Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)
1922-05-09 / 105. szám
egyik régebbi beszédében, hogy ö Dugovics Titusz szerepét fogja tel. jesiteni Magyarországban s magával , akarja rántani azt is, aki minket a SZBQBD ségbe lezuhanni, hanem fönti akarjuk tartani a nemzetet. Mi rámutatunk az útra, amelyen haladnia kei, togy tie kerüljön-az orom széléré, , mélységbe akar taszítani. Mi azon- ? ahonnan lezuhanna Ehhez 'a tnüií. ban nem Dugoviós Tituszként aka-v kához kérem az Önök támogatás* JJ runk odaállni, nem akarunk a mély- ['(Éljenzés és taps.) Ugrón Gábor beszéde. Ezután Ugrón Gábor mondotta a következőket: L' Azután a két beszéd után, amelyek ma itt Önök előtt elhangzottak nekem már édes-kevés mondani valóm lesz és előre is megnyugtatom Önöket, láb a az idő előrehaladását, hogy rövid leszek. (Halljuk, halljak!) De nem engedhetem el magamnak akkor, amikor eljöttem ide Szegedre, hogy egy pár szóval ne beszéljek Önökhöz akkor, amikor egy régi kedves jó barátomnak és munkatársamnak a jelöltségéről van szó, (Éljenzés és taps.) Engem tisztelt polgártársaim Bárczy Istvánhoz régi szálak fűznek. Tőle 'tanultam azt, hogy miként kell várost építeni és miként kell egy várost magyarrá tenni. ? És tisztelt polgártársaim, amikor bekövetkezett a nemzeti katasztrófa, amely az én egész életemnek is katasztrófájává vált, mert elvesztettem egy ezeresztendős múltnak az emlékeit, ezeresztendős kötelékek szakadtak el, akkor tisztelt polgártársaim Bárczy István volt az, aki a régi barátság révén engem a fő' város közönségének bemutatva lehetővé tette azt, hogy a főváros közönségének előlegezett bizalmából .odaállhattam a nemzetgyűlésbe, hogy küzdhessek azért a politikáért, amely politikát egyedül tartom alkalmasnak ,az előbb kifejtett nagy célok elérésére. Ezzel, tisztelt polgártársaim, egyszersmind azt is megmondtam OnÖK nek, hogy miért vallom azt a politikát, amely»ít vallofc. Mert igaz az, hogy amióta politikailag gondolkodom, mindig a liberalizmusnak és a demokráciának voltam a katonája.. (Éljem és és taps). Függetlenül atftól, hog y a múltban is ez volt a meggyőződésein és ez maradt a meggyőződésem, minden fölforduláson és bonyodalmon keresztül és ez a meggyőződésem ma is, ennek dacára is azt* mondom, hogy ha a múltban más is lett volna a politikám, ma csakis ezt a politikát vallanám, mert céljaimat, amelyeket magam elé tűztem, csakis ezzel a politikával vélem elérhetni. (Éljenzés és taps.) Egész politikai gondolkozásomat, minden tettemet az az egy végső gondolat vezeti, hogy mikép lehet a nemzet integritását visszaállítani. , Azt a politikát keresem, amely ennek a megmaradt csonka nemzetnek az , egységét biztosítja. Hirdetem azt,, hogy csak nemzeti egyseg révén érhet;ük el ezt a hatalmas erőfeszi•«st,' amely erőkifejtésből nincs kiv zárva senki, sem osztály, sem felekezet, sem foglalkozási ág, aho. megvan a különböző termelési ágak kőz* az egységes harmónia, ahol minden osztály egyforma jogokat bir ebben a nemzetben es ahol egy ik osztály sem hirdet harcot a másikkal szemben, hane.u békét es békés munkát az összefogásban és anoi nem tesznek. különbséget ember cs ember közt, csak egyetlen egy szem- pontból, abból, hogy ki a tisztességesebb ki a becsületesebb, ki a munkásabb ember. (Eljenzcs es taps.) ft választójog — szimbólum. Az a választójog, amelytől most egcsz t.i.nwgtíkei f- sziottak meg. az a választójog «ulaidonképen nem is jog. Az, hogy öt esztendőben egyszer ad egy szavazatot, édes Istenem, mivel lesz ezzel boldogabb az ember, de igenis ez a jog egy szimbólum, alkalmas szimbólum, amely azt jelenti a nyohiorgó, kinlódÓ em-, bereknek, hogy vagy olyan ember, mint a másik (Éljenfcés és taps),, mert téged is az Isten teremtett. A szabadság Is, amit hirdetek, tisztelt polgártársaim, nem annyit jelent, hogy mindenkinek mindent szabad megenni s azt csinálunk, amit akarunk, meit a szabadságnak igenis hatalmas korlátai vannak. Azért van meg az államnak a hatalma és ereje, hogy azzal a hatalommal és erővel éljen, ázonban ne csak velünk szemben éljeh ezzel