Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-16 / 88. szám

SZEQED Szeged, 1922 április 16. Vasárnap. Hl. évf« 8$. sz. > » • % 0 » ELŐFIZETÉSI ARAK évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor. évre 450 » | Egy hóra 75 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: . KSIcsey üfca 6. V Telefon 13-33. ~ -.1 *> .* - -1.i .. n r * Es jöjjön a feltámadás! Macualay a nagy angol történet­iró mesteréről, a nála is nagyobb angolról: Baconról azt irja, hogyJI valódi tudomány vele kezdődik, hogy kétezer éven át hamis uton járt az emberi szellem, hogy csak ő fedezte fel a célt, amely felé haladnia és a módszert, ami állal célhoz érnie kell. Ez a cél a hasznos. A tudomány tárgya nem az elmélet, hanem az alkalmazás. Például hozza fel, hogy milyen mutattató költeményt lehetne írni aiiől, amikor Epiktetesnek és Bacon­nak egy-egy tanitványa, mint útitár­sak olyan faluba érkeznek, ahol a himlő éppen dühöngeni kezd, a há­zak zárva 41lanak, a közlekedés meg­akadt, a betegeket elhagyták, a ré­mült anyák gyermekeiket siratják. A stoikus görQg bölcs tanítványa biztosítja ar ijedt népet, hogy a himICben nincs semmi rossz és hogy a bölcs emberre nézve nem bej a betegség, rútság, halai, bara­lok elvesztése. Bacon tanitványa lancetttit vesz elő •és megkezdi a himlőoltást. Európa nemzetei tele vannak a járványos leJkibetegségek 'minden fajtájával, 'rútsággal, hatállal, apáx, gyermekek, testvérek, barátok elvesz­tésével, de sehol sem tatjuk Bacon tanítványát, aki a gyógyításhoz kez­dene, mindenütt csak diagnózist ál­lapítanak meg és nyugalomra intik a bölcsességben elsatnyult népeket. Nálunk is a sotikus görög Epik­letes tanítványainak mutatkoznak a nemzet vezérlő politikai bölcsei, mert ha a bacor.i módszer szerint űznék tudományos népboldogító mes­terségüket, akkor az előttük régen feltárult betegségeket már javarészt meggyógyíthatlak, vagy tovább fejlő­désében megelőzhettek volna. Lancettájukkal a tapasztalatoknak, csalódásoknak és tanulságoknak té­gelyeiből elsősorban a fegyelmezett gondolkozást keJleit volna az embe­rekbe oltaniok. Tudomásul kellett volna venniök a megtörtént tényeket, amelyek min­den forradalmi társadalmakban cdea vannak a legborzalmasabb lehető­ségeknek elkövetkezésével. A martalóc bandák vezetőikkel tgyütt gomba módra bukkantak elő a sötétségből. Kalandorod wélhároosok, pálya­tévesztett, félbemaradt egzisztenciák, csalók, zsarolók, eladósodott, két­ségbeesett munkakerülők, tudákos, egzaltált lelkű, vad zsenik, detektiv­regények és mozidrámák haramia növendékei, politikai, vallási és faji gyűlölet fanatikusai és az Isten tudná felsorolni valamennyi típusát ezek­nek a bandavezéreknek, akik rablásra, gyilkolásra, vagyon és ember eflen való kíméletlen pusztításra vezetik a népet és végeredményben minden államforma kormányzásának azt az alapelvét, hogy a kormáyzás felü'ról lefelé történik, megfordítják, hogy a kormányzási akaratot alulról felfelé éivényesitsék és h* a kormányzók maradni akarnak helyükön, kényte­lenek legyenek a martalócbandák akaratának engedelmeskedni. A forradalmi társadalomnak min­den korszak folyamán adott ezek a vérengzöen pusztiló lehetőségei ele­ven valóságként gázoltak keresztül I 1918 október 31-ike óta Magyar­ország társadalmán. Ezekben a valóságokban nem vol­tak-e a társadalom megvédelmezé­sére és gyógyítására rendelt vezérek kezébe adva a megelőzés eszközei és módjai? Az egyik forradalmi korszak letű­nésével tekintetüket és erejüket nem­csak a legközelebbi mult martalóc­bandáira és vezéreire, hanem a leg­közelebbi jövő megmérgezését ké­szenlétben tartó uj martalóc bandákra és vezérekre <kellett volna veUiiók, hogy a legközelebbi jövő fenyegető veszedelmeit elhárítsák a társadalmi gyujtogatók, kanóchordozók, csóva­dugdosók irgalmatlan és haladék­talan lefegyverzésével. Ók csak a legközelebbi multak bűnözőinek megtorlására gondoltak és nem vették eszre ugyanazoknak a beegségeknek még veszedelme­sebb arányokban való továbbfejlő­dését. Ezért jutottunk el 1922 április 3 án a rég ma is , kiderítetlen bombamerénylethez. j Hiába való volt tehát Bacon szej­lemének irányító hatása több neháqy száz esztendővel ezeléit, mert az efnl}efe|í ^pvjpljco^a rjtfg ma is a stoikus nyugalom fertőjében vesztegel és ezért nem tudta az emberekbe a gyógyulás első szé­rumát: a fegyelmezett gondolkozást beoltani. De ugypnaz a Bacon figyelmez­tette az embereket arra is, hogy szabaduljanak az emberek a köl­csönös érintkezésből és társulásból való balfogalmaktóJ, amelyeket a közlekedás és szövetkezés eszköze: a beszéd teremt meg az emberek között. Az emberek ugyanis a beszéd se­gítségével társulnak, a szavakat azonban a közertejera önkénye al­kotja és ezáltal a szavak helytelen és meg nem felelő alkalmazása az értelmet csodás módon fogva tartja. A meghatározások pedig, vagy magyarázatok, amelyekkel a tudó­sok helyenHipt magukat védeni és körülsáncolni szokták, nem képesek a dolgot helyreállítani; mett a sza­vak eröszakot gyakorolnak az ér­telmen, mindent megzavarnak és az emkereket üres vitatkozásba és csa­lódásokba viszik. Az emberek gondolkozásának It^s­tasaga okozza tehát, hogy egyes szavaknak rabjai maradnak, aláren­delik ezeknek értelmüket és nem kutatják a szó valódi jelentőségét, amelyben benne van még az ősi tartalom, de értelmük lenyügözése miatt képtelenek annak felismeré­sére. Ezért üldözik a szabadelvüséget is, mert nem ismerik fel annak bennerejlő ősi tartalmát. Nem tudják, hogy a forradalmak nyomába lépő kormányok kénytele­nek a cezárizmus eszközeit is igénybe venni és az ezzel, szükség­szerűen együttjáró túlzásokat csak a józan szabadelvüség fékezheti meg. A kormányzatban uralkodó ha­talmi elv egyetlen egyensúlya a sza­badelvüség elve, ami egyáltalán nem merül ki az antiszemitizmus és fi'o­szemitizmus küzdelmében, mert amint Bluntschli mondja: a szab d;.vű­ségnek a ? ó Isf magasabb értelmé­ben legcsalhatatianabb ismertelő jele a szervező erő. Forradalmi rombolások lezajlása után a szabadelvüség minél flöbba jog útjára igypksjjk visszatérni, a politikai prpdukliv erő a szervezés­ben nyilatkozik. Ha a radikalizmus a régit mjfg­seipmisiti, a szabadplvüjég a talajt az újjáalakításhoz előkészíti: a sza­badelvűek feladata magát az újjá­alakítást a talajon végrehajtani. A szabadelvünknek tehát adott közviszonyai^ közptjt Bacon tanít­ványaiként kell #entjiejmjök, fíogy erős szervezettséggel a rombolás ulán maradt talajon a nemzetépítő munkát végrehajtsák. fi s?flbadel,vüs,ég tartalmának má­sik része az, hogy az egyénnek a maga önáilása, a községeknek, a testületeknek, a maguk érvényesü­lése biztosítanék, m^t szabfide/vp ember az, aki nővefai qkarja a meg­szorításoktól mentességet, különösen a politikai intézményekben. G.óf Széchenyi István sajnálatos­nak njpfjdot'a, hogy iqég az ő kqrá­ban is voltak szociális tőryények és szqkások, amelyekhez képest bizo­nyos hitvallások sokkal keskenyebb, .szűkebb körben kénytelenek fo­rogni, mint másejk, pedig az ember­nek főkötelessége, a,pennyire csak lehet, tágítani mu.ikássági körét, mert minél tágabb a/on kör, amely­ben mozoghat, annál több emberi boldogságnak lehet szerzője és igy annál közelebb áll az isitenség esz­méjéhez. Gróf Széchenyi Istvánnak ez a szabadelvüsége tiltakozott az ellen, hogy valaki vallása miatt polgári működési körében és jogaiban meg­szorittassék és teljes szabadságát csak vallásának megyáltOitálásáyal érhesse el a társadalomban. Szabaduljon fel tehát az emberi érielem a szónak bilincsből; is­merje fel annak valódi tartalmát, a nemzet vezérei vegyenek lancettát kezükbe és kezdjék meg a gyógyító munkát, hogy jöjjön a feltámadási Dr. Balassa Ármin.

Next

/
Thumbnails
Contents