Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-11 / 107. szám

SZEGED HÍREK Hajnal tájban nem találom az embereket. Kiferdült lábaim körülhordoznak az utcákon és a házak tövében, ablakokhoz szorított arcom meleg dunyhaszagot érez. Amott a nap már fölhágott egy borzos fellegre és néhány su­gura már fényt szögez a gyár­kéményekre. Gyilkos vágyakra szó­lít a Reggel és szaporítom az időt, amelv bennem él, alakul és növek­szik. Futásba veszem az utakat, megrugdosom a távolságot, mely elébem tárja tágas torkát, mig egy rossz indulatu göröngy föl nem rö­pít és könyököm nem vágódik az aszfaltra, mint hajdan lármás korcs­mák rozoga asztalára. De újra neki­lendít lábam rugója a reggeli cscnd­mk, mely előttem nyúlik és belé­szdguldok nekifeszült nyakkal, mert bomlik bennem az elhagyatottság fáj­dalma és nem tudom elvetni magam a sirig. Mondom: gyilkos vágyra szólít a Reggel, ölelni hajnali ha­sadáskor, beléharapni ép szirmokba, föltolakodni nyurga hegyekre és alámkantározni az egész világot I Hahó! Erőm kergíilő dobbanásai az alvó piacra vetnek, hol keservesen ordítok a Napnak egy lányos nevet, amely „l"-vel kezdődik, de leírni ide nem merem, mert az a lány, oh jaj és jaj és! jaj — még nem az enyém II pór tibor. — A prágai közigazgatási biró­ság törvénytelennek te rt ja a ma­gyar tisztviselők elbocsátáaát. Prágából jelentik: Azok a magyar és német köztisztviselők, akiket a cseh kormány azzal a megokolással bocsátott el a szolgálatból, hogy nem ismerik a cseh vagy a tót nyelvet, elbocsátásuk miatt panasz­szal fordultak a közigazgatási bíró­sághoz. A közigazgatási biróság most döntött a fölebbezés ügyében. Kimondta, hogy a cseh vagy tót nyelv nem ismc.ése mialt történt elbocsátások törvénytelenek, tehát semmisnek tekintendők. A prágai kormány, ha nem akarja a közigaz­gatási bíróság döntését figyelmen kivül hagyni és ezzel a biróság te­kintélyét lerontani, kénytelen lesz az elbocsátott tisztviselőket vissza­fogadni. — Felkérem mindazon voífTs^ kolatársaimat, akik a szegedi áll. felső kere kedelnti iskolában 1912 ik évben velem együtt érettségi vizs­gálatot tettek, hogy 10 éves talál­kozónk összehívása céljából címüket azonnal közöljék. Barta lá.ios. Ungár szállító cég. —Tört aranjat.ezüstöi, pénzeket legma­gasabb áron vesz Tóth órás, Kölcsey-u. 7. — Miniszteri rendelet a jel­vényviselésről. A belügyminiszter egy ma leérkezett rendeletében el­rendeli, hogy egyesületek és azok tagjai csak olyan jelvényeket, címe­ket, pecséteket és formaruháksi hasz­nálhatnak, amelyek más egyesületek, a magyar királyt honvédség, avagy b4rntely állami, közbiztonsági, vagy hatósági szerv és testület jelvényétől és egyenruházatálól lényegesen el­térnek. Ezeket a jelvényeket és formaruhákat is az egyesület kor- , mányhatóságilag láttamozott alap­szabályaiban tüzetesen meg kell je­lölni s az ily jelvényeket csak tag- ! sági jeggyel igazoit egyesületi tagok viselhetik. Azokat, akik ezt a rende­letet megszegik, a rendőrbiróság 15 napi elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja. TAVASZI FÉRFIRUHA ÚJDONSÁGOK legnagyobb választékban, legolcsóbb árban szerezhetők be VHIDA ÉS KÓVARI R.