Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-05 / 102. szám

SZEQBD Köztisztviselők nem vállalat­nak funkciót politikai pártoknál. Nagy a felháborodás a Teleki-párt intézöeéfénefc névsora miatt. — Ki Ml kézbesíteni a választói iga­zolványokat. Egyik helyi lap tegnap közölte a Teleki-párt intézőségének névsorát és abból kitűnt, hogy a párt elnöki tanácsa csaknem kizárólag, az igaz­gatótanács és a titkárság pedig jó­részben köztisztviselőkből áll. Ez a fölfedezés érthető föltűnést és nem csekély megütközést keltett a választó­polgárok körében, mert köztudomásu, hogy az 1922. évi 2200. M. E. számú választójogi rendelet 91. szakaszában megtiltja, hogy állami és községi hivatalnokok poütlkii pártoknál bármiféle megbízást elvál­laljanak. De tiltja ezt a kúriai bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-c. 154. szakasza, úgyszintén az 1918. évi Wekerle-féle választójogi törvény 92. szakasza is, érthetetlen tehát, hogy Szeged városa köztisztviselőinek egy számra és tekintélyre nézve egyaránt jelentós része ily könnyen tulteszi magát a törvényeken és a kormány rendeletén. A magunk részéről kíváncsian várjuk, vájjon azok a köztisztviselők, akiknek nevét ott találtuk a Teleki­párt intézóségének névsorában, szó nélkül hagyják-e majd ezt a rájuk nézve törvénybe űtközö és igy meg nem engedett megválasztásukat. Mert ha Németh István korcsmáros köte­lességének tartotta tegnap a lapok­ban kinyilvánítani, hogy ö nem Bárczy-párti és igy a korcsmája nem hogy választói igazolvány nélkül is leszavazhat mindenki, aki a név­jegyzékbe föl van yéve, de ha a gyakorlatban ez nem így lenne, ugv az a mulasztás, hogy a választói igazolványokat a rendelet katározott utasítása ellenére ki nem kézbesítet­ték, az egész választás megsemmi­sítését vonhatná igen könnyen maga után. 1 1 1 r-iynrrm UIIÜLIILUH. Lloyd George az oroszokkal való egyezséget követel. Az oroazoknak küldött memorandum. — Csicserin elfogadhatat­lannak oiondja. GÉNUA, május 4. Az oroszoknak áladott mamorandumot egész terje­delmében közzétették. A hiteles szö­is lehet hivatalos helyisége a Bárczy­pártnak, ugy az itt aposztrofált köz­tisztviselőkre még fokozottabb, mér­tékben hárul az a kötelesség, hogy a közvéleményt megnyugtassák afelől, hogy ők hűséges betarlói a tör­vénynek és kormányrendeleteknek, igy tehát politikai funkciót semmi­féle pártnál nem vállalhatnak és természetesen a Teleki-párt intéző- j ségében sem foglalhatnak helyet. Ismételjük, egy pillanatig sem két­kedünk benne, hogy ez a kijelentés haladéktalanul meg tog történni a legnagyobb nyilvánosság előtt és bizonyára nem kerülhet sor majd annak a nyugtalanságszülte elhatá­rozásnak a megvalósítására, hogy az ellenzéki választópolgárság meg­felelő helyen reparációt követeljen ezzel a törvénytelenséggel szemben. Úgyis elég oka van a polgárságnak a nyugtalanságra és aggodalomra választójogának zavartalan gyakor­lása tekintetében. Nem akarunk itt most újból arra rámutatni, hogy milyen nagy a vá­lasztói névjegyzékből jogtalanul ki­hagyottak s>záma és milyen rövid voit a fölsrólamlások számára ki­tűzött háromnapos határidő. E;en a visszásságon ma már segíteni nem lehet. De aggodalommal fogadjuk a közpomi választmánynak azt a teg­napi határozatát, hogy a szavazó­lapoka: nem kézbesitik ki a választó­polgároknak. A választójogi rendelet világosan előírja, hogy a köztör­vényhatóság feje minden egyes vá­lasztópolgárt értesíteni tartozik arról, hogy a választói névjegyzékbe föl van véve. Ezt a rendelkezést nom tartiák be i.alunk, amikor o!y?n ha­tározaiot