Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-10 / 132. szám

Szsged, 1922 junta* 10 S 2 E!OFEíD Külön egyetemi városrészt akarnak épiteni Szegeden. Fontos tanácskozás az egyetem vezetői éa a város hatóéága között — Újszegeden vagy a Gedónál épül a? uj városrész. Az a mód, ahogyan a kolozsvári helyet kijelöljék. A tárgyalások sotudományegyetemet a mult év nyaran elhelyezték Szegeden, az első pillanatban sem látszott végleges megoldásnak, hiszen — aminek a káros következményeit lépten-nyomon megérzi a város közönsége — ez az elhelyezési mód nagyon erőszakolt, nagyon kényszerű volt. Számos iskolát, közintézményt kitelepirán fölsorolták mindazokat a szempontokat, amelyek figyelembe jö'ietnek a hely megjelölésénél. A többségnek az volt a véleménye, hogy az egyetem szempontjából elfnyös, ha az összes intézmények egy helyen vannak. A város fejlesztése szempontjából két alkalmas hely került szóba Az egyik a Gedó mel— Az értékeiét csak annyiban jutott végleges rnep.á'lapodásra, a mennviben elhatározta, liogy a szóba jött két helyn a közeli napokban helyszíni szemlét taitanuk és a helyi viszonyok megismerése után a kérdésben állást foglalnak és javaslatot terjesztenek elő az illetékes helyeken. Elmondotta még a főmérnök, hogy a költségekről nem volt szó az értekezleten, ami természetes is, mert ennek a tervnek a megvalósítása a külön egyetemi városrész megvalósítását jelentené, ami pedig csak hoszszu évek munkája után következhető be. Addig pedi£ a gazdasági viszonyok lényegesen megváltozhatnak. Ha a t 'rvek valóra válnak, Szeged város hatalmas lépést tenne a Ötvenkét szerződtetett tagja van már a színháznak. tették, hogy hdyet "adhassanak "az 1 »e li terület, a másik pedig Ujszeegyetem különböző intézeteinek és j C/d, ahol a félig kész ^teket is ezeket a kitelepített közintézménye- f^szná" iSpontj - í fejlődés utján. De a tervek még hátket nem helyezhették el ugy, hogy í^^'.^abbff mutaSző rább vannak a k zdet kezdet,nél is. működésűket páratlanul folytathatták , bó1 alkalmasabbnak mutaiKOZiK. i volna. Most, hogy az első tanév le- ************ zárul, az eredmények alapján szinte ! A . • t z ^ s 1 j.~ fölállíthatjuk azt a tételt, hogy amit j Ausztria ketsegbeejto helyzete. zértve?, ^TjdnVm^ugyanan'n^ ! Negyedbillió hitel három hónapra. — Hetenkint 80 milliárd bankjegyet nyomatnak. — Mi Icnns a segítség. szitett az alsóbbfoku oktatás megzavarás! által, mert a tanitás menete sem a középiskolákban, sem a népiskolákban nem volt olyan, amilyennek kellett volna lennie, sőt acegyeBÉCS, junius 9. A tegnapelőtti I 900 koronáról napi 2600 koronára és tegnapi pánikszerű hangulatot mára a helyzetnek legalább a küllem sem fejthetett ki - éppen az ! löségekken nyugodtabb megítélése intézetek erőszakolt elhelyezése mialt váltotta föl. A nagybeteg Ausztria megfelelő működést. i állapota azonban tényleg semmivel Ezek a súlyosan zavaró körűimé- i se™ javult, sőt ha lehe', az ujabb nyek az első pillanattól kezdve táp- ' k6ros lüne,ek mé8 súlyosbították * lálták mindakét oldalon azt a vágyakozást, hogy az egyetem ügyét véglegesen rendezzék Szegeden. Számos terv és még számosabb megoldási mód merült föl erre vonatkozólag, de tekintve a mai bizonytalan gazdasági viszonyokat, komolyan, érdemlegesen és illetékesen senki sem foglalkozott ezzel a problémával. Csütörtökön délután végre töitént egy komoly lépés, amely — ha nem ; is nevezhető döntő fontosságúnak —, 1 mindenesetre, valamivel előbbre vitte I az ügyet és konkretizálta azokat a 1 kívánságokat, amelyek eddig csak halvány kontúrok között mozogtak. : Dr. Menyhárt Gáspár, az egyetem rektora a karok képviselőivel értekezletet tartott (közvetlenül a jubi- , leumi értekezlet előtt), amelyen jelen volt dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Gaál Endre kuliurtanácsnok, Berzenczey Domokos és