Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-24 / 143. szám

Sfged, 1922. junius 24 Ara 4 korona. Szombat. 111. évf., 143. sz Bethlen beszélt... Még pedig e'ég okosan beszél'. Cselekedni ugyan eddig még nem cselekedett, mint ahogy a hároméves kurzus eddig mindig kimerüli a beszédekben, sőt lármázásokban és kiabálásokban és ha a cselekvések terére kellett lépni, azok bizony inkább csak atrocitások és terrorisztikus tettek voltak. Azonban igy sokáig nem lehet taitani semmiféle rendszert, sem kurzust, sem szovjetet. Gróf Bethlen István, a jelek szerint, végre mégis csak rászánta magát arra, hogy reálpolitikus legyen és igy, az egységes pártb n bemutatkozva, programot adott erre a reálpolitikára. Ez a program egyelőre inkább negativ, mint pozitív, sőt, valljuk be őszintén, egészen negativ. Ebben megegyeznénk azzal a programmal, amely három év óta éhen tartja a magyar közvéleményt, de a Bethlen István negatívuma valahogy mégis csak fejlődést jelent ahhoz a negatívumhoz képest, amely eddig a zürichi piacon zérus alá szorította valutánkat, megbénította iparunkat és kereskedelmünket, lejáraita jó hírnevünket es már-már veszélyeztetni kcr1.^ eddig kivívott kulturális fö.'ényfi/mei, amelytől pedig nem kisebb és nem több függ, mint területi integritásunk, jövö fejlődésünk, egyszóval az egész magyar sors, az egész nemzeti lét kérdése. Gróf Bethlen István beszélt, egyelőre csak beszélt, de legalább mondott olyanokat, amilyeneket mi már nagyon régen és nagyon sokszor, hol szordinó/al, ha kellett, hol hangos jajjal, ha lehetett, elmondottunk és amelynek visszhangja mindig az ellentábor dühös fölzudu.ása, haragos ' ellenmondása és mérges átkozódása volt. Hazaárulásnak, a nemzeti becsület meggyalázásának, vörös posztónak minősítették, valahányszor bátor és becsületes hangok emelkedtek a háromesztendős kurzus kilengései, ártalmas egyéni akciói, veszedelmes rtrocitásai es éppen a keresztény és nemzeti gondolatot megszégyenitő és megalázó ténykedései ellen. És most, az utolsó, söt a legutolsó órában a .győzedelmes" gróf Bethlen István mondja ki a végső szentenciát az ilyen üzelmek ellen, amtlyek immár rendszerré és dicsőséggé kezdtek válni etiben a különös világban, ahol kereszténység örve alatt'gyűlölséget, nemzeti jelszó zászlaja alatt idegenből cssmpészett kler.kális dugárut áruitik némelyek, akik a magyarság vezetőinek óhajtotíák föltolni magukat, bár hiába. Mi a Szózatból idézzük a miniszterelnök szavait, a Szózatból, amely talán mégis a leghitelesebb forrás volt eddig azok szemében, akik eddig a kecskeméti és orgoványi hitvallásra esküdtek. A Szózat sok mindent dőlt betűkkel szed Bethlen beszédéből, de a bes/éd velejét nem szedi mégsem ezekkel a betűkkel. A miniszterelnök fölhívja tisztelt barátait, hogy a keresztény irányt cselekedetekkel fejlesszék és nem lármával, sem hangos jelszavakkal, vagy fejbeatésekkel, hanem becsületes, tisztességes munkával. Nem tudjuk, mit szól mindehhez az ébredők igen tisztelt önrobbantó szövetkezete, nem tudjuk, mit szól mindehhez a Budaváriak és Wolffok megfogyatkozott serege, nem tudjuk, • n^b 6/ wo » • ——j—j 7 — . . mit szól mindehhez Kecskemét és hanem maga az ország miniszter S-V _ i Oül.l. X. I XI- UXri kortq olnAl/a qlfúl n A m retinán a hatalnn értelmük lesz a magyar igéknek és hogy a régi kurzust, főleg annak vad és ostoba kinövéseit tovább folytatni nem lehet. Munka, béke, konszolidáció, jöjjön