Szeged, 1922. április (3. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-04 / 78. szám

Szeged, 1922. április 4 Ára 3 korona. Kedd, III. évf., 78. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre <*X) kor. I Nígyedévre 22b kor Fél évre 450 » | Egy hóia 75 » Megjelenik naponkint délután. SZEGED, április 3. Melyik legyen, most erősebb: a magyar bánat, amely széttépett illúziók fátyoléba borit ja a lelket s akarat-bénán könnyezik a sir elótt, ahová beszáll a kis királlyal együtt az integritás is, — vagy a magyar dac, amely annál ruganyosabb, minél több pöröiycsapás éri acél-izzását? A mi könnyünk nem a nyilvánosság moziszinészeinek zsircsöpp markirozása, az belső halk égésekre hulló őszi eső. A mi tekintetünk szárazon tekint a szélviharos éjszaka csöndjében a szürke égboltozatra, csillagtalan utakon keresi az irányt amerre fehéredő fejét véli látni a harmincöt éves királynak, akit fölvezetett iffjan a sors a hegytetőre, megcsiiogtaita elótte a boldogság selymes rétjeit, csobogó patakjait, álmot igérö erdeit, megtelitette a szivét piros örömök húsvéti himporával, aztán kacagva taszította te a meredek széléről. Mintha csak azt mondla volna: Balga gyermek, látod-e, ez az igazi éle/, a másikban, ami ugy elbűvölt, nincsenek emberek, téged pedig arra itélt a végzet, hogy emberek között élj elsőként ; a magad boldogságát alájarendeld valamennyiének, szomjas maradj, mikor palástodba kapaszkodók habzsolva isszák gyönyörűséget, bölccsé válj tudatlanságuk dzrungeljében; látó légy, holott vakok mutatják tapogatózásodnak az utat; szenvedések, bánatok zenekara dübörögjön a halál dobpergése között a füledbe, mikor szférák zenéjéről fecseg mindenki. Neked nem szabad aludnnd, hortyogó kényelmesek nyugodtságát zavarod vele; te csak csipegetheted az öröm szőlőfürtjét, a lugasok másokat szolgálnak ; te nem vagy ember, sokkal több vafy ennél, óh, csak szegény király, akiben minden vágy, remény, vigasztalás, érték, önzés összpontosul, aki fölkenettél, hogy mások boldogitására fordítsad az életedet, a magadéra pedig csak annyit használhass, amennyit ez a rettenetes szeretet megenged. ... Tekintetünk szárazon szikrázva keresi a számkivetett-ég útját, mi nem tudunk most láthatóan sirni, amikor könnyeit keresi e'ö mindenki, ak t pillanatra megdöbbent a halál fönséges, titokzatos ereje s aki azt hiszi, hogy ezzel a külsőséggel elfeledetté tehe: soha el nem feledhető mindent, kitagadást, megcsúfolást, megszégyenítést s visszalophatja percre finyét annak a szent koronának, amelyiknél magyar hálátlanságból a sokkal szenleObet, a tövisből fonottá szögeztéic ártatlan koponyájára. Nekünk több voit ő annál az eleinél, akit a húsból és vérből való egyénisége jelentett, a harmincötéves fehérhajú mártírnál, nekünk 6 volt a király, a mindeneket egybekapcsoló fo^abm, avejzie't háborún, forradalmakon, Trianonon át is a magyar király, nem tizenhárom vármegye apostoli fejedelme, aki nem választja el hite, lelki meggyőződése szerint alattvalóit, hanem egyforma jogokat ad s akire csak egyetlen egyszer esküdtünk fel, de megmásithatlan hittel. Mi nem szűntünk meg öt annak tisztelni, akinek akkor vallottuk, mikor az egész ország porából összehordott dombon megtette a négy kardvágást, akit elkísértünk kálváriáján akkor is, mikor már nem volt hatalma, a tekintetének barátságáért tülekedók elmaradtak, kézszoritása nem jelentett versengő szívdobogást s már nem jelentett társadalmi előnyt az sem, hogy bárót farag-e a jobb könyökűből, vagy grófot, hogy kivel ebédel szűkebb környezetben s ki dicsekszik el, hogy a külső szobájába juthatott? Mi ugy éreztük mindig, hogy a királyok épp oly eszközei az életnek, mint minden ember, akik odaállittatnak, ahol a fejlődésnek szüksége van rájuk, s akik elperzselődnek a felhasználásban, hiszen a történelem dobálja őket. Csakhogy a történelem lapjainak szerkesztésébe emberek is beleavatkoznak, azért fontos az ö munkájuk, mert irányító iehet sorsharagokkal, szerencsétlenségekkel Z szemben. Mikor az Isten megteremtette az embert, nem biztatta azzal, hogy továbbra is maradjon passzivanyag, aki mindent a végzetre biz és attól hagyja magát vezettetni. Az ember kapcsoló* dik össze az Istennel, hogy felhasználja azt a részt, amit belőle kapott és akarattal, munkával, fáradsággal igyekszik tökéletesíteni; az embernek tudnia kell, hogy a lélek védés és szenvedély, hanem erény és szeretet is, amit felsőbb törvény mérsékel. Mennyi jutott ebből az emberfajtából a boldogtalan király környezetébe ? — azt csak ezután bogozza ki a történelem, amely sokat folalkozik még vele, sokkal többet halála után, mint életében. Hiszen egész élete, megkinoztatása, elmúlása véres • tragikum, ami itt nemcsak a résztvétet idézi fel, hanem magyarázat után is vágyakozik, kiengesztelődést keres a rossz végű ötödik felvonás után, mikor pedig legördült a függöny s az aktor urak leszedik a kölcsönbe kapott cifra köntöst, mert azt hiszik, hogy az ö