Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-16 / 88. szám

SZEQED Szeged, 1922 április 16. Vasárnap. Hl. évf« 8$. sz. > » • % 0 » ELŐFIZETÉSI ARAK évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor. évre 450 » | Egy hóra 75 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: . KSIcsey üfca 6. V Telefon 13-33. ~ -.1 *> .* - -1.i .. n r * Es jöjjön a feltámadás! Macualay a nagy angol történetiró mesteréről, a nála is nagyobb angolról: Baconról azt irja, hogyJI valódi tudomány vele kezdődik, hogy kétezer éven át hamis uton járt az emberi szellem, hogy csak ő fedezte fel a célt, amely felé haladnia és a módszert, ami állal célhoz érnie kell. Ez a cél a hasznos. A tudomány tárgya nem az elmélet, hanem az alkalmazás. Például hozza fel, hogy milyen mutattató költeményt lehetne írni aiiől, amikor Epiktetesnek és Baconnak egy-egy tanitványa, mint útitársak olyan faluba érkeznek, ahol a himlő éppen dühöngeni kezd, a házak zárva 41lanak, a közlekedés megakadt, a betegeket elhagyták, a rémült anyák gyermekeiket siratják. A stoikus görQg bölcs tanítványa biztosítja ar ijedt népet, hogy a himICben nincs semmi rossz és hogy a bölcs emberre nézve nem bej a betegség, rútság, halai, baralok elvesztése. Bacon tanitványa lancetttit vesz elő •és megkezdi a himlőoltást. Európa nemzetei tele vannak a járványos leJkibetegségek 'minden fajtájával, 'rútsággal, hatállal, apáx, gyermekek, testvérek, barátok elvesztésével, de sehol sem tatjuk Bacon tanítványát, aki a gyógyításhoz kezdene, mindenütt csak diagnózist állapítanak meg és nyugalomra intik a bölcsességben elsatnyult népeket. Nálunk is a sotikus görög Epikletes tanítványainak mutatkoznak a nemzet vezérlő politikai bölcsei, mert ha a bacor.i módszer szerint űznék tudományos népboldogító mesterségüket, akkor az előttük régen feltárult betegségeket már javarészt meggyógyíthatlak, vagy tovább fejlődésében megelőzhettek volna. Lancettájukkal a tapasztalatoknak, csalódásoknak és tanulságoknak tégelyeiből elsősorban a fegyelmezett gondolkozást keJleit volna az emberekbe oltaniok. Tudomásul kellett volna venniök a megtörtént tényeket, amelyek minden forradalmi társadalmakban cdea vannak a legborzalmasabb lehetőségeknek elkövetkezésével. A martalóc bandák vezetőikkel tgyütt gomba módra bukkantak elő a sötétségből. Kalandorod wélhároosok, pályatévesztett, félbemaradt egzisztenciák, csalók, zsarolók, eladósodott, kétségbeesett munkakerülők, tudákos, egzaltált lelkű, vad zsenik, detektivregények és mozidrámák haramia növendékei, politikai, vallási és faji gyűlölet fanatikusai és az Isten tudná felsorolni valamennyi típusát ezeknek a bandavezéreknek, akik rablásra, gyilkolásra, vagyon és ember eflen való kíméletlen pusztításra vezetik a népet és végeredményben minden államforma kormányzásának azt az alapelvét, hogy a kormáyzás felü'ról lefelé történik, megfordítják, hogy a kormányzási akaratot alulról felfelé éivényesitsék és h* a kormányzók maradni akarnak helyükön, kénytelenek legyenek a martalócbandák akaratának engedelmeskedni. A forradalmi társadalomnak minden korszak folyamán adott ezek a vérengzöen pusztiló lehetőségei eleven valóságként gázoltak keresztül I 1918 október 31-ike óta Magyarország társadalmán. Ezekben a valóságokban nem voltak-e a társadalom megvédelmezésére és gyógyítására rendelt vezérek kezébe adva a megelőzés eszközei és módjai? Az egyik forradalmi korszak letűnésével tekintetüket és erejüket nemcsak a legközelebbi mult martalócbandáira és vezéreire, hanem a legközelebbi jövő megmérgezését készenlétben tartó uj martalóc bandákra és vezérekre <kellett volna veUiiók, hogy a legközelebbi jövő fenyegető veszedelmeit elhárítsák a társadalmi gyujtogatók, kanóchordozók, csóvadugdosók irgalmatlan és haladéktalan lefegyverzésével. Ók