Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-27 / 145. szám

ELŐFIZETÉSI ARAK: tgy évre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor. fél ívre 600 • | Egy hón 100 " Békeidill. Rendkívüli drágatágról, bombf­rot'banásról, pofi ikai éle. harcoktól, bel- és külföldi zavarokról, na$yél­lamok roskadozásától bőven olvas­hatunk n»pról-npra az újságokban. Mindennap keservesen ujul és rög­ződik meg tapasztalásunk, hoty messzire vagyunk még az igazi bé­kétől. S a tékevágyat ez fokozza a továrgásig. Nem, ma valóban ne.n az izgalmas, a megrázó forradalmi es ellenforradalmi változásokat, rem a politikai feszültségek megdöbbentő kirobbanásait olvassa lelkendezve az újságokban *z unalmában bosz­szankodó, harciassá váló filiszter. Ellenkezően, hősi lendületek és nagy­vonalúság iráni fogékony szebb­lelkeken is mintha tiliszten ellanv­hulás és nyárspolgári igények ural­kodnának el. Még mindig a vize­nyős békeképek tarthatnak a legme­legebb érdeklődésre számot színház­ban, irodalomban s talán minden­napok ujíágknin!."tájában is. Vannak, akik sajnálaiotntk tartják az érzel­meknek, érdeklődéseknek ezt azel­filiszteresedését. De a fordulat meg­érthető a tömtgeket mozgató idők nagy izgalmai után, amelyeknek nyolc éve tartó folytonossága ma s«.ni t.kar még megszakadni. Ebből a nagy vágyakozásból végül mégis meg kell születnie annak a teljesebb békéink, amelyben az emberek szürke napok csöndjeben dolgoznak és szol­gálják a haladást. Arról Ollött ismét eszünkbe ez a béktidilles iránt olyan föltűnően buzgó, meleg érdeklődés, hogy a szegedi kereskedők vasárnap igyik régi, munkás, népszerű társukat, a szegcdi Lloyd sok éven volt érde­mes elnökét régi hagyományok sze­rint ünnepelték. Több volt az az ün­neplés szerintünk a kari összetartás szép jelénél és abban a formában, ahou megtörtént, több egy méltán becsült életmunka megtisztelésénél. Az arcképlt leplezés, ez a megujult régi békeidill, a szegedi kereskedők legtekintélyesebb csoporijának ujabb megnyilatkozása volt amellett, bogy békeidőben, amelyei már mégis csak megértünk, igazi békében kell él­nünk, tehát a zajtalan, de annál üdvösebb polgári munka megbecsü­lésében, a törvényes rend és ezen belül a te jes szabtdság tibz!eleté­ben, aminek nálunk, ugy látszik, sehogyan sem akar méj; az ideje elkövetkezni, merthogy — Német­országban sincs még békés rend. Pedig íaián éppen iit kellene ma­gunkat függetleníteni a küllőidtől. Enpen itt nem kellene arra mutatni, hogy iám Németországban is! Ez a h.vatkozás különben ten. átlja meg a he'yét. Németországban gyökere­sebb belső változásokat okozott a toboru, mint nálunk. Ott óriási el­lenetek tusakodnak ugyan regi és uj hatalmi rétegeit, régi és uj irány­zatok, a vaódi dem<4r?cia és en­nek ellenségei között és bár vannak megdöbbentő kilengések is, dc a polgárság jogbiztonsága mé£is tö- I Megjelenik naponkint reggel. kéletesebb. A kilengés'k ott meg­torlatlanul nem m«radn»k. Azonfölül a be'sö békére löre'vés határozott jeleként ott minden foglalkozási »g munkásait erekkel is egyenlően bec?tili meg a kormányzat. De külöben is az teazi békére nekünk önáló*n kell töreked­nünk. Önállóan, csak magunkra tekintve kell cselekvéssel, intézmé­nyekkel elérnünk azt, hogy a munka békés ünnepei legyenek a szenzá­cióink, re csak a békesóvár