Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-23 / 142. szám
Sitged. 1922. junius Ara 4 korona. Péntek, III. évf., Kereskedők és iparosok már gazdasági helyzetüknél fogva sem tartozniir s nem tartózlak sohasem az ugype.e.elt szélsős^es, nyugtalan elemek kfzé. Az álbmt és társadalmi é'et nyugalmas rendje legjobban biztosítja az 6 békés boldogulásukat is, épp ugy, mint a kisés nagy földbirtokosokét, akiket nálunk becéző gyöngédséggel és kitüntető gyűjtőnéven nemzetföntartó elemnek szoktak nevezni. Az ember azt gondolhatná, hogy a kereskedők és iparosok, mint egyébként minden más foglalkozási osztály, munkájukkal ugyanolyan föntartói a nemzetnek, ugyanolyan tényezői a nemzet virágzásának, an/agi és szellemi haladásának, mint a földbirtokosok osztálya. De ezt gondolni, ezt állítani eretnekség régi hagyományok szentségével szemben, amelyek mindenkor készek a történelemből fölvonultatni példákat arr*, hogy a föld birtoklása teszi az embereket leginkább nemzettel együftérzőkké, magyarokká. Holott bizony kínálkoznak példák arra is, hegy a földnek nen> mindenkor volt ereje nemzeti érzelmek kivirágoztatáeára. Elég talán erre a Bánátban letelepített szerbségre, az Erdélyben ajándék-földre bevándoroltatott szászságra mutálni. Viszont igaz, hogy az iparosság és a kereskedŐK osztálya történelmi alakulása kezdeteiben nálunk nem a fajmagyarságbói keletkezett, de később mind bővebben abból terebélyesedett és a magyar városokban egészen magyarrá vált. Noha azonban ugyanolyan szilárd, megbízható támasza az állam rendjének 8 ugyanolyan nemzeti elem a kereskedő és iparos, mint a tízholdas vagy a többezerholdas kisgazda, a banásmódban, amelyben a Kormány az előbbieket részesiti, föltűnően eltérő a gazdatársadalom fölkarolásától. Az adóterhet túlnyomóan a kereskedők és iparosok viselik. A gazdaosztály földadója ellenben, mint jól ismeretes, szinte nevetségesen csekély. Pedig a föld ma nagy és jól jövedelmező érték s pedig az is köztudnmásu, hogy a földnek is megvolt a maga kitűnő háborús konjunktúrája, amit a kereskedők és iparosok osztályainak még ma is váltig szemükre vetnek. Emellett, ha közadakozásról, áldozatkészséget igénylő társadalmi mozgalmakról van szó, akkor a nemzetföntartó elem címével egyedül kitüntetett kisgazdaosztály legtöbbször tapintatos kíméletben részesül. Vagy ha nem, akkor maga viselkedik kissé hűvös tartózkodással a kérelmek és kérelmezők iránt. Mi nem keresünk ellentéleket osztályok és osztályok között, mi valóban „nemzetföntartó elemnek- tartjuk a nemzet éleiében nagy súlyt tevő gazdatársadalmat, de annak tudjuk a kereskedő és iparos osztályt is. S éppen ezért hisszük kárhozatosnak az államkormányzat részéről nyilvánvalóan föltetsző különböztetést. Ez a különböztette, ez a másszemmel nézés kirívó a házbérszabályozás ügyében is. A fővárosi kereskedők és iparosok csütörtökön boltbezárással tüntettek az elien a kormánytól méltányolt házigazda-propaganda ellen, hogy az üzlethelyiségek bérét és bérletét teljesen szabaddá tegyék. Nagy szó, amikor olyan higgadt, megfontolt, mérsékelt társsdaini osztály, mint ez a kettő, demonstrálásra határozza el inagát, bár még olyan ártatlanra is, mint a kétórás boltbe;árás. De valóban kihozhatta őket a sodrukból különben is súlyos terheiknek fenyegető halmozása. A háztulajdonosok bizonyára nem lesznek Mméletesek keteskedö és iparos bérlőikkel szemben. El kell ismerni, hogy a házbárkorlátozás nagy jövedelmektől fosztotta meg őket, de az elmaradt hasznokért most egyezerre rohannák meg éppen csak a kereskedőket és iparosokat. Bizonyos, hogy Budapesten sok üzlettulajdonost zak!atr»ás.«ak ki a holtjából, ha a házbérek fölszibadu rának. De az is kétségtelen, hogy a kereskedő és iparos kény?zerüségből lehetően teljesítené « ház gazda tulkövetelését, a tehernek a fogyasztó a VJIÓ áthárítása reményében. Ez pedig megint a drágaság fokozása volna. Igy az egész fogyasztó közönség érdekében kötelessége a kormánynak, hogy megtalálja az eddig mélyen rejtőző méltányosságot a szintén nemzetföntartó kere-kedőés ipirososztaly iránt. Megválasztották a Ház elnökségét. Gaál Gaszton az elnök. — Elparentálták Károly királyt. BUDAPEST, junius 22. A nemzetgyűlés csütörtökön tartotta el;ő érdemleges ülését, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Megválasztották a Ház elnökségét és jelentést tettek a mandátumok igazolásáról. Qaál Oaszton hesszabb székfoglaló beszédet mondott és bejelentette, hogy az 1908. évi módosított házszabályokat fogja alkalmazni. Negyed tizenegy kor nyitotta meg az ülést gróf Apponyi Albert korelnök és engedelmet adott napirendelőlti fölszólalásra Nagy Ernőnek. — A nemzetgyűlés keddi ülésén — mondotta Nagy Ernő — olyan közbeszólásra ragadtattam el magamat, amely nem parlamentáris és ezért megkövetem a Házat. Az a vád, amely felém repült, olyan súlyos, hogy ha igaz, nem érdemlem meg, hogy magyar levegőt szívjak. Szombaton interpelláció keretében föl fogom tárni azt az egész hajszát, melyet ellenem