Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-23 / 93. szám

Szeged, 1*22 április 23. SZEGED JÓ estét... — Ültetés. — Egyike őszinte tisztelőimnek, — mert ilyenek is vannak — a n.-ipokban meg­szólított az utcán: — Biamin ur régen nem irt már . .. — Dehogy nem, a napokban is irtam. Őszinte tisztelőm a szavamba vágott: — Nsni olyat ... — l'ái milyet? — 0!yan diákkori emlékféléket, mint régebben. Ebben a kedves megrendelésben őszinte tisztelőmnek csodálatos intuícióját fedez­tem fel. Világos volt előttem, hogy meg­rendelőm közéletünkben a diákos csiny­tcvésekhez hasonló jelenségeket észlel, amelyek kínálkoznak a megrögzilésre. Őszinte tisztelőmnek köszönöm tehát a témát, ami hirtelenébe eszembe jutott. Iskolás korunkból emlékezünk rá, hogy az iskolában „ültettek" bennünket. A kitűnő tanulók az első padba, a jele­sek hátrább, a jók még hátrább, a leg­rosszabbak pedig a legutolsó padba ülte­tődtek, amelyet .szamár-padnak" tiszteltek. Az osztálynak ez a pad volt a legszél­sőségesebb elveknek hódoló kerülete, mert itt szabadon lehetett a körmöket rágni, szundikálni, az előtte lévő padban ülők­nek a haját ráncigálni, pattogatott kukori­cát ropogtatni, szamárfüleket rajzolni, padot faragni és feltűnés nélkül hivatásszerüleg beszekundázni. Ha aztán megtörtént, hogy a legelső padban ülő kitűnő tanulók közül vala­melyik megrovást érdemelt, büntetésből a tanár ur a folyó óra tartamára öt hátra ültette a szamár-padba. Az ilyen .hátraültetés" valóságos üniftpc volt a szamár-pad állandó lakóinak. Az egész órán keresztül röhögtek örömükben, hogy az osztály .dísze", .szemefénye" kö­zibük került és most már nivellálódott velük. História est inagister vitae: a történe­lem az élet tanitómesterc. Ugy látszik, hogy az egész világnak ez a nagy tanítómestere ; a történelem, hiven követi a nála sokkal kisebb rangú iskola­mestereknek büntetési módszerét. A közélet iskolájának szamárpadjába ültet néha-néha sok kitűnő tanulót, hogy a legutolso pad állandó birtokosai kine­vessék és magukkal egyenrangúnak tekint­sék őket, a közélet diszeit, szemefényét. Nekem azonban volt egy kitűnő, eles eszű tanárom: Göoz István, aki valódi mestere volt a pedagógiának. Ez a kiváló férfiú hamarosan észrevette, hogy a kitűnő tanulók hátraültetésének semmiféle javító hatása ní-ics. Megállapí­totta, hogy a szamátpadosok igy gondol­koznak : — Nem érdemes tanulni, ha a kitűnők is a szamárpadba kerülhetnek. A mep?zégyenitett kitűnő tanulóra pe­dig csak ekedvetlenitőleg hat a megszé­gyenítés. Megfordította tehát a dolgot: esetről esetre a szamárpadból az első padba a kitűnő diákok közzé ültette a legrosszabb, a legrakoncátlanabb diákot büntetésből. Az ekként megbüntetett fiu ott az első­sorban egész óra alatt seégyenkezett, irult-pirutt, látszott rajta lelkének kínos vergődése, hogy ó csakugyan meg van szégyenitve. t Egy-két ilyen büntetés után a fiu kez­dett javulni, tanulni és apródonkint ki­került a szamárpadból. Az élet tanítómestere a történelem, ugy látszik Oöőz tanár urnák erre a mód­szerére is ráeszmélt. A közélet szamárpadjából az első padba ültet néhány legrakoncátlanabb, legrosszabb tanulót, büntetésből, hogy hátha szégyen­keznek a legkitűnőbbek között. Az élet nagy mesterét azonban aligha csalódás nem éri, mert az ő előre ültetett közéleti nebulók egészen komolyan veszik helyüket ai ehsö padban a leg­kitűnőbbek között, egyáltalán nem irulnak, nero pirulnak, nem sxégyenkernek, őket megillető helynek tekintik a legelső sort és jaj annak, aki ennek ellenkezőjét merné állítani. Ki kell tehát várni a dolgok sorját, mig az élei tanítómestere végre mindenkit az őt megillető helvre ültet. Bramln. Sehol olcsóbban! ^ Kerekpár, varrógép, beszélőgép, gummi és alkatrészek Javítóműhelyem elaörendD > "M Szántó Sándor gépraktár Kiss D.-palota (Kiss-utca). Dicséretek és panaszok az önképzőkört diákokra. Három tanár nyilatkozik az önképzőkör! életről. ** SZEGED, április 22. (Saját tudósítónktól.) A mai vigasztalanul szomorú idők­ben kétszeres gyönyörűséggel pihen meg az ember szeme a jövő remé­nyén : az ifjúságon. Már mint annak a részén a magyar ifjúságnak, ame­lyik nem gyűlöletet szit és nem éj­szakai nyugalmakat zavar meg, ha­nem munkában, tanulásban, testvér­szeretetben, egy szebb magyar jövő megalapozásában látja a maga nem­zetmentő hivatását. Az ifjúság munkálkodásának élénk vetitőtiikrei voltak mindenkor az önképzőkötök. Ezeknek keretei közt szerepelt az ifjúság a nagy nyilvá­nosság előtt, ezeknek működéséhez vájjon kit nem fűz a letűnt ifjúság nem egy rózsaszínű emléke? A legnívósabb önképzőköri ünne­pé'yeket a kegyesrendi növendékek rendezték a béke éveiben Szegeden. Valóságos kulturesemény volt egy­egy ünnepélyük. Azóta sokat fordult az idő, a gyűlölet lángja lobbant fel a szivekben, a gyűlölet pedig vért fakasztott, testvéri vért és megszűnt a munka . .. , Nem tartottuk érdektelennek utána­járni, hogy a szegedi középiskolák­ban mükednek-e most az önképző­körök és ha igen, milyen működést fejtenek ki ? Erre vonatkozólag három érdekes nyilatkozatot kaptunk, ame­lyeket az alábbiakban.közlünk: Dr. Benkő István, az állami főgim­názium önképzőkörének vezető tanára: — Az állami gimnázium a leg­szerencsétlenebb helyzetben van. A háború alatt nem találtunk pihenő hajlékot, mert mindég idegen épü­letben voltunk elhelyezve. Mostani elhelyezésünk következtében önképző­körünk eredményes működést nem fejthet ki, az intenzív munkásság lehetetlen. Könyvtárunk a folyosón van. A háborús évek alatt a helyi és fűtési mizériák miatt önképzőkörünk nem is volt és akkor a kontaktus teljesen megszakadt. — Az ifjúság most már lelkesen próbálkozik, de eredményt még nem igen tud felmutatni. Szabadelőadá­sokat rendeznek, szavalnak, zene­karuk is van már, irodalmi téren azonban nem fejtenek ki komolyabb munkásságot. A jövőtől a legjobbat várom, mert örömmel tapasztaltam, hogy a diákok csekély szabadidejü­ket komoly dolgokkal töltik el és lassanként rájönnek, hogy csak ko­moly felkészültséggel érhetnek el valamilyen eredményt. Orbán János, a kegyesrendi fő­gimnázium önképzőköri vezető tanára: — Intézetünkben az önképzőkör megszakítás nélkül működött. Az önképzőkör ezidei megnyitásánál a nemzeti újjáépítést tűztem ki célul és leakarom tompítani a vizenyős önképzőköri módszert. Az év elején az irodalmon kivül más tárgyakat is beievontunk programunkba. Az ifjú­ság sokat foglalkozik a magyar mű­velődés történetével és a magyarság vezető szerepével. Előadásokat tar­tunk a diákság részére. Legutóbb Bihari László színművész közre­működésével tartottunk ily előadást a nemzeti önérzetről. Nagy súlyt fektetünk az irredentizmusra is. Pálya­díjakat tüzünk ki s amig a forra­dalom alatt egyetlen pályázat sem érkezett be, most már zavartban a munka. , ... A Dugonics-Társ?ság pályadíja nagyon sarkalja a diákságot. Az in­tézetben már nem fordulndk elő ellentétek és a diákság most fele­kezeti különbség nélkül egyformán ^f^ Az előző évekhez képest feltétlen haladást észlelek és fárad­Ságunkat sikeresnek mondhatom. tredmenyes munka folyik, nagyon megvagyok elégedve tanítványaimmal. Krix András, a főreáliskola önkép­körének vezető tanára: — Az intézetben 1920 őszén ala­kult csak meg újból az önképzőkör, még pedig nagyon nehéz körülmé­nyek között. A téli hónapokban a fűtés miaft nem lehetett üléseket tar­tani. A diákságot nehezen lehetett hozzászoktatni az egyesületi élet­hez. Kevés érdeklődést mutattak kez­detben. Az ifjúsági könyvtárunk is hozzáférhetetlen. Az érdeklődés csak most kezd