Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-28 / 71. szám

SZEGED Sze?ed, 1922. máreius 28. siink. A kulturának és a gazdasági fejlődésnek gyökeiéig kelt behatolni. Énben az országban csak világnézleti pártoknak van jogosultságuk. Ez a világnézlet a keresztény nemzeti demokrácia. Jogot a népnek! Demokrácia azért, mert szükség van arra, hogy gazdagok és szegények, kicsinyek és nagyok részt vegyenek a nemzet ügyeinek intézésében. Ma már a nép érzéseire kell appellálni. Nekünk a nép lelkébe kell belevinni a politikánkat. Nemzeti demokráciára kell törekednünk, mert a nemzetköziségből elég volt. Éppen keresztény oldalról hallottam, hogy a kormányzásban balra tértünk el. A szociáldemokratákhoz való közeledésre értik ezt. (Egy hang: Elég baj is volt az!) Bethlen: Nem volt baj, mert sohasem hirdettem, hogy el kell nyomni a munkást. Jogegyenlőséget hirdettem. (Zugó taps és éljenzés.) Mikor észrevettem, hogy a munká sok kiábrándultak régi tévhitükből, akkor elérkezettnek láttam a pillanatot a társadalmi egység megteremtésére és szükségesnek véltem velük a megegyezést. Nem jelenti ez azt, hogy destruktív irányzatot támogatunk. Politikai téren ellenfelek maradunk minden olyan féllel, amely nem a mi elveink alapján áll, de szükségünk van a társadalmi egységre. Ne legyenek társadalmi osztályok. Legyen mindenkinek egyenlő joga. Nem akarunk jogtalan népet. Talán valaki szemrehányást tehetne . . . — Talán valaki szemrehányást tehetne, hogy a Friedrich-féle rendelet megcsonkintásával jogfosztást követünk el. Nincs jogfosztás, mert még a 24 éven aluli magyarság 26 százalékát is választójoghoz juttattuk. Ez lesz továbbá az első választás, amelyen a szociáldemokrata-párt ^észt fog venni. Lehet-e akkor jogfosztásról beszélni? Miért volna a Friedrich-féle rendelet szentebb mint a miénk ? Annak az alapján a parlamenti kon* szolidációt rtem tudíuk volna megteremteni. Ezután a szegedi jelöltekről beszél. Dr. Kószó István, Pálfy Dániel és gróf Teleki Pál neveit emliti, akiket a közönség megéljenzett ugyan, de az őszinte lelkesedés hangjait nem lehetett felfedezni. Kijelentette a miniszterelnök, hogy gróf Teleki Pállal szemben az egy séges párt nem állit jelöltet. Ezután átadta a szót Gömbös Gyulának. Gömbös Szegeden szegedi. Gömbös elsősorban is bejelentette, hogy politikailag szegedinek tartja magát. Szeged nélkül a jelen történetét megirni nem lehet A faj védelmi gondolat és az önvédelmi harc jegyében beszél, majd a kül politikáról szónokol. A kisántánttal szemben nem lehet mást tenni mint várni, türelmesen várni. Várjunk csendesen és gyüjfsünk erőt. Majd a királykérdésről beszél. Gömbös jellemzi a karlistákat. — Mi a királykérdést soha elő nem vettük, hanem azok, akik türelmetlenül várfák, hogy az ország irányítását maguknak megszerezhes sék. Ezeket az urakat helyesen ugy nevezhetném, hogy érvényesülni nem tudó államférfiak országos szövetsége. Heterogén összetétele: Anúrássy, Haller, Vázsonyi, Drózdy és Rassayval kiegészítve. Ez az összetétel egészséges nem lehet. Belekapcsolódik ezután a tisztviselőkérdésbe, amit a jelenlévő tisztviselő-többség szívesen fogadott. Majd a zsidókérdést világítja meg egységespárti meggyőződése szerint. Mit nem vehet zokon a zsidóság? — Fanatikus pártember vagyok. Itt is kijelentem Szegeden, hogy én, mint a keresztény politika harcosa — és ezt a zsidóság nem veheti zokon — nem vallásfelekezeti gondo