polgár­ság érdeklődésiben, hanem egész békés közéletünk megszépült való­ságában. Rathenau meggyilkolása. Egész Németorazágban 24 óráa általános tüntető sztrájk lesz. BUDAPEST, junius 26. Rathenau t Waltner német külügyminiszter szóm- • baton délelőtt történt meggyilkolása j világszerte óriási föl ünést cs izgal- : mat keltett. Nemcsak a merénylet részleteiről, hanem a rugóiról is csak igen gyér híradás érkezett, mert egyrészt a német kormány azonnal elzárta a külfölddel vaió távíró- és telefonösszeköttetést, más­részt szombaton este az osztrák távíró- és telefon alkalmazottai is sztrájkba léptek, ugy hogy hírszol­gálatunk teljesen inig van bénítva. A német kormány A legszigorúbb kivételes intézkedéseket rendelte el, amelyeknek éle a momirchista szer­vezetek és mozgalmak ellen irányul. BERLIN, junius 26. A szakszer­vezetek kartelje általános sztrájkot határozott el. A sztrájk kedden dél­ben kezdődik és huszonnégy óráig ! fog tartani. BERLIN, junius 26. (Wolff.) A birodalmi gyűlés szombat esti ulé cén sürün megtelt ház és karzat elölt a kancellár fölolvasta a német kormánynak a német nerrze hez ki­bocsátctt kiáltványát. Nagy tetszés támadt, amikor a kancellár a foko­zódó terrorról beszélt, továbbá ami­kor közö te, hogy javaslatot tet< a birodalom elnökének kivételes ren­dítetek kibocsátása céljából, továbbá akkor, amikor azt a reményét jut­tatta kifejezésre, hogy a német nem­zet nem engedi magát olyan lépésre ragadtatni, smely a gyilkossággal bizonyára kapcsolatos gazdasági visszaesést még inkább fokozná. Ezután a kancellár fölolvasta a bi­rodalmi elnök két rendeletét, amely a gyűlések és bizonyos egyesületek betiltásáról szól és amelyeknek kü­lönösen az a része talált tetszésre, amey a birodalom és az egyes né­met államok zaszlóínak megsértését fenyegeti büntetéssel, továbbá, amely a rendkívüli állami bíróság fölállí­tására és az ezredünnepségek be­tiltására vonatkozik. BERLIN, jun us 26. A birodalmi gyüiés tgnspi. vasátnapi ülésén valamennyi párt hivatalos szónoka é es szavakkal bélyeg ztt: meg a Ratheiau ellen elkövetett merényletet. A jobboldali radikálisok és a szociáldemokraták több izben igen élesen összetűztek egymással. A kon­zer-ativok beszéde közben a szociál­demokra'ák fölkerekedtek és hangos tiltakozással kivonultak a teremből. A birodalmi kancellár megújította azt az igéretét, hogy elsősorban a munkásosztályra támaszkodva to­vábbra is kitart a teljesítés politi­kája mellett. Interpelláció a „Népszava" elkobzásáról, Tárgyalni fogják a szigorított házszabályokra vonatkozó indítványt. BUDAPEST, junius 26. A nemzet­gyűlésen napirend előtt érdekes interpellációt mondoít el Propper Sánror szociáldemokrata képvi-elő a Népszava elkobzása miatt. Azt mondotta többek kOzOtt, hegy köz­tudomás szerint az előzetes cenzu rát eltörölték és mégis napirenden virnnak a lapelkcbzások. A kormánypárt részérő! itt folyto­nosan közbeszóltak. — Lehetetlen az a stílus, kiál­totta közbe Szabó József, ami a Népszavában van. Peidl Gyula: Hát a Szózat ? Propper Sándor elmondja, hogy a helyzet ma rosszabb, mint amikor cen:ura volt, mert a lapot az elkobzással cyagilag is tönkre teszik. A Népszavát, úgymond, a •olöficházi vi^j . tokról irt cikke mialt kebo/ták et. cz/ a cikket az­után égést lerjeielmében fölolvasta. Közbekiáltások a kormánypártról: Ez kijátszása az ügyészségi hatá­rozatnak ! Rassay Károly: Hát már parla­menti szólásszabadság sincs ? Propper Sándor miután a cikket végig olvasta, igy folytatta: Ameny­nyiben kétség volna a cikk adatai­nak két&ége irán', hajlandók vagyunk az egészet bizonyítani Sok esetben megpróbálkoztunk a békés instanciá­zássai, de ez nem sikerült, a hely­zet rosszabbodott. Esztergályos János: Börtönökbe ártatlan errbeteket hurcolni: ez a nemzeti szempont? fi Popper Sándor: Ha mind igaz, amit fölolvastam, akkor nem lap­elkobzással, hanem a baj megszün­tetésével kell segíteni a dolgon. Se­bek takargatásdval sebeket gyógyí­tani nem le'..?t. Wolj Károly: Vörös Újságf SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. V Telefon 13-33. Farkas Is vác szociáldemokrata: A Szózatban szabad felekezeti izga­tást és mindent elkövetni! Propper Sándor: A kormány hi­vatalos lapja tesnap egyenesen tap• ! solt Rathenau meggyilkolásának, ' (Óriá i zaj) ftWrJQ.u a: Csernv és S. amuelli alait rem tiltakoztok. Esztergályos Jtnos: Maguk hord­< Iák a vörös csillagot! Hegedűs György gúnyosan a szo­ciáldemokraták felé: Éljen a piros kokárda I Batitz Gyula szociáldemokrata: Talán a bomba éljen? Az interpelláló Propper Sándor ! végül kérdi, hogy mivel a szociál­; demokrata párt elleni hajszát látja I lapjának elkobzásában, kérdi, haj­J landó-e a kormány olyan intézkedé­i seket tenni, amelyek ezt a vissza­élést lehetetlenné teszik és hajlandó-e megszüntetni azokat az okokat, ame­lyek miatt a kérdést a Népszavában szóvátették. Az interpell/c óra Daruváry Géza igazságűgyminiszter azonnal vála­szolt. A Népszava elkobzásáról tu­domása nem volt. Megvizsgálja, hogy az ügyész törvényes hatáskörében járt-e el és igy ér­demleges választ egyelőre rem ad­hat. De az interpelláció s^é'esebb körű kérdést is fölvetett, a kivételes hatalom szükségességének kérdését. Ha kelet felé tekintünk . . . Propper Sándor: Méltóztassék nyugat felé tekinteni! Daruváry miniszter: ... ott pro­pagaliv nyugtalanságokat tapasztal­hattunk. A kivételes hatalom igénybe­vételéről nem mondhatunk le te'jesen^ Az elnök bejelenti ezután, hogy Propper Sándornak tévedésből adta meg az enge­délyt, az interpellációnak napi­rend előtt való elmondására. » Kéri a Házat, hegy ezt a jövőre nézve ne tekintse precedensnek. Bodó János bejelenti, hogy Sze­der Ferenc szociáldemokrata kép­viselő a miskolci ügyészség nyomo­zásának eredménye szerint az utóbbi két esztendőben ismeretlen helyen tartózkodott. Ilyen körülmények kö­zött nem volt képviselővé választható. Az elnök közli, hogy a bejelentést átteszi a ma megalakulandó állandó igazoló bizottsághoz. Ezután Eörffy Imre indokolja meg a Tlsza-féle szigorított házsza­bály életbeléptetésére vonatkozó Indítványát. A közbeszólásokra el­mondja, hogy indítványához egyik forrásul megtalált egy kis könyvet, a forradalmi tanács tanácskozási rendjét. (A szocialisták felé fordulva.) Nem vitás, hogy önök nagyobbrészt a forradalmi tanácsban részt vettek. (Élénk ellentmondások a szocialis­ták részéről.) Ha önök mertek olyan tanácskozási rendet hozni, akkor mi, akiket a nemzet lelkiismerete küldött ide, megszigonihatjuk a házszabá­lyokat. (Taps a kormánypárton, etlentmondasok az ellenzéken.) Min-

Next

/
Thumbnails
Contents