-T. cégnél „ - _ _ SZEGED, Kölcsey-utca ». szám, Royal-szálló mellett. KUbOM NtRTtKSZflBÓSrta. sas TEbCrON 12-22. t•nrri mminrun umjuuuum A nagybeteg Apáthy Istvánnál. Apáthy István egyetemi tanár, az európai hirü természettudós Bocakay-utca 4. szám alatt lakik. Az elsó emeleten jobbra for­dultam és megálltam egy nyitva talált konyhaajtó előtt. Egy pirosarcu menyecske világoskékre zománcozott fazekakkal fog­lalatoskodott a konyhában. Bizalmatlanul nézett rám, aztán megkérdezte : — Kit tetszik keresni ? — A méltóságos úrral szeretnék be­szélni. Ideges, tiltakozó mozdulatot tett, a hü cseléd mozdulatát, aki szivén hordozza gazdája sorsát. Mintha valami lehetetlent, valami szörnyűségeset kivántam volna. — Jaj, dehogy, nem leheti Dehogy lehet, dehogy lehet! — felelte. — Nem szabad vele beszélni. Miért ? Kicsoda ön ? — Ujságiró vagyok — mondtam és ese­dező pillantást vetettem rá: Hátha mégis ? Hátha mégis ? Megsajnált. Letette a bádogedényt és szólt: — Különben ... Különben majd szólok a méltóságos asszonynak. Tessék várni. Bement. Arra gondoltam : Mit vesztett Szeged kulturája ezalatt a három hónap alatt, amióta ezt a kiváló embert az ágy­hoz szegezte a betegsége. Rengeteg sokat és egyelőre — sajnos — pótolhatatlanok azok a tudós hozzászólások, amelyeket — kultúrpolitikai, sőt politikai tekintetben is — Apáthy Istvántól szegedi tartózkodá­sának első idejében kaptunk és fölhasz­náltunk, mint olyanokat, amelyek föltétle­nül döntőek és követendő irányelvek. Az előszoba ajtaja ebben a pillanatban megnyílt és én a legtöbb reménnyel lép­tem be rajta Alacsony, jóságos tekintetű úriasszony nyújtotta felém a kezét: Apáthy Istvánné. Fekete pongyolában volt és me­leg, barátságos hangon üdvözölt. — Nem lehet az urammal beszélni — mondta szinte sajnálkozva*. — Nem sza­bad neki fogadni senkit, mert fölizgatódik. Hiszen tudja, hogy a szivével van baja és ha beszélget, akkor rosszul van utána — Igazán fájdalommal veszem tudomá­sul, méltóságos asszonyom — feleltem. — Egyébként ugy hallom, hogy a javulás utján van a professzor ur. — Igen, hál' Istennek. Tudja, három hónap óta fekszik már és azért gyengült annyira le, mert eleinte nem evett. — És most ? — Most már egy hónap óta eszik ren­desen és igy jobban is érzi magát. — Szóval remélhetjük, hogy hamarosan találkozhatunk vele? — Erre igazán csak azt a választ ad­hatom, hogy remélem és hiszem is, hogy nem csalódom. Még egyszer sajnálkoztam azért a ku­darcért, amely egy tervbe vett intervju meghiúsulásában rejlett és elbúcsúztam. Illetékes helyen azonban megtudtam ínég azt is, hogy Apáthy István betegágyában is tudományának él és állandóan tudomá­nyos problémákkal foglalkozik. Szellemi munkájának értékét és épségét betegsége egyáltalában nem csökkentette. Es amit ezenfelül tapasztaltam: az, hogy ennek a drága magyar értéknek, Apáthy Istvánnak a sorsa gondos kezekben fekszik, (p. t.) — Szülői értekezlet a városi felsőkereskedelmi 'akolban. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendelkezése alapján a városi felső­kereskedelmi iskolában az első szü­lői értekezlet május hó 12-én, pén­tek délután lesz. A fiúiskolába járó növendékek szülőinek értekezlete péntek délután 4 órakor, a női is­kolába járó növendékek szülőinek értekezlete péntek délután fél 6 óra­kor kezdődik az intézet Boldog­asszony-sugárut 6. sz. alatti helyi­ségében, melyre az intézet igazgató­sága az érdekelt szülőket ezen az uton is meghívja. — A n:01 -es bizottság" fenye­gető levelet küldött Székely Pe­rencnek Is. Budapestről jelentik: Közöltük, hogy dr. Voget József rendőrkapitány a napokban névtelen levelet kapott, amelyben a ,101-es bizottság" fölszólítja, hogy azonnal hagyja abba a nyomozást a bomba­merényletek ügyében. E levél vétele után Vogel József fokozott erővel indította meg a névtelen levélírók ellen a nyomozást. Szerdán Székely Ferenc, a budapesti izraelita hitköz­ség volt elnöke, hasonló fenyegető levelet kapott, amely ugyanazzal a határozott férfias írással van meg­írva és amelynek aláírásaként ugyan­csak a ,101-es bizottság" szerepel. Az aláirás mellé egy füstölgő bomba van rajzolva. A névtelen levélírók — talán maguk a tettesek — azt írják a névtelen levélben Székely Ferenc­nek, hogy most már 32 izraelita hitközség, valamint a tőzsde föl­robbantása következik. A levélírók óvatosságra intik tehát a zsidókat és azt tanácsolják nekik, hogy for­duljanak illetékes tényezőkhöz az­iránt, hogy minél hamarabb vándo­rolhassanak ki Palesztinába. Székely { Ferenc a fenyegető levelet eljuttatta , a főkapitányságra, ahol most már ; ebben az ügyben is erőteljes nyo­mozás indul meg annak a megálla­pítása céljából, hőgy kik azok, akik azt hiszik, hogy a rendőrséget, vala­mint á nyomozás vezetőit ilyen év­közökké! meg lehel félemlíteni. — Vízvezetékét rekete Nándornál kéailttease, javíttassa, Kossuth Lajos­sngárut 25. Telefon 10—72. 413 — Embercsontvázakai csem­péztek külföldre. Budapestről je­lentik : Néhány nappal ezelőtt név­telen följelentés érkezett a főkapi­tányságra, hogy a bonctani intézetek és egyetemi klinikák szolgái nagy­arányú csontvázciempészettel és csontvázárusitással foglalkoznak. Mi­vel az egyetemi és klinikai szolgák ezen eljárásuk által bűncselekmé­nyeket követtek el, a főkapitány­ságon dr. Gózmány Ferenc rend­őrfogalmazó kedden délután nyolc ilyen egyetemi szolgát állíttatott elő, akiket a rendőrség őrizetbe veit és folytatja ellenük a nyomozást, mert fölesküdött alkalmazottak lévén, meg­vesztegetés büntette cimén indult meg ellenük az eljárás. — Lecsapolják a mocsarakat a Duna—Tisza közén. Már egyizben foglalkozott a Szeged ennek a prob­lémának a megoldásával, amelyet most a földmivelésügyi minisztérium tervezete a megvalósulás stádiumába juttatott. Elsősorban a Duna—Tisza közötti mocsaras területekről vezetik le a vizet, ami által tízezrekre menő holdnyi termőföldet nyernénk. A munkát, melyhez még a nyár folya­mán hozzáfognak, szövetkezeti ala­pon, kubikosokkal fogja a kormány végeztetni, igy az ország nemcsak sok ezer hold termőfölddel fog gaz­dagodni, hanem a kubikosokat is sikerül majd olyan keresethez ji<"atni, mely különben a vállalkozó haszna volna. Szeged,J922 május 11. .LULULfUiril-l-lin-l—lVl 11 élcszext magas árban vásároi Kun Jenő ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. i Ezüst dísztárgyakórt fazont is