csak a legközelebbi multak bűnözőinek megtorlására gondoltak és nem vették eszre ugyanazoknak a beegségeknek még veszedelmesebb arányokban való továbbfejlődését. Ezért jutottunk el 1922 április 3 án a rég ma is , kiderítetlen bombamerénylethez. j Hiába való volt tehát Bacon szejlemének irányító hatása több neháqy száz esztendővel ezeléit, mert az efnl}efe|í ^pvjpljco^a rjtfg ma is a stoikus nyugalom fertőjében vesztegel és ezért nem tudta az emberekbe a gyógyulás első szérumát: a fegyelmezett gondolkozást beoltani. De ugypnaz a Bacon figyelmeztette az embereket arra is, hogy szabaduljanak az emberek a kölcsönös érintkezésből és társulásból való balfogalmaktóJ, amelyeket a közlekedás és szövetkezés eszköze: a beszéd teremt meg az emberek között. Az emberek ugyanis a beszéd segítségével társulnak, a szavakat azonban a közertejera önkénye alkotja és ezáltal a szavak helytelen és meg nem felelő alkalmazása az értelmet csodás módon fogva tartja. A meghatározások pedig, vagy magyarázatok, amelyekkel a tudósok helyenHipt magukat védeni és körülsáncolni szokták, nem képesek a dolgot helyreállítani; mett a szavak eröszakot gyakorolnak az értelmen, mindent megzavarnak és az emkereket üres vitatkozásba és csalódásokba viszik. Az emberek gondolkozásának It^stasaga okozza tehát, hogy egyes szavaknak rabjai maradnak, alárendelik ezeknek értelmüket és nem kutatják a szó valódi jelentőségét, amelyben benne van még az ősi tartalom, de értelmük lenyügözése miatt képtelenek annak felismerésére. Ezért üldözik a szabadelvüséget is, mert nem ismerik fel annak bennerejlő ősi tartalmát. Nem tudják, hogy a forradalmak nyomába lépő kormányok kénytelenek a cezárizmus eszközeit is igénybe venni és az ezzel, szükségszerűen együttjáró túlzásokat csak a józan szabadelvüség fékezheti meg. A kormányzatban uralkodó hatalmi elv egyetlen egyensúlya a szabadelvüség elve, ami egyáltalán nem merül ki az antiszemitizmus és fi'oszemitizmus küzdelmében, mert amint Bluntschli mondja: a szab d;.vűségnek a ? ó Isf magasabb értelmében legcsalhatatianabb ismertelő jele a szervező erő. Forradalmi rombolások lezajlása után a szabadelvüség minél flöbba jog útjára igypksjjk visszatérni, a politikai prpdukliv erő a szervezésben nyilatkozik. Ha a radikalizmus a régit mjfgseipmisiti, a szabadplvüjég a talajt az újjáalakításhoz előkészíti: a szabadelvűek feladata magát az újjáalakítást a talajon végrehajtani. A szabadelvünknek tehát adott közviszonyai^ közptjt Bacon tanítványaiként kell #entjiejmjök, fíogy erős szervezettséggel a rombolás ulán maradt talajon a nemzetépítő munkát végrehajtsák. fi s?flbadel,vüs,ég tartalmának másik része az, hogy az egyénnek a maga önáilása, a községeknek, a testületeknek, a maguk érvényesülése biztosítanék, m^t szabfide/vp ember az, aki nővefai qkarja a megszorításoktól mentességet, különösen a politikai intézményekben. G.óf Széchenyi István sajnálatosnak njpfjdot'a, hogy iqég az ő kqrában is voltak szociális tőryények és szqkások, amelyekhez képest bizonyos hitvallások sokkal keskenyebb, .szűkebb körben kénytelenek forogni, mint másejk, pedig az embernek főkötelessége, a,pennyire csak lehet, tágítani mu.ikássági körét, mert minél tágabb a/on kör, amelyben mozoghat, annál több emberi boldogságnak lehet szerzője és igy annál közelebb áll az isitenség eszméjéhez. Gróf Széchenyi Istvánnak ez a szabadelvüsége tiltakozott az ellen, hogy valaki vallása miatt polgári működési körében és jogaiban megszorittassék és teljes szabadságát csak vallásának megyáltOitálásáyal érhesse el a társadalomban. Szabaduljon fel tehát az emberi érielem a szónak bilincsből; ismerje fel annak valódi tartalmát, a nemzet vezérei vegyenek lancettát kezükbe és kezdjék meg a gyógyító munkát, hogy jöjjön a feltámadási Dr. Balassa Ármin.