Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-16 / 111. szám

SZEGED Szeged, 1922 május lé. álló kisebb pártok összesen 199 mandátumot szereznek meg a 245­hól. Legtöbb mandátumot kapnak, szerinte, az ellenzékből a szociál­demokraták és az Andrássy—Fried­nch-'éle legitimista párt. A kormány a maga eszközeinek kifogyhatatlanságával természetesen mindent megtesz aria. hogy magá­nak a Gömbös által megjelölt tul- < nyomó többséget biztosíts*, de bi- I zonyos, hogv főleg az öntudatos vá­rosi választópolgárság, amelynek ré­szére a titkos szavazás előnye sze­rencsére biztosítva van, megteszi a magáét, hogy keresztül huzia a kor­mány számításait. Előkészületek a választásokra. A központi választmány hétfői ülése A választásokat előkészítő köz­ponti választmány hétfőn délben ülést íartott a városháza tanácster­mében. Taschler Endre főjegyző, a választmány eiCadója bejelentette, hogy a kormánytól két ujabb rende­let érkezett. Az egyikben a belügy­miniszter egy nappal meghosszabbí­totta az ajánlási ivek megvizsgálá­sára kitűzött határidőt. Ugyanez a rendelet 24 órában állapítja meg az esetleg kifogásolt ajánlók pótlásának az idejét, amit az alaprendelet csak 12 órában állapított meg. A máso­dik rendelet a választási előkészüle­tekről intézkedik. A központi választ­mány ezeknek az előkészületeknek a legnagyobb részét már megtette. Ezután dr. Somogyi Szilveszter elnök kivette a hivatali esküt az I. és III. választókerület bizottsági el­nökeitől: dr. Pálfy Józseftől és Szécsi Istvántól. Dr. Tonelli Sándor megkérdezi a központi választmányt, hogy mi tör­ténik a szavazó-urnákkal a 28-áról 29-ére virradó éjszakán, mert a vá­lasztás két napig tart. Az előadó kijelenti, hogy a választási rendelet erről is intézkedik. Az urnát is meg a szobái is hivatalosan lepecsé­telik es egy őrt állítanak az ajtóba. Dr. Pálfy József bejelenti, hogy az első kerületben több olyan körzet van, ahol a szavazók száma meg­haladta az ezret. A rendelet 12 §-a kimondj i, hegy egy-egy körzetben legföljebb ezer szavazó lehet és igy a bizottság nem vállalja a felelős­séget. A bejelentés után hosszabb vita kerekedett. Kiderült, hogy egy kör­zetben sincs ezernél sokkal több szavazó, legföljebb 1030 ha van. Igy azután nem lenne értelme a körzetek kettéosztásának. A röszkei­körzetet azonban, amelyben a sza­vazók száma több, mint kétezer, két' részre osztják. A körzeti választmány ezután a kerületi helyettes elnököket válasz­totta meg. Az első kerületben dr. Tóth Imre, a IL-ban dr. Csiky Károly, a III.-ban pedig Császár Mátyás len a helyettes etnök. •MMWMMWVMrtAMVMMWMMM PROGRAMBESZÉDEK SZEGE­DEN. Dr. Kószó István belügyi ál­lamtitkár vasárnap reggel Csengelén mondott programbeszédet. Csengéié­ről Szatymazra utazott, ahol beszá­molót tartott. Onnan autón Szegedre jött be és itt az alsóvárosi népkör­ben mondott programbeszédet. — A Pálfy-párt vasárnap különböző helye­ken tátott gyűléseket, amelyeken Pálfy Dániel programbeszédét tar­tott. A . vasutasok körében tartott gyü ésen K^zó .iii .m itkár hosszabb beszédet mondod Pálfy Dániel meg­választása érdekében. Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54 Szolid és a legmeg­bízhatóbb - Állandó nagy előjegyzés házak, fSldck és flalatsk e'adására. tso Kereskedők állásfoglalása a kormány adópolitikája ellen A Kereskedők Szövetségének közgyűlése Óriási részvétel mellett folyt le a kereskedelmi és iparkamara nagy­termében a Kereskedők Szövetségé­nek rendes évi közgyűlése. A tagok majdnem teljes számban jelentek meg a közgyűlésen, ugy hogy na­gyon sokan ki is szorultak a terem­ből. A rendkívüli érdeklődés annak is tulajdonitható, hogy a magyar kormány olyan mostoha politikát folytat a kereskedőtársadalommal szemben, amely fokozottabb együtt­működésre készteti a kereskedőket. Az együttműködés erőt jelent és ez az erő a tegnapi közgyűlésen im­pozáns módon nyilvánult meg. A közgyűlésen három érdekes be­széd hangzott el: dr. Landesberg Jenő