoki ál­lásra hárman pályáztak: Rack Li­pót helyettes tanácsnok, aki a kér­déses állást már évek óla betölti, Hegedűs Antal és dr. Szendrey Jenő tiszteletbeli tanácsnokok. Rack Lipót megválasztása bizonyosra vehető. Az árvaszéki elnöki áltásra négy pályázat érkezett be. Elsősorban dr. Bárkányi Zoltán, az árvaszéki elnöki állás régi helyettese pályázott. Pá­lyázlak még dr. Grassetiy Károly dr. Tóth Béla és végül dr. Scheffer Lajos, akinek a legkevesebb reménye lehet arra, hogy az ál'ást elnyeri. Az árvaszéki ülnöki álfá ra hét pályázó akadt: Flódung György, dr. Gombos József, Horváth Lajos, dr. Korpássy Elemér, dr. Ördögh Attila, dr. Tóth Béla és dr. Scheffer Lajos. A vámfölügyelői állásra 17-en pá­lyáztak, és pedig: Tölcséri József, Balassa József, Slumpf Kálmán, Fajka László, Kiss István, Kováci Ferenc, Pálfy Béla, Mayer István, Kovács Ernő, dr. Gambo3 József, Bozsö Ferenc, Nagy Sándor, Bauer Zoltán, Vlgh József, Szűcs Gyula, Síntha László, dr. Ordögh Attila. Nyilvántartói állásra tizen pályáz­lak : Tfllcséry József, Miliályovits Géza, Wagner Ervinné, Vezér Ernő, Balassa József, Halász Ferenc, Ko­vács htván, dr. Gombos József, Va­dász István, Bózsó Ferens A* irodatiszti állásra huszonnégy pú.yu/at érkezett. Balassa József, Barabás János és Bauer Géz i ér­demli meg leginkább a három iroda­tiszti állást, mert mindhárman már hosszú idő óta mint helyettesek töl­tik be a megpályázott állásokat. Az I sö oszlályu adótiszti áfá­sokra 16, a számiiszti állásokra 29, a ll-od osztályú adátiszti állá­sokra 24, a segédnyilvántartói állá­sokra 12, az írnoki á'lásokra 28, a javadülmi írnoki álláfokra 5, a köz­ségi bírósági irnok-végrehajtói állá­sokra 5, a vámkezelói állásokra 16 palvázó jelentkezett. A külterületi tiszti orvosi álláso­kért — amelyeket nem választással, Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezflst ékszerekért FISCHER K.f ékszerész Kárász-utca 14. szám, (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38. hanem főispáni kinevezéssel tölte­nek be — pályázott dr. Oláh József, dr. Fröhlich Jenő, dr. Buchholz János és dr. Ábrahám Gyula. Itt említjük meg, hogy a tiszt­újító közgyűlés napját a főispán még nem állapította meg, de vJó­szinü, hogy a jövő hét szerdáján megtartja a törvényhatósági bi­zottság. Kiszomborban értekezlet volt a Maros vizierejének kihasz­nálása ügyében. Szakács Qábor bemutatta a ter­veket. — Szakértől bizottság vizs­gálja át a számításokat. Néhány hónap előtt nagy vissz­hangot kellett a tisza—m.irosmenti városo* saj'.ójában a Maroí viziere­jének kihasználásán vonatkozó terv, anelyek előkészítésére az érdekelt törvényhatósógi k tckinélyes ' ssze­tfeket szavaztak meg. A terv keiesz­iuivihetőaégét síá no' szaké nber két­ségbe vonta és ifcy a kérdés körül a legnagyobb bizonytalanság ural­kodoit. Szombaton délután Kiszomborban nagyfontosságú értekezlet volt ebben n ügyben, amelyen megjelent a töveket benyújtó Szakács Gábor müncheni mérnök, dr. Somogyi Szil­veszter p")!gármester, Balogh Károly tanácsnok, Szigyártó Albert ipar­iskolai tanár Szeged város képvise­letében, továbbá Jankó Ágoston és Tarnay Ivar slíspinok és még szá­mos érdekképviselő. S.^kácí Gábor részletesen ismer­tette a terveket és a seámitásokat és bejelentette, hogy tévesen (erjedt el az a hir, mhtha a vízmérő kihaszná­lásánál általa föltalált ujrendszerü turbinák ít akarna alkalmazni, mert a terveket a Né.nelországban kihasz­nált és jónak bi/onyu t Lovacsek­féle turbinák alapján készítette el. Szigyártó Albeit Szakács Gábor te.veiről és a bemuta'oü számítá­sokról szakszerű fö jegyzéseke: ké- p szitett é» ózokat rövidesen egy sze­gedi szakbizottság elé terjeszti, ame y véleményt moid arról, hogy a terv keresztülvihető e egyáltalában. Éitesüléiünk szerint a ki-zombori énekez'eten résztvevő szakemberek azzal az impresszióval távozlak, ho;y a kezdetben nagy je!en<ősé<ünek ígérkező ter/ek megvalósítsa nagyon bizonytalan. Az utolsó szót minién­esetre a napokban összeülő szakértői bizottság mondja majd ki. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 4'i5. Pénztár 1185. Kedden, juniu3 13-án A legszenzációsabb sláger-müsor! \ Dráma 5 felvonásban. Ursusa Herkules. Kalandordráma 6 felvonásban. llseésaháromkérö Vígjáték. Előadások: 6 órakor a téli, 9 órakor a nyári helyiségben.

Next

/
Thumbnails
Contents