Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-04 / 52. szám

RQvMesen u|giz ÉS villanyiratat Alapit aq i M bíróság Ellntéaásre kerül a gisgyár kérelme SZEOED, március 3. [Saját tudósítónktól.) A gáz és villanyárakat megálla­pító döntöbiróság októberben álla­pította meg legutóbb a még malis ér­vényben levő díjszabást, ame y mini­málisan hat hónapig szedhető. A határidő március végével le ár és a szegedi légszeszgyár és vil amtelep eire való tekintettel már a mull hó végén felterjesztést tett a döntőbíró­sághoz, melyben uj árak megálla­pítását kéri. A döntő biróság, mint ma meg­tudtuk, figyelembe vette a légszesz­gyár kérelmét és azt valószínűleg már ebben a hónapban tárgyalás alá veszi. Kolozsváry Endre állam­titkár, a döntő biróság elnöke, le­iratot intézett ugyanis a város ható ságához, amelyben kéri, hogy a vá­ros delegáljon a szegedi légszesz­gyár ügyét intéző öttagú tanácsba egy tagot, aki a város érdekeit ott képviselni fogja. A város tanácsa ebben az ügy­ben ma délelőtt rendkívüli ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a város régi megbízottját, Barcsay Oszkár budapesti mérnököt kérik fel ismét az öttagú tanácsban való részvételre. A város erről azonnal értesíteni fogja ugy a döntőbíróság elnökét, iiiint Barcsay Oszkárt. A város kö­zönségét a tárgyalások folyamán, mint a múltban, most is dr. Tu­lóczy Mihály tiszti főügyész fogja képviselni. Március tehát a gáz- és villany • rak hava lesz, mert az ármej'álla :lilásokon kivül e hó 28-án kerül a gizgyár megváltási pőre a kúria < lé is. BELVÁROSI MOZI Telefon : Ign/gntAnag 258 IVnzIúr í>82 Pénteken szombaton IHerista három tánca. Monumentális Itirténrlmi rlrtima n Bor­fiák korából ti fi-lvoniisbnn h'As'ZereplAk: IHIndsienthy Olga n wirm Volksoprr primnbnTlrrinájn és Beregi Osskár n bmtnprstl Nmi/rli S/inlirt/ v. tritfjn. A/onklvlll A olrkuszfenomén Afliitnilránin í> felvoná»lwi» l'fa/nfrplA n hrri Albertiul csoport Clöadások pinteken 7 én 9ór«koi Hiombaton fél í>, fél 7 é« Oónlcoi 11 szülészeti ÍM rejtelmei a töPvényszÉh elölt. •ifkuMUtt > ír. •na-Sslf«tkr-M]Up*r tármláu. II világ legszebb filmje! ? március 17., IB. te 19-én o Korzó-moziban. SZEGED, márciua 3 ('Saját tudósítónktói,J A Szegedi Napló 1919. november 9 iki számában dr. Marin Jakab leá­nyának, dr. Mészáros Károlynénak öngyilkosságával kapcsolatban egy hosszabb cikk jelent meg. Dr. Mann Jakab sajtópert indított a cikk szer­zője, Sz. Szlgethy Vilmos szerkesztő ellen. A királyi ügyészség sajtó ut ján elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vádat Szigeihy ellen és a sajtópert, mely iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg, ma kezdte tárgyalni a szegedi törvény­szék Markovich tanácsa. A tárgyalás megnyitása utánAfar­kovich tanácselnök ismertette az in­kriminált cikknek azt a részét, amely miatt a sajtóper megindult s amely­nek rövid vázlata az, hogy dr. Mann Jakab öregségénél fogva nem alkal mas az intézet további vezeté­sére. Dr. Mészáros Károly tekinté lyének lerontásával akarja azt a glóriát megőrifni, amelyet saját maga font a feje körül. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész az elnök kérdésére kijelenti, hogy a cikknek azzal a részével, amely Mann Jakabbal, mint atyával fog lalkozik, nem kiván foglalkozni ét tisztán a cikknek dr Mann Jakab mint közhivatalnok szempontjából inkriminált részét kívánja tárgyalni. Azután Sz. Szigethy Vilmos az elnök kérdésére kijelenti, hogy a kérdéses cikket ö irta és a sajtójogi felelősséget vállalja érte. Bűnösnek ne>n érzi magát. Elnök: Mi indította önt e cikk megírására ? Szigethy : Mészáros sógorom volt. Közvetlen közelből láttam azt a ret­tenetes hajszát, .amelyet a Mann család sógornőm ellen indítóit. A bekövetkezett tragédiát előre meg­jósoltam, mert ugy bánt az apa a leányával, mint egy hiéna. Ha nem hozzám közel álló lett volna a sze­rencsétlen, akkor sokkal szigorub ban irtam volna meg a cikket. Egész életem a szegények megvé­désében és a gazságok megtorlásá­ban merült ki, nem hallgathattam el ezt az esetet sem. Újságírói hivatá­somat teljesítettem. Egy kérdés vár csak elbírálásra: igazat mondtam e vagy nem. Én tisztán állok itt Isten és ember előtt és ugy érzem, hogy netn is én állok itt, mint vádlott. Elnök: Miben látta dr. Mann Ili vatásának gyakotlásában való fogya­tékosságát ? Szigethy: Dr. Mann elerötlene­dett. Nem dolgozott. Nem tudta megérteni, hogy a csendes visszavo­nulással üli rá a pecsétet egész uiuiljára. Hiúságában, kouokságában a közre árlulinas leli. Elhanyagolta az intézetei, olyannyira, hogy Haller ikkori kultuszminiszter szegedi lá­togatása alkalmával megbotránkozva nyilatkozott a bábaképezdében ta­piszlulUkról és az intézet átvételére icklildölt Csobány professzor nem ifi vette ál az intézetet. Elrendelik a bizonyítást. A/iitán <li Szekerke Lajos ügy véd, S/lgrlhy védője, a valóság bi zonyiüK.iM vtiiwuko/ólai; a kövei Ki-zö rlftirijrkzlést telte: Bizonyítani kívánjuk, ln>gy a bábaképezde dr. Mann |.ik*l» alatt olyan züllésnek indult, mintha cr a züllés tervsze­i non lett volna előkészítve. A mel­lette lévő orvosok bizonyítani tud­óik, ho»> nem akart műszereket beszerezni. Többek előtt magát az önérzet széles tultengésében világ­hírűnek állította. Saját magáról di­csérő cikket akart elhelyeztem! a lapokban. / Minden féltékenysége dr. Mészá­ros Károllyal szemben összponto­sult akinek tehetségét nem akarta elismerni. Eltiltotta az intézetben a súlyosabb betegek felvételét és Mé­szárost eltiltotta az irodalmi műkö­déstől. Betegek előtt lekicsinylöleg nyilatkozott Mészárosról. Akkor sem adla át az intézetet, amikor már szélütés érte éó reszketössé vált. A legelhanyagoltabb állapotban volt az intézet. Egyik szülő nő alól áttették a véres lepedőt a másik alá. Orvosok és hetegek tudják ezt bizonyítani. A közérdeknek tett szol­gálatot Szigeihy Vilmos, mikor ezt a cikket megirta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Haller volt kultusz miniszternek a Szeged ben megjelent akkori nyilatkozata. Azután felsorolta azokat a tanukat, többek között Haller Istvánt is, mint akik a való­diságot tanúvallomásaikkal bizonyí­tani tudják. Rövid szünet után hirdette ki Markovich elnök a tanács határoza­tát, amely szerint a törvényszék el­rendeli a valódiság bizonyítását. Dr. Kiss Menyhért vallomása. Ezután a tanuk kihallgatására került a sor. Dr. Kiss Menyhért volt korodai tanársegéd elmondja, hogy dr. Mann Mészárossal az utolsó időben feszült viszonyban volt. Elnök: Mit tapasztalt különöseb­bet Mannái ? Tanú: Mann tanár urnái a szo­kásos napi beteglátogatások nem voltak divatban. Ha ment is beteget látogatni, bennünket, segédeit nem vitt magával. A betegek előtt le hordott bennünket Ugyanakkor sa­ját magát feldicsérte. Az orvosokról altalában lekicsinylöleg nyilatkozott. Magáról azonban ugy beszélt, hogy „egy Mann!" Nagyobb gyógyászati műtétet nem végeztünk. Súlyosabb beteget fel sem vehettünk. Ha egy­két súlyosabb eset előadódott, azt csak Mészárostól láthattuk, aki a tudo­onány teljes magaslatán állott, Mann fitnár 1918.-tói kezdve mindenkivel szemben animózus volt. Az intézet felszerelése hiányos volt, saját mű* szereinkkel dolgoztunk. Üyermek­ágyas alatt 7—8 napig nem vált­hattunk fehérneműt. A műtő és a Hzülö-szoba keresztülázott. Amikor Mészáros átvette az intézetet, javult a helyzet. Akkor állították fel a láz­szobát is. Ügyész: Nem szólaltak fel Mann­nál a sérelmek miatt? Tanú: Nem. Mert a hiányokat maga is látta. A kellő utasításokat pedig Mészárostól megkaptuk. Kü­lönben mikor az intézetbe vissza­került, a híz szobát is beszüntette. Szigethy: Igaz-e, hogy Mann nem kezelte tisztán u betegeit ? Tanú: Igaz. Az előirt 20 perces mosdást idő helyett i« csak 2 perc időt Ihgedett nekünk is. Szigeihy: Igaz-e. hogy égő szi­varral a szájában ment be a bete­gek közé ? ,­Tanú: igaz. A saját bábaköny­vében pedig ext szigorúan meg­tiltja Szigethy\: Volt-e csel, hogy sú­lyos beteget átviteleit a közkórházba, liogy olt halion meg ? Tanú .* Igen. Vallomására megeskették. Azután dr. Vtsek Ernó, volt he­lyettes kormánybiztos kihallgatása következett Tearnadro erfssakolta •éssáros kinevezését! Elnök: A francia városparancsnok mennyiben nyúlt bele a bábaképezde igazgatója kinevezésének kérdésébe? Tanú: Amikor főispánnak kine­veztek, De Tournadre francia pa­rancsnok azzal jött hozzám, hogy Huszár Károlynál, aki jóbarátom, járjak közbe, nogy dr. Mészáros Ká­rolyt nevezték ki a bábaképezde igazgatójává. Az éh információim olyanok voltak Mészárosról, hogy kinevezéséről Budapesten nem is szóltam. Visszaérkezve az volt a célom, hogy itt a franciákkal lehető­ségi viszonyt teremtsek és ezéit kénytelen voltam Tournadrenak azt mondani, hogy szóltam Mészáros érdekében Huszárnhk. Mivel a ki­nézés késett, január hónapban egy francia és magyar szövegű átiratot kaptam Tournadre-tói, amelyben a következőket irta: Önnek én nagy szolgálatot teltem, szabadon bocsá­tottam ezt és ezt a letartóztatottat, bün­tetését elengedtem több elítéltnek, 1300 főnél nagyobb katonaságot engedé­lyeztem a legfelsőbb tanács utasí­tása és a magam rendelkezése ellenére. Megengedem, hogy sorol­tasson és mindenféle erőszakosságot elkövessen, ha kinevezi dr. Mészáros Károlyt a bábaképezde igazgatójává. Én magam köré gyűjtöttem tanács­adóimat, Zadravecet, Várhelyit, Svoyt, Kelemen kormánybiztost, akik az átirat ismertetése után nagyon fel voltak háborodva. Nemzeti érdekből azonban szükségesnek tartottuk a to­vábbi lépéseket megtenni. Megjegy­zem, hogy De Tournadre detektivek­kel figyeltetett engem. Igaz, hogy az én detektivjeim viszont öt figyelték. Akkor ilyen kölcsönös volt a bi­zalom. Éz különben Szeged város szomoiu (korképéhez tartozik. Ujy Hallerhez, mint Huszárhoz felter­jesztést intéztem, azonban külön futárral levelet küldtem nekik, amely­ben felíártam a helyzetet és tilta­koztam Mészáros kineveztetése el­len. Haller is* külön futárral vála­szolt és Huszár a k< nevezést meg tagadta. A megszállás után Mészáros fel­keresett és azt kérdezte tőlem, hogy mi az oka annak a nagy antagomz­musnak, amellyel az ö irányában viseltetem és miért akadályozta meg a kineveztetését. Én erre azt felel­tem, hogy azok ellen mindig küz­deni fogok, akiket hazám ellenségei oly nagy vehemenciával protezsál­nak és amig főispán leszek, de az­után 6em lesz ö az intézet igazga­tója. A jelentések szerinti De Tournadre Mészárosékkal állandóan együtt mulatott. Nekem azonban két indokom volt, hogy a kineveztetés meg ne történjen. Elsősorban dr. Mann Jakab nagy múltjával szem­ben nem lehetett azt megtenni Uycn radikális uton, másodsorban pőlig dr. Mészáros a keresztény nemzeti gondolatnak, amelynek itt exponense voltam, nem volt megfelelő egyéni­sége, söt szabadkőműves volt. Én öt nem segíthettem arra a helyre Dr. Szekerke: Méltóztatott orvo­sok véleményét is kikérni az emii­tett értekezleten ? Tanú: Nem emlékszem, azt hi­szem Wolf főorvos urat megkérdez­tem. Vallomására letelte az esküt. A tárgyalást délután 4 órakor folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents