Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-29 / 147. szám

Sitgtd, 1922. junius 29. Ara 4 korona. csütörtök, m. é< uisz. w ELŐFIZETÉSI ARAK: évre 1200 kot. | Negyedévre 300 kor. évre 600 • I Egy hőra 100 • Gaudeamus . . . A termékeny nyár, a boldog aratás szimbolikus msgyar ünnepén, Péter-Pál napján jubi ál rra Szegeden a száműzöd kolozsvári m.gyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem. Ez h fé'százados jub:lcum valóban gazdag és áldásos aratást jelent: a magyar n-.mzeti kultura és az egész emberi művelődés számára. Hazai tudományunk mai aratóünnepén megjelenik a csonka ország kormányzójával élén kulturális éle tünk számos kiválósága és ha másképen nem, lélekben együtt jubilál velünk az egész müveit világ univerzitásainak összesége. Legyen is ez a n p egyetemes és maradandó jelentőségű és emlékezetű: hirdesse minden levertségünkön és nyomorusáÍ

unkon keresztül diadalmas és viigraszó'ó harangszóval a magyar luliurj fölényét, amely legfőbb büszkesége sivár jelenünknek és legbiztosabb zá'oga boldogabb jövőnknek. Ezen az ünnepen nagy szellemek szárnya suhog a végvárrá lett Szeged tornyai fölö:t: azoknak áldó és Biztató géniusza, akik a m i jubiláris ünnepet a magyar Pantheon magasságából és fényességéből szemlélik immár és akiknek hite, ereje, tudás;t munkája ré.zese annak, hogy S Szegedre került kolozsvári Alma Mater megszületeti, nagyszerű életre lendüli és minden bu es baj között is önérzetlel és reménykedve jubilálhat. Idézzük ezen a napon a régi Gyulai- Pálnak, a tragikus kancellárnak szellemét, akit János Zsigmond rendalt az első erdélyi főiskola vezetésére, a szászsebes! egyetemről álmodozó, szabad szel emU Blandratáét, a nagy Apáczai Cseri Jánosét, aki a nemzetnevelés egyik első magisztere volt és aki először dolgozott ki nagyszabású plánumot erdélyi egyetem alapítására. A kolozsvári egyetem rövidéletű, de dicső multu ősei voltak a gyulafehérvári, szászsebesi és nagyenyedi főiskolák, valamint a kolozsvári katolikus és protesláns egyetemi kísérletezések. A szabad Erdély századokon keresztül büszke bástyája vala i szabad gondolatnak, a tudásnak és műveltségnek és ennek hősei sorában a nagy mspyar nevrk mellett ott tündöklik Bisieifeld és számo3 jeles idegen társának neve. Magának a félszázados kolozsvári egyetemnek tulajdonképen való keresztapja a nemes báró Eötvös József, a nemzeti liberalizmus és kii ztusi demokrácia ez örök időkre példás alakja, aki „a tanszabadság elvére alapitolt u- egyetemről szóló törvényjavaslatát" 1870-ben nyújtotta be, de a következő esztendőben, tehát az egye. r.i megalapítása előtt egy évvel, a ntnreti művelődés végtelen kárára meghalt. A kolozsvári egyetemet ecy másik nagy államférfi, Trefort Ágost hozia tető alá és azóta ötven éven át folyt a tudomány és hMadás csöndes, komoly, eredményes és áldásos munkája, amelyet nem tudóit végleg megzavarni sem Megjelenik naponkint reggel. SZERKESZTŐSÉG f.S KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. V Telefon 1.'>-3A a világháború pusztító förgeteee, amely kétszáznál több fiat >1 emberhajtását törte le ? kolozsvári Alma MaterneV, sem az idegen n egízállás, amely egy időre hajléktalanná tette a magyar kultura érdeme* ís buzgó munkásait, köztük néhány maradandó értékét a hazai tudományosságnak. A kolozsvári egyetem évkönyveit lapozva, a kiiünó nevek egész erdejével, a tudomány és irodalom jelentős művelőinek, fejlesztőinek <ís terjesztőinek egész seregével találkozunk. Főleg a remzeii diszciplínák, a történelem és irodalomtörténet terén bukkanunk lépten-nyomon elsőrendű