el a te országod és ezt már nem csupán mi mondjuk és kívánjuk tiszta szívből, destruktív liberálisok, Orgovány, Siófok és Izsák hősi hada, hogy Héjjas Ivánékról és KeőKucseráékról ne is beszéljünk. Annyi bizonyos, hogy itt mégis csak uj elnöke, akié nem csupán a hatalom és a dicsőség, de a felelősség is azért, ami volt és ami van, sőt azért is, ami lesz, ha ő csinálja tovább! A nemzetgyiilés bizottsagai. BUDAPEST, junius 23. Tiz órakor nyitja meg Gaál Gaszton a mai ülést. A teremben még alig van 25—30 képviselő, ezeknek nagyrésze a kormánypárttagja. A szocialisták közül össassen négyen vannak, a polgári ellenzék helyén Nagy Ernőt látni, a legitimista ellenzék tagjai közül egy sincs benn a tetemben. Jelenti az elnök, hogy öttevényi Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután a tanácskozási osztályok me$iakitása következik. Gaál Gaszton elnök egymásután húzza ki az urnából a neveket és kisorsolja á négy osztályt. Közben lassan gyülekeznek a képviselők. Az elnök jelenti ezután, hogy következik a nemzetgyűlés két jegyzőiének, valamint a bizottságok megvái isztás •. A választás elrendelése előtt öt perc szünetet ad. Negyed!izenegy óra után néhány perccel nyitja meg az elnök újból az ülést és ekkor megkezdődik a a szavazás. Petrovich jegyző jegyzi a távollevő képviselőket, még mindig sok dolga van, mert a képvise ők ragyrésze még mindig nem jelent meg az ülésen. A szavazás végén lép a terembe gróf Bethlen István miniszterelnök n. gy aktatáskával és leül a helyére. A szavazás befejeztével a jegyzőkre beérkezett nyilt szavazatokat nyilt ülésben számlálják össze a jegyzők, majd Gaál Gaszton elnök kihirde'.i, hogy leadatott összesen 104 szavazat, ebből Csik Józsefre esett 97, Hébelt Edére 95, ennek alapján Csik Józsefet és Hébelt Edét a nemzetgyűlés megválasztott jegyzőinek jelenti ki. A bizottsági tagságokra leadott szavazatok összeszámolásának idejére az elnök az ülést fölfüggeszti. Az ülés újból való megnyitása után Gaál Gaszton elnök kihirde'i az egyes bizottságok megválasztott tagjait. A szavazás kihirdetésénél kiderült, hogy a hivatalos jelölési listán csak egyetlen változás történt: a 33 tagu földmivelésüt>yi bizottságból kibuktatták Drózdy Győzőt és helyette 60 szavazattal Czettler Jenőt választották meg. Érdekes, hogy az ellenzéki jelöltek mindenütt egy-kéthárom szavazattal kaptak csak kevesebbet. Föltűnő volt, hogy a bizottságok összeállításánál nem a legnagyobb körültekintéssel jártak el és nem mindenütt a legkiválóbb szakértőket választották be. Igy h?gyták ki például a pénzügyi bizottságból Dréhr Imrét és Strausz Istvánt és a véderőbizo tságból Gömbös Gyulát. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti az állami költségvetés első hat hónapra szóló javaslata'és kéri, hogy azt a pénzügyi bizo.tsághoz utasítsák. Gaál Gaszton elnök: A javaslat ki fog nyomatni és a pénzügyi bizottsághoz lesz utasítva. Fölhívom a most megválasztott bizottságokat, hogy alakuljanak meg és hogy alakulásukról lehetőleg még ma tegyenek jelentést. Ezután kijeiöli az egyes bizottI ságok tanácskozó helyét, majd igy ' folytatja: Fölhivom továbbá a képviselő urakat, hogy még a holnapi g\ ül -is előtt délelőtt negyedti; órakor alakítsák meg bizottságaikat. Fölhivom végül az összeférhetetlenségi ál andó bizottság ma megválasztott elnökét, elnökhelyettesét és t gjait, hogy a legköze.ebti ülésen, tehát