Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-28 / 97. szám

Szeged, 1922. április 28 Ara 3 korona. Péntek, 111. évf.. 97. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor évre 450 • Egy hóra 75 Megjelenik naponkint délután. Álarcosok. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOIcaey-utca 6. V Telefon 13-33. SZEGED, április 27. A liberálizmus mai zászlóvivői néhány napi különválás után ismét egységes fronton állnak, kivéve Ugront és Szterényit, de nyilvánvaló, hogy e két értékes politikus sem sokáig fogja még távolmaradásával a liberális front egyenetlenségének látszatát kelteni. O'zintén szólva aggodalmasan figyeltük a demokrata­párt kettéosztódását, amely nemcsak a választási kilátások rovására tör­tént, hanem kétségtelenül a személyi kérdések előbrevalóságát jelentette. Szerencsére Vázsonyi volt az első, aki felismerte a helyzet tarthatatlan­ságát és az emberi önérzetés sértő­döttség kicsinyességein túltéve ma­gát, most már igazán önzetlenül állt az eszme szolgálatába. Mi hisszük, hogy Ugrón Gábor és báró Szterényi József távolmaradása sem múlik a kicsinyességeken és talán órák kér­dése már, hogy a megegyezés szülő perce megszülessen. Mert mindenki érzi az egységes arcvonal szükségét, ma talán jobban, mint valaha is érezte és ez az ösztönösen megérzett szükség a tiltakozás szavait erő­szakolja az ajkunkra: Nem szabad személyes kérdéssé avatni a liberális politikát, nem szabad az eszme féreg­mentességét az egoizmus bacilusaivai megcáfolni. Solu nem volt olyan szükségünk az egységes harcvonalra mint most, amikor százan és százan bujkálnak eiö a liberálizmus jelszavával és saját fegyverünkkel akarnak eszméink tisztaságának ártani. Liberálizmust hirdet ma már jóformán minden párt, demokráciát hirdet a minisz­terelnök és minden bokorban — Szegeden is — támadnak uj és uj hi detői liberalizmusnak. Éi ha a liberális tábor nem áll egységesen az eszme megölt, ugy az uj prófé­ták diplomáciája hatékony esz ölö­ket talál a liberális tábor végleges szétforgácsoltára. Mert, mondjuk, vannak éleslátású polgárok, akik ál­dozatul e^mk a lélek és meggyőző­dés nélkül való fénymázas s/ósra­datoknak, n.int ahogy áldozatul e­tek a minden szivü és irányú for­radalmak demagógiájának is. Véde­keznünk kell ezek eiien az álarcos liberálisok ellen és védekezni nem lehet csak egységes fronttal, az összetaitás minden helyedben való dokumentálásával. Nem akar(ux ezzel kisajátítani magunknak a liberalizmus eszmejét, de védekezünk az ellen, hogy ezt a mindenfajta pártok által telkapott zászló! jels/av s politikára konjunk­turálisán kihasználják. Nem a fel­színre mázol! biilusos mondatokban, nanem lényegében rejlik a i.basiiz­mus eg'szsége és minden áüiberd- ; lizmus, axelynek thhez a lé«yrgh?z t semmi kö^e nincs, c.^akis a tiszta i eszme megron'áíánjk akaratlan, va^y celzatos ügyét szolgaija. Ezi szolgáljI PZ cgysíge-pátt, tatán k-:z ökurva, t-lá.i jóhiszemütn és itt a vaiasztovonil gióf 7eleki Pal ts or. Bárczy István között. Teleki beszé­deiben a kiegyenlítődés híve, lénye­gében azonban ellensége a demo­kráciának, szóval arisztokrata és antiszemita. Teleki antiszemitizmusa nem irányul egyének elten, hanem az egész zsidóság eilen, viszont a zsidó egyén benne foglaltatik a zsidóság általánosságában. De nemcsak Teleki esetében, hanem országos vonatkozásban is fennáll az álliberálisok mézes­madzagolása és mi főleg zzírt örü­lünk a liberális