Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-22 / 141. szám

Sitted, 1922 |unlu» 22. A főispán ezután fölfüggesztette a tisztújító közgyűlést és folytatását szombat délután négy órára tűzte ki. A városatyák lassan kivonultak a nehéz levegőjű teremből, miközben üdvözölték az ujonnan megválasztottakat, azok pedig, akik szombatra maradtak, ijedt szemmel tekintettek a szavazólapokkal borított terembe. Végre is elröppent az örömkiáltás, hogy a főispán elrendelte a terem érintetlenül hagyását, tehát a szavazólapoknak szombatig nem lesz bántódásuk. Künn az utcán folyt tovább a korteskedés; minden városatyához szegődött néhány hü kísérő és kérték, kapacitálták, ameddig csak lehetett. A városháza előtt még sokáig kis csoportok tárgyalták a történteket. Nagyon sokat beszéltek dr. Schdffer Lajosról, aki kibukott teljesen a választáson, sőt föltűnően kevés szavazatot kapott, ugy hogy nemcsak az áhított árvaszéki elnöki állást nem nyerte el, hanem még az ülnöki állást sem, amelyet már jó ideje töltött be beIsmét a színház eladásáról beszélnek. KQrthy—Beöthy kombináció. — A színigazgató és a kulturtanácsnok cáfoló nyilatkozata. A szegedi színház ssrsa — ugylátszik — állandó körben mozog, mert minden évben visszatér arra a pontra, ahonnan az előbbi esztendőben kiindult. Ez a körmozgás okozza valószínűleg azt is, hogy különösen nívó és művészi érték dolgában nem igen mutat a színház előrehaladást. A szegedi színház az idén is eljutott abba a stádiumba, hogy szinházi körökben ismét a szinház eladásáról beszélnek és ismét KQrthy H Beöthy nevét hozták kombinációba. Már azt is hallottuk, hogy Palágyi Lajos színigazgató ötmilliót kért a szinház átengedéséért és az érdeklődök nem találják tul magasnak ezt a leiépéti dijat. Ez a sugdosva továbbadott hír annyival meglepőbb volt, mert Palágyi már úgyszólván teljesen megszervezte a jövő évre a társulatát és máris beszerezte, annak a fűtőanyagnak nagy részét, ami szükséges a szinház fűtéséhez^ Szükségesnek tartottuk a valódi helyzet megismerése érdekében, hogy információt kérjünk a színigazgatótól, aki kérdésünkre határozottan kijelentette, hogy mindezideig a színház eladásáról senkivel sem tárgyalt, senkitől sem kapott és senkinek sem tett errfc vonatkozólag ajánlatot. Dr. Qaál Endre kulturtanácsnoknál is érdeklődtank, aki azonban már enyhébben kezelte a kérdést. Kijelentette ugyanit, hogy a szinház eladása, illetve Palágyi távozása mindig aktuális, mert Palágyi nem produkálthat annyit, mint amennyi szükséges a deficit eltűntetésére. A Beöthy-féle vállalkozás nagy tökével dolgozna ét etzközeivel tokkal többel érhetne el, mint Palágyi. Elmondotta a kulturtanácsnok még, hogy ő maga beszéli rá állandóan a színigazgatót a szinház eladására, arról azonban lemmit tem tud, hogy ebben az ügyben történt-e már valami komoly lépé.. Szóval a szinház eladásáról elterjedt hirek ebben a pillanatban valótlanoknak látszanak, azonban véleményünk szerint nem lehetetlen, hogy a körpályán tovább haladva^egyszerre csak itmét a mult évi hercehurcába kerül Szeged tokát hányattatott színháza. SZBQB'D A pénzügyminiszter tárgyalása az ellenzékkel az indemnitásról. BUDAPEST, junius 21. Tudósítónk telefonálja : Kállay Tibor pénzügyminiszter szerdán délután 6 órakor a nemzetgyűlés épületében megbeszélésre híva össze sz ellenzéki páitok vezetőit, hogy megvitassa velük, milyen módon volna lehetséges az indemnitási törvényjavaslatnak és az adóreformnak niég a nyári szünet előtt való keresztülvitele. Az értekezleten Kállay és Valkó Lijos minisztereken kivül Sándor Pál, Ugrón Gábor, Rsssay Károly, Vázsonyi Vilmos, gróf Apponyi Albert, Rakovszky István, Friedrich István, őrgróf Pallavicini György, Farkas István és Peyer Károly vettek részt. Kállay pénzügyminiszter fölkérte