Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-19 / 89. szám

Szegednek kétségtelen joga vanazEnyedifélemükincsekhez Enyedi Lukács és felesége kől­caö'iős végrendelete. SZEGED, április 18. (Saját fytósitónktól) Az Enyedi-téle műkincsek öl a legkülönfélébb hírek terjedlek ei a sajtóban, inkább csak hallomások­ból, véleményekből táplálkozók. Pe­dig ez az ügy egészen tiszta és nem magyarázható félre. A szegedi újságok annak idején részletesen ismertették a dolgok állásál, azo< következőleg közismertek, már tudni­illik azok előtt, akiket illet. Lé­nyege ez: 1905 december 6 án Enyedi Lu­kács és felesége Zimányi Alajos budapesti közjegyző elölt kölcsönös végrendelkezést teltek, haláluk esetére összes vagyonukra nézve egymást kölcsönös örökössé nevezve ki, akkép, hogy bármelyik haláloztk el előbb, a túlélő házastárs az. összes hagya­téki vagyont teljes tulajdonjoggal magának megtartja, arról szabadon rendelkezhet. Azonban kölcsönös óhajtásukat és egymásnak ígéretüket fejezték ki oly értelemben, hogy a túlélő házastársnak utóbb bekövet­kező elhalálozása esetében több pont figyelembetartá?a melleit fog a túlélő rendelkezni. Szegedet az első pont érdekli, amely a kővetkezőket mondja: „A festményekből, márvány- és KŐszobrokból, további a szob­rászati műtárgyakból álló mü­gyüjteményünket Szeged váro­sának kívánjuk hagyni, az ot­tani nyilvános műgyüjlemények gyarapítására és kiegészítésére. A közülünk életben maradó házastárs a külön végrendeleté­ben fogja a gyűjteményhez tar­tozó műtárgyakat a részletes leltár szerint meghatározni, va­lamint azokat a fettételeket és kikötéseket megállapítani, ame­lyek mellett azt Szeged város tulajdonába bocsájtja." Enyedi Lukács néh.-i özvegyének halálával feltámadt Szeged jogigénye a műgyüjteményre. A közös végren­delet ugyanis kétséget kizáró módon állapítja meg, hogy az Szegedet illeti, mihelyt a „túlélő" is elhalálo­zik. Erre nézve nemcsak óhajtásu­kat fejezték ki Enyediék, hanem egymásnak kölcsönös ígéretet is tet­tek a közös végrendeletben. Tudo­másunk szerint ez soha nem válto­zott meg s ha a most elhunyt Enye­diné csinált is végrendeletet, az nem vonatkozhat a mügyüjtemény tulaj­donjogának lényegére. Neki csak egyhez volt joga: a feltételeket és kikötéseket megállapítani, amelyek mellett a gyűjtemény Szeged tulaj­donába kerül. Ez p-*dig csak forma­ság és külsőség. A város eddig nem intézkedett, nem is intézkedhetett, hiszen élet­ben volt Enyédiné, — de most min­den eselre érvénye: iti jogait. T arzan, a hegyek ura, Zigotó és Chaplin együtt csütörtöktől a Belvárosi Moziban. SZBGBD • jm száz választót jogtalanul kihagytak a névjegyzékből. Hagy az elkeseredés az összeirók felületes munkáia miatt. — hl ellenzék a térelem orvoslását követeli a kormánytól. — Munkában a Bárczy-párt. SZEGED, április 18. (Saját tudósítónktól.) A húsvéti ünnepnapok alatt szü­netelt a politikai élet, melynek csu­pán egyetlen, de annál hingosab­ban a nyilvánosság elé kívánkozó eseményéről számolhatunk be: arról a nagy elégedetlenséget és hangos tiltakozást kiváltó eljárásról, amelyei a választói névjegyzékek összeállí­tása és közszemlére való kitétele körül tanúsítottak az illetékes haló­ságok. Távolról sem akarjuk kétségbe­vonni a névjegyzékek összeállítását végző személyek teljes jóhiszemű­ségét, tagadhatatlan azonban, hogy a jegyzékek