Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-23 / 44. szám

Ara 3 korona. CafitörtOk, Hl. évf„ 44. SZERKESZTŐSIG ÉS KIADÓHIVATAi. Kőlcsey-ulca 6. * Telefon 13-31 Vem tudják megkapni • IWtmiKt a fMMMH < 4^, j, , BUDAPEST, február 22. A „Vir radit" irp: A tisztviselők 100 szá­zalékos drágasagi pótlékemelését, melyet már hetek óta ki kellelt volna fizetni, .nemcsak hogy nem utalták ki, de még most elsején sem fogják kiutalni. Hisoníó állapotok uralkod nak a tisztviselőknek cipővel és ru­hával való ellátása terén is. Ezekből sem fognak a tisztviselők jő hosszú ideig semmit sem látni, mert bár a szétosztást formaszerint megkezdték, a tisztviselőknek még 10 százaléka sem kapta meg a neki járó cikke­ket. így fest a tisztviselők nyomo­rúságának enyhítését célzó műkö­dés és sok-sok ezer tisztviselő óha­jának adunk kifejezést akkor, ami kor arra kérjük az illetékes ténye­zőket, hogy minél bamarabb intéz­zék el ezt a széthúzást ügyet, mely­től sok ezer tisztviselő csalid jóléte függ. ánsztrla csatlakozására számit a klsántánt BUDXPEST, február 22. A Virra­dat írja: A Daily NLws közli tudó­sítójának Benes cseh miniszterelnök­kel folytatolt beszélgetését, mely­nek folyamán Benes kijelen­tette, hogy belátható időn belül Ausztria csatlakozni fog a kis­ántánthoz, mig M igyarország ese­tében erre nem lehet számítani. Len­gyelország sem csatlakozhaiik a kis­ántánthoz, mert érdekei kelet felé irányulnak. Londjni tartózkodása al.it Benes tanácskozott Balfourral is és az Observen szerint Beesnek volt szerepe azon irányban, hogy a franciák és angolok között függőben levő kérdésekben, különösen a gé­nuai konferenciát illetőleg közeledés jött létre. Benes londoni kndaroa. PARIS, február 22. (M. T. i.) A Daily Telegraph diplomáciai mun­katársának értesülése szerint az az álláspont, melyet Benes cseh minisz­terelnök az orosz kérdés targyában Londonban előterjesztett, nem nyerte meg a Foreigne Office hozzájáru­lását Terjed az Indiai lázadás. LONDON, február 22. (M. T. I.) Az indus nagygyűlés február 24 én ül össze Bombayben, hogy végér­vényes határozatra jusson at enge­delmesség esetleges megtagadása esetére az angol hatalmakkal szem­ben. Az indus lázadás fokozatosan terjed tovább. Amerika csökkenti a megszálló csapatait. BERLIN, február 22. (M. T. I. Wolff.) A washingtoni hadihivatal rengtict^re a r-jnai megsz'lló csa­patokat 3000 fővel azonnal csökken­tik és így az amerikai nv.gszálló kontingens mindössze 2400 emberből áll. mig a fr .ncia megszálló csipá­tok létszáma kereken 90 000. Szombaton dől el, hogy milyen lesz a választójog és mikor lesznek a választások. Bethlen leljeslU az eUeniéknek tett koncessziókat. - Andrássy és Apponyi nyllatkocata ac alkotmányjogi értekesiotröl. P * SZEGED, február 22­(Saját tadotitónktóQ Az alkotmányjogi értekezlet, me lyet eredetileg több napra terveztek, tegnap délelőtt 10 órakor alt össze és délután 2 órára már be is fe­jezte működéséi. Feltűnt, hogy a katholikus egyháznagyok közül, aki­ket a kormány szintén meghívott az értekezletre, senki sem jelent meg. H isonlóképen kimentette magát Ba­logh Jenő volt igazságügyminisz­ter is. Az értekezlet tagja itulnyomó több­ségének véleménye az volt, hogy nem országgyűlést, • hanem uj. nemzetgyűlést kell összehívni és hogy a kormánynak a választó­jog szabályozása tekintetében telje­sen szabadkeze van, ami azt jelenti, hogy a Friedrich-féle választójogi rendeletet hatályon kivül helyezheti, módosíthatja, vagy kiegészítheti. Ez a vélemény nagy megdöbbe­nést keltett az ellenzeki pártoknál, ahol meglehetősen pesszimista a felfogás a Bethlen-féle választójogi rendelettel szemben. M:g vannak róla győződve, hogy a legkardiná­lisabb kérdésben, a titkosság kér­désében gróf Bethlen István nem fog engedni, faluhelyen nyilt lesz a szavazás, ami az ellenzék szerint lerombolja mindazt az előnyt, amit a tárgyalások során az ellenzék ki­Bethlen nyilat mintatereinek kosata Az este Bethlen miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit és tájé koztatta őket a délelőtti értekezlet lefoyásáról és eredményéről. A mi­niszterelnök nyofnalékosan hangoz­tatta, hogy a felelősség ebben a kérdésben teljesen a kormányé, azt senkire áthárítani nem akarja, csak szükségesnek látta, hogy a leg­felsőbb bíróságok vezetői és más közéleti, pártatlan szaktekintélyek véleményüket nyilvánítsák. A kime­rítő jogi vélemények igen fontos és hasznos anyagot szolgáitattak ahhoz, hogy az ország közvélemé­nye ebben a kérdésben teljes meg­nyugvást szerezzen. A kérdés érdemére nézve kijelen­tette a miniszterelnök, hogy a kor­mány legközelebb, de még ezen a héten minisztertanácson fog hatá lírása rozni az uj választások ki Iránt. A nyilvánosság elé kerül aa al­kotmányjogi értokeslot anyaga. A Magyar Hírlap írja: Az alkot mányjogi értekezlet anyagát és az ott elhangzott véleményeket a kor­mány a sajtó rendelkezésire fogj) bocsátani egy kőnyomatos utján, mely 1—2 napon belül meg fog jelenni. csikart a korminyelnöktől. Bethlen honorálni fogja az ellenzéknek tett engedményeket. A kormánypárt körében az alkot­mányjogi értekezlet állásfoglalása tekinteteben még nem alakult ki egységes hangulat. Érdeklődéssel várják, hogy a kormány milyen ha­tárig fog elmenni a Friediich-ren­delet módosítását illetőleg. A kormánypártnak azok a tagjai, akik kezdettől hivei voltak a mi­niszterelnök egységes .pártalakitasi terveinek, megnyugvással vettek tu domást az értekezlet állásfoglalásé ról és abban álláspontjuk igazolását látják. Erről az oldalról azt hang­súlyozzák, hogy a miniszterelnök általánosság­ban honorálni fogja azokat a lényeges módosításokat, amelyek az ellenzékkel az annakidején lefolytatott kompromisszumos tár­gyalások során létrejöttek. A rrledrloh rendelet módosítható. Rubinek István, volt képviselő ma a következő nyilatkozatot tette : — Az alkotmányjogi értekezlet ugyanarra az álláspontra helyezke dett, amelynek magam is kifejez st adtam Apponyi felszólalása utan a nemzetgyűlésen tartott beszédem­ben. Akkiri felszólalásomban azt fejtegettem, h »gy a Fiied'ich féle rendelet nem törvény és az módosít ható. Ezt az álláspontot tette ma­gaévá a hivatala tudósítás szerint az alkotmányjogi értekezlet is. Az értekezlet állásfoglalása általános­ságban fedik a kormány álláspont­ját. Hogyan módosítják a Prledrleh féle •álasstáal rendeletet f Kormánypárti forrásból a Fried­rich-féle rendeleten eszközlendő módositásokat a következőkben fog­lalj \k össze : 1. A négy elemi igazolásához való ragaszkodás. Z A női szavazati jog •megszorí­tás a. 3. A birói hatáskörnek a Friedrich­rendelettel sze nben való korlátozása. 4. Az ajánlatok számának fel emelése. v a szombati minisztertanács dönt a áodrássy és Jpponyl aa alkotmányjogi órtekesletrlL Az alkotmányjogi értekezlet ered­ményéről gróf Andrássy Qyula a következőket mondotta: • — Mindenekelőtt örömmel eme­lem ki aztja véletlent, hogy a katolikus főpapok nem vettek részt ezen a*, értekezleten a nem osztozkodnál abban a felelősségben, ami az an­két tagjaira háramlik. Az ankét végeredménye a legkevésbé sem le­pett meg. Országbírói értekezletet nem lehetett országbíró nélkül meg­tartani, ezt maguk is belátták és végül egyszerű ankéttá alakult át az uj közjogi koncepció. A helyzeten semmit sem változtat ez az ankét. Apponyi Albert a következőket mondotta: — Az én álláspontom ebben a kérdésben világos. Az uj alkotmány­jogi értekezlet állásfoglalása semmi egyéb, mint magánvéleménye az illető uraknak, akik egyébként mind lágyon tiszidetreméltóak, de közfl­Iflk alig 3-4 van olyan, Idket köz­jogi problémák megoldására kiválóan érdemeseknek tartok. Egy hajszát nyival sem csökkenti a kornJny fe­lelősségét ez az értekezlet, ha olyan cselekményre határozná el magát, melyet ma épp ugy, mmt azelőtt törvénytelennek tartok. Taaáoskesások a beteg Nagyatádinál. A beteg nagyatádi Szabó Istvánt több politikus látogatta meg, közöt­tük Simonyi-Semadam Sándor, Hencz Károly, Kovács J. István és Dömötör Mihály. Nagyatádival együtt lakik Mayer földmivelésügyi miniszter, akit szintén belevontak a ta­nácskozásokba. A politikusok egy­értelműen mind azt hangsúlyoztak, hogy mindaddig, amig a Friedrich­rendelet módosításának mértékéről nem értesülnek, a választójog dol­gában nem foglalhatnak állást. Amennyiben azonban a módosítások födik majd a kisgazdapárt eredeti álláspontját, a módosítás ténye ellen a kisgazdapártnak nem lesz szava. választójog és a válaastások ,A kormány tagjai szombaton mi­nisztertanácsra gyűlnek össze és ezen döntenek abban a kérdésben, hogy milyen választójog alapján Ír­ják ki a választásokat, valamint megállapítják az uj választás határ­idejét is. Kisgazdák és munkapártiak. Mayer Jinos földmivelésügyi mi­niszter lakásán bizalmas megbeszé­lés volt akörül, hogy a nagy.it idis­táknak nem igen tetszik a • o<many bizonyos titkolódzása és taktikája, a konferencián megjelentek elveik ve­szélyeztetett látják és nem jó szem határideje kérdésében. mel nézik az egységes pártban je­lentkező munkapárti befolyást. Heves vita fejlődött ki ebbtn a dologban, kimondottan ellenzéki felszólalások hangzottak el, sót pillanatnyilag olyan volt a helyzet, hogy a' nagy­aiadisták ultimátumszerűén fordul­nak gróf Bethlenhez és megkérdezik tftle, mi van azokkal a garanciák­kal, amelyeket a kormányelnök an­nak idején adott a pártnak Határo­zatot nem hoztak, de kimondották, megvárják a választójogi rendeletet és ettől teszik függővé magatartá­sukat.

Next

/
Thumbnails
Contents