Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-24 / 118. szám

Szeged, 1322. május 24. Ára 4 korona. Szerda. 111. évf., 118. sz ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy ívre 1200 kor. I Negyedévre 300 kor. fél évre 600 > | Egy hóra 100 » Megjelenik naponkint reggel. Zárszámadás. Furcsa esel ugyan a parlamentarizmus történetében, de ugy van, hogy Magyarországon a választási agitáció egy héttel a választások napja előtt elnémult. A némaság mesterséges és az agi'ációnak ez a mesterséges elnémitása tulajdonképen nem egyéb, mint a hivatalos erőhatalom pártcélokra való fölhasználásának egy agészen uj és különleges formája. Elhisszük, hogy a kormányt nagyon komoly okok vezethették arra az elhatározásra, hogy szájkosarat tegyen a jelöltek szájára. Választásoknál a hang rendesen az utolsó héten szokott kiélesedni és rendesen az ellenzék jelöltjei azok, akiknek több az olyan mondanivalójuk, amely az utolsó pillanatban is eltolhatja a választási diktátorok által kicirkalmazott esélyeket. A józan létföntartás ösztöne, amely egyformán él legkisebbekben és legnagyobbakban, parancsolja tehát a kormánynak, hogy eltávolítsa magától ennek az eshetőségnek a lidércét. Ezúttal ugyan nem az ellenzék jelöltjei voltak azok, akik az éles hangnemet használták. A szokatlan hangok és kisüstön főtt politikai megnyilatkozások a másik oldalról, söt r.em litkán hivatalos helyekről jöttek. Az ellenzéknek ezekre nem voll szüksége. Ha egyebet nem csinált, hanem csak szigorúan pragmatikus rendben fölsorakoztatta, amit a kormány csinált es még inkább nem csinált és rámutatott úrra a tátongó űrre, amely a kormány elnökének kijelentéseit a kormánynak a cselekedeteitől elválasztja, akkor olyan agitációs tőkeerőt mozgatott meg maga mellett, amelynek föltétlenül érdemes volt a kényszerű némaságnak a sorompóját állítani az útjába. Egyszóval hallgatunk. A kényszerű hallgatás azonban egyre jó lehet. A párigyülésekiől, szónoklatoktól ment napokon azok, akik néhány nap múlva hivatva lesznek, hogy az urnák előtt gyakorolhatják állampolgári logukat, megcsinálhatják a politikai zárszámadást. Egyéni és országos szempontok szeiint . fölálliihatjak a mérleget, hogy egyik oldalon melyek a inai kormányzati lendszemek az érdemei, másik oldalon pedig milyen tdieriételek nehezednek rája. • Poli,inában pozitiv számckkal operálni nem lehet. A mérlegelés itt egészen más szempontok szerint töriéinK es emDerek szerint változik. Bái minő legy«.n is ionian a mérték, amit alkalmaznak, az aktivák és passzívák véghfi összeállításában nagy az az erkölcsi d-.f cit, amely a kormánynak a terhére mutatkozik. Jott a jogrend jelszavával és néni tudta megteremteni a konszolij*ció». Hrdelte az osztályok és leltktz. lek közötti egyetértést és a tátongó ü> nagyobb, mint valaha. ígérte a gazdjsagi élet szabadságát és fönntarioita a keieskedsimet és ipart béklyóba kötő intézmínyékei. Progiam jaul tűzte Ki, hogy megalapozza u uj Magyarországot s e programnak | Ez az, amit a választást megelőző bevezetése gyanánt visszaállította , utolsó héten elmondani nem szabad, a nyilt szavazást és polgárok száz- | Nigyon erős emléket t^Mini n.igyni ezreit rekesztette ki a váiasztói jognak a gyakorlásából. Bele kellene nyugodnunk, ha a viszonyok okozták volna a számadásnak ezeket a hibáit. De a valóság nem ez. Az igazi ok az, ho^y n kormány mást hirdetett, mint amit cselekedett. azoknak a fülében, akik meghallják. Inkább pihentessék egy hétig az agyukat. Nem baj. Amit eddig nallottak, eléggé visszícserg az emlékezetükben. Remél;ük, hogy annak emléke alapján jól fogjuk összeillitani az igazi zárszámadást. A választói névjegyzékből kimaradt polgárok is leszavazhatnak, ha 1918-ban már szavazati joguk volt. Sok száz szegedi választópolgár kapta vissza a belügyminiszter uj rendelete szerint jogtalanul elvett választójogát í' A Szeged szokszor tette magáévá a városi polgárok százainak panaszát, amely szerint a válaszlói névjegyzékből önhibájukon kivül, az összeíró bizottságok felületes munkája miatt kimaradtak. Sokszor szóvá teltük ezt a kormány jogfosztó rendeletén keresztül történt dupla jogfosztást, amely ősrégi választókat ütött el a szavazás lehetőségétől. Fölemelt szavaink természetesen nem találtak, csak süket hatósági füleket, annál nagyobb elégtételül szolgál most nekünk az, hogy a miniszterelnök maga is belátta az ilyen jogcsonkitások abszurd voltát és rendeletet adott ki, amely szerint minden választópolgár, akinek már 1918-ban szavazati joga volt, ha ezt igazolja, ismét gyakorolhatja szavazati jogot, még akkor is, ha a jelenlegi listából kimaradt. A kormányrendelet. amely a Budapesti Közlöny mai számában jelent meg, a következő: A magyar királyi minisztériumnak 1922. évi 4475.