összeállítása körül gon­datlanság történt, mert olyan ismert választópolgárok egész serege hiány­zik a jegyzékből, akik az össze­irábi ivet pontosan kitöltötték és akiknek választójogosultságához két­ség nem férhet. Sulyosbbá teszi ezt a felületes­séget az a körülmény, hogy a több mint 30.000 választó nevét tartal­mazó névjegyzékek elleni panaszok határidejét mindössze négy napbanl állapították meg, holott nyilvánvalóan fizikai lehetetlenség volt, hogy 30.000r ember négy nap alatt ezeket a jegy-v zékeket megtekinthesse. Ez a ren­delkezés tehát megcsúfolása volt a választópolgárok rendeletileg bizto­sított ama jogának, hogy a válasz-( tási névjegyzékbe való fölvételéti mindenki személyesen ellenőrizheti. Fokezza még a választópolgárság sérelmét az a körülmény is, hogy ez a nevetségesen rövidre szabott haláridö épp;n a húsvét előtti na­pokra esett, amikor a kereskedőt üzletéhez, az iparost műhelyéhez kötötle kora reggeltől késő estig a közelgő ünnepek állal fokozott el­foglaltsága és igy legjobb igyeke­zete dacára sem szaki ihatott időt állampolgári jogának, sőt helyeseb­ben : kötelességének gyakorlására. Húsvét két ünnepnapján pedig, ami­kor az emberek tömegesen zarándo­koltak a városházára, a jegyzéket megtekinthették ugyan, százszámra meg is győződlek róla, hogy a név­jegyzékről jogtalanul kihagyattak,1 fölszólamlásukat azonban már figye-­lembe nem vették és ily mócjon a szavazó joguktól megfosztott vá­lasztó polgárok egész tömege távo­zott el hangos méltatlankodással a torony alól. Dr. Papp Róbert ügyvéd az els5 kerükti Bárczy István-párt megbí­zás'ból közbenjárt tegnap dr. Tasch­ler Endre főjegyzőnél, azonban ered­inditanak meghosz­ménytelenül, mert a főjegyző kimu­tatta, hogy a felszólamlások határ­idejét a kormány távirati utasítására kellett április 15 ére megállapítani. Az ellenzéki pártok — és ezek közölt elsősorban a szocíá'demokrata párt —\ nem nyugszanak bele ebbe a súlyos' sérelembe és értesülésünk szerint Budapesten erélyes akciót a felszólamlásí határidő szabbitása iráni. A Szeged munkatársa níegkérdezte erre vonatkozólag a liberális párt egyik vezető emberéi, aki a követ­kezőket mondotta: — Kétségtelen, hogy az össze­írásnál nagy hibák történtek, ami annál csodálatosabb, mert a név­jegyzékből igen tekintélyes és régi polgárok maradtak ki. A három napos felszólamlásí terminus nemi volt elegendő arr*, hogy a pártok megfelelő jogorvoslattal élhessenek. Maga az összeírás is rosszul és felületesen történt; a kibocsájtott , nyomtatványok hibáin kivül, a tendenciózusan összeállított kérdések, sok választásra jogosult polgárt fosz­tottak meg jogaiktól. Az ellenzéki pártok éppen azért, hogy e nyilván­való mulasztást pótoltassák, erélyes akciót foganatosítottak. A húsvéti ünnepek alatt a választók nagy tö­mege fordult meg a Bárczy-párt iro­dájában, ahol a pártvezetöség a leg­nagyobb előzékenységgel adu meg a választóknak sokat. a kért felvilágositá­Bárczy István programbeszéde. A választási mozgalmaknak egy érdekes eseményéről is beszámolha­tunk. Bárczy István ugyanis e hó 30-án jön le Szegedre, hogy a 23-áról elhalasztott programbeszédét megtartsa. Gróf Teleki Pál 23-án megtartandó beszédire Bárczy ez alkalommal mir reflektálni is fog. Birczyval együtt Szegedre jönnek politikai életünk tekintélyes tagjai is. Itt említjük meg azt is, hogy az e'sö