Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-23 / 44. szám
Ara 3 korona. CafitörtOk, Hl. évf„ 44. SZERKESZTŐSIG ÉS KIADÓHIVATAi. Kőlcsey-ulca 6. * Telefon 13-31 Vem tudják megkapni • IWtmiKt a fMMMH < 4^, j, , BUDAPEST, február 22. A „Vir radit" irp: A tisztviselők 100 százalékos drágasagi pótlékemelését, melyet már hetek óta ki kellelt volna fizetni, .nemcsak hogy nem utalták ki, de még most elsején sem fogják kiutalni. Hisoníó állapotok uralkod nak a tisztviselőknek cipővel és ruhával való ellátása terén is. Ezekből sem fognak a tisztviselők jő hosszú ideig semmit sem látni, mert bár a szétosztást formaszerint megkezdték, a tisztviselőknek még 10 százaléka sem kapta meg a neki járó cikkeket. így fest a tisztviselők nyomorúságának enyhítését célzó működés és sok-sok ezer tisztviselő óhajának adunk kifejezést akkor, ami kor arra kérjük az illetékes tényezőket, hogy minél bamarabb intézzék el ezt a széthúzást ügyet, melytől sok ezer tisztviselő csalid jóléte függ. ánsztrla csatlakozására számit a klsántánt BUDXPEST, február 22. A Virradat írja: A Daily NLws közli tudósítójának Benes cseh miniszterelnökkel folytatolt beszélgetését, melynek folyamán Benes kijelentette, hogy belátható időn belül Ausztria csatlakozni fog a kisántánthoz, mig M igyarország esetében erre nem lehet számítani. Lengyelország sem csatlakozhaiik a kisántánthoz, mert érdekei kelet felé irányulnak. Londjni tartózkodása al.it Benes tanácskozott Balfourral is és az Observen szerint Beesnek volt szerepe azon irányban, hogy a franciák és angolok között függőben levő kérdésekben, különösen a génuai konferenciát illetőleg közeledés jött létre. Benes londoni kndaroa. PARIS, február 22. (M. T. i.) A Daily Telegraph diplomáciai munkatársának értesülése szerint az az álláspont, melyet Benes cseh miniszterelnök az orosz kérdés targyában Londonban előterjesztett, nem nyerte meg a Foreigne Office hozzájárulását Terjed az Indiai lázadás. LONDON, február 22. (M. T. I.) Az indus nagygyűlés február 24 én ül össze Bombayben, hogy végérvényes határozatra jusson at engedelmesség esetleges megtagadása esetére az angol hatalmakkal szemben. Az indus lázadás fokozatosan terjed tovább. Amerika csökkenti a megszálló csapatait. BERLIN, február 22. (M. T. I. Wolff.) A washingtoni hadihivatal rengtict^re a r-jnai megsz'lló csapatokat 3000 fővel azonnal csökkentik és így az amerikai nv.gszálló kontingens mindössze 2400 emberből áll. mig a fr .ncia megszálló csipátok létszáma kereken 90 000. Szombaton dől el, hogy milyen lesz a választójog és mikor lesznek a választások. Bethlen leljeslU az eUeniéknek tett koncessziókat. - Andrássy és Apponyi nyllatkocata ac alkotmányjogi értekesiotröl. P * SZEGED, február 22(Saját tadotitónktóQ Az alkotmányjogi értekezlet, me lyet eredetileg több napra terveztek, tegnap délelőtt 10 órakor alt össze és délután 2 órára már be is fejezte működéséi. Feltűnt, hogy a katholikus egyháznagyok közül, akiket a kormány szintén meghívott az értekezletre, senki sem jelent meg. H isonlóképen kimentette magát Balogh Jenő volt igazságügyminiszter is. Az értekezlet tagja itulnyomó többségének véleménye az volt, hogy nem országgyűlést, • hanem uj. nemzetgyűlést kell összehívni és hogy a kormánynak a választójog szabályozása tekintetében teljesen szabadkeze van, ami azt jelenti, hogy a Friedrich-féle választójogi rendeletet hatályon kivül helyezheti, módosíthatja, vagy kiegészítheti. Ez a vélemény nagy megdöbbenést keltett az ellenzeki pártoknál, ahol meglehetősen pesszimista a felfogás a Bethlen-féle választójogi rendelettel szemben. M:g vannak róla győződve, hogy a legkardinálisabb kérdésben, a titkosság kérdésében gróf Bethlen István nem fog engedni, faluhelyen nyilt lesz a szavazás, ami az ellenzék szerint lerombolja mindazt az előnyt, amit a tárgyalások során az ellenzék kiBethlen nyilat mintatereinek kosata Az este Bethlen miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit és tájé koztatta őket a délelőtti értekezlet lefoyásáról és eredményéről. A miniszterelnök nyofnalékosan hangoztatta, hogy a felelősség ebben a kérdésben teljesen a kormányé, azt senkire áthárítani nem akarja, csak szükségesnek látta, hogy a legfelsőbb bíróságok vezetői és más közéleti, pártatlan szaktekintélyek véleményüket nyilvánítsák. A kimerítő jogi vélemények igen fontos és hasznos anyagot szolgáitattak ahhoz, hogy az ország közvéleménye ebben a kérdésben teljes megnyugvást szerezzen. A kérdés érdemére nézve kijelentette a miniszterelnök, hogy a kormány legközelebb, de még ezen a héten minisztertanácson fog hatá lírása rozni az uj választások ki Iránt. A nyilvánosság elé kerül aa