latot, hanem fajvédelmi gondolatot hirdetek. Minden élni akarónak első kötelessége a fajvédelem. Nem veheti zokon ezt éppen a zsidóság, az a zsidóság, amely öntudatos fajvédelmi életet él. A mi fajvédelmünk csak az erőviszonyok igazságos elosztását akarja. Ha von valakinek joga ebben az országban boldog életet élni, az csak a magyar faj lehet. Mindjárt ezután népbarátpolitikát hangoztat elvi meggyőződésből. Ha hirdeti a fajvédelem szükségét, akkor nem engedheti át idegeneknek a munkástestvérek vezetését. Mint egy nagy nemzeti kikiáltó hirdeti ezután: Mi a hálátlanság? — Méltóztassék Bethlen és Nagyatádi által kibontott zászló alá sorakozni, foglalkozás és felekezeti különbség nélkül. Tudom, hogy a szegedi légkör nem egységes és hogyj itt nagyobbak az ellentétek, mint bármely más városban, de hálátlan-' ség lenne, hogy ha Szeged közönsége nem Teleki Pál meiíé állana. Szegedtől elvárjuk mi, hogy a nemzeti és keresztény irányzat mellett kitarf. Ezután Mayer János földmivelésügyi m iniszter lépeit a szószékhez arra való tekintettel, hogy kisgazdák is vannak a teremben. Csalódott azonban, mert kisgazdák nem voltak és a közönség jelentékeny része megindult a kijárat felé. Sok vasutas, tisztviselő és sok közismert liberális szavazó hagyta el a termet Platthy Bárczy ellen. A megcsökkent hallgatóság előtt Platthy György volt képviselő tastott még előadást Bárczy Istvánról, az első kerület liberális képviselőjelöltjéről, akiről nem tudott egyebet mondani, minthogy Vázsonyinak legforróbb barátja, továbbá, hogy egy „szenvedélyes adósság csináló" és rossz miniszter volt. — Amilyen szeretetreméltó ember, olyan erkölcstelen poljtikai nézeteiben — mondotta. — O volt az, aki Budapestet elzsidősitotta. Remélem, hogy az az ember kellő visszautasításra talál Szegeden. Pálfvról és Kószóról beszélt még és három véletlenül elhangzott taps után, amely a közhangulatot veszélyeztette, átadta a szót Kószó Istvánnak, aki azzal fejezte be beszédét, hogy „itt az idő most vagy soha." Mire Kelemen Béla a gyűlést bezárta. Hoppon maradt küldöttségek. A gyűlés végeztével Bethlen és mindazok, kik az emelvényen ültek a kijárat felé igyekeztek. Itt két igen nagy számú küldöttség várta a miniszterelnököt: az egyik a háztulajdonosoké, a másik pedig az Algyö, Tápé és Sándorfalva népé bői rekrutálódott deputácló volt. A miniszterelnök azonban az idő előrehaladottsága folytán szóba sem állhatott a küldöttség vezetőivel. A Szeged munkatársának azonban alkalma volt Petrichevics Horváth Emil népjóléti miniszteri államtitkánál a szegedi háztulajdonosok hajótörést szenvedett küldöttsége ügyében beszélgetni. Horváth államtitkár ugyanis tudomással birt már e küldöttség kívánságáról, melyről röviden annyit mondott az államtitkár, hogy a szegedi háztulajdonosok a lakások felszabadítását kívánják. Horváth államtitkár kijelentetette előttüpk, hogy Bethlen miniszterelnök is a szabadforgalom hive. Hogy ezt demonstrálja, hamarosan helyre is fogja azt állítani, ami szerinte az államnak is érdeke, csak ugy érhető el a minisztsrelnök szerint az, hogy az emberek ismét építsenek és ő az épitőkedvet mindenképen fokozni is kívánja. El Szegedről... A Tisza-szálló előtt ekkor már sorban állottak az autók és kocsik, amelyekkel a Szeged állomáson várakozó hosszú különvonathoz hajtottak. Az étteremben és a perronon az egyetemi hallgatók sorfalai között szállt be Bethlen a vonatba Az indulás