az erővel, hanem azokkal szemben is, akik ezt az állami és társadalmi rendet állandóan meg akarják bontání. (Taps.) ' ;*TTv " Éljen Bottka! tud. A legveszedelmesebb következménye a monopóliumoknak nemcsak Magyarországon, de mindenütt n egész világon, a visszaélés és a panama. (Ugy van i) < f; r ; i' c- • í ts> Mm : i . &*ábádá*g és egyenlőség. Tisztelt polgártársaim! Szabadság I MnwnlAcAn nnllilki:. • Sxáged, 1922 május 9. vii -7 ~ ~ r~ maga jogait s amely állandóan vexálásnak van kitéve s ezzel izgatják az egész világ munkástársadalmát, a kinn levó munkástársadalmai, amely szorongatja a saját kormányait, amelyekben pagyon sok helyt munkások ülnek, hogy törd-' jík. meg politikailag, gazdaságilag ami biztosítja a kötelességteljesítés egyenlőségét. Ez az egyedüli, amely egységes frontba tudja áffitátr az egész nemzetet, *ez az^ egyedüli, ,amely az p&séges erőkifejtést a legmagasabb fpkig tudja vinni, az egyedüli, amely a nemzet integritását szolgálja, ezért hirdeiek én á belpolitikában ennek a nemzetnek/csonka nemzetnek a talpraállitása terén demokratikus, liberális és elsősorban nemzeti politikát. (Éljenzés.) A köl- és belpolitika. Ha a belpolitikára áll az, hogy c.-ak ez a politika az, amely az országot talpraállithatja, fokozottabban áll ez a külpolitikára. Miképen képzeli bárki, hogy azok a testvéreink, akik tőlünk elszakadtak, hogy ide visszavágyakozzanak, ha' ezért a megmaradt Csonkamagyatfországon kevesebb jog van, mint ott, ahol most ők-élnek. Mikép vágyakoíza• Ilik vissza azok az idegen anyaEnnek a társadalmi rendföntartás- • nyelvű állampolgárok, hógyha látés egyenlőség politikája az egyedük, a sérélmeket, amelyekei itt nak e megnyilvánulását, amit -— sajnos, csak nagyon ritkán —, mint ebben a pillanatban is tapasztalhattam, példaképen állítom oda, hogy ime, tanulják meg ebben az Országban azt, hogy mikép kell ezt az állami és társadalmi rendet becsületes és kötelességtudó férfiaknak'föntartani. (Éljenzés és tapsi Éljen Bottka l) Jogbiztonságot kívánunk tehát elsősorban, azonban követeljük a vagyonbiztonságot is. Fáj nekem, ha látom azt, hqgy embertársaim üldöztetnek, de ez elsősorban azért fáj, mert látom, hogy micsoda szerencsétlenséget jelent ez külföldi viszonylatban ennek a nemzetnek. Tekintélytiszteletet követelek. Én olyan ellenzéki politikus vagyok, aki a tekintély tiszteletét és nem a tekintély lerombolását hirdetem. A jogfolytonosság és a legitimizmus. Jogfolytonosságot követelek s ezt is az integritás érdekében, mert a jogfolytonosságnak a talaját ha kirúgom a láb alól, akkor nem tudok hivatkozni a területi jogfolytonosságra. A jogfolytonosság szerint minden szentesített törvény — törvény addig, amig a nép akaratán nyugvó törvény meg nem változtatja. Ebből a jogfolytonosság hirdetéséből kifolyólag legitimista vagyok az egész vonalon és pedig az integritás erdekében, mert az a legitimizmus, amely a koronás király személyében is vallja a régi törvények tiszteletét, az a legitimizmus szolgálja egyedül az integritást, mert az a koronás király:' az a régi nagy Magyarországnak a koronás királya és az a szent korona, amellyel az államfőt megkoronázzák, az a régi Szent István koronája, birodalmának szimbóluma. (Éljenzés cs taps.) A monopóliumok. Követelek, kedves polgártársaim, közgazdasági biztcr.ságot, mert monopóliumokkal közgazdasagi egészséges vérkeringést föntartsni nem lehet. A monopólium mindig elköti a vérkeringést, mindig olyan irányba taszítja a vért, ahol tulajdonképer. egészséges funkciót végezni nem ják, hogy mi nemzetiségi politika tekintetében ugyanazt a politikát folytaíjuk iovább, talán ugyanannak az embernek <r vezetése alatt, amely politika nagy ilészben azt a katasztrőfális darabokra való' szétesését előkészítette. . <> Hogyan képzelik el, hogy bizonvos irányban ez a nemzet támogatást kaphasson a nagy nyugati hatalmak valamelyik csoportja révén, ha homlokegyenest ellenkező politikát csinálunk itt, mint amilyen politikai alaptényezőké van az ö poli- • tikájuk fölépítve, ha 'alaptételük a demokrácia éfc ha ott a