alkotmányjogi értokeslot anyaga. A Magyar Hírlap írja: Az alkot mányjogi értekezlet anyagát és az ott elhangzott véleményeket a kormány a sajtó rendelkezésire fogj) bocsátani egy kőnyomatos utján, mely 1—2 napon belül meg fog jelenni. csikart a korminyelnöktől. Bethlen honorálni fogja az ellenzéknek tett engedményeket. A kormánypárt körében az alkotmányjogi értekezlet állásfoglalása tekinteteben még nem alakult ki egységes hangulat. Érdeklődéssel várják, hogy a kormány milyen határig fog elmenni a Friediich-rendelet módosítását illetőleg. A kormánypártnak azok a tagjai, akik kezdettől hivei voltak a miniszterelnök egységes .pártalakitasi terveinek, megnyugvással vettek tu domást az értekezlet állásfoglalásé ról és abban álláspontjuk igazolását látják. Erről az oldalról azt hangsúlyozzák, hogy a miniszterelnök általánosságban honorálni fogja azokat a lényeges módosításokat, amelyek az ellenzékkel az annakidején lefolytatott kompromisszumos tárgyalások során létrejöttek. A rrledrloh rendelet módosítható. Rubinek István, volt képviselő ma a következő nyilatkozatot tette : — Az alkotmányjogi értekezlet ugyanarra az álláspontra helyezke dett, amelynek magam is kifejez st adtam Apponyi felszólalása utan a nemzetgyűlésen tartott beszédemben. Akkiri felszólalásomban azt fejtegettem, h »gy a Fiied'ich féle rendelet nem törvény és az módosít ható. Ezt az álláspontot tette magaévá a hivatala tudósítás szerint az alkotmányjogi értekezlet is. Az értekezlet állásfoglalása általánosságban fedik a kormány álláspontját. Hogyan módosítják a Prledrleh féle •álasstáal rendeletet f Kormánypárti forrásból a Friedrich-féle rendeleten eszközlendő módositásokat a következőkben foglalj \k össze : 1. A négy elemi igazolásához való ragaszkodás. Z A női szavazati jog •megszorítás a. 3. A birói hatáskörnek a Friedrichrendelettel sze nben való korlátozása. 4. Az ajánlatok számának fel emelése. v a szombati minisztertanács dönt a áodrássy és Jpponyl aa alkotmányjogi órtekesletrlL Az alkotmányjogi értekezlet eredményéről gróf Andrássy Qyula a következőket mondotta: • — Mindenekelőtt örömmel emelem ki aztja véletlent, hogy a katolikus főpapok nem vettek részt ezen a*, értekezleten a nem osztozkodnál abban a felelősségben, ami az ankét tagjaira háramlik. Az ankét végeredménye a legkevésbé sem lepett meg. Országbírói értekezletet nem lehetett országbíró nélkül megtartani, ezt maguk is belátták és végül egyszerű ankéttá alakult át az uj közjogi koncepció. A helyzeten semmit sem változtat ez az ankét. Apponyi Albert a következőket mondotta: — Az én álláspontom ebben a kérdésben világos. Az uj alkotmányjogi értekezlet állásfoglalása semmi egyéb, mint magánvéleménye az illető uraknak, akik egyébként mind lágyon tiszidetreméltóak, de közflIflk alig 3-4 van olyan, Idket közjogi problémák megoldására kiválóan érdemeseknek tartok. Egy hajszát nyival sem csökkenti a kornJny felelősségét ez az értekezlet, ha olyan cselekményre határozná el magát, melyet ma épp ugy, mmt azelőtt törvénytelennek tartok. Taaáoskesások a beteg Nagyatádinál. A beteg nagyatádi Szabó Istvánt több politikus látogatta meg, közöttük Simonyi-Semadam Sándor, Hencz Károly, Kovács J. István és Dömötör Mihály. Nagyatádival együtt lakik Mayer földmivelésügyi miniszter, akit szintén belevontak a tanácskozásokba. A politikusok egyértelműen mind azt hangsúlyoztak, hogy mindaddig, amig a Friedrichrendelet módosításának mértékéről nem értesülnek, a választójog dolgában nem foglalhatnak állást. Amennyiben azonban a módosítások födik majd a kisgazdapárt eredeti álláspontját, a módosítás ténye ellen a kisgazdapártnak nem lesz szava. választójog és a válaastások ,A kormány tagjai szombaton minisztertanácsra gyűlnek össze és ezen döntenek abban a kérdésben, hogy milyen választójog alapján Írják ki a választásokat, valamint megállapítják az uj választás határidejét is. Kisgazdák és munkapártiak. Mayer Jinos földmivelésügyi miniszter lakásán bizalmas megbeszélés volt akörül, hogy a nagy.it idistáknak nem igen tetszik a • o<many bizonyos titkolódzása és taktikája, a konferencián megjelentek elveik veszélyeztetett látják és nem jó szem határideje kérdésében. mel nézik az egységes pártban jelentkező munkapárti befolyást. Heves vita fejlődött ki ebbtn a dologban, kimondottan ellenzéki felszólalások hangzottak el, sót pillanatnyilag olyan volt a helyzet, hogy a' nagyaiadisták ultimátumszerűén fordulnak gróf Bethlenhez és megkérdezik tftle, mi van azokkal a garanciákkal, amelyeket a kormányelnök annak idején adott a pártnak Határozatot nem hoztak, de kimondották, megvárják a választójogi rendeletet és ettől teszik függővé magatartásukat.