kutatókra éi mesterekre, de az orvostudomány birodalmában is hódolattal és hálaval kell meghajolnunk egy Purjesz Zsigmond, egy Lechner Károly érdemei előtt. A száműzött Uriiversitás egy év óta békés és meghitt otthont talált a magyar DJ városában, a szőke Tisza pártján. Szeged büszke az Egyetemre és megbecsüli a nagyszerű multat, amely itt rna jelenné vált. Hivő és szerető lilikkel védjük és ápoljuk a magyarság m^i végvárában e d cs'séges multu, fájdalmas jelenü és győzelmes jövőjű intézményt. A magyar kul ura fölényét r.em hagyjuk, nem engedjük, ezért minden áldozatra készek vagyunk. Kívánjuk, hogy a nagy és nemes mult minden értéke, igazsága és szépsége megmarjon es í-yarap djék Kolozsvár számü^ölt egyeteminek falai között, tanárai és tanítványai lelkében. A szabadság és a tudomány lelke éljen és viruljon bennük, az a magyar szem lélek, amely a Dávid Ferenceket, Apácai Cseriket, Bólyaiakat, báró Eötvös Józsefeket olyan felejthetetlenül nagyokká, olyan időn és téren át diadalmasan ható hősökké avatta. Ha ez a lélek, ez a szellem, ez a törekvés megmarad, akkor azt a sokat hangoztatott kullurfölényt valóban nem kell félteni és akkor nyugodt szívvel hinni lehet a magyar kultura végső győzelmében, Magyarország íöltámadásában és örök életében! Ugy legyen! A nemzetgyűlésen fölolvasták a szociáldemokraták elvi nyilatkozatát. BUDAPEST, junius 28. A nemzetgyűlés mai ülésén Peidl Gyula fölolvasta a szociáldemokrata párt tlvi deklarációját. A fölolvasást kifogásolta az elnök, mert szerinte azt a házszabályok nem engedi meg, de közbeszó.ásokra utóbb mégis megengedte azzal a föltétellel, hogy Peidl ne olyan föltűnően olvassu. Maga a deklaráció a kormánypárt részéről elhangzott zajos közbeszólások közt történt. Ulóbb a belügyminiszter, majd Friedrich htván is hoszászólt. A napirend további része interpellációkkal telt el. Gaál Gaszton elnök 10 órakor nyitja meg az ülést, jelenti, hogy Knaller Gyula, Kaas AiDert, Herczeg Fáy Gyula, Mirbach Antal, Szabó Sándor, Erődi-Harrach Béla mandátuma ellen peticiót adtak be. Ezután Ivády Béla beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitási törvényjavaslatra vonatkozólag. jelentette egyúttal, hogy a 26. paragrafusnál Nagy Emil képviselő különvéleményt jelentett be. A Ház a javaslat tárgyalására kimondotta a sürgősséget. Az elnök most Peidl Gyulának engedelmet adott napirend előtti fölszólalásra. Peidl Gyula fölolvassa a deklarációt. Peidl Gyula: Abból a történelmileg nevezetes alkalomból, hogy a szervezett munkás, ipari és mezőgazdasági munkásság, valamint a haladó polgárság bizalmából szociáldemokrata képviselők első izben vesznek részt a magyar törvényhozás munkájában, lesz szerencsém pártunk elvi deklarációját előterjeszteni. Vaiamit azonban előre kell bocsátanom. A nemzetgyűlés szociáldemokrata tagjai nemcsak a dolgozó nép képviselőinek, hanem fiainak és somosainak is érezzük magunkat. Magunk is valamennyien kézi vagy szellemi munkások vagyunk. Fölkiáltások a jobboldalon: Mi isi Peidl Pyula: Akik tiszlán és I.izárólag munkánkból tartjuk fönn magunkat és igy sorsunk, életlapasztalatunk, osztályhelyzetünk elválaszthatatlanul kapcsol bennünket Magyarország dolgozó népéhez. Ennek természetes következménye, hogy a mi bejövetelünkkel uj ha-ig és uj követelések vonulnak bt a nemzetgyűlésbe. Fölkiáltások a jobboldalon: Majd meglátjuk 1 Peidl Gyula: Ne méltóztassanak megijedni. Ez semmiesetre sem jelent durvaságot vagy handabandázdst, ami egyébként nem is volna uj ebben a nemzetgyűlésben. Jdenti azt, hogy a mi szevunk talán nem lesz mindig