Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-22 / 141. szám

Szeged, 1922 junius 22. S Z E 0 E D A kormányzó tolvaja a bíróság előtt. BUDAPEST, junius 21. Tudósítónk telefonálja: Amikor 1918 októberében a forradalom kitört, Horthy Miklós kormányzónál! — aki mint tengerészeti főparancsnok a^kor Bécsben tartózkodott — Pólában levő villáját Fábián Fererc postafelügyelőre biztí. Fábiánra a pólat hatótáck pressziót gyakoroltak, hogy a villá' rdja át Notor Bartolo ola-z ten?ernacymk, aki a villát át is vette. A villának azonban volt egy fOld'-ilatii páncíiszobdj^, ameiynek kulcsa Fábiánnál maradt. Késől»b, amidőn helyreállott a rend, Horthy Miklós kormányzó megbízta Hardy Ká'mán sorhajóhadnagyot, hogy csomaRolja egvbe villájában a bútorokat, egvéb ériékeket és szállítsa fő: Buiapestre. Megbízta azzal is, hogy ürilse ki a nagy értékekkel biró titkos páncélszobát is és ennek tartalmát is hozza föl Budapestre Hardy forhajóhadna^y msga mellé vett egy tengerésztisztet, akivel Pó'ába u'aztak. Amikor Polába tregerkeztek, fölkeresték Fábiánt, akitől Hardy hadnagy átvette a páncélszoba kulcsát. Hardy becsomagolta a villa ingóságait és a páncélszoba értékeit, három vagonban helyezve el mindezeket és megindult Budapestre. Budapestre érve Hardy konstatálta, hogy valaki bennjárt a vagonokban és a páncélszoba arany és ezüst holmijai eltűntek. A budapesti rendőrség a pólai hatóságokkal együtt erélyes nyomozást inditott és megállapította, hogy a tolvaj nem lehet más, mint Vas Elemér, aki a vagonokat kisérte. A királyi ügyészség vádirata szerint Vas Elemér Pólában kileste az alkalmas pillanatot, besurrant a szárnysegéd szobájába, kilopta a páncélszekrény kulcsát és onnan kiszedett 40 kiló arany- és ezüstnemüt és azt részben Pólában és Kremonában potom áron eladta. A budapesti törvényszéken ma voniák felelősségre Vas Elemért, aki a tárgyaláson is tagadott. A bíróság érdemleges ítéletet nem hozhatott. Ujonnan fölmerült momentumok miatt a vizsgálat kiegészítését rendelte el és a tárgyalást elnapolta. Pótjelöléseket végzett a kandidáló bizottság. A főispán szenvedélyes hangú nyilatkozata Cáfol, de a végén Igazolja a „Szeged" álláspontját. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatósig 455. Pénztár 1185. Csütörtökön, junius 22-én Gerhard Hauptmann regénye filmen! fl patkányok. Egv bérház története 5. (elvonásbon. Irta. HAUPTMANN GERHARD. A főszerepbeu: bil Jfininp h Licie Hict Azonkívül: SZERENÁD A SIMÁBBAN. Amerikai színmű 6 felvonásban. A főszerepben: Elst Ftr JUSSOD, j kiváló amerikai filmszinésznő. Mister jóreggelt! Vidám olaskai történet 6 (elvonásban. Előadások hétköznap 6 órakor a téli, 9 órakor a nyári helyiségben. Amikor a kandidáló bizottság munkájának eredménye nyilvánosságra került, a Szeged ezeket az eredményeket bizonyos szempontból kommentálta. Megállapította, hogy a kandidálásnál méltatlanul mellőztek néhány olyan régi városi alkalmazottat, akiknek legtöbb joguk lett volna arra, hogy a megpályázott állásokat elnyerjék. Megállapítottuk, hogy némely állásrj olyanokat jelöltek, akik arra az állásra nem is pályáztak és megállapítottuk, hogy a hivatalfőnökök véleményét — ha előzőleg ki is kérték — a kandidálásnál nem igen vették figyelembe. Ezeket a megállapításokat a város tisztikarában támadt jogos és osztatlan méltatlankodás váltotta ki. Dr. Aigner Károly főispán, a kandidáló bizottság elnöke, szerdán délelőtt nyilatkozott a oizottság munkájára vonatkozó hírlapi közleményekre. Nyilatkozatát szószerint közöljük : A részleges tisztújítással kapcsolatban a kijelölő választmány működésére vonatkozólag tájékozatlanságból eredő cikkek