Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-13 / 109. szám

Szeged, 1922 május 13. SZEOED Négy vállalat kapta a kislakásépitési mun­kálatokat. Huezonkátmlllióba kerül az épít­kezés. A régóta — majdnem egy éve húzódó kislakásépitési akció pin­teken ismét előbbre ju'ott egy lé­péssel. A város tanácsa ugyanis pénteken délelőil rendkívüli ülésen foglalkozott a kislakásépilésre be­érkezett ajánlatokkal és a verseny­tárgya'ási bizottság jegyzökönyvével. A tanács — a bizottság javas­lata alapján' — ugy döntölt — amint azt néhány nap előtt megirla a Szeged —, hogy a .munkálatokat nem egy, hanem négy ajánlattevő között osztották szét, még nedig a következőképen: A szegedi épitő részvénytársaság és az idetársult szegedi kisiparosok megkapták a Gerepes-sorra tervezett II egyszobás ház épitési munkála­tait, lakásonként 542.200 koionás egységár me'leti; az Aranka-utcai te­lekre tervezett négy kélszobás ház föj­épitését 915000 koronás egységár melleit és a József f 'herceg téri 3 háromszobás ház fö építését 1,420 800 koronás egységár mellett. A három épületcsoport vállalati ár<i összesen 14,288.600 korona. Ligeti Béla építész a Vigh féle telekre tervezett 2 kétszobás ház munkálatait kapta meg 1,970.000 koronás vállalati árral. Redner Jeliőt a Cserepes-soron 5 egyszobás ház fölépítésével bízta meg a tanács 2,871,000 koronás vállalti árral. Breuer Imre pedig a Kereszles­utcai 5 egyszobás ház épi'é»i mun­kálatait kap a meg 2 942 000 ko. ona vállalati árai. Az összes kislakások építési költ­sége es2érint 22.021.600 korona. Kimrmdla a t nács, hogy abban az esetben, ha a fölsorolt vállalko­zók nem fogadnák el az egység­árakat, föntartja magának a jogot, hogy a munkálatokat más vállalko­zónak adja ki. Ez a tanácsi döntés azonban csak akkor válik jogerőssé, ha ehhez az Országos Lakásépítési Tanács is hozzájárul. Mivel a benyújtott aján­latok érvényessége május . lé-jn lejár, a tanács — a kérdés sürgős­ségére való tekintettel — megbízta Balogh Károly tanácsnokot és Ber­zenczey Domokos főmérnököt, hogy utazzanak fol Budapestre és szemé­lyesen szerezzék meg a Lakásépítési Tanács hozzájárulását. Értesülésünk smint a pénzügyi tanácsnok és a főmérnök már szombaion föl is utazik ebben az ügyben a fővárosba. A lakásprobléma és az építkezések megindítása. Or. Kelemen Bála Indítványa a májusi közgyűléshez. Tutajon érkezett , bükk tölgyhasábfa pékeknek igen alkalmas cser­dorongfa, a tölgyhasJb alkalmas kádároknak, valamint mindennemű vagonos Import tűzifa legerőnyösebben beszerezhető Schachtitz fatelepen Petőfi Sándor-sugárut 19 szám. Telefon: 2-27. 406 — Zita királyné Madridban. A legutóbbi hírekkel ellentétben Há­gából most azt jelentik, hogy Zita királyné Madridba érkezett és Ic­betegedését csak május második felére várj'. Állandó tartózkodási helye Spanyolországban lesz. foglalkozó össtes pénz- és hitelinté­zetek jelzálog-biztosíték vagy állami jótállás kikötésével köteleztessenek kölcsön, adni az általuk kezelt ösz­szes betétek egy tizedrészének meg­felelő összeget, egyes vállalatok vagy alkalmi egyesületek részére állami vagy helyi ha ósági ellenőrzési mel­lett történő építkezési célokra ugyan­olyan kamatláb, v gy legföljebb egy százalékkal nagyobb kamatláb mel­leit, mint amennyi kamatot ők a betevőknek fizetnek. 