olyan kicsiszolt, olyan kifinomult és olyan diplomatikus, s amely az előkelő kaszinókban otthonos... Gaál Gaszton: A nemzetgyűlés hangját a házszabályok szabályozzák és a házszabályok betartása fölött én őrködöm. Méltóztassék ilyen illúzióktól tartózkodni. Peidl Gyula: Köszönettel tudomásul veszem és föltétlenül alkalmazk dni fogok a házszabályokhoz. (Helyeslés.) A mi szavunk sohasem f arra szolgálni, hogy elleplezze gondolatainkat, mert ,célunk és föladatunk éppen ellenkezőleg az lesz, hogy itt bent a Házban f.lreérthetetlenül megértsék a mi kívánságainkat és törekvéseinket. Uj törekvések is vonulnak be majd a nemzetgyűlésbe. Azjk <i kiván?ágok, amelyeket Magyarország dolgozó nép.1, követelt, nem ju ha lak itt tifcieíésre. Egy hang a jobboldalról: Legföljebb a pincében 1 Peidl Gyula: Abban a meggyőződésben éiünn, hojjy a hazát akkor szolgáljuk igazát:, ha a dolgozó nép széles rétegeinek érdekeit istápoljuk, (iCsodálkozás a jobboldalon: A hazáért ?) Nem tévedés volt, amit mondtam, ha a nép s/éles rétegeinek érdekeit istápoljuk, kuliurában emeljük, hogy tisztességes megélhetését lehetővé tegyü<, mert ezze; foltozzuk munkaképevségei és a mi meggyőződésűn* szerint a hazát ujjá és naggyá teremteni egyedül csak a mu .kával lehet. (Helyeslés a Ház minden oldalán. Fölkiáltások.) Ezeku'án Peidl oldassa a szociáldeinokratt part deklarációját. Az elnök most kifő >ást emelt a deklaráció olvasása e'len. Peidl erre kijelenti, hogy nem beszédet olvas, hanam csak inagál a deklarációt. Apponyi a házszabályokhoz kért szót, de az elnök a kérelmet nem •eljesiii. mert Peidl Gyulán a beszéd sora Végű! kijelenti az elnök, hogy kivételesen megengedi n dekiaráció elmondását, ha a képviselő nem olyan foltünVn olvassa, tPeidl erre a pad lapjára teszi a deklaráció szövegét és ugy olvassa. ' A deklaráció pontjai. Peidl Gyula ezután a következő pontozatokat ismer<eli: I A parlamenti életben elismerik a többségi elvet, de követelik, hogy a nemzet képviselete mindenkor a legdemokratikusabb alapon: az ..Ikotmányban biztosított általános, egytnlő, titkos, községi nkénti, mindkét nembeli lakosságra kiterjedő és 20-ik letévvel kezdődő valaszt^i jog alapján jöjjön létre, minden hatalmi befolyás intézményes kizárásával. Minthogy ez a most egybegyűlt nemzetgyűlés nem ilyen alapon jött létre, jogszerűségét tagadasba veszik Elnök-. A képviselő ur kritizálhatja a választásokat, mindent, ami az országban történik, azonban a nemzetgyűlés jogszerűségét kétségbevonni egy képviselőnek sem szabad. [Helyeslés a kormánypárion.) Grieger Miklós: Törvénytelen rendelet alapján jöttünk össze! Peidl folytatja: 2. Addig, amig a mostani nemzetgyűlés helyébe az ország lakosságának igazi akaratát kifejező országgyűlés egybenlliet, a szociáldemokrata párt bizonyos föltételek mellett nem zárkózik el olyan kormányzati intézkedések jóváhagyásától, amelyek alkalmasak ana, hogy az országban a jogbiztonság, a rend, a béke s a gazdasági élet folyamata biztosiltassék és a boldogulás előföltételei megteremtessenek. I. Követelni fogják a fokozatos jövedelmi, vagyon és örökösödési adózást Az adóterhek csökkentését. A fogyasztási adók és a torgalmi adók eltörlését A megélhetéshez szükséges jövedelem teljes adómentességét. A mai nagybirtokos érdekeket szolgáló kataszteri földadó eltörlését és ehely.tt a földbirtok, illetve telekéitékadó bevezetését 4 A belső béke és rend érdekében köve-.jlni fogjuk a demokratikus szabadságjogok biztosítását. A numerus clausus megszüntetését. A teljes tanulasi szabadságét és lehetőséget. (Nagy zaj a kormánypárton.)