jelentek meg a helyi lapokban, miért is a közvélemény megnyugtatására a következőket jelentem ki: A kijelölő választmány határozatait indokolni nem tartozik és tanácskozásain csak a törvényben megjelölt tagok vehetnek részt. A tisztviselők érdekeit képviselni a közszolgálat érdekében is PZ egyes hivatali főnökök hivatottak, ezeknek ülésen kivüli előterjesztését a kijelölő választmány a lehetőséghez képest figyelembe is vette. Szeged szab. kir. városi alkalmazottak egyesületének folyó évi junius hó 12 én kelt átiratát, melyben engem megkeres, hogy jelölés előtt az egyesület elnökét a kijelölő választmány által meghallgassam, azért nem vetlem figyelembe, mert ez a kívánság törvénytelen és éppen ezért szakszervezet-izü és talán indokolnom sem Jccll, hogy amig én vagyok ennek a városnak a főispánja, addig minden ilyen irányú kísérletet a legerélyesebben visszautasítok, bármilyen érdekképviselet részéről történjék is az. Hogy a jelöléssel nincsen mindenki megelégedve, az érthető, mert a betöltendő harminc állásra 128 pályázati kérvény érkezett be, 205 felé irányított kérelemmel, már pedig csak a bibliabeli kenyereket lehetett ezrekre menő tömeg között szétosztani. Hogy némelyeknek és rendszerint a jogosulatlanoknak az elkeseredése annyira fokozódott, hogy olyan híreket hoztak forgalomba, hogy a választmány olyanokat is kandidált, akik nem pályáz'ak, erre vonatkozólag kijelentem, hogy szemenszedett valótlanságot állítanak. Végül még azt jegyzem meg, hogy méltányossági okokból én Ócska rezei, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot legmagasabb napi árban veszek KOIin zoiráucedényttzlet Tisza Lajos-kírut 55. Teefon 15-35. (Mihályi ftiszerJzlet mellett), JOJ magam kértem néhány többállásra kijelölt urat, hogy pályázatát egyik vagy másik állásról vonja vissza, mely közbenjárásomnak sikere is volt s igy alkalmat adtam a kijelölő választmánynak, hogy még néhány méltányos kijelöléssel megnyissa az útját az arra hivatottak előhala dúsának. A főispán szenvedélyes tónusu ny latkozatához bátorkodunk néhány szerény észrevételt fűzni. A nyilatkozat első mondatában azt állítja a főispán, hogy a helyi lapokbaji tájékozatlanságból eredő cikkek jelentek meg. Véleményünk szerint ennek a megállapításnak az értékét erősen lecsökkenti az a körülmény, hogy — mint köztudotnásu, — a pályázatokról és a jelölésekről éppen a főispáni hivatal tájékoztatta a sajtó munkatársait, amennyiben ugy a betöltésre kerülő állásokra jelentkező pályázók gépírásos névsorát, mint a kandidáló bizottság által kijelölt pályázók állások szerint csoportosított kimutatását a főispáni hivatal, adta ki. A Szeged — habár tudomásunk volt róla — szándékosan nem foglalkozott azzal a beadvánnyal, vagy mondjuk átirattal, amit a városi tisztviselők egyesülete nyújtott be a főispánhoz, kérve, hogy a jelöléseknél hallgassák meg az egyesület megbízottját is. Azért nem foglal köztünk vele, mert tudtuk, hogy az idevonatkozó törvényes rendelkezések az egyesület kívánságára nem ütik rá a jogosság bélyegét. A főispán „szemenszedett valótlanságának állítja azt a megállapításunkat, hogy a kandidáló bizottság egyes állásokra olyanokat jelölt, akik arra az állásra nem is pályáztak. A kezünkben lévő gépírásos kimutatások szerint például a javadalmi irnoki állásra pályázott Magyar Mihály, Dobóczky János, Eck László, Hamar József és Fodor Géza. Ugyanerre az állásra a kandidáló bizottság jelölte Bán Ferencnét, Latzkovits Irént és Bodor Pált. Tehát a három közül egy jelölt sem szerepel a pályázók között. A nyilatkozat utolsó passzusa pedig teljesen igazolja közleményünk helyességét, mert ha a