Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-05 / 53. szám

Szeged, 8 Z £ 0 fi 0 Szegedi Kis Tükör. KÖLTÓK ÉS CSIZMADIÁK. t olt néhány költőnk a megboldogult nemzetgyűlésen, ciak hogy a roSazabb költik közül valók voltak szegények, kivéve természetesen Hegedűs Lórántot. Vannak v 'un íztópolgárok. akik ennek ellenére is megbecsülik még a költőket, sőt a nemzet ügyeinek további irányításában i« kívánják aktív részvételQket. Ilyen választói vannak például a battonyai i kerületnek is, amely mintegy két héttel ezelőtt küldöttséget menesztett az egyik szegedi költőhöz, aki ebben a minőségében az ország osztatlan szeretetét bírja. A küldöttség váratlanul lepte meg a poctát. aki éppen a jövő drámáin gondolkozott A küldöttség biztosította őt a baltonyai kafület teljes bizalmáról és felajánlotta neki a jelöltséget. Költő ur. aki e politikát az eszmék szemérmetlen adásvételi irodájának tekinti, habozva és dadogva válaszolt: — Uraim, én . . . én . . . én . • • Hát tudják önök. hogy tulajdonképen ki is vagyok én ? Talán tévedni méltóztattak, fin a kurzusnak legszélsőségesebb — — Nagyon jó I Helyes I Éljen I — . . . öhöm — öhöm . . . ellensége »figvok. — Épen azért I A mi emberünk I I^ededede . • . kkkérem ... én • . • ize vagyok, költő — -Éljen a költő I — . . azaz.mit mondtam, kérem ? Kóltő ? Nem* Én szociálde . . . — Hurrá I — . . . dedededehogyis demokrata vagyok. Nem is vagyok az. Heiiehe I Én semmi sem vagyok, kérem hát nem lehet. ónök rossz helyen járnak. Majd meggondolom. A küldő! seget azonban akárhogyan is flfcnrta. nem tudta elidegeníteni a költő. Egy hét mulve ismét megjelentek nála a jelólöpolgárok és költő ur még soha Jgy nrm érezte magát, mint a helyzet eme komolyra fordulásában. Felé mosolygott a politikai pálya és ő citerázva állott elf.tte: — Nem értek én a politikához, nincs h< xa „érzékem '. — Addig járunk n nyakara, Mester, — .a!e*zolta a/ egyik polgár, amig el nem Ktszik vállalni. Krre dühösen fakadt ki a szelid poéta : — Nincs nekem, kérem, egy büdös va *h<ti se. mit akarnak hát tőlem ? A bnttonyuiuknak azonban a pénz sem fontos es kijelentették hogy a jövő héten megint eljönnek. Ilyen bolondosak I összetévesztik a költőt a csizmadiával! Ez a Kolto pedig senkinek a kedvéért sem fog Kiinkurenciát csinálni a jó magyar csizmáknak ! Szonetteket fog inkább tal- «'n. továbbra is honunk nag> csizmásaihoz ! APRÓ TÖRTÉNETEK — RÉGI IDŐK EMLÉKEI. _ Ha egy próbát tesz meggy Szedhetik, hogy cipőszükségletét c legjobb minőségben és lego csóbb Áron csak a ipész iparosok Termelő Szövetkezetében Csongrádi sngárnt 9. 66 szám alatt szerezheti be. Egyetemi tiallgatóftnah árhedyezmény. SZEGED, március 4Egy szép napon, télvíz idején, rám szólt a szerkesztőségben Kulinyi Zsigmond, a néhai VHOSz nagytekintélyű és általánosan tisztelt elnöke: — Fiam, hát mi lesz az idei színházi estélyűnkkel ? — Palócz László a titkár, majd ö megcsinálja — válaszoltam meggondolatlan merészséggel. — Tudom, hogy Palócz a titkár, de azért az estélyt meg kell csinálni, fiam, — szólt atyai hangon a szeretett „kis" elnök. További disputának nem volt helye, mert a .kis" elnök csak alakra volt kicsi, a tekintélye azonban nemcsak a- Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének volt nagy, de a szögedi városban is, ahol az ö nagy esze, széleskörű tapasztalata és a közügyek iránt kifejlett érzéke szerint igazodtak az emberek, még a .torony alatt" is, ahol a „kis vörösnek" utmutató volt minden szava, minden