kissé fölébredni. Zenével nagyon kevesen foglalkoznak. Ének­karunk sem volt. Az irodalmi mun­kásság nem vehető számba. Hosszú, szorgalommal párosult kitarió mun­kára van szükségünk, hogy néhány év múlva el tudjuk érni azt a nivót, amelyen valaha állottunk. Ehhez a három nyilatkozathoz, azt hisszük, fölösleges további magya­rázatokat fűzni. Mindennél világo­sabban beszél a három nyilatkozat és szomorúan kell látnunk, hogy hova vezetett az áldatlan testvérharc és az ifjúságnak az iskola padjaiból való elypnása. _ ­Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Hétfőn és kedden: Hindu síremlék I. 8 felvonásban. A tükilág ora. Szerdán, csütörtökön: Hindu II. 8 felvonásban. Azesnapuri királytigris. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Angol vendégek Szegeden. Az oxfordi magyarbarát liga tag­jainak látogatása. SZEGED, április 22. (Saját tudósítónktól) Tegnap délután gróf Teleki Pállal Szegedre érkezett D. A. L. Lock­hardt oxfordi békehíré, Harry Cur­rent oxfordi történész, valamint Joseph Breen az Internacional Kalo­lik Welfare Acsocialion of Amerika megbízottja. Breen az európai kato­licizmus erkölcsi és anyagi helyze­tét tanulmányozza. Magyarországon három nap óta tartózkodik. A vonat­ról va'ó megérkezése után a ferenc­r.ndi barátokat látogatta mef,, ahol a barátok tejfeles böjti uzsonnával vendégelték mee;. Uzsonna után Breen tízezer koronát adott át P. Bonaventurának az alsóvárosi sze­gények számára. A másik két angol vendég, Lock­hardt, akit alig hogy elvégezte az oxfordi egyetemet, békebiróvá válasz­tották meg és Current történész, saját iniciaiivájukra Oxfordban meg­alakították magyarbarát diákok ligá­ját. „Láncok" cím alatt folyóiratot indítottak meg. Ebben a folyóiratban és röpiratokban a trianoni bekét az európai kultura elleni bűnnek minő­sili. Az angolok három hél óta tar­tózkodnak Magyarországon. Bejáriák egész Nyugatmagyarországot, a hús­véti ünnepeken pedig gróf Teleki vendégd voltak a Balaton mellett. A látottakról a legnagyobb elragadta­tással beszélnek és előadásuk sze­rint magyarországi utjuk a magyarok iránti szimpátiájukat erősen meg­szilárdította. . ,f. ^ A vendégek, akiket dr. Wolf Fe­renc főorvos kalauzol, ma délelőtt tisztelgő látogatást tettek a polgár­mesternél, megtekintették a tanács­termet, majd a városháza tornyából gyönyörködtek Szeged környékében. Azután az tgyetemen tettek látoga­tást és megtekintették az egyetemi intézményeket. Délután autón a tanyákra mennek. Vasárnap délután a futballpályára mennek ki. Különben Lockhardt maga is lelkes és Magyarországon igen jól ismert sportember. Kedvező időjárás esetén pedig ugyancsak vasárnap délután a Tiszán a regat­tistáknak bemutatják a legújabb ox­fordi evezös-stilust. A vendégek héfön utaznak el. ÓcskT^ bármilyen réz- vagy horganybulladfkot leg­magasabb napi árban veszek |(Olfln zománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Te­lefon 15-35. (Mihályi füszerüziet mellett) i» Balkáni állapotok a volt harctereken. • BERLIN, április 22. (MTI.) A Newyork World levelezője most tért vissza Berlinbe, a..LevantérőL -A.le­velező hosszabb időt töltött Macedó­niában, ahol alkalma volt tapasz­talni, hogy a régi harctereken ren­geteg lőszer hever anélkül, hogy a jugoszláv kormány a legkisebb mér­tékben is gondoskodnék az elővigyá­zat i intézkedésekről. Ez a körülmény megérthetővé teszi a monasztiri ka­tasztrófát, ahol 1500 ember vesztette életét. A jugoszlávok — iria a leve­lező lapjának beszámolójában — 500.000 embert tartanak fegyverben és mégsem tesznek semmit arra, hogy az egykori harctereket átkutas­sák és kitakarítsák. Amíg ezek az állapotok meg nem változnak, min­dig várni lehet, hogy még ennél is nagyobb katasztrófák történnek.

Next

/
Thumbnails
Contents