kerület szociáldemokrata vá-j lasztói zárt sorokban tömörülnek Bárczy mögött és hivatalosan be­jelentette csatlakozását az I. kerületi függetlenségi és 48-as párt is. Megalakul a százas bizottság. Ugyancsak ma esle értesültünk arról, hogy a szegedi liberális párt most aakitja meg százas bizott­ságát. A bizottság, amely agitációs célokat szolgál, a hét szombatján tartja meg alaku'ó gyűlésé*. A s/á­zás bizottságból 12 választási kör­Szeqed, 1932 ápriU» ífr. zet szerint albizottságokon alakí­tanak és ai ltokban résztvevők meghívóit most kézbesitteli a párt intéző bizottsága. A választási kör­zetek külön-kölön fogják gyűléseiket megtartani és minden jel arra vall, hogy az ellenzék komoly és szívós munkával diadalmasan fog a vá­lasztási küzdelemből kikerülni. Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Péaztár 582. Kedden és szerdán: A nevefö ember. HUGÓ VIKTOR hires regénye 6 felv. Főszereplő: FRANZ HÖBLING. Azonkívül: Tiltott gyümölcs Amerikai társadalmi dráma 7 felvonásb. Előadások fél 5, fél 7 és 9 órakor. Ócska rezet, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot leg­magasabb napi árban veszek KOlfN zománcedényüzlet Tisza Lajos-körut 55. Te­lefon 15-35. (Mihályi füszerüzlet mellett.) m Ismét magas árakat fizetek briliiáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K.9 ékszerész 14. szám. (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15-38 228 Kárász-utca Csonkamagyarország tovább fejlődik, példa: ERIWOL cipőkrém a doboz idejét multa, haladjunk a korral. Uj KELENGyE Üzleti Nagy választékban férfi, nöl, gyermek ée baby fehérnemüek, kötények minden minőség és kivitelben, rendelésre is a legolcsóbb szabott árakon. i Nagy választék „TETRA" fehérnemüekben. tubusban. Széchenyi-tér, Kiss D.-palota. 241 Telefon 1302. SZÍNHÁZ HETI MŰSOR: Kedd: Francesco Armentanoval: Traviata. Szerda: A sárga keztyü, szinmü. A) 56. Csütörtök: Francesco Armentanoval:'A szevlltal borbély. Péntek : A sárga keztyü, szinmü. B) 56. Szombat: A hollandi menyecske, operett. B) 57. Vasárnap délután: Vereshaju, népszinmü. Vasárnap este: A hollandi menyecske, operett. * Rlgoletto. Az olasz opera szom­bati előadásának olasz szereplője voll Francesco Armentano személyé­ben. Olaszországban kék az ég, per­zselő a napnak heve, ott virul a citrom, pirul a nerancs, ott a fa­levelek turmatcseppjeiben is érezni lehet a művészet lehelletét és ott minden ember énekel, még az is, akinek hangja nincs. Ott születnek a Carusok és még inkább a piccolo Carusok, akik énekelnek, ha a kö­zönség engedi őket és akik a fiaskók dacára is ostromolják a sikert, ami melegít, mint a nápolyi nap. Fran­cesco Armentanonak kisterjedelmű a tenoija és erőtlen, mint a sebzett madár, de kedvvel és bizakodással énekel, mint minden olasz, mutatni tudja azt is, amije nincs és az ének, mint mondani szokták, a vérében van. A heictg szerepét személyesí­tette, ám a hangja, az énetdési módja nrm reprezentálhatja az olasí énekmíivészítet. Még leginkább a „Donna e mobile" kezdetű áriával késztclie tapsra a közönséget, amely jelentősebb tetszés nélkül kísérte u szereplését. Az ismerősö* jóindulata és szereteti (,amor che trosse ii soh- ed altra sleile") tapshoz is jut­tat'a, a kúrpit cie is szólította a v<n­déijet, akinek Antonio fivére a java olasz hatilo.iistak közül való . . .

Next

/
Thumbnails
Contents