titkári jelentése, dr. Kertész Béla előadása az adóról és Ottovay Károlyé, aki politikai pikantériákat árult el. A közgyűlést bástyái Holtzer Ti­vadar 10 órakor nyitotta meg és megnyitójában megemlékezett báró Szterényi József szegedi tartózkodá­sáról. Ezután elitélte azt a keres­kedelemellenes irányzatot, amely a legitim kereskedelem rovására túl­támogatja a szövetkezetet. Ezen ke­reskedelemellenes irányzat miatt a kereskedőtársadalom nem tehet ele­get adózási kötelezettségének sem oly mértékben, amint az más kö­rülmények között lehetséges volna. Majd indítványozza, hogy a szövet­ség üdvözölje Sándor Pált az erzsébetvárosi merényletből való szerencsés megmenekülése alkal­mából. Végül bejelenti a tisztikar lemondását. Utána dr Landesberg Jenő főtit­kár tartotta mrg titkári jelentését. Visszapillantást vet az elmúlt évben Szegeden tartott országos kereskedő­kongresszusra, amelyben néhány napra össszetalálkoztak a legcllenté­tesebb nézetet valló férfiak, hogy azután ismét szétváljanak. — Közgazdasági életünk — úgymond — fájón állapítjuk meg, teljesen pang. Ne­gyedik tüztendeje működik a szövetség te a nehéz körülmények közt lefolyt há­rom esztendő alatt a szövetséa soha sem rombolt, csak épített és a jövőben is ez irányban fogunk dolgozni. Össze akarjak hozni a társadalmat, hogy testvér a test­vért és munkaadá a munkást kölcsönösen megértse. Ezután a Brauswetter-alapitvány kamatainak kiosztása következett, amelyet a szövetség minden évben az órásipar két legkiválóbb tanuló­jának ad ki Az idén Vanyó Sándor és Aaslönder Ede kapta a dijat, melyet lelkes, buzdító szavak kísé­retében nyújtott át dr. Landesberg. • Egy keresztény és egy zsidó ifjú kapja most a dijat — úgymond — «s látják, fiatal barátaim, ez a dij s/épen szimbo­lizálja, hogy a miihelyben nem keressük a vallast, mert ott mindenki annyit ér, amennyit a munkája ér. Dr. Kertész Béla az adókérdésről tartott nagyszabású beszédet: Az állam eddig csak csendes társ volt a kereskedelemben — mondotta — és megelégedett a kereskedelem jövedelmé­ből való részesedéssel. Ma azonban kö­vetelőbb lett az állam és most már nem elégszik meg a jövedelem-vei, hanem mint üziettai.s. a bruttóbál is részesedni kíván. Sőt a csendes társból asztaltárs lett, mert ott ül a kereskedő asztalánál, mint látha­tatlan vendég és a fogyasztásából is ré­szesedni kíván. — Bármily furcsán hangzik, a kereske­delemre igen fontos a földadó alapjának megállapítása, mert a földadó csekély ho­zadékát az állam a kereskedelmen óhajtja behozni Lehetetlen állapot az, hogy föld­adóban ma 12 koronát fizetnek, tehát más­fél tojás árát. A pénzügyminisztériumban a buzaparitás elvének behozatalát kontem­plálják. A buzaparitás azt jelenti, hogy a gazda annyit fizessen földadóban, amennyi gabonát a háború előtt fizetett adójával vásárolni lehetett. Ez eminens ér­deke az egész kereskedő- és iparostársa­dalomnak és az érdekképviseleteknek hat­hatósan kell ezt követelni. Majd kifejti, hogy mindenekelőtt szük­séges a III. és IV. osztályú kereseti adók eltörlése. Egy 100.000 koronás jövedelem­mel biró tisztviselő 27—28.000 koronát fizet adókban I (Általános fölzudulás!) Ez olyan antiszociális intézkedés, tekintve, hogy ma még a 100.000 koronás jövede­lem sem jelent rendes békebeli életstan­dardet s éjért a kereskedótársadalomnak oda kell hatni, hogy ez az adózási mérték kiküszöböltessék. Minden szociális érzé­künkkel, alkalmkzottaink iránti szeretettel követelni kell ezeknek az adóknak a meg­szüntetését. A forgalmi adóval kapcsolatban különö­sen a gabonakereskedelemben jelentkezik veszély, mert a rendes gabonakereskedel­met megbénítja és előidézi azt, hogy a malmok trösztökbe tömörülnek, azok vá­sárolják össze a gabonát és igy tőlük függ majd az ország ellátása. Az elsőrendű élelmicikket mentesíteni kell a forgalmi adó alól, de legalább is le kell szállítani egy százalékra. A forgalmi adó, melyből egy évben tiz milliárd bevétele van az