egység további biz­tosításának, mert abban látjuk egye­dül a konjunkturalovagok elleni si­keres védekezés garanciáit. Lloyd George jegy utolsó kísérletet tesz a génuai konferencia megmentésére. Magyarok a forgalmi bizottságban. — Románia hajlandó velünk szerződéseket kötni. — Poincaré még mindig nem látja kudarcát. GÉNUA, április 27. (MTI.) A for- { kiküldött tudósítója előtt a következő galmi bizottság teljes ülésén letár- ' gyalták Magyaroszág jelenlését. Az ülésen Magyarországot dr. Teleszky János és Walther Emil osztálytaná­csos, szakértő képviselte. Litvánia kiküldölte kijelentette, hogy a rész­leges lengyel megszállás akadályozza az átfutó szolgálatot. A bizottság ezt a kérdést politikai kérdésnek minő­sítette, amelynek elintézésére nem tartja magát illetékesnek. Az orosz kiküldöttek kijelentették, hogy fenn­tartják maguknak a barcelonai egyez­mény akposaljb tanulmányozását. A nemet delegátusok tartózkodtak az állásfoglalástól a békeszerződés: i érintő k'rdésben, mert ezt acannesi pontok is tiltják. Elhatározta a bi­zottság, hogy felveszik a határozatok közé annak megállapítását, hogy Magyarország csak mint egyenrangú fél vesz részt a tanácskozásokon. A magyar inuiiványok közül többeket ? negállapodások során is felvettek. A román kiküldőt kijelentette, hogy a hajéiásra vonatkozó határozatokhoz csak a Duna-bizottság rendelkezésein belől lehet hozzászólni. S«ó volt fovább.i a hajózható tolyóknak Barcelonáin megállapított tranziió­forgalmímak megállapításáról, azon­kívül a kikötőkie vonatkuzó meg­állapodásokról és a porlorosci szer­ződés eifogadásáiól azokban az álla­mokban, amelyek eddig még nem csatlakoztak hozzánk és pedig oly mértékben, amennyiben az meg­felelne az ő speciális viszonyaiknak. Románia ragaszkodott eddigi tartóz­kodó álláspontjához, amelyet azzal okolt meg, hogy a ponorosei meg­állapodásokat általánosan még nem léptették éleibe. Több megegyezésben szó van arról, hogy rövideseti érte­kezletet hivnak össze Parisban, amelynek feladata az lesz, hogy tervet dolgozzon ki a közvetlen tan­fák kérdésének megoldása céljából. Az e téren fennforgó akadályokat olymódon kívánjak ámidalni, hogy a népszövetség megtelelő szakértölt hívjak fel tanácskozásra, síükséfc eseitn azonban több szakertekezletet is rendeznek. Ma,«y rorszáu mint meghívott részt vesz az értekezlet munkáján és annak sikeréhez tőle •elhetőle* hozzájárul. Örömmel üdvözölnénk a kereskedelem szabadságát. BÉCS,április 27 (MTI.) Szcitovstky nyu». államtitkár a Neue Freie Presse nyilatkozatot tette: — Azon kell iparkodnunk, hogy a kereskedelmi politikával a lehető­séghez képest mielőbb elérjük a háború előtti állapotokat. Ez első­sorban a legtöbb kedvezményre vo­natkozik. Másrészt azonban nem szabad elfeledni, hogy a nemzet ter­melésének csupán a vámok nyújta­nak bizonyos védelmet. A behozatal és a kivitel terén finnálló helyzetet mielőbb meg kell szüntetni. A por­torosei tárgyalások már megállapí­tották a helyes utat és a génuai értekezletnek elsősorban az lett volna a feladata, hogy szankcionáljt mind­azt, amit Portoroseban elhatároztak. Magyarország' örömmel üdvözölné, ha sikerülne a kereskedelem szabad­I ságát minden állammal, igy Orosz­; országgal is megvalósítani. Románia lesz az első ... i BUDAPEST, április 27. A Virra­I dat irja: Az Echo de Paris interjút j közöl Bratianu román mini zter­| elnöktől. Bratianu kijelentette, hogy ' Romániát a legjobb szándékok ve­{ zeiik Magyarország iránt, ame'lyei í barátságos szomszédi viszonyt akar létesíteni a kölcsönös jó viszony hu­i zamos időre való megvaiósitása cél­< jából. Románia lesz az első állam, amely Magyarországgal gazdasági szerződési köt. Nyomban visszatérése után Bratianu el fogja rendelni az erre irányuló munkálatok meg­kezdés^, hogy Románia és Magyar­ország között a normá'is gazdasági viszony meginduljon. Ezt a közele­dést részletekbe menő gazdasági megállapodások fogják követni. Ha Magyarországot ugyanez a cél vezeti, akkor a magyar és a román keres­kedelmi viszonyban békés időszak fog bekövetkezni. Az utolsó kísérlet. LONDON, április 27. (MTI.) A Reuter Ügynökség jelenti Gétiuából: Beavatott köiökben hire jár, hogy az oroszokkal folytatott félhivatalos tár­gya las nem eredményezett igazi kö­zeledést a szövetségese-: és az oro­szos között. Semmi jele nincs annak, hogy Rakovszki eltávolodnék azoktól az orosz álláspontostól, ameiyet a szövetségesed efogadhat^tlanoknak tartanak. Ezétt a helyzet e p;lld:iat­b.n kétségtelenül igen ko noly. A Star jelenti: Lloyd George még 10, vagy 12 napig szándé­kozik Génuában maradni, hogy ujabb elhatározó kísérletet tegyen az értekezlet megmentésére. Lloyd. George e pillanatban kötelességé­nek tartja, hogy továbbra is Génuában maradjon és a zűrzava­ros helyzetből harmóniát varázsol­jon elő. Ha ez a kísérlet meg­hiusul, akkor Lloyd George nyil­vánosan bevádoljaa kudarc okozóit. ' I Poincaré ellenkezik. BÉCS. április 27. (MTI.) A Neue Freie Pressenek jelentik Oénuából: Poincaré már kijelentette, hogy ellenzi Lloyd George javaslatát, amelynek értelmében a szigna­tárius hatalmakat Génuába tanácskozásra hivták volna egybe, a jóvátétel kérdései­nek, valamint a Németországgal szemben biztosított egyéb szankciók ügyének meg­vitatására. Zita királyné nevenapja. BUDAPEST, április 27. Az Uj Nemzedék irja: Zita királyné neve­napja alkalmából ma délelőtt 10 órakor isten isztelet volt az egyetemi templomban. A szentély és a hajó zsúfolásig megtelt a ncgyszámu elő­kelő közönséggel. A misé! dr. Wol­kenberg egyetemi tanár mondotta. Megakarták vesztegetni ­a házigazdák Bernolákot és a sajtót. BUDAPEST, április 27. A Magyur Hirlap irja: A Pesti Hirlap ma wg­geli száma a meg'ártott lakásankéttal kapcsolatosan azt a feltűnést keltő meglepetést közli, hogy a háztulaj­donosok egyik megbízottja másfél­millió koronát gyüjtOai össze, mely­ből egymillió koronát a mini zternek szánt, nogy a lakások szabadforgal­mát helyreállítsa, félmillió koronát pedig a fővárosi sajtónak kivánt juttatni, hogy ezt a mozgalmat tá­mogassa. Bernolák Nándor népjóléti miniszter erre vonatkozólag munka­társunknak a követsezőket mondotta: — Jó néhány hete annak, hogy felkeresett engem egyik baratom és közölte velem, hogy az egyik budai cukrászdában megjelent egy ur és a tulajdonost felszólította, hogy járul­jon hozzá ahhoz a másfélmillió ko onához, amelyet ő összegyűjteni kiván abból a célból, hogy vele részben engem kenyerezzenek le, részben pedig a sajtót datálják. Fel­említette azt is, hogy a pénz egy része már együtt is Vin. — Erre én haladéktalanul meg­indittattam a bűnvádi eljárást. Hogy az ügy ma milyen stádiumban van, azt nein tudom, azonban megemlítem, h02y a dolog egyáltalán nen fo'yt titokban. Az eljárás megindításának természetesen az volt a célja, ho«y a homályos ügyre világosságot de­rítsen.

Next

/
Thumbnails
Contents