Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-06 / 103. szám

SZBQBD Az^első nemzetgyűlés gazdasági alkotásai. Ezzel a címmel érdekes cikket irt dr. Matlekovits Sándor a Politikai Hetiszemlében. Cikke élesen rávilágít arra a pártvillongások által feszélyezett, szo-roru eredményű mun kára, melyet az 1920 február 16-án összeült nemzetgyűlés két évi élettartama alatt, különösen a gazdasági alkotások terén végzett, összesen 1111 törvény jött ezalatt törvénykönyvünkbe és 1920 ban 41, 1921-ben 55 és 1922-ben 15. Közöttük több mint fele, 59, közgazdasági és ezek között 36 pénzügyi (többnyire adóügyO„Ezúttal a közgazdasági törvényekkel foglalkozunk és jellemezni akarjuk a szellemet, mely bennük megnyilatkozott. A hangulat és az ország helyzete oly környezetet teremteti:, mely a nemzetgyűlés minden megnyilatkozásában visszhangzik. A nemzetgyűlésen domináló két párt, a keresztény nemzeti és a kisgazdapárt, saját célzataival fejleszti a kormány mindenhatóságának képzeletét. Mindenek előtt a kormány önkényhatalmát nagyban fejlesztette; ugyanis az 1920 : VI. t.-c a háború esetére szóló kivételes hatalmat a béke után egy év terjedelméig föltartja. Ezen törvényi működésére az Országos árvizsgáló bizottság, az országos széribizottság állanak fönn, a kiviteli & behozata'i tilalmak s velük kapcsolatban a különböző engedélyek, az utlevélkényszer stb. Az egész kereskedelmi politika a kormány önkényére bizatik. Az 1920: IV. t.-c. 25. §-a a vámfelpénz meghatirozását, az 1920: XXII. t.-c. a vámtarifa minden tételének módosítását a kereskedelmi miniszter hatalmába adja. Az 1920: XII. t.-c. a pénzügyminisztert fölhatalmazza arra, hogy a kivitel engedélyezésénél kiviteli illetékek szedését követelheti. A kurzus vagyis a keresztény nemzeti gondolat sem maradt hátra igényeivel. Az 1920: XXXV. t.-c. a felső tanintézetekben a numerus clausus rendszerét rendeli el azzal a célzattal, hogy a zsidóság kiszoríttassék az intellektuális térről; az 1920: XXXI. t.-c. fölállítja a közgazdasági tanulmánykart azzal a célzattal, hogy a keresztényeket a gazdasági életkörökbe vezetőkké képezi ; az 1921: IV. t.-c. az italmérési jövedéket szabályozza azzal a törekvéssel, hogy a zsidókat az italmérési üzletekből kiszorítsa. A kisgazda, illetőleg általában a mezőgazdaság érdekében nagyjelentőségű törvényeket hoztak. Az 1920: XVIÍI. t.-c. szervezte a mezőgazdasági érdekképviseletet. Rubinek miniszter jól átgondolt tervezete szerint demokrata alapon járási, vármegyei, kamarai és országos szerveket teremt. Az 1920 : J&XVI. t.-c. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről meghozza végre a földbirtokreformot és ezzel véget vet annak a háború óta tartó folytonos agitációnak, mely a földosztás cime alatt folyt. Az 1920: XXX. t.-c. az Országos Központi Hitelszövetkezetet fejleszti a mezőgazdasági hitelviszonyok érdekében, 25 millió koronával szaporítja az intézet alaptőkéjét és 100 milliót bi/tosit a tartalékalap részére, az 1922 : I. t.-c. 27. § a pedig további hitelt nyújt. Mellőzve a kisebb jelentőségű törvényeket, valamint a pénzügyi szempontból készült nagyszámú adóról, hité ről és vagyonváliságról szóló törvényeket, melyek külön méltatást igényelnek: a trianoni békeparancs és a vele kapcsolatos 15 törvényről kell említést tenni. Ez az okirat 1920 junius 4 én Trianonban íratott alá. Intézkedései gazdasági tekintetben súlyosak, nemcsak az ország kétharmadának eltagolása, nemcsak a kisebbségi jogok teljesen alkalmatlan szabályozása, nemcsak a nemzetközi forgalomnak hátrányunkra történt rendezése következtében, hanem különösen a teljesen homályos és épp ezért egészen a szövetséjóvátételi kötelezettség folytán, öszSzeged, 1922 május 6. gazdasági és pénzügyi éleítézkedésében függ jóindulatátűnk minden int a szövetséges államok tói, u. n. független és önálló intézkedési jogunk illuzórius és csak igazat kell adni nemzetgyűlésünk abbeli bizalmának, hogy „a ma uralkodó szenvedélyek lecsillapodásával beálló jobb belátás utat fog nyitni a békekötés neve alatt elkövetett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételére." a ges államok önkényétől függő u. n. i^riiYiiYririft'Mivuu.ii Francia-angol ellentét a magyar jóvátétel kérdésében. BUDAPEST, május 5. jean Herbert, a budapesti jóvátételi bizottság fiatal elnöke szinte caesari hangon kinyilatkoztatta, liogy Magyarországnak a 30.000 vágómarhát előzetes jóvátételképen ki kell szolgáltatnia, mert különben következnek a megtorlások. A magyar jóvátétel kérdésében is megnyilatkozik a franciaangol ellentét, amely igen érdekesen tűnik ki Chamiernek, a dunai angol központ vezetőjének következő nyilatkozatából : A budapesti jóvátételi bizottságnak csak nemrégiben nagykorúvá vált fiatal elnökének nyilatkozatai mindtn komoly közgazdászt, aki Magyarországot csak egy kevéssé is ismeri, a legnagyobb csodálkozásba ejtették. Ez a 24 éves fiatalember a legnagyobb felületességgel beszél olyan ország helyzetéről, amely gazdasági tekintetben a háború előtt jobban állolt, mint néhány nagyhatalom, s láthatóan minden gyakorlati szakértelem nélkül nyilat-* kőzik a helyzetről. Herbert ur egyetlen dokumentumkép, mint komoly munkára hivatkozik arra a kérdőívre, amelyen a magyar kormányhoz intézett stereotip kérdések voltak fölsorolva. Teljesen elfelejtette Herbert ur a békeszerződés aláírásait és határozatait, amelyekben világosan benne van, hogy az országokat a méltányosság és igazságosság szellemében kell vizsgálni az esetleges jóvátételi kötelezettségek kérdésében és azután szak- ( yr szerűen kell megállapítani a tárgyi | az ifjú Herbert ur törekedett Ausztria és az állatkivitel. szolgáltatásokat. A méltányosságot Herbert ur egészen frázisszerüen intézi el. Az ö legutóbbi nyilatkozatában nem láthatok egyebei, mint zsarnokoskodó és harácsolni vágyó fenyegetést Magyarországgal szemben, amely csak Magyarország tönkrelételét célozza és az eddigi szép francia Ígéreteket keresztezi. Herbert ur egyenesen minden jóhiszeműség ellen dolgozik és egyáltalán nem ismeri Magyarország gazdasági helyzetét. Ha a magyar kormány netalán alkalmazkodnék a jóvátételi bizottság kárhozalos határozmányaihoz, ez nemcsak gazdasági öngyilkossá' got jelentene, hanem a mostani súlyos viszonyok között nagynehezen rendezett országot uj nyugtalanságokba, tatán elkeseredett általános fölfordulásba, sót ujabb bolsevizmusba dönthetné. Teljesen megfelel az egész angol közvélemény akaratának sir Róbert Horné génuai angol meghatalmazott javaslata, amely számol Magvarország súlyos gazdasági helyzetével és a magyar jóvátétel törlését javasolja. Annak elfogadásával egyszersmíndenkorra végeznek az itteni jóvátételi bizottság igazságtalan követeléseivel és a meggyötört, kiszipolyozott országnak raódoi és alkalmat nyújtanak majd arra, hogy népének ismeretes szorgalmával talpraállithassa az országot. Ez felel meg egyedül a nyugati nagyhatalmak érdekeinek is és ez épp az ellenkezője annak, amire Hennet külügyminiszter kijelentette, hogy ' az osztrák kormány a kiviteli tilalom óta a budapesti kormánnyal érintkezést keresett a tilalom megszüntetésére. A magyar kormány kijelentette, hogy a tilalmat fönn kell tartsnia, minthogy a jóvátételi bizottság is csökkenti a magyar állatállományt. Hennet miniszter kijelentette továbbá, hogy nem emelnek kifogást a borbehozatal ellen és ezt közölték is a magyar kormánnyal. A magyarok azonban követelték, hogy Ausztria fizesse meg a kiszállított borok vámtételeit és adóját. Ezt 5 Ausztria nem teheti meg. A trianoni szerződés 208. §-a szerint Magyarországnak nincs joga ahhoz, hogy másokon hajtsa be a fölemelt kiviteli illetékeket és nincs joga elzárni területét. Ami a megtorlást illeti, az osztrák kormány csak akkor folyamodik ehhez az