Bíró Benő városi főmérnök. Az értekezletre vonatkozélag, amHy zárt ajtók mögött folyt le, kérdést intéztünk Berzenczey főmérnökhöz, aki a következőket mondotta : — Az egyetem mostani elhelyezése nem mondható véglegesnek és ezzel az elhelyezéssel az egyetemet Szeged számára nem kötöttük le véglegesen, pedig az a célunk, hogy ha Kolozsvár fol is szabadul és a Ferencz József-Tudományegyetem visszaköltözik régi székhelyére, Szeged mégse veszítse el egye emét. A jövő érdekében tehát szükségessé vált, hogy már most megállapítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján az egyetem állandó jellegű elhelyezéséhez szükséges intézkedéseket alkalomadtán megtehessük. Az értekezlet összehívását aktuálissá tette az a körülmény, hogy az egyelem területet kéri a várostól az egyetemi sporttelep céljaira. Mivel kívánatos, hogy ez a sporttelep ne essék messze az egyet m helyétől, fölmerült az a kívánság is, hogy már most megjelöljük a városnak azt a pontját, ahol az egyetemi intézményeket véglegesen elhelyezhet jük. Erre a célra 80 katasztrális hold ezükséges. Az értekezlet: ek az volt a tulajdonképeni célja, nogy ezt a pénzügyi válságot. Mint ismeretes, Schober kancellárnak körülbelül három hónappal ezelőtt le kellett mondania, meri a nagynémetek az általa kért százhuizmilliárdos hitelből csak negyvenkét milliárdot voltak kénytelenek magszavazni. Most husz nappal később az uj pénzügyminiszter nemcsak a megtagadott 72 milliárdot, hanem összesen 220 mlllliárd megszavazását kérte a németektől, azzal az indokolással, hogy az osztrák koronának időközben beállt katasztrófáiig (zuhanása következtében a deficit löbb mint száz milliárddal megszaporodott. A parlament mindjárt meg is szavazta ezt az öszzeget. Érdekes, hogy nem is ennek a páratlat ul álló, majdnem negyed billiót kitévó hitelnek megszavazása izgatja a kedélyeke', hanem az a körülmény, hogy ez a hallatlan öszszeg körülbelül csak arra lesz elegendő, hogy Ausztria deficitjét három hónapra fedezze, fiitéve, hogy az osztrák korona nem romlik tovább. Az ántántkormányok és az egymást fölváltó o-ztrák kormányok mulasztásai következtében előállott tehát az a groteszk helyzet, hogy a jegybank Ausztriában körülbelül nyolcvan milliárd bankjegyet kénytelen nyomatni, hogy a szükségletet kielégítse és az állam deficitje rohamos lépésekben közeledik a hétszáz milliárd felé. Mindenki érzi, hogy mindez nem mehet igy továbl), hogy valaminek történnie kell, egyelőre azonban semmi sem történik. A tömegeket, amelyeken az elviselhetetlen drágaság miatt amúgy is a kétségbeesés lett úrrá, bizonyos körök lelkiismeretlenül izgatják, dacára annak, hogy tudják, hogy tüntetésekkel az osztrák koronán segíteni nem lehet. A parlamentben Hanusch szocialista képviselő a munkanélküli segélynek való fölemelését sürgette és megfenyegette a kormányt, hogy amennyiben a munkanélkülieknek ezt a követelését záros határidőn be'ül nem teljesiti, a szocialista párt minden felelősséget elhárít magától a december elsejei eseményeket még messzefö.ülmuló rendzavarások megismétlődéséért. A fenyegetés, ugy látszik, használt, tegnap ugyanis kompromisszum jött létre 240 koronás alapon. A mérvadó politikai körök a helyzet elfajulását látván, élénken latolgatják a közeljövő • eseményeit. Annyi bizonyos, hc>gy az eddig tisztán belügybe vágó osztrák pénzügyi krízis a helyzet elmérgesedése következtében eminens külpolitikai problémává vált, annál is inkább, mert a Németországhoz való csatlakozás gondolata mind szélesebb köröket hódit magának. Éppen a Németországhoz való csatlakozás po ilikájának erösbödése mialt féltő aggodalommal néznek a közeljövő estietí ségei elé bécsi ántánldiplomáciai körökben is. A bécsi diplomáciai körök véleménye szerint már a legközelebbi jövőben döntő fordulatnak kell jönnie, mely a sf.