liberálizmus ellen a legkisebb lépés már olyan reakció, amelyet a nemzet egész * közvéleménye elsöpör. • ti) IIÍJŐTI A munkásság. Ezeknek keressük mi a barátságát azzal a politikával, amelyet itt csinálunk? Hogyha azt nézzük, mire van elsősorban szüksége ennek a velük szemben elkövetnék. A mi kormányunk ezzel ellenkező bel- és külpolitikát követ Én külpolitikai téren a mai helyzetben, midőn ki van verve a fegyver a kezünkből, egyetlen programot tudok és ez a békés munkának a programja Másként, mint békés uton közgazdasági és kulturális fejlődésünk kimutatása révén, megfelelő belpolitika révén, nem lehet azokat a területeket visszaszerezni; amelyek tőlünk elszakittattak. Azonban olyan politikával, amaly állandóan szélsőségeket követ el, minden pillanatban ki vagyunk téve meglepetéseknek, puccsoknak. Ha szélszóséges jelszavakat hirdetnek, osztályt osztály ellen, felekezetet felekezet ellen, várost a falu és falut a város ellen izgatnak, korlátolt nemzetiségi politikát folytatnak, tekintélyeket lerombolnak, királydérdést függőben tartanak, {kisántántot, nagyántántot, minden törekvésükben úgyszólván mesterségesen. elősegítenek, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy bár békés uton lehet külpolitikát' szolgálni, hanem az a békés ut, amelyet a kormány választott magának, azon az uton magyar embernek, aki hazáját szereti, járnia nem lehet. Én azt a politikát nem tudom helyeselni, amely viszont st ellenkező végletekig megy és azt mondja, hogy le kelt a mostani viszonyok közt mondani mindenről, azt a pacifista politikát is helytelenítem, mert én megértem a pacifizmust akkor, ha pl. a nagy amerikai demokrácia hirdet pacifizmust. De ez számnnkra nemzeti öngyilkosság lenne, amilyenre kaphatók megint nem vagyunk. {Ugy van, éljenzés, taps.) : • »•• • " • • * Tisztélt polgártársaim, végzem azzal, amivel kezdettem : Bárczy István tisztelt barátom ennek a politikának áll a szolgálatában. ezen munkájában őt szivvellélekkel igenis támogatom most, a jövőben is támogatni fogom s kénemzetnek s tudjuk, hogy dolgozni ' rem Önöket, álljanak mellé szereken, munkaalkalomra van szüksége, éppen a munkástársadalom az, amely a legkésőbb kapja vissza a CU-.II tettél, bizalommal, mért egész embert és magyar embért fognak maguknak megrtyerni. (Éljenzés és taps) A szociáldemokraták szónoka. Ezután Propper Sándor, a szociáldemokrata párt budapesti' képviselője beszélt. propper Sándor: Tisztelt polgártársak, tisztelt munkástestvérek! Hónapokig töprengett az ország közvéleményé azon, vájjon a szociáldemokrata pártnak van-e a kormánnyal a választások dolgában titkos megegyezése. Aggódott az ország és joggal aggódott, mert ha ilyen titkos megegyezés valóban létesült volna, akkor hosszú időremég a reménye IS elveszett volna annak, hogy ezt az országot ebből a mai helyzetéből ki lehessen vezetni. Megjött a frappáns cáfolat. A szociáldemokrata párt a demokratikus megbízható ellenzékkel pártközi megállapodást kötött. Megállapodást kötött kölcsönös védelemre, kölcsönös támogatásra, közös győzelemre. (Taps.) Tehát együtí megyünk az ellenzékkel, az ellenzéknek azzal a. részével, amelynek a múltja, programja garancia, hogy velünk együtt működve meg fogja szüntetni azt a rendszert, amely rendszer a mi megítélésünk szerint ujabb katasztrófába -fogja sedorni az országot. (Ugy van I) Méltóztassanak elhinni, nem szerelemből tesszük. Mink, szociáldemokraták egyáltalában nem vágtunk szerelmetes emberek, mi csak tényekre építünk, <mi csak tényekre alapítunk, tény pedig az, hogy ebben az országban munkát; rendet, a munkának becsületet akarunk teremteni s akkor a legelső kötelesség ezt a rendszert eltakarítani. (Ugy van, taps.) Nem lehet bizni 'egy olyan kormányban, amelynek olyan múltja van, amely múltnak állomásait Zalaegerszeg, a szegedi Csitlagböríön és a többi börtönök és a pótbörtönök jelzik és ha valaki azt kérdezné, mint ahogy Ugrón kegyelmes ur fölvetette a kérdést előbb, hogyan lehet Magyarország integritását viszszaszerezni, mi szociálisták erre azt feleljüK: legelőször vissza kel sze-