Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-02 / 77. szám

SZEGED — A kereskedelemügyi minise térnél értekezlet lesz s sütölpar é]]ell mank&ldejérél. A pékiparban, mint ismeretes, még januárban ki­bocsátott kormányrendelettel szabá­lyozták az éjszakai munkát. A munka­kezdés időpontját 3, illetőleg 4 órá­ban állapította meg. Ennek a ren­deletnek a munkakezdés időpontjára vonatkozó rendelkezéseit az érdekelt­ség kifogásolja és egyik része azt kéri, hogy a munkakezdés időpontja négy, illetve öt órában állapitassék meg. A pékiparosok másik része a munkaidő mindennemű korlátozását érdekeire nézve sérelmesnek tartja. Hogy ez a kérdés végre az összes érdekeltség meghallgatása után tisz­táztassék, a kereskedelemügyi minisz­ter április 20 ára értekezletet hivott egybe. Az értekezletre a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara is meg­hívást kapott. A Kamara előzőleg a szegedi pékiparosokkal letárgyalja e kérdést, tiogy a miniszteri értekezle­ten az ö álláspontjukat juttassa ki­fejezésre. — Joschlm képek kiállítása Tóth órás üzletében, Prófétával szemben. x Fnehs Ervin zongoratanár ki­zárólag magyar szerzők müveiből növendék-hangversenyt rendez áp­rilis 4-én fél 7 órakor a Tiszában Jegyek Bartosnál. x flérték szerint készítjük a legjobb férfi ruhanemüeket a legiz­lésesebb kivitelben Lampel és He­gyinél Püspök-téri áruház. II. 231. — óriJAt javittasa Babosnál Oroszlán-u 6 Szeged, 1922. április 2. BELVÁROS* MOS* Telelőn : Igazgatóság 258. Pénztár 55?. Szombaton és vasárnap Szókimondó asszonyság. (Madame Saos Géné) Sardou világhírű drámája 6 felv. Főszereplő: HESPERIA. Azonkivüi: Fridolin és a nőh. Amerikai vígjáték 2 felvonásban Előadások fél 5. fel 7 és 9 órakor. Hétfőn és kedden A robinzonok. Kiváló no'ülsk dráma 8 felvonásban. Főszereplő Maiken KaUa. ...A tenger­szemű hölgy" főszereplője. Azonkivü! Zigoto a fegyházban Kitűnő vígjáték 2 felvonásban. A tiszti főorvos ismét nyilatkozott Hex mester előadásáról. A sznggesztló közegészségügyi, a bűvészmutatványok társadalmi szempontból klfogásolandók. Élénken emlékezetes az a harc, amely néhány hónappal ezelőtt Rex mester, szuggesztiós fenomén elő­adásai miatt dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos és a rendőrhatóságok között lezajlott. Tudományos megállapítá­sok és közigazgatási törvények üt­köztek akkor össze és a dolog lé­nyege sokkal mélyrehatóbb etikai kérdés tisztázásán múlott: vájjon erkölcsi szempontból megenged­hető e, hogy egy magnetikus erővel megáldott egyén ezt a képességét a társadalom gyengeségének kihaszná­lásával önfentartási célokra tetszés szerint felhasználhassa? Ezt a kérdést akkor nem fixiroz­ták és Rex mester előadásait pusz­tán egészségügyi okokból szűntet­ték be, vagy amint emlékezünk, még be sem szüntették. Néhány nap óta most ismét megjelenlek Rex mester szurósszemü plakátjai az ut­cákon és vasárnapra misztikus estét hirdetnek. Rex mester, mint értesül­tünk, pusztán csak bűvészmutatvá­nyokra kapott most engedélyt, mert a rendőrhatóság minden összeüt­közést el akar kerülni az egészség­ügyi hatóságokkal. Munkatársunk felkereste most eb­ben az ügyben dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsost, aki Rex mester ujabb szegedi látogatásáról a következő nyilatkozatot adta: — A legn?gyobb megbotránko­zással vettem tudomásul, hogy da­cára a múltban lefolyt nagy küzdel­meknek, amelyekben végre is a kö­zönség egészségügyi érdekei győz­hettek, a hatóság túltette magát ezeken a fontos szempontokon és most isméi engedélyezte a misztikus estét, amély az ilyen hipnotikus szuggesztió örve alatt, a tudomá­nyos jelleg színét