fizetek. r== IVLWUT'IJVI — a>af"M — Károlyi Mihály vagyon­elkobzást pöre. A budapesti tör­vényszék dr. Oszvald törvényszéki elnök vezetésével szerdán folytatta annak a pörnek a tárgyalását amelyet a kincstár indított Károlyi Mihály vagyonának elkobzása iránt. A tárgyaláson dr. Ács Jenő védő folytatta a terjedelmes előkészítő iratok ismertetését. Szóba hoz4! Károlyi Mihálynak azt az interpellá­cióját. amelyet azért tartott, mert a legfőbb hsdvezetési jogot a német császárra ruházták. Károlyi ez alka­lommal hangsúlyozta, hogy el sem képzelhető, hogy Magyarország leg­felsőbb hadura ne a magyar király legyen. Rátért azután gróf Apponyi Albertnak 1916 szeptember 21-én a képviselőházban tartott beszédére, amikor Apponyi kijelentette, hogy a külügyek intézésénél mulasztások történtek a háború elkerülése ;körttl. Részletesen foglalkozott az ügyvéd Wilson üzenetével, amelyet a szená­tushoz intézett a Németországgal való szakítás kérdésében, majd ismertette Károlyinak Bethmann­Hollweg bukásáról mondott beszé­dét. Ezután szemelvényeket ismerte­tett Windischgraetz Lajos hercegnek az összeomlás okairól írott köny­véről. . — Kertészeti kiállítás. A szegedi kertészek kezdeményezésére az ujszegedi vigadóban szeptemberben országos jellegű kertészeti kiállítás lesz. — Sztrájk előtt állnak a fa­munkások. Tegnap este a famun­kások gyűlést tartottak, amelyen el­határozták, hogy ha a bejelentett béremelési kérelmük szombatig ked­vező elintézést nem nyer, akkor szombaton este sztrájkba lépnek. — Fölemelik i péksütemények árát. Alig pár hete, hogy a pékek fölemellék a péksütemények árát s most ujabb emelési tervvel foglal­koznak. A péksegédek ugyanis ujabb béremelési követeléssel álltak elő, amit a pékek — nézetük szerint —, csak ugy tudnak teljesíteni, hogy a zsemlét 50 fillérre!, a kiflit pedig 20 fillérrel megdrágítják. Ebben a kér­désben ma este vagy holnap dönte­nek a pékek. — Eljegyzés. Hoffmann Ferenc malomtulajdonos eljegyezte Sólyom Magdát, Radványi József huszáralez­redes nejének leányát. — Rendelet a fürdőruháktól. A közelgő fürdőszezonra a szegedi államrendőrség szabályrendeletet ké­szített. A rendelet szerint az őszes újonnan épülő fürdöházak, a strand­fürdővel együtt Újszegeden lesznek. A szegedi parton csak a régi csónak­házak és regatta-egyletek maradnak. Az öltözködésre nézve is szigorú a rmdelet hangja. Közös fürdőhelyen a férfiak csak az egész testet födő ruháiban, a nők pedig csak Ízléses és az erkölcsöt nem sértő dnszbin jelenhetnek meg. Minden fürdötulaj­donosnak kötelessége lesz vizsgázott úszómestert tartani és a fürdőházat mentőövvel és csónakkal fölszerelni. A vízparton szolgálatot teljesítő jár­őrök állandóan fölügyelnek a sza­bályrendelet betartására. — Lehner—Hartmann világhírű vonósnégyes május 17-iki hangver­senye a rendkívül nagy anyagi áldo­zatokra való tekintettel csak abban az esetben tartatik meg, ha szom­batig megfelelő számú jegy eladása biztosítva lesz. Ezért a rendezőség felkéri mindazokat, akik lehetővé akarják tenni a kiváló magyar mfl­vésztársaság szegedi hangversenyét, hogy jegyeiket (50—200 korona) váltsák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents