Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-22 / 92. szám

Ára 3 korona. Szombat, Hl. évf.. 92. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Negyedévre 225 kor. " hóra Egy évre 900 kor. Fél évre 450 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG IS KIADÓHIVATAL: Köicsey Jtca 6. '.' Telefon 13-33. Mit kiván a Bárczy-párt? 1. Demokratikus, polgári Magyarországot. 2. A dolgozó osztályok uralmát az államban, megbecsülésüket a társadalomban. 3. Olyan közigazgatást, melyre mindenki egyformán számithat; teljes jogegyenlőséget a dolgozó társadalom minden tagjának. 4. A kivételes rendszabályok megszüntetését; a monopoliumok és privilégiumok eltörlését 5. Arányos progresszív teherviselést az összes osztályok és egyé­nek részére. Aki az állam és saját érdekében ezeket az elveket vallja, sorakozzék a Bárczy-párt lobogója alá. Bárczy István győzelme ezeknek az elveknek a diadalát jelenti! m wm m m^ m * mm^m n m ma _ — — 6. Munkaalkalmat a munkásnak, munkát az iparosnak, jogos moz­gási szabadságot a kereskedőnek. 7. Hivatásának fontosságához mért ellenszolgáltatást, emberi meg­élhetést a tisztviselőnek. 8. Gazdasági beruházási politikát. 9. A szociális törvényhozás kiépítését az önkormányzati elv alapján. 10. Jogrendet. Uj krónikások. SZEGED, április 21. Uj hangokat hallunk Szegeden, illetve nem is uj az a hang, hanem szokatlan helyről jön Kissé furcsán érzik magukat azok, akik még teg­nap a tradíció erejében biztak, a tradíció lebilincselő erejében. Ma azután csalódás érte azokat, akik egy félszázados, hittel megélt élet következetességében reménykedtek, mert ma bebizonyosodott, hogy a tradiciót egyet'en simítással le lehet törölni a megsárgult lapokról, a tradíció erejét egyetlen elme, egyetlen idegen szív, egyetlen más akarat, amely abban a félszázados múltban pillanatokig sem időzött — agyon­ütheti. Ma megtörtént az első gyen­géd simítás, szordinós, csendes, majdnem menlegetődzö, de nyílt színvallással tradíció pusztító simítás. Akik ezt látják, azok temperaturá­juk szerint különbözőkép bölcselked­nek. Egyik lemondó fájdalommal válik meg megszokott szellemi táp­lálékától, a másik mcsolyra húzott szájjal mormolja végig az uj embe­rek lanyhább erejű, de egészen más irányú és behízelgő tendenciájú fel­sorakozását, a harmadik dühösen vág az asztalra és megtagad minden közösséget azz*l a lappal, amely évtizedek során magához bilincselte lelkét, szivét és sorsát. A feladott várba uj emberek köi­töztek be és uj tollakkal írják a napi krónikákat: alapjában véve semmi csodálatraméltó esemény nem rejlik ebben. De a betüevő r.ép, a biztos szimatu nép nem adta meg magát, hanem szerényen és csendesen el­vonul egy másik várba, ahova nem ér el az uialkodó hatalmak által alátámasztott uj emberek keze. Igy csendben majd csak megleszünk valahogy egymás mellett, de egy­más nélkül. Mert az aranyhidat nem lehet a visszájára fordítva megépíteni. Nem lehel bekötött szemmel vezelni szokat, akik nem vakok és akik nem vakok, azok elveikhez a ragasz­kodásig hűek maradnak. Ennek pedig nem lesz más bizony­ba, mint az, hogy akit ma olyan 'aP'ntatosan bekonteráltak &z uj kró­r-''kátok, azt egész biztosan cserben "agyiák majd a választópolgárok, majd felvonulnak az urnák elé. Teleszky ismertette a magyar pénzügyi helyzetet Génuában. A pénzügyi és gazdasági bizottság tárgyalásai. — Köl­csönös megegyezés a német—orosz kérdésben. SZEGED, április 21. (Saját tudósítónktól.) Gróf Bethlen István csütörtökön este 8 óra 10 peickor magukra hagyta az idegen diplomatákat Génuá­ban és hazautazott Budapestre. Bethlen a konferenciát meglehetősen válsá­gos állapotban hagyta ott, bár Lloyd George tegnap már egész nyugodtan állt az ujságirógárda előtt és kijelen­telte, hogy a német—orosz sztrző­dés folytán támadt incidens elsimult, mert azt hiszi, hogy a németek le fognak mondani az orosz kérdés­ben folytatandó tárgyalásokon való részvételükről. A helyzet ilyen ked­vező kialakulását Lenin mérsékelt hangú válaszjegyzéke is elősegítette, amelyben Szovjetoroszország elismeri a háború előtti adósságait, viszont az ellenforradalmi hadjáratok okozta károk megtérítését kéri. Mai távirataink a következők: Háborús uszitók — gonosztevők. GÉNUA, április 21. (MTI.) Annak a beszélgetésnek során, melyet Lloyd George tegnap délután az ujságiiók­kal folytatott, az angol miniszter­elnök több izben igen éleshangu ki­jelentéseket tett. Különösen élesen válaszolt arra a kérdésre, ki akarja az értekezletet szétugrasztani. Mind­azok, — felelte L'oyd George, — akik háborút és egyenetlenségetakar­nak szitani, röviden szólva a gonosz­tevők. Lloyd George szavait viharos j tapssal fogadiák. Vita a gazdasági bizottság ülésén. GÉNUA, április 21. (MTI.) A gazdasági bizottság ülésén a jugo­szláv kiküldött a kisíntánt nevében elvben a behozatali tilalcm ellen nyilatkozott, hozzáette azonban, hogy ezeket pénzügyi okoktól bizonyos ideig még fenn kell tartani. A ne­met kiküldött elvben a liláimé megszüntetése ellen foglalt állást. Krassin *ijeter.tette, hot?y Európa gazdasági talpraállitásában vala­mennyi állam rászorul annak a le­hetőségére, hogy a kereskedelmi tila­lomnak véget vessenek. A szovjet­állam kereskedőinek mindenütt ne­hézségeket okoznak az útlevél ki­állítása körül és több izben megtör­tént, hogy letartóztatták őket. Rossi oUsz kereskedelmi miniszter azt vá­laszolta, hogy Krassin fejtegetései circulus vitiozusban mozognak. Krassin csak akkor tartja lehetséges­nek "a józan kereskedelmi politikát, ha a gazdasági talpraállilás sikerrel jár, már pedig a józan kereskedelmi politika egyik eszköze a talpraálli­tásnak. Az olasz javaslat még sür­gősebb, mint a portot ősei szerző­dések. Az angol megbízott a beho­zatali tilalmak érdekében javaslatot nyújtott be, mely a londoni szakértők emlékiratán nyugszik. Ez a javaslat megelégszik azzal, hogy lehetőleg mielőbb korlátozzák és kiküszöböl­jék a behozatali tilalmakat és ér­vényesítsék az egyenlő elbánás elvét. Kölcsönös megegyezés a német—orosz kérdésben. GENUA, április 21. (MTI.) Az orosz—német szerződís megkötése következtében beállott konfik'ust aligh-nem a mai napon kölcsönös megegyezéssel megoldják. Az ántánt­hatalrr.ak ismeretes jegyzékére a mai napon Németország azzal válaszolt, hogy a két lehetőség közül, tudni­illik a szerződés megsemmisítése és az orosz kérdést tárgyaló első poli­tikai bizottságból való kiválás közül a második lehetőséget választja és nem verz részt a bizottság munká­lataiban, amenryiben azok a fenn­álló szerződésben már elintézett orosz jogviszonyokat és gazdasági kérdéseket érintenek. A szerződés megsemmisi.ésének módját Német­ország semmiképen sem választotta volna, mert nemzeti becsületével össze­egyeztethetetlennek tartja. Rathenau ma egyébként a világsajtónak Gínuá­b3n időző képviselőit fogadja, hogy más államférfiak példájára részletes felvilágosítást nyújtson a néme:ek álláspontjáról és szándékairól. GÉNUA, április 21. (MTI.) Tegnap sze­mélyesen közölték Lloyd George angol miniszterelnökkel Németország válaszát arra a jegyzékre, melyet a szövetségesek, a kisántánt és Lengyelország intézett a német küldöttséghez a német—orosz szer­ződés kérdésében. A választ ma fogják jegyzékbe foglalva átnyújtani a szövetsé­geseknek. Teleszky beszéde a pénzügyi bizottságban. GÉNUA, április 21. (MTI.) A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén dr. Teleszky János a Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt kezdődött pénzpolitikai sikertelenséggel kap­csolatban rámutatott arra, hogy az olyan leromlott valutáju álla­mokban, mint Magyarország, a pénzérték állandósítása az illető államoknak bármily komoly és céltudatos törekvése ellen sem sikerülhet. A pénzérték stabilizációjának fel­tétele a gazd sági és kereskedelmi konszolidáció akadályainak elhárítása, külföldi kölcsönök nyújtása és fő­képen a külföldi tartozások meg­fizetéséi e haladék engedélyezése ad­dig az időpontig, mig az erszág gazdasági megerősödése a külföld­del szemben vállali kötelezettségek lelje-itését leht»5vé nem teszi. Dr. Tele?zky beszéde folyamán kifejezte tzt a reményé', hogy a bizottság t estílyen. hozzájárul fejtege éseihez, melyek egyébként fedik a londoni szakértők elaborátumában lefe^tete.t alapelve­ket. A magyar kiküldött beszéde vígén elfogadta a pénzérték állandó­sítására vonatkozó javaslatot. A pénzügyi bizottság halároza'.aban nincs szó arról, hogy határidőhöz kötött kötelezettségeket ró az egyes államokra, hanem azoknak elhatáro­zására bizza a váltó-árfolyam stabi­lizációja érdekében választandó uta­kat és módokat. Ezért volt szüksé­ges és helyénvaló, hogy Magyar­ország képviselője külön hangsú­lyozza, hogy Magyarország az általa válasz­tandó módozatok mellett külföldi kölcsön segítségére is igényt tart. GÉNUA, április 21. (MTI.) A magyar küldöttség ma este részt vett a üénua város hatósága által rendezett fogadó-

Next

/
Thumbnails
Contents