ho/tak, ho^y szavazó-iga­zolványát cóak az kapja meg, aki személyesen eunegy érte. Erre igen sok választópolgárnak nem lesz ideje, ebből kifolyólag pedig senkit jogsérelem nem érhet. Elismerjük, törtenlek is tegnap meg­nyugtató kijelentést k oly értelemben, veg szerint a szövetségesek memo­randuma tizenhárom cikkelyből áll és az első cikkely után, amely le­szögezi, hogy a szovjetkormány a cannesi határozatoknak megfelelően más államok belső ügyeibe nem avatkozik, a saját területén a más államok ellen irányuló forradalmi propaganda kísérleteket elfojtja. Kis­Azsiáb3n a béke helyreállítását elő­mozdítja és szigorú semlegességet ígér valamennyi hadviselő féllel szemben, a második, harmadik, ne­gyedik és ötödik cikkely foglalkozik a háborús adósságokkal. Ebben a négy cikkelyben arról van szó, hogy a szovjetkormány el­ismeri a háborús nyilvános adós­ságokat és kötelezettségeket, de a hitelező hatalmak nem követelik az adósságok és azok kamatainak azon­nal való megfizetését. Az ötödik cikkely szerint a szov­jetkormány elismeri az orosz ható­ságok és nyilvános vállalatok pénz­ügyi kötelezettségeit is idegen or­szágokkal szemben. Az adósságok visszafizetésének módozatairól szól a hatodik cikkely, a törlesztés, a kamatfizetés technikájáról. A memorandum hetedik cikkelye Oroszország újraépítésének érdeké­ben foglalkozik azzd, hogy a szov­jetkormány milyen határozatokat fogad el a magántulajdon dolgában. Itt van megállapítva, hogy minden idegen állambeli alattvalónak vagy vissza kell adni természetben lefog­lalt oroszországi tulajdonát, vagy megfelelő ellenszolgáltatást kell nyúj­tani. A nyolcadik cikkeiy a külföldiek jogainak érvényesítését igyekszik biztosítani az orosz magánszemé­lyekkel szemben, a kilencedik meg­állapítja, hogy a kárialanitások ösz­szeget uj orosz őt.-zázalékos bonok­kal fedezik; a tizedik a minden országban külön összeállítandó ve­gyes döntőbíróságokról szól, a tizen­egyedik a külföldiek személyének, tulajdonának es munkájának védel­méről olyan módon, hogy az orosz­országi igazságszolgáltatást a lon­doni szakértői vélemény szerint kelt megszervezni. Végül a tizenkettedik cikKdy szerint külön intézkedéseket fognak hozni az orosz állampolgárok és külföldiek közM; a haboru előtt kötött szerződésekről, valamint az elévüiéa és a vesztegzár alá helye­zés elveiről, az u.olsó, a tizenhar­madik cikkely szerint a szovjet­kormány kötelezettséget vállal, hogy visszaszolgáltatja a román kormány­nak mindazokat az értékeket, ame­lyeket a kormány Moszkvában he­lyezeit leiéibe. Csicserin kifogásai. Csicserin, a szovjetdelegáció ve­zetője személyes véleményét elmondta egy hírlapírónak az oroszokhoz in­tézett memorandumról. E szerint az orosz delegáció a memorandum 13. fejezetének legnagyobb része ellen kifogást fog emelni. Oroszország nem akar lemondani Besszarábiáról, "gy. hogy még azokat az értékeket is kiszolgáltassa Romániának, ame­lyeket az a háború idején megőrzés végett Oroszországban elhelyezett. Nem hajlandó belemenni az orosz delegáció abba s;m, hogy Orosz­ország a saját területén is üldözze azokat az idegen alattvalókat, akik hazájuk ellen agitálnak. A legfontosabb a memorandum 7. szakasza, amely a magánvagyon­ról szól. Ez a rendelkezés a jövőre nézve nem támasztana nehézségeket, de a múltra nézve Csicserin szerint nem ismerheti el a szovjetkormány. Az orosz delegációnak egyébként nem szabták meg, hogy n.ikorra válaszoljon, de ha Csicserin nem adna hamarosan kielégítő választ, akkor Schanzer- szombatra fogja megszabni a határidőt. Lloyd George az