nyomtatásban megjelent betűje. Egy negyed századon keresztül vezető, irányító embere volt a városnak, főszerkesztője a Naplónak, alapító titkára a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, akit Kossuth] Ferenc a kereskedelemügyi minisztériumba miniszteri tanácsosnak akart kineveztetni, majd biztos mandátumot kínált neki, de nem fogadott el semmit, itt maradt a szögedi városban, itt dolgozott és a város érdekében, mig a becsületes szive meg nem szűnt dobogni és egy emberi élet szakadatlan munkájával nem szerzett egyebet, mint azt a síremléket, amely a nyugvóhelyét jelzi. Ha a .májbajos" emberek száz évig élnének, még akkor sem felejteném el, ahogy azt. a három szót mondta: meg ke'l csinálni! Parancs is volt az, egyben kérés is, ami elől nem lehetett kitérni. Levelet Írtam Jászai Marinak és a Nagyaszszonyt.figyelmeztettem szíves Ígéretére, hogy megfelelő időben rendelkezésére áll a V. H. 0. Sz.-nek. Kis vártatva megérkezett a válasz, hogy az igéretét nem feledte el, készséggel megtartja, rendelkezzünk vele. A kezdő leveleket követte egy csomó, amelyek egyikében azt itta a Nagyasszony, akinek a Nemzeti Színház március 12-én tartja meg színésznői ötven esztendős jubileumát, hogy nem darabban lep fel, hinem estély kerekben a szinházüan, ahol többek között a Szózat-ot szeretné elmondani. De miután tudja, hogy ő maga nem töltheti be egy nagyszabású estély műsorát, mitgával hozza Lindh Marcellát, a liirneres „mexikói csalogányt*, persze tiszteletdíjra való igény nélkül, aminthogy ő sem kivánt egyebet, inint a vasúti, meg kocsiköltségeket, amik nem tettek ki 50 koronát se. x Az estélvre vaió megérkezésük előtt valt utolsó levelében utasításokat adott a Nagyasszony. Megírta, hogy Lindh Marcella a déli gyorssal érkezik, várjuk az állomáson és öt piros rózsát adjunk at neki. Ö, már mint Jászai Mari, csak a délután hat órai gyorssal étkezik -is meg ne bántsuk virággal, vagy más ajándékkal. „Nekem elég virág nyílik Szegeden, nem kell a pénzen vett. Ez nem póz a részemről, mindenütt kikérem magamnak a fölösleges költcke7ést, különösen amikor jótékony célról van szó", ilyen és ehhez hasonló utasítások foglaltattak a levélben, amely többedmagával rövidesen a Városi Muzeumba kerül. Maga az elnök, Kulinyi Zsigmond és Paiócz László titkár ment ki az állomásra Lindh Marcella elé, a város fogatán Csekélységem mással í í«SfM0gI?,va' nem csatlakozhattam a küldöttséghez. A gyors beérkezett és se az elnök, se a titkár nem I t0" a„k'8,záUó uta80k között müét 68 Lindh Marcella nélkül jöttek be a város fogatán a városba. Palócz tűvé tette a várost, hogy rám akadjon. Végre rám talált és ijedten újságolta, hogy a művész ő nem étkezett meg. — Tudakozódtatok már a Tiszában? — Minek, hiszen künn voltunk az állomáson és Lindh nem érkezett meg. — Gyerünk csak a Tiszába. — Es megindultunk és a portásig meg se álltunk. — Megjött-e Lindh Marctlia, a művésznő ? —• Meg, de már utazik is vissza a délután egynegyed négykor induló gyorssal. Nagyon haragszik, hogy nem várták a vasútnál és megparancsolta, hogy senkit, de különösen újságírót be ne jelentsünk nála, mert nem fogadja. Palócz elsietett az elnökhöz, hogy jelentést tegyen. Alig telt el pár perc, már visszaérkezett Kulinyival, az elnökkel, aki kijelentette, hogy beküldi névjegyét Ltndhhez és megkéri, hogy fogadja. — Nem lesz jó — kockáztattam meg a tanácsot. — Hát elő fiam azzal a kis észszel, lássuk, mire megy vele — szólt mosolyogva Kulinyi. Elsiettem