holnap, eskütétel végett jelentkezzenek. A bizottságok megalakulásának idejére az ülést tiz percre fölfüggesztem. Negyedfgy után nyitja meg újra Gaál Gaszion elnök az ülést és jelentést tesz a szünet közben megalakult bizottságokról. A pénzügyi bizoüság elnökévé gróf Ráday Gedeont választotok, jegyzője Neubauer Ferenc leit.. A földmivelésügyi bizottság elnöke Mayer János, jegyzője Neuberger Ferenc. A külügyi bizottság elnöke gróf Teleki Pál, a menielmi bizottság elnöke Fáy Gyula. A közigazgatási bizotiság elnöke Putnoki Mór, a közjogi bizottság elnöke Kenéz B£!a, a véderő bizotiság elnöke Karafiáth Jenő, a közlekedésügyi bizottságé Hegyeshalmy Latos, a munkásügyi búotiságé Egri Nagy János lelt. , Az elnök e<utan indítványozza, hogy a holnapi ülést cíéielött tiz órakor tartsák. A napirend első pontja lesz az iaditványi és ii.Lerpellációs kör.yv fölolvasása, azután az ösözelérhetetlenségi bizottság eikü'étele következik, majd a toválbi teendőkről intézkednek. A Ház igy határozott. öttevényi Szabó kíván interpolációja következik ezután. Az e'nöklést Huszár Károly veszi át. Öttevényi Szabó István az' fejtege'i interpellációjában, hogy 453 községben lépett föl a veszettség és ez ellen orvoslási kér. Nagyatádi Szabó István fö dmivelésügyi miriszter azonnal válaszol az interpellációra. Beismeri, hogy a veszettség elleni szérum előállítása körül tenyle* nehézségek vannak, azonban a földmivelésügyi miniszter mindent meg fng tenni, hogy ezeket leküzdje. A vála-zt Öttevényi Szabó István és a nemzetgyűlés tudomásul vette. A jegyzőkönyv hitelesítése után háromnegyed egy órakor Huszár Károly az ülést bezárja. A népszövetségi tanács megvizsgálja a határkilgazité bizottság adatait. GENF. junius 23. A nagykövetek tanácsa fölkérte a népszövetségi tanácsot, hogy a legközelebbi ülésen vizsgálja meg a határkiigazító bizottság a magyar—román és a magyar—jugoszláv határra vonatkozó adatait. Ezek az adatok a trianoni békeszerződésben megállapított határoknak 1920 május 6-i kisérő levél értelmében való kiegészítését követelik. •fMWVMMVWWVMAftfMAMMrtM Megbukott az osztrák gazdasági helyreállítási terv. BÉCS, junius 23. Még alig huszonnégy órája, hogy a pénzügyminiszter a várva-várt pénzügyi tervezetet beterjesztette, máris olyan nehézségek mutatkoznak, amelyek Ausztria pénzügyi helyzetének szanálását iüuzóriussá teszik. A pénzügyi javaslat mindenekelőtt a parlamenti és társadalmi osztályok harcán fenrklik meg, amelyek közül mindegyik azt óhajtja, hogy a másik hozzon áldozatokat. Az állami hivatalnokok fizetési követeléseikből engedni nem akarnak és védi őket szervezettségük ereje. A radikálisabb elem már is telefon- és távirósztrájkkal fenyegetőzik. A szociáldemokraták azt kívánják, hogy előbb a parasztok vagyonához nyúljanak hozzá és a bankok hozzanak áldozatokat, viszont a bankok és az ipari körök azon a véleményen vannak, hogy a parasztok vagyonát kell előbb megadóztatni A parasztok természetesen tudni sem akarnak erről és szervezeteik máris a !eg<" '.ebb ellenállást jelentették be a pénzügyi javaslatok ellen. A kormányban "levő bizalmi emberük, Buchinger földmivelésügyi miniszter kivonulássá! fenyegetőzik, ha kívánságaikat nem veszik figyelembe. A pénzügyi tervezet elleni ellenállás hatását már tegnap érezteti e. A tegnapi íőzf^ei magánforgalomban már magasabb árfolyamokat fizettek a külföldi valutákéri A naagyrr koronáért ismét 16 és fii osz-