perce elérkezett már ekkor, a vonat utasai közül azonban még sokan hiányoztak. Lassanként szállingóztak a késedelmeskedő egyetemi tanárok és újságírók, akiket idegesen tuszkoltak be a kupékba. — Hol van Nagyatádi? — kérdi valaki izgatottan. — Már ül, a szalónban, — hang zott a válasz. (Nagyatádi Szabó István ugyanis a délelőtti gyűlésen sem volt jelen. Elaludt, mert későn tért nyugovóra, később pedig Korom Mihály gazdát kereste fel, aki ebédre vitte lakására a kegyelmes urat. Ez az abszencia adott okot az izgalomra.) — Hol Van Mayer kegyelmes ur ? — Hát ő sincs itt? — Hol van? JAKABFFY RÓZSA első önálló táncestélye 1922 április 1-én, szombatoneste fél 8 órakor a Tiszában. Zongorán kiséri Szegedi (Schwartz) Iza. Jegyek: T hál ián ál és Somogyi-ntca 22. szám Keresek megvételre magas árakon Brilliáns, arany ékszereket z= és arany órákat. ~ Ezüst dísztárgyakért fazont Is fizetek WENŐtaréSZ, Szened. SzÉthenyi-ffer Z. Tetefoní33. A vonatnak már 5 perccel ezelőtt ell kellett volna indulnia. Bottka fö. kapitány a szállodába telefonáltad érte. Közben az éjszaka egyik sebesültjét hozza izzadó homlokkal két budapesti újságíró. Ezeket senki sem kereste s mégis itt vannak Nagy izgatottság közepette jcn végre mégis Mayer miniszter kisérőivel. Szépen megköszönte a ma. gyáros vendéglátást és beszállt a vagonba ő is. — Egyetem, tisztelegj! — hangzott harsányan ekkor ás a vonat kényelmesen, hogy ne mondjuk: méltóságteljesen indult el Szentes és Félegyháza felé. Telefon : Igazgatósás 258. Pénztár 582 Hétfő kedd ütlantis I. és II. része 12 felvonásban. Pierre Benőit liires regénye egyszerre Előadások fél 5, fél 7 és 9 órakor. SZÍNHÁZ nOsoai Hétfő : Ezüst sirály operett. Kedd Rásó Idával: Románc szinmü. B 5i Szerda: Aranyember szinmü. A 52 Csütörtök : Bob herceg operett. B 52 Péntek : Bob herceg opereit. A 53 Szombat : Bob herceg operett. Vasárnap délután : A kis kadét operett. Vasárnap este: Bob herceg operett. Az ezüst sirály. A mult hét végén szerepelt a játékrenden a Butykay— Földes-operett, amelynek nem vált előnyére az uj — „Király Ernő mulat" bemutatását célzó — harmadik felvonása. A Butykay zenéje azonban dallamos, frissen hangzó és alkalmas arra, hogy a szövegkönyv hibáit és fogyatékosságait eljakarja. Az előadásban Xénia szerepe Tímár Ilának jutott, aki szemnek tetszetős színpadi megjelenés, de a színpadot még nem képes betölteni. Játéka nem invenciózus, de mértéktartó és előnye, hogy nerc kiván többnek látszani, mint aki. Ma még a pálya kezdetén van, sok mindent meg kell még tanulnia, az énekben a középhangok használását éppen ugy, mint a játék beszédességét, változatosságát, nemkülönben az arc és a szem szerepét a játék fortélyaiban a helyzetek megvilágítására. Amit és ahogyan csinál, tetszetős, mert nem kifelé törekvő, nem élezett és nem rikitós szinü. A közönség kedvezően fogadta szereplését, tapsolta is és a tapsos elismerésből rész jutott Véghelyi Izának, Faludi Kálmánnak és Méthé Lászlónak, az operett vezető szereplőinek. Rásó Ida vendégszereplése. Holnap este a szegedieknek kedves ismerőse lép fel a színházban. K. Rásó ida, aki szegedi családból származik és pályáját is itt kezdte el, majo Győrben, Miskolcon ésjj Szatmáror. játszott, a „Románc" fő női szere pében fog számot adni szimpatikus színésznői tulajdonságairól. NYAKKENDŐ készítés és javítás legszebb kivitelben SÁNDOR IBOLYA so! Mérev-utca 7.. 1. em. 4 Telefon 9-61.-^