öllve a közönség kiuzsorázását szolgálja. — Természetesen, ha kizárólag olyan bűvészmutatványok lesznek az előadáson, amelyek hipnózissal és szuggesztióval kapcsolatban nincse­nek, azaz, ha egy bolhából állam­mentő államférfit lud kihúzni, ez el­len semmi kifogásom nincs, sőt örömmel üdvözölném. Az ilyen hó­kusz-pókuszok ellen közegészségügyi szempontból nincs megjegyezni va lóm, legfeljebb társadalmi okok miatt lenne, a szuggeszciónak piaci portá­lása ellen azonban nemcsak a ma­gam, hanem az egész orvosi kar egyöntetű elhatározásából éppen a nagyközönség érdekében protestál­nánk. — A vasárnapi előadásra külön­ben ügyeletes orvost küldök ki, aki a mutatványokat a legszigorúbban ellenőrizni fogja. A főorvos nyilatkozata -után már nem lehet megjegyezni valónk, leg­feljebb annyi, hogy mos! már min­denki megnyugodva vehet részt a misztikusnak 'nevezett bűvészmati­nén, ha van elegendő pénze hozzá •r? Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete d 2. sz. rőfös és rövidáru üzlete Megnyílt. Mindenféle e szak- ** m Tagiamak messze­mába vágó cikkek [|pg[J£[jj||jjJ]' menő kePvezmény Feketesas-utca 19. 223 Telefon 6zám 120. Sherlock Holmes nyomoz annyit mint megállapíthatok. hogy a cjpg tu|nj_ e donosának c»ze volt: ru­nekony jar.lsu, elegáns kulse­jü. takarékos ember lehetett, aki cipőjet ki­mílte: mind­erre ketsíret kiiaro módon ahból követ­keztetek, hogy ,Berson' Kumnusarkot viseli SZÍNHÁZ SüflSOB • Szombat : Bob herceg operett. Vasárnap délután : A kis kadét operett. Vasárnap este: Bob herceg operett. Hétfő: Moliere-emlékünnep. díszelő­adás. I. Moliere a királynál, II. A fösvény B. 43. Kedd : Bíboros, szinmü (Palégyival ) Szerda: Szerencsetánc, operett. Csütörtök : Hoffmann meséi, opera. A- 54 Péntek: Cyrano de Bergerae, dráma. B, 53. Szombat: Hoffmann meséi, opera B. 54. Vasárnap délulán : Ezüst sirály, operett. Vasárnap este : Hoffmann meséi, opera. Színészek dolga. Az Országos Szineszegyesüiet március utolsó hetében tartotta meg szokásos évi kongresszusát. A meg­csonkított ország színészetének ki­küldöttei megjelentek a kongresz­szuson, ahol sok szó esett a sziné­s:ek anyagi helyzetéről, de a speciá­lis bajok orvoslására kevér. cseleke­dd történt. Így van ez már rég idő óla és igy Írsz mindaddig, amig a jobb belátás nem kerekedik felül a jiinészek vezeíőségében, amely a háborít nyomot uságos idejére kifun­dálta a ' konzorcium intézményét. Ezt az intézményt ugyancsak megsínylette a vidéki színészet nemcsak az anyagiak, hanem er­kölcsiek terén is. A bomlási folya­mat, a fegyelem lazulásn ekkor kez úőJüi. »ücb cs ciól- i5>ujt ai*n-i *n?.s képet a vidéki színészet |fmü­víszi teljesítménye. Az ország megcsonkítása csak növeli a nivó sűlyedését az egész vonalon. Hiába a Szinés;egyesület jelentésében foglalt dicsérő elisme­rés, hogy ez meg az a direklor, ilyen meg olyan hazafias működést fejtett ki $ műsorban is, azt azon­ban elvitatni nem lehet, hogy a mü sort tutoroskodás mellett csinálták jórészt mindenütt és ennek a haza fias műsornak az előadásokban való kivitele csak szomorúsággal tölthetik el mindazokat, akik féllü gonddal kisérik a vidéki srinészet produkiu mának hanyatlását. Sajnálatos jelenség az nagyon, liogy a megdicsért igazgatók mű­ködésében nem lehetett mást meg­dicsérni, mint a hazafias magatar­tást a műsor összeállításában. Hát lehet, szabad egy mrgyar színigaz­gatónak másnak lennie, mint haza finak? Ez nem érdem, hsnem kö tel:ssAg. Az lenne az érdem, ha az igazgatók az .ország hangulatának megfelelő darabok szinrehozatalát ugy' készítenék elő, hogy azon a nemzet kuüurájának értékeit bizonyít hatnák, ha a szinészek nevelése mel­elt a mai generáció közönségét is ne volnék a művészi szép érték lésére. Ez azonban csak óhaj, s:épseges á'om, ami nem válik valóra. Hagyják a vidékiJ siiníszclet a maga lábán járni, hadd mulassa meg a formáját a maga valóságában minden tuto­roskodás nélkül, ugy és oly módon dolgozzék, hogy az erkölcsi siker mellett megtalálhassa a bizlos anyagi bázisát is. Ennek a hiánya miatt panaszkodnak az igazgatók, akik az örökmécs panaszuk mellett egyre emelik a helyárakat és egy­egy előadás kiállítására tizedrészéi sem költik annak, amibe egyik-má­sik színésznőnek csak egy toilletje kerül. A «zinészek is panaszkodnak, csakhogy az ő panaszuknak nincsen foganatja, az ő panaszuk nyomában nem jár az emelés meg-megismét­lődő ténye, eredménye. A szinészek most még inkább, mint a múltban, kivannak téve az igazgatók önké nyének. Nem igen válogathatnak városokban, igazgatókban és miután a fővárosba mindenki nem mehet, csak gravitál, elszerződnek olyan módozatok és fizetés mellett, ami felkináltatik. És az igazgatók, nem ugy mint hajdan, szemlélés, váloga­tás, hanem vaktában és ügynök ut­ján szervezkednek és igy történik, hogy az anyag gyönge, jó, össze­vágó, lélekkel teljes előadások pro dukálására képtelen. Az ilyen és itt más okokból is származó szervezkedést már máso­dik esztendeje szenvedi a szegedi közönség, amely lelkes támogatá­sáért és a színházi kuliura kitartó és hűséges istápolásáért mást ér­demelne. És ez a közönség a hozott áldozatokért tudni szeretné, hogy mit hoz, milyen is lesz a holnap, kikkel és milyen tehetségekkel ki­vánja az igazgató a jövő szezonját folytatni ? Megismétlőtíhelnek-e a két év óla mutatkozó koncessziós komé­diák és megint az utolsó percre maradhat-e a szervezkedés komoly­ságot és kö.áttekintést igénylő mun­kája ? Az év elején rámutattunk arra, ami ugy a város vezetőségének, mint az igazgatónak kötelessége. Ha az illetékes faktorok e kötelesség telje­sítését elmulasztották volna, helyü­kön nem maradhatnak, mert a kö­zönség érdeke fontosabb minden más érdeknél. - A hétfői 'Moliere emlékünnep iráat általános az érdeklődés a klasszikusokért rajongók sorában. A díszelőadáson Pékár ..Moliere a királynál" cimü egyfelvonáso­sában a királyt Hajdú, Molieret Bihari játsza. A többi kíünő szerepet Klenovics, Gáspár, Pór, Takács, Soós töltik be. Utána a Fösvény kerOl színre, Harpagont Bihari Elizát Kálmán Sári, Fruzsinát Liszt Ferike, Kleant Oáspár. Jakabot Soós játsza. Moliereről előadás előtt Csengeri János dr konferál. Két miflk kluulkns darab is szerepel a hét műsorán. Csütörtökön Offenbach örökéletű fantasztikus operája, Hoffmann mesél, még pedig minden kihagyás nélkül a velencei jelenettel, ahogy a vidéken nem szokták adni. A címszerepre ritka ambí­cióval készül Tihanyi, a hármas, illetve négyes női szerepét Nagy Katinka énekli Kecíves vendég mint Miklós Thurai Emma Lindorf váltakozó alakja Halmot. Kívüle Faludi, Máthé, Takács, Molnár, utóbbi mint Schlemil és Crespel vesznek részt az előadásban, amely minden igényt kielégí­tőnek .Ígérkezik. Cyrano de Bergerao felújítása művészi eseményszámba megy, olyan rég nem ad­ták Szegeden. A Rostand-remek címszere­pét gondos rendezője, Bihari játsza, Roxán Kálmán Sári, Christian Gáspár. Guiche" Klenovics, a Dueniia Liszt, a fo­galommá vált Castel laloux kapitány Mol­nár. A többi szerep foglalkoztatja kevés kivétellel a teljes társulatot Dinár, Dollár, Lei minden nemű PÉNZEK vétele és eladása KÁROLTI-UTOáI KROÓ BANK- ÉS VÁLTOÖZLET I. ker., Károlyi-utca 2. és Feketesas-u. 8. sarok, volt Feketesas kávéházzal szemben PÉNZTÁRI ÓRA EGÉ8Z NAP.

Next

/
Thumbnails
Contents