Beregmegyében indítottak. A korelnök megállapítja, hogy a nyilatkozat után további eljárásra nincs szükség. A mandátumok igazolásáról tettek ezután jelentést. Az első három igazoló oízlály a hozzá utalt össies mandátumokat igazolta. A negyedik igazoló oszlálybtn Paupera Ferenc, Strausz István, Szilágyi Lajos és Szentpály István mandátumát alaki okokból a B) osztályba sorozták. Wild József mandátumát azért tették a B) osztályba, mert ellene kifogás merült föl. Elnökválaeztáa következett ezután. Titkos szavazás után a korelnök Gaál Gasztont megválasztott elnöknek jelentette ki. (185 érvényes szavazatot adtak le, amiből 145 jutott Gaálra. A polgári ellenzék és a szociáldemokraták üres lappal szavaztak.) Szünet után ugyancsak titkos szavazással alelnökké Szcitovszky Bélát és Huszár Káiolyt választották meg. Majd hat jegyzőt és háznagyot választottak. Gaál Gaszton székfoglalója. Dr. Gaál Oaszlon az elnöki széket a Ház teljes tisztikarának megválasztása után foglalta el és a következő beszédet mondotta: — Mély meghatottsággal jelenek meg ezen a helyen, hogy az elnöki székel, amelybe a nemzetgyűlés gyengéim iránt elnéző bizalma immár harmadszor emelt — elfoglaljam. Első szavam a köszönet éö hála szava legyen ugy a magam, mint tiszttársaim nevében és az az igéret, hogy iparkodni fogunk tisztünkkel járó föladatunknak férfias kötelességtudással megfelelni. Előre jelzem, nem kívánom az Cnök tüie'met próbára tenni, de egy-két szükséges kijelentés elöl — és pedig a legteljesebb összhangban elnöktársaimmal — nem zárkózhatom el. — Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a mult nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908. évi házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mind addig, amig a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy e szabályok alkalmazásában a legliberdlisabban kívánok eljárni. A velemények lehető legszabadabb érvényesülése minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ezt, ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad és a törvényalkotó munkát szolgálja, » nemcsak hogy korlátozni nem kiván- t juk, hanem el vagyunk tökélve, bár- ) mily irányból történnék ezzel szem- • ben kísérlet vagy jelentkeznék türelmetlenség, annak szabodságát pro és contra a legmeszebbmenö módon megvédelmezni — E tekinteiben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tiszteletben tartani, hanem valahányszor ké es vagy eltérő fölfogások között az elnöki belátás van hivatva dönteni, ervényesileni kívánunk a ház«?abályok szellemébő' fo'yó, vagy a gyakorlat által szenlesitctt minden hagyományt, szóval | kötelezőnek ismerjük magúnkra nézve i a parlamentáris elvek magasabb j etikai törvényeit akkor is, ha nem is • volnának kódexbe foglalva. Ezáltal I gondoljuk legjobban biztosítani a 1 nemzetgyülís törvényhozói müködéj tét. amelynek zavartalansága a nemi zet legvitálisabb egyetemes érdeke : és ameiyet sem egyesek, sem frakciók, ! vagy pártok já éklabdáj^vá válni nem i engedhetünk. ! — 11 ki kell térnem a házszabályok 258. szakaszának értelmezésére, amelynek a tartós rendzavarással szemben vaió rögtöni intézkedésről rendelkező része több izben volt vita és értei nézés tárgya. Erre vonatkozóan férfias nyíltsággal jelentem ki, ho^y u magam részéről Ndvay volt elnök urnák értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében elkerülhetetlennek mutatkoznék. De még a tanácskozások szorosan vett vezetésén és atíminitzirativ kövességeinek teljesítésén kivüi azok elöl a föladatok elöl sem zárkózhatunk el, amelyek a pul? menti pártok közölt a barátságos érintkezésnek és megértésnek terén esetleg fölmerülnek és amennyiben oz elnökség közvetítése j hagyományon és szokáson alapul és amennyiben az egyes pártok közreműködésünket 'lyen irányban igénybe venni óhajtanák, rendelkezésükre állni mindenkor kötelességünknek ismerjük. — Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vateyunk azoknak a culyjs kötelességeknek, amelyek reánk, a ncmzeigyüés einökségére várna*. Az ország sivár helyzetben van, amelybe a háború, a forradalom, a bolsevizmus garázdálkodása és mindezeknek betetőzéséül ellenségeink kegyetlenkedése, bosszúvágya és kapzsisága döntötte. Óriási erőfeszítéseket és a civilizált nemzetek számtalan megszokott és jogos életigényeiről való lemondást kényszerít ez a nemzet minden rétegére. Az ezekbői foiyó elégedetlenség, bizonytalanság és elkeseredés nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeinek lelkét és nemzettagadó, destruktív, felelőtlen és lelketlen izgatás befogadására. — Mindezekkel szemben nemzetföntartó, hazafias érzésű, polgári erényekkel ki.nagasli, erős szociális érzéstől átitatott, osztályt és pártot nem tekintő, a haza és a társadalom iránt konstruktív együttműködésre • van szűkség. Eme törekvés inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyűlése, a nemzetgyűlés kell, hogy legyen. Én bízom abban, hogy lesujtottságur.kban, eme eszméknek és kötelezettségednek mind-