5. Építkezési célokra történő vas­úti szállítmányoknál az állam fuvar­díjkedvezményt nyújtson. Indítványának második részében arra kéri dr. Kelemen Béla a köz­gyűlést, hogy addig is, amig javas­lata törvényerőre nem emelkedik, bizzák meg a főispánt és polgár­mestert, hogy Szeged tőkeerős vál­lalataival barátságos uton állapodjon meg a javaslat végrehajtására nézve, mert kívánatos lenne, hogy az épít­kezési munka megindításában Sze­ged elő járó példát statuáljon. Véresre vertek egy Is­kola-utcai kereskedőt. Kát részeg ember garázdálkodása. Véres botrány játszódott le pénte­ken délután az Iskola-utcában. A botrányt kél ember rögtönözte, akik ' ittas állapotban haladtak az utcán, majd a Geigner-áruház előtt bele­kötö'tek a kirakatredőny lehúzásával foglalatoskodó kifutóleányba. Az üz­let tulajdonosa erre távozásra kéne föl a lármázókat, ezek azonban tá­vozás helyett bementek a boltba és a vevőközönséget kezdték molesztálni. Hosszas könyörgésnek engedve tá­voztak csak el az üzletből, „büdös zsidó" kiáltással. A két ember ezután a szemben lévő Babos-féle szövő- és gyapju­fonó üzembe lépett be, ahol a mun­káslányokkal szemben alkalmazták eiőbbeni eljárásukat. Babos Elek üzlettáráa, Popper Dezső, aki az üzletben tartózkodott, távozásra szó­lította föl a garázdáikodókat. Ezek azonban revolvert rántottak, fölrúg­ták az asztalokat és Poperre rohan­tak. Dulakodás közben összetörték a motoilákut, tönkretették a földol­gozás alatt álló anyagot, betörték a kirakatablakot és végezetül egy kéz­nél lévő vasdarabbal egyikük ugy fejbe vágta Poppert, hogy az rög­tön vérbeborult és összeesett. Köz­ben a munkáslányok kimenekültek az utcára, ahol a járókelők izgatottan tárgya ták az eseményeket és váriák a fejleményeket. A kit tészeg ember „nesze büdös zsidó" szavakkal illette Poppert, akit nemsokára mjgára hagytad és hahotázva szaladtak végig az utcán. A véres jelenet után gróf Teleki Pált élielléit. A megjelent rend'írök leigazoltatlák őket, majd mindkettőt szabadon engedték. Az inzultált keteskedő* megtették föl­jelentésüket és várják azt az elég­tételt, amelyet az igazságszolgáltatás bizonyán metf is fog adni nekik. Bárczy István, vasárnapi program­beszédében rámutatott a kormány hibás lakáspo'iiikájára, amelyet már évek óta folytatnak a váltakozó kor­mányok és még egyik sem vette észre azt a színié komikus körül­ményt, hogy a lakáshivatali szer­vezetek ellátási költségeiből legalább húszezer lakást lehetett volna már épiteni Magyarországon. Igen örvendetes, hogy Bárczy István reálpolitikjának nem maradt el a hatása Szegeden és minden politikai differenciálódásán túltéve magát, dr. Kelemen Béla nyugalmazott minisz­ter már is indítványt készített a májusi köztyülés elé, amely indít­ványból kitűnik Bárczy István éles kritikájának helyes volta. Dr. Kelemen Bé!a indítványának alapja ugyanaz, mint a liberális ellenzéki jelölt kritikájának lényege: A lakásproblémát nem lakáshivata­lokkal és rendeletekkel lehet meg­oldani, hanem kizárólag az épít­kezések megindításával. Szüksége van trre az iparosoknak, a keres­kedőknek, a munkásodnak és min­d?nekeiö't a lakástalanoknak. Hosszas indokolás után, amely­ben dr. Kelemen Béla pénzünk ér­tékcsökkenésének és az ennek kö­vetkeztében beállott kamatviszonyok­nak, valamint a lakásszükség adat­szerű viszgálatának kérdéseivel fog­lalkozik, — arra a következtetésre jut, hogy az építkezések meg­indulását csakis kényszerépitkezések elrendelésével lehet elérni. Erre a körülményre való hivat­kozással Kelemen Béla a következő javaslatot terjeszti a törvényhatósági bizottság elé: írjon föl a törvényhatósági bizott­ság a magyar királyi kormány­hoz egy olyan törvényjavaslatnak el­készítése és a megalakulandó nem­zetgyűlés elé leendő terjesztése ér­dekében, amely építési kötelezett­séget rendel cl a következő irány­elvek alapján: 1. Minden, nagyobb nyereséggel dolgozó egyéni és társas cég, rész­vénytársaság és szövetkezet kötelez­tessek összes tisztviselői és munká­sai részére öt éven belül lakásokat épiteni. Ezen kötelezettségnek oly irányú korlátozásával, hogy a ható­ságok az építkezési engedélyek el­bírálásánál arra is gondos figyelem­mel legyenek, hogy a lakásokban túltermelés egyik városban sem for­duljon elő. Az építkezéseknek leg­alább egy tizedrésze a folyó évben megkezdendő és befejezendő. 