szerepük elfogyván, a közönséget ilyen kielégítetlenül is haza lehet bocsátani. Annak a történelemnek kell bebizonyítania, amelyet egész életünkkel, idegrendszerünk felzaklatásával, a megnyugovás keresésével valamennyien csinálunk, hol hibázódott el az a fiatal élet, van-e része benne annak a végzetnek, amely az apák vétkét ártatlan ifjakon torolják meg, Vagy csak embefeken múlott minden? Ez a történelem mondja majd meg, hogy a legnagyobb, a legégetőbb, az embereket egymástól elvadító problémát vájjon megoldotta-e a király, mikor elment az útból, szárnyain annak a láznak, amely rövid életét állandóan fojtogatta ? Micsoda távlatok, reménységek, eshetőségek meredeznek elénk, mikor derül szelíd öregkor a Ma agyonzaklatott harcosaira ? Puszta kérdés mindez, egyikre sincs azonnri felelet. De hogy a válasz kielégítő legyen, az nem egész a végzeten múlik, hanem rajtunk és még akkor is, ha magyarok — oh, magyarok 1 — vagyunk. Nagy és sürü a tavaszi éjszaka (ötétsége, de becsületes lélekkel meg tudjuk találni egén az utat mutató csillagot. nem csak ösztön és természet, szenNMMMMMMM^^ Kedden temetik Károly hirályt. A világ részvéte. — MI lesz a királyi családdal. — A nagykövetek értekezlete és a király halála. FUNCHAL, ápr. 3. (M. T. I. Havas.) Az elhunyt király holttestét bebalzsamozás után a halottas szobában ravatalozzák fel. A beszentelés hétfőn lesz a Mária szeplőtelen fogantatásásáról elnevezett kápolnában. A temetés pedig kedden megy végbe a caponontei temetőben. Nemzetközi részvét. Károly király halálhírét nagy megdöbbenéssel fogadta az egész ország, bár a multhét csütörtökjén kirözzent Hiób-hir azt a reményt ébresztette sok hü alattvalójában, hátha most sem bizonyul valónak. Más oldalról viszont kétségek merültek föl, hogy csak szombaton halt-e meg a király. Erősen tartotta magát az a fölfogás, hogy már csütörtökön brfeje-'te trsgikus életét. Ma ujabb időpont esik ziVörólag az eseményekbe az dláb':i távirattal: LONDON, ápril. 3. (MTI.) Funchalból jelentik: Károly király halála április 1-én délelőtt 11 óra 30 perckor következett be. Ez a távirat tehát a déli órákra helyezi a halál időpontját az első híradással szemben. Párisba Londonból táviratozták meg a hirt, amely a francia főváros közönségét is mélyen megindította. * A Liberte felpanaszolja, hogy nem tettek semmi intézkedést a királyi család siralmas helyzetének orvoslására. Mily égbekiáltó ellentét ez Vilmos császár kényelmes életévei SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey utca 6. V Telefon 13-33. szemben. A francia sajtó kieneli Károly szeretetreméltó egyéniségét, de elhatározásában gyengeségét. Az Echo de Paris rámutat arra, hogy a Hohenzollernek kibújnak a büntetés alól és kényelmesen elnek Hollandiában. Kiemeli, hogy Károly király visszatérése háborút jelentett volna Jugoszláviával, Csehországgal és talán Romániával is. Kikerülhetetlen lett volna Magyarország megszállása és esetleg felosztása is. A király ebben a kérdésben habozás nélkül feláldozta magát a békéért. Egyébként a párisi magyar követségen kitett gyásziven igen sok politikai és közéleti férfiú jegyezte föl a nevét. Őszinte az osztrák sajtó részvéte, a N. Fr. P. megemlíti, hogy Károly király helyében egy istenáldotta lángész sem lett volna képes az eseményeknek más irányt szabni és a monarchiát az összeomlástól megóvni. Bécsi értesülés sz>rint Zita királyné állapotában roszszabbodás állt be, a kiáltott izgalmak következtében idegsokkot kapott. Oldala mellett most gróf Károlyi József az egyetlen férfi tanácsadó. Miksa főherceg, az elhunyt király fivére most indult el Párison át Funchalba, hogy a temetés előkészítésében segédkezzék Bécsi legitimista körökben főleg a végrendeletről és ezzel kapcsolatban a király holttestének elszállításáról beszélnek. Dr. Schager osztályfőnök a Sonn und Montagszeitungban kijelentette, hogy egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a király gyermekeinek gyámjául Miksa főherceget jelölte ki. Ez az intézkedés különben a Habsburgok érvényben levó családi törvényeiből következik. A végrendelet egyéb tartalmáról a találgatásoknak alig van jelentőségük. A király 1921 október 15 én Svájcból Magyarországban történt repülőgép utja előtt végrendeletet készített államjogi és magánjogi tartalommal. Lehetséges, hogy a végrendeleten Funchalban változások történtek. A stockholmi lapok hosszabb cikkekben ismertetik az elnunyt király béketörekvései:. A cseh és szerb lapok a MTI. jelentése szerint személyes részvétet tanúsítanak, de megjegyzik, hogy az a veszedelem, amelyet az élő király jelenteit az uj középeurópai államokra, az a király halála után sem szüm meg. Ugy a szerbek, mint a csehek tovább folytatják Habsburg-ellenes politikájukat. A nagyköveti értekezlet Ottóról. PÁRIS, ápril. 3. MTI. (Havas) Az Eclair jelentése szerint valószínű, hogy Kátoly király halála alkalmából a nagyköveti értekezlet határozatot fog hozni Ottó főherceg tekintetében.