oroszokkal való megegyezést sürgeti. Minthogy a franciák nem akarták magukra válhlni a világ előtt az i ódiumot, a belgákkal tagadtatták meg az orosz delegációhoz intézett memorandum aláírását. A belga kül­döttség vezetőjének ezirányu föl­szóialása után történt, hogy Lloyd George, aki eudig inkábo szemlé­lője, mintsem résztvevője volt az emlékirat fölött folytatott tárgyalás­nak, szót emelt es határozottsággal kijelentette, hogy az orosz kérdés­ben, a szakéitöbizottsdg gondosan elkészített javaslata alapján, meg­egyezésre kell jutni, mert ez előfel­tétele a konferencia sikerének. Ha pedig a konferencia sikertelenül végződnék, ez föltétlenül maga után vonja a szakítást a jelenlegi ántánt körében s ezzel együtt az európai államok uj csopoítosuiásának vesze­delmét. Az énekeJtíen résztvevőkre mély hatással volt Lloyd George e.nelt hangon el.nondott szavai is s ebben az izgatott Iianguhtbiti rekesztette öe Facta el.iök az üiést. Szeged, 1922 május 5. Megreformálja a pénz­ügyminiszter a jelenlegi adózási rendszert. Csak egyféle adó lesz, de abból elóg Jut majd mindenkinek. Az államháztartás milliókra menő deficitjének ellensúlyozására és foko­zatos kiküszöbölésére, valamint az országra háruló súlyos kiadások fe­dezése végett a kormány ujabb és ujabb bevételforrások megteremté­sére kényszerül. A tisztviselőket a jövőben is természetbeni segéllyel és rendkívüli segélyekkei kell el­látni. Azonkívül, értesülésünk sze­rint, a kormánynak az a szándéka, hogy a fönnálló állami intézménye­ket, mint például a postát, a távir­dát, különösen pedig a vasutat töké­letesiti és kibővíti, ami szintén óriási beruházásokat igényel. Ezek a különböző és igen jelen­tős összegű kiadások arra indították a pénzügyminisztert, hogy az ország bevételedre nagy kihalással levő adó­zási rendszert megreformálja. Erre vonatkozólag ma a következőket mondotta egy adóhivatali főtiszt­viselő : — Az adózási rendszer reform­járól eddig még biztos értesüléseink nincsenek, csak annyit tudunk, hogy a pénzügyminisztériumban tanulmá­nyok, tervezgetések, sőt már elő­készületek is történnek ebben az irányban. Tudomásunk szerint a je­lenleg fönnálló adórendszer megvál­toztatása abból állana, hogy eltöröl­nék a rendkívül sokféle adót. Ez azonban korántsem jelentené az adó­zók tehermentesítését, sőt ellenkező­leg. Ezek szerint az adófizetők nem fizetnének olyan sokféle adót, mint ma, hanem csak egyfélét, amelyből a befolyó adóknak azonban meg kell haladniok a mai adók összegét. Az uj adórendszernek nagy előnye volna, hogy kezelése sokkal áttekint­hetőbb, könnyebb volna és vitás esetekben könnyebben volna magya­rázható. Azt, hogy milyen mérték­ben és hogyan történik meg az adó­rendszer reformja, ma míg nem tudjuk. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Péntektől vasárnapig: Az amerikai filinjyártáa gyönjyet MIKOR A RÓZSA BESZÉL. Amerikai társadalmi dráma 5 felv.-ban. Főszereplő: /VCICC GflKE. Azonkivül: HA-BA-FI a fenevadak között. Érdekfeszítő d. sungeldráma a sötét Afrikában 5 felvonásban. Főszereplő: KARC £>E VOQT. Előadások hétköznapokon fél 5, tél 7 és 9, vasárnap 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. Hétfőn és kedden Pásztor Árpád Amerikában készült híres darabja: OCENT. Dráma 5 felvonásban. Főszereplő: mNNT WftRD. Azonkivül: Dráma a Szaharából 5 felvonásban. \lt<x\ri» K1 * ,ort aranyát eladni­Vl&yC Í-Jw.a legtöbbet kap érte •HLKt* ékszereit javítani, TlvJLt**X U^f átalakítani, a legol­3f,i csóbban az Ékszeriparba JísSSS tulajdonos: Weissberger László.

Next

/
Thumbnails
Contents