államnak, példát­lanul drágított az egész vonalon. Az állam ezt a tisztviselők javadalmazása érdekében tartja szükségesnek, azonban a tiszti selfik sem nyernek ezáltal, mert más oldalról a forgalmi adó mérhetetlen drágulást idéz elő. — Végül a következő határozati javaslatot ajánlom elfogadásra: Abban a hitben, hogy az újonnan összeülő nemzetgyűlés első feladatát pénzügyi reorganizációnkat szol­gáló törvények alkotása fogja ké­pezni. a Kereskedők Szövetsége a legsürgősebb ! öl adatnak tekinti adó­rendszerünk gyökeres reformját. Ez az adóreform csak a jelenlegi bo­nyolult adórendszer helyett egyszerű, áttekinthető adótörvények utján való­sitható meg, amely reform kiküszö­böli az avult, céljukat tévesztett ke­reseti adókat, megteremti az igaz­ságos adóztatást az összes foglal­kozási ágak között, gondoskodik a földbirtoknak az ipar- és kereskede­lem arányos teherviseléséről, az államháztartás súlypontját a fogyasz­tási adók jellegével biró forgalmi adó helyett progresszív jövedelmi adók kiepitésére helyezi. Szükséges e reform kapcsán a fényűzési és forgalmi adók rendszerének egysé­gesítése. az elsőrendű közszükség­leti cikkeknek alacsonyabb adókulcs alapján való adózása s a kenyér­magvaknak forgalmi adó alól való mentesítése. Ottovay Károly tb. elnök a kö­vetkező szavakkal ajánlotta elfoga­dásra a határozati javaslatot: — Az én politikai állásfoglalásom miatt kérdést intézett hozzám a kormány egyik tagja, miután a mi­nisztertanács is foglalkozott vele. Fölkeresett és azt kérdezte, mi az oka az én politikai állásfoglalásom­nak. Az az oka, mondottam neki, hogy minden terhet a kereskedelemre há­rítanak. Ez a politikus ezt el is ismerte (közbeszólás: De csak négy­szemközt!) s nem hiszem, hogy le­tagadná. Azt is mondta, Iwgy a kormány tisztában van, hogy az ország szorult helyzetben van, azon­ban a gazdák adóztatását csak majd akkor veszik igénybe, ha majd min­denki kimerült. Mivel mi nem tu­dunk addig várni, ezért indítványo­zom a határozati javaslat elfoga­dását. Majd a kővetkező tisztikart vá asz­tották mes közfelkiáltással: Elnök: bástvai Holtzer Tivadar, ügy­vezető elnök: Vértes Miksa ügyvezető elnök- helyettes : Pick Jenő, a Kereskedő Egyletből ifj. Aigner József, alelnökök: Bokor Adolt, Bcda Bertalan. Benedek Pál, Scheinberger Antal, Várnay Dezső, főtitkár: Landesberg Jenő, Tóth Andor, titkár: Fftich Sándor, pénztáros: Szécsi Izsó, ellenőr. Rőmer Miklós, háznagy : Kocsis Ferenc, ügyész : dr. Kertész Béla, jegyzők: Dacsó Arnold, Goldgruber Árpád, ifj. Klonkay Andor. Az OMKE választmányába kilcüldendö választmányi tag: Bokor Adolf. íHrillans ekszerck >Jűt ORONYtsEZÜST ÁRLÍU 0 f \ VÉTELEisELRDnSfl J VJ kftRászUTca IU Áprilisban 44 tüdö­vészes haláleset volt Szegeden. A tiszti főorvos Jelantéaa. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén terjesztette be dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsos április havi jelentését. A jelentés szerint a járványos megbetegedések száma az átlagos nivón jóval alul maradt, mindössze néhány kanyaró, hasihagytnáz és vörhenymegbetegedés történi A tu­berkulózis azonban fokozott mérték­ben pusztit. Áprilisban negyvennégy ember halt meg tüdővészben, közü­lük azonban 15—20-an még a harctérről hozták magukkal a gümő­kor csiráját. A népességi mozgalom a kővet­kező képet mutatta. Született: 123 fiu és 122 lány,összesen 245 lélek; meghalt 105 féTfi és 101 nö, ösz­szesen 206 lélek. A népességi sza­porulat tahát 39 lélek. A városi közkórházban 272 be­teget kezeltek, a nöi klinikán 289-et. Itt élve született 63 gyermek. Az j állami gyermekmenhelyen 145 beteg • gyermeket kezeltek. A kerületi tiszti I orvosok 230 szegény beteget kezel­tek. A fertőtlenítő intézet 119 lakást ummmmm EKSZERE5ZEK SZEGED ; fertőtlenített. A belterületen 162 tra­! homás beteg van, a külterületeken 427. A mentőket 154 esetben vették igényl;e. A közigazgatási bizottság a fő­orvos identését tudomásul vette.

Next

/
Thumbnails
Contents