Czecz Katához, vásároltam öt szál piros rózsát és egy csomó gyöngyvirágot és amikor visszaérkeztem a szállóba, megkértem a portást, jelentse be Lindh nek, hogy egy fiatalember Jászai Mari üzenetét akarja átadni. Lindh fogadott és elmondtam neki mindent töviről-hegyire, hogy mi ii okozta, hogy egyedül kellett a városba bekocsiznia. A virágokat át adtam és elmondtam azt is, hogy engem a laptól elcsapnak, az egyesületből kitessékelnek, merthogy az állomáson nem vártam a művésznő érkezését. A „mexikói csalogány" vigasztalni próbált, hogy nem lesz semmi baj, majd ó elintézi a dolgot az etnflkkel, akit mielőbb szeretne 'ogadni. A folyósón várakozó elnököt informáltam, aki nyomban megjelent Lindh Marcellánál. Persze szent lett a béke, engem nem küld: tek el a laptól, az egyesületből sem tessékeltek ki és este a színházban megtartottuk a fényes és nagysikerű estélyt. a közönség lelkesen ünnepelte Lindhet és Jászait, aki zokogón és a közönség zokogásától kisérve mondta el a legfenségesebb imádságot: a Szózatot. Az estély utan Jászai is, Lindh is kijelentette, hogy a szálló szobájában kiván vacsorázni. Jászai kiterítette a sza tyorból a magával hozott sonkát, tojást és kenyeret és megkezdtük a falatozást.yA Nagyasszony igy akarta az egyesületet megkímélni a bankét költségeitől.) Vacsora után még eldiskuráltunk hármasban, majd az állomásra kikisértem Jászait, akinek a Bizánc próbája miatt másnap reggel Budapesten kellett lennie. Am a'Nagyasszony nem utazhatott haza, n;ert akkor éjjel tört ki a vasutassztrájk. Reggel felkerestem Jászait, akivel benéztünk Lindh szobájába, n reggelijét fogyasztotta és indulni készült haza, a tiz órai gyorssal. Jászai közölte vele a sztrájkot, ami nagyon kellemetlenül érintette Lindhet, majd elnevette magát és ékes német nyelven mondta: * — Érdekes, nagyon érdekes. Amikor ide megérkeztem, nem várt senki se és most, amikor otthon várnak, nem mehetek haza. És lekuporodott a szoba szőnyegére és dalolt szépen, édesen, kedvesen a mexikói csalogány. Hárorr napig, mig autót nem küldtek Budapestről értük, mindig dalolt, de ugy, mint egy'magyar csalogány . . . KORZÓ-MOZI Telefon igazgatóság 4-3S. Péntár 11-85. Szombaton és jvasárnap 9 világ legszebb filmje! ATLAMT1S II. része A sivatag királynője Hat fejezetben. Azonkivúl : Óh azok a telefonos kisasszonyok. Az Atlantis főszereplői: Antinea — — Stacia N. ípierkowska Morhange — Jean Angelo Saint Avit — Georges Melchior Segheir ben Seigh Abdel Káderben Ali Előadások fél 5. fél 7 és fél 9 órakor. IRODALOM 1 fehér és fekete mágiának, a spiritizmusnak, a hipnotizmusr<ak jelenségei eddig főként a borzalmas, beteg kíváncsiságtól hűtőiteknek voltak fontosak. A modern okkul tizmus tudománya bebizonyította, hogy a hipnotízmus meglepő produkciói : gondolatból anyagi test előállítása, távolbalátás és hálás, tárgyak érintés nélküli felemelése és egyesek nemcsak arra jók, hogy az avatatlanokban ámulatot keltsenek, hanem arra is, hogy az embert rávezessék a világ titkainak igazi megismerésére, a valódi önmegismerésre,annak megállapítására, hogy az ember lényege nem a test. hanem a lélek — s igy magasabb erkölcs elérésére serkentik az em bert. E megl epő hipnotikus jelenségekről s e jelenségek vizsgálásábó' kifejlő magnak megismeréséről szó Madary Károly: Okkult gondolat és megismerés (-U okkultizmus könyvei. l.)cimü müve, az okkultizmus első magyar teljes ismertetése. A Kultúra kiadása. Ára díszes, művészi kemér.ykötésben 80 korona.