Szeged, 1922. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-31 / 74. szám

8M(ed, 1.122. március 31. Ara 3 korona. Péntek, III. évf., 74. szAm Gömbös diákjai. SZEGED, március 3a Mindig mondottuk, bogy csúnya mesterség a politika. G.uf dolog, amely anarchiát szül a lelkekben es békés felnőtteket és felelőtlen ifjakat egyaránt kizökkent a nyugodt munkálkodás egyensúlyából. Főleg a felelőtlen ifjak erópocsékolását sajnáljuk, azt a fiatal energiát, amely termelőerővé nőhetné ki magit, ha nem tikkadna el a politikai székcsatározások robotjában. A debreceni gyűlés után Bartha Albert eszmecserét folytatott egykori harcostársával, Gömbös Gyulával, aki nyilt levelében kinyilatkoztatta, hogy a debreceni diákok állami befolyástól mentesen, pusztán ideális célzattal verekedtek meg Balla Aladárékkal Debrecenben. Gömbös Gyula eltekint attól, hogy a debreceni verekedők tulajdonképen diákok, akiknek sokkal szebb hivatása lenne a magyar közéletben, mint székostromokat rendezni független állameszmét és liberalizmust hirdető politikusok ellen. Elfeledkezik Gömbös Gyula arról, hogy ezeknek a diákoknak inkább Petőfi-versekkel kellene foglalkozniok épen a százados évforduló esztendejében, teológiával kellene foglalkozniok, filozófiával, matematikával, szemátültetéssel, vagy akár a relativizmus elméletevei. Gömbös Gyula ideálisnak tartja a magyar diákság erkölcseinek a politika legdurvább korteskodásáig történt lezüllesztcsét, ideálizmust lát a gyűlöletben, melynek magvát beloültették a magyar ifjúságba és ebben a munkában súlyos rész terheli Gömbös Gyulát. Súlyos rész terheli Gömböst, aki nyilvánvalóan öncéluságból, (mert fanatikus pártember!) maga mögé szólítja a diákságot, t'ivábbi tápot ad annak az „ideálizmusnak", amely ólmosbot és székmérgezés ezúttal. Ez már több, mint amennyit egy politikus (még ha Gömbös is a neve) megengedhet magának. Ha Gömbös idealizmusnak tekinti a politikai verekedéseket, akkor folytassa azokat saját személyében fanatizmussal és tántoríthatatlanul, de ne hurcolja meg a magyar diákságot a politikai mocsarakban. ne piszkítsa be a tudományuk szopósait a pártaktivitás fekete olajával Gömoöé, aki az evolucionális haladás emberének is mondja magát nyilatkozatában, ugy hiszik, elfelejtette már, hogy az októberi forradalom egyik legnagyobb hibája volt a diákság forradalmosit.tsa, a diákság lóraültetése és politikai tényezóve való elhatalmasitása. Gömbös ugyanezt teszi most, bizonyságául talán annak, hogy ő tényleg az evolucionális haladás embere. Szervezi a diákokat a idealizmus bajtársi szövetségében és felhisznália őket a politikai bajtársak szövetségében. De ez etlen nem is nekünk kellene elsősorban felszólalni ebben a kérdésben az első Megcáfolták Károly király halálának hírét. Ismeretien tettes félrevezette a Magyar Távirati Irodát. - A hir Hatása Szegeden és Budapesten. — A király felgyógyulására nincs remény. félrevezette. Erre nézve a M. T. 1. szegedi szerkesztősége a következő értesítést adta ki: A király haláláról szóló hir, amelyet délelőtt 10 óra tájban telefon utján közöltünk a szerkesztőségekkel, misztifikációnak bizonyult. A misztifikáció eddig ismeretlen elkövetője a Magyar Távirati Irodát avval hivta fel, hogy ott a miniszterelnöki sajtóosztály beszél és egyben a sajtóosztály egyik magasrangu tisztviselőjének nevét mondta be. A telefonnál ülő munkatársunk a biztonság okáért kérte a név megismétlését, amire az illető újból ugyanazt a nevet mondva gyorsírót kért avval a megjegyzéssel, hogy fontos közleményt akar leadni. A jelentkező gyorsírónak újból, mint a miniszterelnöki sajtóosztályának szóbanforgó tisztviselője mutatkozott be, majd a hír leadása után annak visszaolvasását kérte, vagyis SZEGED, március 30. (Saját tudósttinktól.) Ma délelőtt fél 11 órakor a Ma gyar Távirati Iroda szegedi fiókja telefonon hivta föl szerkesztőségünket és a következő hivatalos közlést adta: . Da reggel 6 óra 20 porékor IV. Károly király Funohalb&n Jobblétre ssenderfllt. Az újságírót, ki a mesterségével járó cinizmussal fogad minden hírt és eseményt, e váratlan közlés alaposan megrendítette. Néhány nap óta érkeztek ugyan jelentések a távoli országból Károly király betegeskedéséről. Később azt is hirQl adták, hogy kétoldali lüdőcsucshurutban, sőt tüdőgyulladásban betegedett meg; az utolsó kenetet és halotti szentségeket is fölvette már, halálának hire mégis egészen váratlanul érte az országot. A városháza tornyán a gyászlobogót lengette a szellő, megkondultak a harangok, az emberek gyors távirati stílusban adták egymás tudtára a tragikus hirt: a bíróságon félbeszakították a tárgyalásokat és 10 perc leforgása alatt az egész város a király haláláról beszélt. A könyvkereskedések pultjai mögül előkerüUek a változó idők során nyugdíjazott királyképek és gyászkeretet illesztettek a szegélyükre. Arra azonban, hogy a gyászkeretes királyképeket kirakataikba tegyék, nem került a sor, mert a Sagyar Távirati Iroda egy félórával s halálhír k&slése után demontlt adott ki, megcáfolta s király halálának hírét. A városháza tornyáról ugyanakkor bevoniák a gyászlobogót, megszűnt i» harangszó, az utcán csoportokba 'verődött emberek lassanként oszladozni kezdtek, a kirakatokban lévő újságok híradásai is eltűntek és az emberek nehezen bár, de hitelt adtak a cáfolatnak. A mozgalm s déle'őttnek ezután egy ulabb hadtápterületéhez jutott a közönség, mely érthc.ően magyarázatát kivanta kapni a hírnek és még iikább a cáfolatnak. Kereskedői kötökben ugy kommentálják az esetet hogy oénzügyi manőverről lehet szó, mert á IV. Károly halálának hire a tőzsdén is felfordulást idéz elő és sokan eladnak és sokan vesznek. Hogy a nagy demt-nak hossz lesz-e a neve és kritériuma, vagy bessz, abban nem jutottak egyöntetű megállapodásra. . Honnan ssármseott a hamis hir? A déli órákban aztán végérvényesen kiderült, hogy a király haláláról szatnyra kelt hírnek misztifikáció volt az alapja, amennyiben a a szerkesztőségünk és a miniszterelnöki sajtóosztály közti telefonösszeköttetés szokásos formaságaival élt A misztifikáció azonban kiderült. A Magyar Távirati Iroda a rendőrségen az ismeretlen tettes ellen haladéktalanul megtette a feljelentést. úgyszintén a postaigazgatóságnál is a legszigorúbb vizsgálat elrendelését kérte. . A belflgymlnlsstéiiam cáfolata Még a M. T. I. cáfolata előtt Dr. Aigner Károly főispán telefonértesítést kapott közvetlenül a belügyminisztériumtól, hogy a király halálával kapcsolatosan folyamatba tett intézkedéseket azonnal vonja vtssza, mert a halálhír valótlan. Erre a főispán azonnal elrendelte, hogy a gyászlobogót bevonják a városháza tornyából s a barangolást felfüggesszék. zó a vallás- és közoktatásügyi mi-[M. T. I. buddpesti szerkesztőségéi ni^ter? illetné — hatásköri beavat- eddig ismeretlen tettes, mindezideig közas miatt k'£ntm puhatolt okból, szándékosan Budapestről telefonálja tudósítónk: IV. Károly király valótlannak bizonyult halálhíre a fővárosban reggel 8 óra körül terjedt el. A hirt a főváros népe nagy megdöbbenéssel fogadta és különféleképen koromén tálta. Az utcákon embercsoportok tárgyalták az eseményt és a felizgatott kedélyeket nem nagyon nyugtatta meg a király halálhírének gyors hi vatalos megcáfolása sem. A legutolsó külföldi jelentések szerint IV. Károly király állapota percről-percre aggasztóbb. Reménytelen s király állspots. A királyhoz közel álló bécsi körökből a Magyar Távirati Iroda bécsi szerkesztősége a király hogylétórő! a következő hiteles adtokat nyerte: Tegnap este a lissaboni püspöktől távirat érkezett ide, amely szerint a király állapota a legutóbbi napokban olyan válságosra fordult, hogy kénytelenek voltak neki az utolsó szentségeket feladni. Ezekben a köröben attól tartanak, hogy a tegnap Madeirába küldött bécsi orvos, dr. Delug, aki annakidején a királyt Eckartsauban kezelte, már későn érkezik. A király ugyanis ezúttal már harmadízben kapta meg a spanyol betegséget, ugy hogy most katasztrófától félnek. Ma délig ezekhez a körökhöz semmiféle ujabb távirat nem érkezett a király állapotáról. Zita királyné sfirgönye a hercegprlmáshos. Csernoch János hercegprímás Zita királynétól ma a következő táviratot kapta: Őfelsége a király kétoldali Hidögyulladásban súlyos betegen fekszik. Tegnap este A halálhír hatása Budapesten. felvette a halottak szentségét. Kérem Emineneiádnak és minden xhü V magyarnak imádságát. ZITA. ligalom a potltlkáftaa. A Magyar Hirlap irja: A jog- és szabadságvédó ligának ma délelőtt 11 órára jelzett ülésén gróf Apponyi Albert, báró Széchenyi József, Vázsonyi Vilmos, Ugrón Gábor, Rassay Károly és Méhely Káimán jelentek meg. A megjelent politikusok közt nagy izgalmat váltott ki Károly király haláláról terjesztett és utóbb megcáfolt hir, melyet a legkülönbözőbb szempontból élénken kommentáltak. Az ülést, melynek egyetlen tárgya az ellenzéki gyűléseknek az utóbbi időben előfordult |sorozatos megzavarásával szemben való állásfoglalás lett volna, lapunk zártáig a hirek hatása alatt még nem kezdtél, meg. Jóval a kormánypárt intézőbizottScsgi ülésének megnyitása előtt érkezett el a pártkörbe a király halálának álhire. A politikusok csoportokban tárgyalták a király halálának következményeit. Az egyéni tragédiát általában megdöbbenéssel fogadták és élénk vita fejlödött ki a kérdés politikai jelentőségéről. Altüaban oda konkludáltak a vélemények, hogy a király halála nagymértékben enyhíteni fogja a pártok közt a királykérdésben fennálló éles ellentéteket. Csak egyesek adtak ennek a fölfogásuknak kifejezést, hogy a király halálával a királykérdés végleg megszűnik. A vitatkozás csak akkor szűnt meg, amikor a cáfolat hire a párthoz is eljutott.