—M. E. számú rendelete a „régi jogon" vdlasztójogosultsdggal birókra vonatkozólag a szavazati jog gyakorlásának megkönnyítése tárgyában. A: 1922. év!:en összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló 2200—1922. M. E. számú rendelet I §-ának harmadik bekezdéte megállapítja, hogy .régi jogon" nemzetgyűlést képvisdőválaoü'.ó mindenki, aki az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe föl van véve, mé^ ha az előző bekezdésben megszabott ke lékeknek nem is felel meg, . ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918. évre fölvétetett. Minthogy megállapítást nyert, hogy az 1922—1923. évekre trvényes és most elkészült végleges névI kyzékből a „régi jogón" választójogosult ulggal birok közül többen önhibájukon kivül aobó! az okból mondtak ki, mert az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzéknek a községnél (városnál) elhelyezve volt példánya a proletárdiktatúra, illetőleg az idegen megszál'ás alatt elpusztult és igy nem állott a névjegyzék tervezet elkészítése alkalmával az összeiró küldöttségek rendelkezésére, indokoltnak mutatkozik, hogy azok a személyek, akik az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékbe föl voltak véve és ezt a körülményt az emiitett névjegyzéknek az illetékes közjegyzők örizetében levő példányból igazolni tudják, abból az okból, mert az 1922—1923. évre érvényes választói névjegyzékből kihagyattak, választói jogosultságuk gyakorlásában ne akadályoztassanak. Ehhez képest a 2200/1922. M. E. számú rendelet 6. §-ának második bekezdése a következő rendelkezéssel egészit'etik ki: „Azt a választót azonban, aki a szavazatszedö küldöttség előtt a királyi közjegyző tanúsítványával igazolja, hogy az 1918. évre érvényes országgyűlési képviselöválasztói névjegyzékben föl van véve, ha ugyanabban a községben lakik, amelynek névjegyzékébe az 1918." évre fölvétetett és helybenlakása helyhatósági bizonyítvánnyal, vagy a szavazáshoz kirendelt azonossági tanukkal igazoltatik — amennyiben nála a 2200/1922. számú rendelet 4. §-ában foglalt kivétel, vagy az 5. §-ban foglalt kizáró ok nem forog fönn —, szavazásra kell bocsátani akkor is, ha 1922/1923. évre érvényes választói névjegyzékben fölvéve nincsen." Budapest, 1922. évi május hó 21-én. Gióf Bethlen István F. Ír. m. kir. miniszterelnök. A rendelet eszerint rendkívül sok szavazónak adta vissza Szegeden is a választójogát s most már kívánatos, hogy a választói névjegyzékből kimaradt választók az 1918. évi választói jogosultságukat közjegyzőileg igazoltassák. Ennek az ejárásnak mct-klnnyitése végeit SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kötcsey-utca 6. V Telefon 13-33. a Bárczy-párt külön bizottságot szervezett, hogy a polgárságot a közjegyzői igazolványhoz és igy szavazati joghoz juttassa és ezért tartsa kötelességének minden liberális és demokrata polgár, aki a fönti rendelet föltételeinek megfelel, hoiy szavazati jogának megszerzése végett lövidesen jelentkezzék a Tiszaszálló 12. számú szobájában levő párt irodában. Zita királyné Madridban. MADRID, május 23. Zita királyné 38 tagu kísérettel Madridba érkezett, ahol ünnepélyesen fogadták. A Pr.dópalotában fog lakni. Gömbös becslése a választások eredményéről. BUDAPEST, május 23. Gömbös Gyula ismét'nyilatkozik arról, hogy milyen eredményt vár a választástól. Szerinte a kormányt támogató pártok összes mandátuma 200 lesz, az ellenzéknek a budapesti 30 kerülettel együtt marad 48 kerülete. A vidéki mandátumok közül a szociáldemokratáké lesz szerinte 3, a Haller-párté 5, a Rassay-párté 4, a 48-as kisgazdapárté 2, a nemzeti munkapárté 1, az Andrássy-párté 4, egyéb párté 5, a Kossuth-párté 1. Ezekhez járulnak a fővárosi ellenzéki mandátumok, amelyekkel együtt a szociáldemokratáknak és a nagyobb két ellenzéki pártnak (Andaházi, Rassay) 8—12 mandátumuk lesz Gömbös szerint. Legerősebb ellenzéki párt Gömbös becslése szerint a szociáldemokratáké. Verekedés egy népgylllésen. Budapesti tudósítónk jelenti telefonon: A Rassay-párt hivatalos jelöl tje, Zsigmond József vasárnap rrondotta e; Ke^thelyen piogrambeszédit. A'is; kezdték me^ a gyűlést, megjelentek ott a giídasági főiskola hallgatói, akik mintegy kétszázan nég>es sorokban vonultak föl és az egybegyűlt tömeti mögött sorakoztak ki'. Aait.or Zigmond ncszédíben támadni kezdte a kormányi, botjaikkal hadonászv.*, é'cteIen lármát csaptak. — Hazaáruló bitang! Z>idó bérenc! kiabálták Zsigmond felé és egyre közelebb nyomultak a tömeghez. A nép az inzultusok következtében elvesztette nyugalmát, megrohanta a főiskolai hallgatókat és valóságos közelharc fejlődött ki. A csendőrök szuronyt szegezve rohanlak a verekedők közé és csak nagy erőfeszítés árán sikerült szétválasztani őket. A re^d helyreállítása véreit a keszthelyi huszárszázad is közbelépett. A harc egy negyedóráig tartott és számos főiskolai hallgató és kisgizda sebesült meg.