gróf Apponyi Albertet, hogy vállalja el a tárgyalás vezetését, amely kérelemnek Apponyi eleget tett. Kállay azután előadta, hogy gazdasági munkaprogramját akarja ismertetni. A nemzetgyűlésnek gondoskodni kell az államháztartás további viteléről és az erre szükséges eszközökről. A román megszállás óta a korona állandóan lefelé menő tendenciát mutat, kivéve azt a periódust, amikor Hegedűs pénzügyminisztersége alatt emelkedett a korona. Ezt a leromlást meg kell állítani és pénzünket, ha alacsony is, stabilizálni kell. Hogy ezt elérhessük, föltétlenül szükséges az államháztartás normális rendjének helyreállítása. Meg kell szüntetni a födözetlen papírpénz kibocsátását. Ezt eleinte a kötött gazdálkodás rendszerével vélték megoldhatónak, ma azonban nyilvánvaló, hogy a gazdálkodásnak ez a módja nem tartható fönn. Az államháztartási egyensúly helyreállításának helyes utja a kiadások csökkentése és a bevételek fokozása. A kiadások csökkenésének terén három vezérlő motívum van. Először az ellátatlanok kategóriájának uj megállapítása, másodszor a tisztviselők létszámának leszállítása, haimadtzor a háború alatt elvállalt terheknek a községekre való visszaháritása. Ennek ellenértékeképen a kereseti adót át kellene engedi a községeknek, viszont az állami adókat össze kell vonni és egyszerűsíteni, ugy, hogy az államot megillető általános jövedelmi adókon kívül csak a föld-, a ház-, kereseti és társulati adók maradná nak meg, mint ', főadónemek. Körülbelül ebbe a három pontba lehet összefoglalni a tervezet adóreformjának lényegét. Azt kéri tehát, hogy az indemnitási törvényjavaslatot és ezt az adóreformot, tekintettel a javatlatok sürgősségére, nagyobb vita nélkül engedjék át, mert a kormány még a nyári szünet előtt tárgyalás alá tzerelné venni a főrendiház reformját, mint a jogfolytonotság követelményét. Rassay Károly reflektált elsőnek a pénzügyminiszter által előadottakra. Amit a pénzügyminiszter kíván, az lényegében nem más, mint a parlament legközelebbi munkarendjében való megállapodás. Ilyen megállapodás létesülhet normális viszonyok között, azonban kérdés, hogy a pénzügyminiszter feleletet adhat-e azokra a kérdésekre, amelyek a programtervezettel szemben el fognak hangzani. Ami az adóreformot és az inindemnitást illeti, sem ő, sem pártja nincsenek abban a helyzetben, hogy ezeknek a megszavazását garantálják addig, amig pénzügyi kötök a bevételek és kiadások fölhasználása tekintetében teljesen őszinte képet nem nyújtanak a nemzetgyűlésnek. Az állam ulajdonkép évek óta pénzügyi ex-lexben van, most is olyan költségvetésre kérnek fölhatalmazás*, amelyet Hjgedüs az 1920. évre nyuj'oit be és amely nem adja megközelítő kípét sem azoknak a kereteknek, amelyek között-ma az államháztartást tényleg viszik. Ilyen adóreformot csak akkor lehet lelkiismeretesen megszavazni, ha tudomásunk volna arról, hogy mnyen célokra fordítják azt. A pénzügyi aggályokon kivül súlyos politikai aggályok szólnak a megszavazás ellen. Jön a választójog kérdéje. Az indemnitás megszavazásának alapföltétele, hogy a kormány garantálja a választójog törvényes rendezését, hogy a főrendiházi reform tárgyalását a kormány teljesen mellőzze. Farkas István szocialista képviselő a legutóbbihoz hasonló költségvetést nem szavaz meg, mert abban a karhatalmi kiadások több, mint egymilliárdot teltek ki. Vázsonyi Vilmos a jogrendbizlositását és a konszolidáció megteremtését sürgeti mindenek előtt. Követeli a választási visszaélések megtorlását. Peyer Károly kifogásolja a kormányegész adópolitikáját, Friedrich, Rakovszky, Ugrón, Pallavicini és Sándor Pál csatlakozik a fölszólalók véleményéhez. Ezután Valkó miniszter a kormány álláspontját ismerteti a kereskedelmi érintkezés, az import és export kérdésében, végül Apponyi összefoglalva az elhangzottakat, megállapi ja, hogy egy nyugodt tárgyalátnak megvannak az alapföltételei. Az ülés ezután véget ért. DIANA SÓSBORSZESZ Külsőleg bedörzsölésre vagy belsőleg cukorra cseppentve a legjobb fájdalomcsillapító. Mindenütt kaphatói 919 Amerika hajlandó belépni a népszövetségbe. PARIS, juiius 21. A népszövetség vezértitkátságához közelálló körökhöz Amerikából hiteles magánértesitések érkeztek, hogy az Egyesült Államok hajlandók a népszövetségbe belépni. Pári6ban azonban ugy vélik, hogy ebben az esetben Amerika ragaszkodni fog a népszövetség egyezséglevelének revideálásához. Ez nagyjelentőségű lépés lenne és maga után vonná a békeszerződések revízióját is. Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész ° Kárász-utca 1*. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38. Nem késleltetik a cementgyárak a kislakások építését. Válasz Müller Miksa nyilatkozatára. A Szeged junius 15-iki számában .Nincs mész, nincs cemenl, lassan épülnek a kislakások" címmel cikk jelent meg a kislakásépitések jelenlegi stádiumáról éfc ebben a c:kkben Müller Miksa építész azt állította, hogy az építkezés hátramaradottságának az a főoka, hogy a kartelbe tö.nörült cementgyárak nem szállítják a kikötött határidőre a megrendelt cemente'. Erre az állításra vonatkozólag kérdést intéztünk Vértes Miksához, a Magyar Általános Köszénbánya r.-t. cementgyárának szegedi képviselőjéhez, aki a következőket állapította meg: — A szegedi kislakások részére társulatom mindössze hat vagon tatai, a nyergesujfalusi gyár pedig 12 és fél vagon nyergesi cementre vett át rendelés*. Müller ré3zére junius 16 ig, tehát a megtámadtatás napjáig már az összes megrendelt cement uton volt, a többi rendelők ré-zére p'dig a kislakások céljaira megrendelt cementből mindöss/e másfél vagon tatai, illetve e<>y vagon nyergesi cementtel voltunk hátralékban, amely mennyiségek azóta szintén exp?diáltattak. Hogy a föladott cement 1—2 nap alatt nem érkezhet Szegedre, ahhoz külön kommentár nem szükséges és nem vitatható el, hogy gyáraink a cementet a lehető legsürgősebben föladták. A mészre vonatkozólag a két nagyobb vállalkozónak 16 áig 2—2 vagon már uton volt és a még hátralékos mennyiségek jelenleg szállítás alatt állanak és e hó végéig lebonyolításra kerülnek. — A cikk további része reánk nem tartozik, de meg kell állapitanom, hogy gyáraink a lakásépítkezéshez szükséges anyagokat a miniszté iummal történt megállapodások keretében pontosan és minden más rendelést megelőzően szállítják. Egyébkéntarról, hogy a szállításoknak pontosan megf.'leltünk, az országos lakásépítési miniszteri biztosságnak tudomása van és igy Müllernek és társainak kirohanása bennünket nem érint. Megkérdeztük még Vértes Miksát arra nézve is hogy a Müller által említMt c:m;ntkarte!nek kik a tagjai. Erre a kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy cementkartel egyáltalában nincsen, minden egyes gyár külön-külön a saját számlájára bonyolítja le az üzleteit. A lassú menetű szállítások oka pedig abban rejlik, hogy gyáruk munkáshiány miatt termelőképességüknek alig 40 százalékáig tarthatók üzemben. A íővárosl kereskedők tüntetése a boltbérek szabaddá tétele ellen. Kőzö tük, hogy a budapesti kereskedők és iparosok c ülörtökön nagygyűlésen fognak ti tikozni az ellen, hogy az üzlethelyiségek bérét és bérletét teljesen szabaddá tegyék. A kéidésben a Háztulajdonosok Szövetsége megszakított minden tárgyalást a kereskedő- és iparosegyesületekkel. A nagygyűlés tartama alatt, d ílelőtt 10 órától 1 óráig az összes fővárosi üzleteket zárva tartják. A gyűlés után Barczen Gábornak, a Baross-szövetség elnökének vezetése alatt háromtagú küldöttség keresi föl a parlamentben a miniszterelnököt és a kerek skedelmi minisztert, akiknek memorandumot nyújtanak át.