eszközhöz, ha a többi eszköz eredménytelennek fog bizonyulni. BUDAPEST, május 6. Knobloch osztrák kövei azóta, hogy a magyar kormány elrendelte az állatkiweli tilalmat, többször próbálkozott ennek a tilalomnak enyhítésével, de ezideig sikertelenül. A miniszteri tárcaközi bizottság, amely az osztrákoknak a kivitel enyhítésére irányuló kérelmével foglalkozott, arra az álláspontra helyezkedett, hogy bizonyos állatkontigensnek Ausztriába irányuló exportjáról lehet tárgyalni, ha az osztrákok viszont leszállítják az ezerszeres borvámot és lehetővé teszik a magyar bor ausztriai exportját. Ezzel szemben az osztrák kormánynak az az álláspontja, hogy egyéb borexponáló államokra való tekintettel, nem szállíthatja le a bor vámját. Egy másik je'enté- kzerint Ausztria most inár nem forszírozza tovább a mayyar állatkiviteli tilalom megszüntetését, mert Schober kancellár és Gürller pénzügyminiszter Génuában kereskedelmi szerződést kötöttek Romániával, amelynek tárgyalásait Bratianu vezette. A románok vágott marhát szállítanak Ausztriába. Az ut azonban nagyon hosszú, mert Jugoszlávián át történik a szállítás. A hust ezért fagyasztott állapotban kell szállítani. Az állatkiviteii tilalom az oszták nemzetgyűlésben. BÉCS, május 6. A nemzetgyűlés ma elsősorban a szociáldemokratáknak a husinségröl szóló interpellációját tárgyalta. Az interpelláció többek között azt a kérdést intézi a kormányhoz, hajlandó e a nemzetgyűlésnek beszámolni azokról • a tárgyalásokról, amelyeket a marhakiviteli tilalom visszavonása tárgyában Magyarországgal folytatott és hajlandó-e megszűnteim az Ausztriából való marhakivitelt. Élénk politikai élet J Alsóvároson. Erősen szervezkedik a Kordáa-párt Kordás Pál, a harmadik kerület ellenzéki képviselőjelöltje naprólnapra elönyösebb kilátásokkal indul abba a harcba, amelyet Kószó Istvánnal szemben folytat a kerület mandátumáért. Az egész kerület területén a legélénkebb szervezkedés kezdődött az ellenzéki jelölt győzelmének biztosítása végett és a választópolgárok várakozáson fölüti 1 mértékben csatlakoznak a Kordás-' párt mellé. Senki sem hitte, ebben a tulnyomórészben Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K.y ékszerész Kárász-utca 14. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38 228 kerületben mennyire elveszte.te i államtitkár a népszerűségét azzal az antidemokratikus politkájával, amelyet a kormány oldalán folytat és amellyel szemben a gazdaközönség túlnyomó része ma már nyíltan is kifejezésre juttatja elégületlenségét. A gazdák azt hangoztatják, hogyha Kószó elfordult a néptől, hát a nép is elfordult tőle, mert „a hálátlan gyermek porsa ez." Ez az oka elsősorban is annak, hogy az alsóvá- r rosiak bizalma Kordás Pál felé fordult, akit „még nem vett el tőlük a város" és aki kétkézi munkás testvérük. Magasabb iskolázottsága folytán eljutott odáig, hogy az állam legfőbb támaszát annak népében lássa és ezért hirdeti a demokráciát a Rassay-párt programjának keretében. Kordás Pál szombaton este szerepel először a nyilvánosság előtt. Alsóvároson a Pálfy-utca 25. szám alatt levő Kopp féle vendéglőben este fél nyolc órai kezdettel nyilvános szervezkedő gyűlést rendez a pártja, amelyre egész Alsóváros liberális ellenzéki érzelmű és demokrata polgárságát, gazdaközönségét és szociáldemokrata munkásságát meghívja. Kétségtelen, hogya meghívottak mind szivükön viselik eszméik győzelmének, vagy bukásának sorsát és tömegesen fölvonulnak a Kordás-párti í gyűlésre. Vasárnap tovább folytatja a Kcrdás-párt szervezkedését. Vasárnap délután négy órakor Domaszéken, a Fodor vendéglőben (Csorvai-ut mellett) utána a Kalmár tanyán tartanak gyűléseket, amelyeken valószínűleg a Rassay-párt fővárosi kiküldöttjei is beszélni fognak. A gazdák nagy érdeklődést tanúsítanak mindkét gyűlés iránt. — Villamos világítási anyagok legolcsóbban kaphatók Zaviza, Horváth M.-u. 7.