2. Az építési kötelezettség mér­tékének megállapításánál sz összes alkalmazottak léts/áma mellett az üzleti tőkevagyon és az .évi tiszta jövedelem összege is figyelembe vétessék. 3. Több egyéni és társas cég és több részvénytársaság és szövetke­zet egyesülhessen egy nagyobb hér­házszerü épület emeiésére az épí­tési kéltségek olyan irányú meg­oszlása melleit, amilyen mértékben őket r.z építési költsétek az 1. és 2 pontok alapján terheli. 4. A takarékpénztáli belétek tyü­mölcsözletésével alapsMb ilys/.rülcg 322 magas árban vásárol Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. = Ezüst dísztárgyakért fazont is fizetek. = HÍREK A szövetség meg a vesztegetés. Igen lisztéit Szerkesztő url Helyi lapokat böngészve a kávéházban, azt olvasom belőlük, mint .legsú­lyosabb érvet" a Bárczy-párt ellen, hogy szociá'demokratákkal szövet­kezik. A túloldalon azt hiszik, hogy ez az argumentum olyan faltörő kos, vagy — meri hiszen állítólag mo­dern korban élünk — olyan negy­venkettes ágyú, amitől megsemmisül az egé<z Bárczy-párt. A szociálde­mokratákkel szövetkezni, ez — ugy mondják amott — határtalan szé­gyen, ez olyan, vagy még olyanabb bün, mint a hazaárulás. A szociál­demokrácia, amin! nem győzik elég­szer ismételni, egyenlő a kommu­nizmussal és mindennel, ami gonosz. S'.intén zsidó intézmény persze, épp ygy, mint a liberalizmus és zsidó vezetés, azaz, hogy félrevezetés alatt fejti ki borzalmasan gonosz mun­káját. Nem az a szándékom, hogy a szociáldemokratákat védelmezzem. Elvégzik azt maguk, ha ugyan ér­demesnek tartják Azéit teszem c«ak szóvá a doi&ot, mert a túloldal cso­dálkozó .fölháborodását" nem lehet megérteni. Hiszen mindannyian emlékezünk még azokra a paktumos tárgyalá­! sokra, amelyeket Bethlen miniszter­| elnök, az .egységes" kormánypárt 1 legfőbb vezére, a szociáldemokraták­kal folytatott. A miniszterelnök ur 1 napokig tái gyeit a szociáldemokrata vezérekkel, azzal az általunk nagyon helyestiek tartott céllal, hogy a szociáldemokraták ne maradjanak távol a választástól, hogy ne lépje­nek passzivitásba. A mini.-z erelnök ur a szoc>á demokratáknak bizonyos fölléíeleit is elfogadta, mert bizo­nyára fontosnak tartja, hogy a nem­zetgyűlésben a szociáldemokrata párt képviselői is helyet foglaljanak. Sok­kal fontosabbnak, tisztelt Szerkesztő ur, mint például azt, hogy Andrássyék, vagy a liberális ellenzékiek legyenek benn a nemzetgyűlésben. A minisz­terelnök ur helyesen ismerte föl a szociáldemokrata pártnak és főkép­pen annak igen káros jelentőségét, — igaz, hogy csupán a külföldre való tekintettel —, ha ennek a ha­talmas, az egész világon szervezett­és szervezkedő pártnak még csak ír­magja se lenne a nemzetgyűlésben. A szociáldemokrata pártot a paktum­tárgyalások idején, ami hiszen nem is volt nagyon régen, ugyanolyan zsidónak, destruktívnak, kommunis­tának, hazaárulónak tartották vagy hirdették, mint most. De egyetlen kormánypárti lapban sem olvastuk akkor a csodálkozásnak, a fölhábo­rodásnak szavait. Pedig a miniszter­elnök urat azért az .erkölcstelen" tárgyalásért legalább is meg kellett volna buktatni. Ez az, ami érthetet­lennek látszik. Van még egy, tisztelt Szerkesztő ur I Azt is irják a túloldal sajtójá­ban, hog" a Bárczy-párt pénzen vá­sárol voksokat. Csodllatos azonbin, hot>y még egyetlen esetet, egyetlen valósággal megtörtént vesztegetést sem lepleitek le. El lehet-e képzelni, hogy ezt talán kíméletből, gyöngéd­ségből teszik ? Azonfölül, szeren­csére a városokban, Szegeden is titkos szav.izás lesz. Hogyan lehet tehát voksodat vásárolni, amikor nem lehet ellenőrizni azt, hogy ki­csoda kire szavai? Hisz n Iám, az egyik lap azt a tanicsot adja a vá­lasztóknak, „bár nem az ő morálj."

Next

/
Thumbnails
Contents