-germaini békét megkötő összes tuta'makat elhatározott lépésre kell hogy késztesse Ausztria érdekében. Ausztria összeomlása — mondják — egyértelmű volna a st germaini békeszerződés illuzoriussá léte'ével és olyan káosz jöhet a nyomában, amely egész Közép-Európi gazdasági életét alapjaiban rendíthetné meg. Ausztria megmentésére csak egy mód van még és ez a kis és nagyántánt diplomáciai köreinek egybehangzó véleménye szerint az, hogy a st.germaini békeszerződést aláíró összes hatalmak nagyszabású segitőakciót indítsanak Ausztria érdekében é» mindaddig, amig Ausztria pénzügyeinek szanálási munkája eredményesen véget nem ér, maguk vegyék át Ausztria igazgatását. — Nyári férfi sephyr ingek legjobb kivitelben készülnek Lampel és Hegyinél, Püspök-tér. 714 750 magas árban vásárol Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. ^ == Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek, z^ Miért nem adhatnak *l« darabot a szegedi színházban. A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság pénteken délután Gaál Endre kulturtanácsnok elnökletével ülést tartott, amelyen P.lágyi Lajos színigazgató bejelentette, hogy a jövő hét színházi műtorán uj darab nem szerepel, ellenben a „Hollandi menyecske, a,Kék mazur" és „Luxemburg grófja" cimü darabokban vendégként föllép Karácsonyi Ili. Adler Adelina pedig két operaestén énekel. A jövő héten fölujitja még a szinház a „Heidelbergi diákélet"-et és a „Mágnás MiskátV Gaál Endre kérdésére elmondotta még a szinigjzgató, hogy az egyetem a junius 29-iki jubiláris ünnepélyre a „Hunyadi László" opera előadását kívánta, azonban a kívánság teljesítése technikailag lehetetten, mert a darab betanulására legalább két hónap szükséges. Ezután a jövő szezonra történt tagszerződtetések tárgyalására tért át a bizottság. A színigazgató közölte, hogy eddig 52 szerződést kötött, a férfiszínészek száma teljes, csupán a női tagok közül hiányzik egy operetté6 egy operaénekesnő. Nsgyon cionka még a kórus, a szerződésben megállapított 32 tagból egyelőre csak 20 van leszerződtetve. Kombinációba vette a hiányzó két énekesnő pótlására Karácsonyi Ilit, aki betöltené mindkét szerepkört, azonban kevés reménye van arra, hogy szerződtetése sikerül. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok ezután iimertetle a szinház anyagi viszonyai körül végzett vizsgálatának eredményét. A szinház 20 ezer koronás deficitje nem keltelt nagyobb csudálkozást. A pénzügyi tanácsnok kiszámította, hogy abban az esetben, ha minden este telt ház melleit játszana a társulat, a jelenlegi helyárak alapján a színháznak évi négy és fél millió korona bevétele lenne. Balogh Károly a vizsgálat eredményéből azt a következtetést vonta le, hogy a szinház adJig nem mehet jól, awg a szerződéseket nem stabilizálják, azaz, amig a tagok csak egy szezonra szerződnek. Palányi ezután arról pinaszkodolt, hogy a Síinház a nagynevű művészek vendégszereplése ellenére is — rosszul megy. — Miért nem ad igazgató ur olyan darabot, ami behozná a közönséget, például az .Őrnagy ui"-at — kérdezte Wimmer Fülöp. — Mert Szegeden én nem adhatom elő, — válaszolt Palágyi. A csudálkozó bizottsággal Giál t-iuácsnok közölte, hogy Vass József kultuszminiszter tényleg küldött a polgármesterhez egy leiratot szives tudomásulvétel végett, hogy a Csodagyermek, a Fi-Fi, az Osztrigás lány és még néhány darabnak a szegedi színházban való előadását nem tartja megengedhetőnek. — Meg kellett volna fölebbezni ezt a leiratot — 6zó:t Wimmer Fülöp. Szó került a szinügyi bizottság ülésén a 10 hónapos szezonról is, a színigazgató azonban szerződésére h.vatkozott, amely csak október l-iől május végéig kötelezi a direktort előadások tartására. Almássy síerződése 10 hónapos szezont kötött ki. A bizo:tság kötelezte az igazgatót, hogy a rendezői nevét a szezon elején jelentse majd be és ezzel a bizottság ülése végei is ért