kandidálásnál nem történt volna méltánytalanság, akkor a főispán semmiesetre sem tartotta volna szükségesnek a méltánytalanság orvoslását pótkandidálás utján. Ez a pótkandidálás szerdán délelőtt megtörtént, amenynyiben a főispán összehívta a kandidáló bizottságot és a bizottság az eredeti kandidálásokon a következőképen változtatott: A vámfelügyelői állásra pótlólag negyediknek kandidálták Bauer Zoltánt, aki az első kandidálásnál teljesen kimaradt Az Irodatiszti állásra hatodiknak jelölték Androviczky Sándort és hetediknek Tompos Andort. A 11 osztályú adótiszti állásokra ie GYAPJUFONALNAK koronáért adom a legfinomabb sveici 708 dekáját minden szinben. Bövidáriiháa, Kossuth Lajos-sugárut 1. hatodiknak Erőssy Bélát, hetediknek dr. Hammer Fidélt. A segédnyilvántartói állásra kandidáltak közül Mihályovits Géza, a főispán intervenciójára lemondott és a bizottság helyébe Czékus Árpádot jelölte. Az irnoki állásra negyediknek Czékus Árpádot, a javadalmi irnoki állásra negyediknek Eck Lászlót, a községi bírósági írnok-végrehajtói állásra pedig negyediknek szintén Eck Lászlót jelölte pótlólag a kandidáló bizottság. A kandidáló bizottság pótjelöléseiből nyilvánvaló, hogy az első jelöléssel súlyos sérelem érte a város régi tisztviselőit, olyan súlyos sérelem, hogy maga a főispán is szükségesnek tartotta a hiba kiköszörülését, ami véleményünk szerint nem következett volna be, ha a sajtó nem mutat rá ezekre a hibákra, ooo SZÍNHÁZ HtTI WŰSOR: Csütörtökön: Az ember tragédiája. Pénteken: Az ember tragédiája. Szombaton: Az ember tragédiája Vasárnap délután: Heidelbergi diákélet. Vasárnap este: Az ember tragédiája. Az ember tragédiája. Hat hónap és hat nap múlva lesz 38 esztendeje, hogy az át víz után épült színházban bemutatásra került Madách remeke: Az ember tragédiája. Emlékezetesen fényes és fölemelő színházi est volt. A páholyokban és a földszinten a város értelmiségének szine-java, az emeleti helyeken a munkás polgárság és a „sötét zártszék" mögött az állóhelyen a tanulóifjúság szorongott lázas, kipirult arccal. Ünnepi, szinte magasztos hangulat a nézőtéren. Mindenki érezte a kulturális esemény rendkivüliségét és a szárnyaló gondolatok a szárnyaló megszólaltatásban úrrá lettek a hallgatóság fölött. Madách müvét azóta Krecsányi Ignác és /anovics Jenő társulata is szinre hozta, ám a formában és tartalomban gondos és értékes előadások meg sem közelitették a Nagy Vince társulatának szépségekkel teli, magasságokat érintő előadásait. Esemény számba menő, legértékesebb teljesítménye volt ez a nagy, a páratlan társulatnak, amelyhez fogható sem azelőtt, sem azóta nem működött a szegedi színházban. Az előadás 200 embert foglalkoztatott és 50 kislány vett részt a menyország képben. Évát Hunyadi Margit, Ádámot Somló Sándor, Lucifert Bokodi Antal, Péter apostolt Molnár Antal személyesítette, mig az angyalokat Nagy Ibolyka, Ditróiné. Eibenschütz Mari és Hubai Aranka, Hyppiát pedig Lánczi Ilka ábrázolta. „A darab külső kerete valósággal tündéri volt" — irta a szinház akkori és szigorú bírálója: Békefi Antal és az előadás teljesen födte a müvet, amelynek minden szépségét, kincses belső értékét a maga valóságában a néző elé tárta. A rendezés egész embert kivánó nehéz és fárasztó munkáját Ditrói Mór végete a tudás, az értelem és a mesterség ritka kiválóságával. Mindenki a helyén volt és mindenki azt és ugy csinálta, ahogy az összhangolás érdekében Ditrói előírta; ő volt a gondolkozó agy, a szereplők pedig az agy gondolatainak lelkes, megértő és értelmes végrehajtói. A harmadik előadásra megmozdult a vidék is és Hódmezővásárhely, Szabadka, Nagykikinda, Zombor, Törökkanizsa,