Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-15 / 37. szám

Saeged, 1922. fefcrvár 15. Ara 3 korona. Szerda, IILévf.,37. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: E«y évre 900 kor. 4sn , Negyedévre 225 kc». F»v h<S"» 75 Gaál Gaszton beszámol! n kompromisszumos tárgyalásokról. Apponyi és Rzsszy a választójog Javaslat ellen. — A nemzetgyűlés mai lléso. BUDAPEST, február 14if/.agyar Távirati Itodb.) A nemzetgyűlés inai ülését BottM József alelnök 10 óra 25 petekor nyitotta meg. Bejelenti, hogy Windischgroeiz Lijos herctjg és Gadl Giszton n pirend előtti felszólalásba kért és kapott engedélyt. Ismét a bargonyadara Windischgraetz felszólalásiban ki jelenti. Hogy célja szóvátenni i nemzetgyűlés utolsó ülésén tett az »a indítványát, amelyet már htekkei ezelőtt szándékozott a nemzetgyűlés elé tetjet-zteni. Föiörekvése, h<»gyv a nemzetgyűlés igesis vizsgálja meg: a panamafigyel, amellyel öt a Ka rolyi kormány idején megvádoltak. Erre azért van szükség, mert az ilyen ügyek nemcsak idiíiaza, hanem a külföldön is befolyásolják a közvéleményt. Állítólag én hiroro máClió 900 ezer koronát loptam volna, Ezzel szemben a Uíny az, bogy én a mi nisztertanács fettiatalaiazásával .10 millió korona értékű fagyott bur gonyadará adtam el, amiből rendes provízióként sikerfiit részem te 3 millió 900 ezer koronát biztosítani. A kiviteli halton a leemelési haszon háromszorosát képezi. Az ilyen gyekből kifolyóüag a termelési hasznot az ország élvezte. Csodálkozik azon, Ix^gy ót a három millió 900 -ezer korona ellopá savai megvádolták. Abban az időben azt tartoita, hogy a ncmze'gyü lés fogúi a vttsgálatol megindítani, ami nagyon kivanatos voln*. N <gy nehézségek után sikerült tisztázni a dolgot. E/y kérése van a kormány képviselőivel szemben: magyar szempontból éideklódjenek azon vádak iránt, amelyek a világsajtóban megjelennek és találja a kormány módját annak, hogy ezeket a vádakat tisztázzák is. Gaál Gaszton bosaárnoléja Gaál Gaszton: Méltóztatnak tudni, hogy a mult hét szerdája óta tárgyalásokat folytattam az ellenzék Os a kormány között, hogy amenynyiben lehetséges, megegyezést hozzanak létie. A szombati illésen Huszár Károly képviselőtársaim felszólalásában telhivott arra, hogy «zekei a tárgyalasokat ex offo, mint a Ház elnöke vezessem. Ettől kezdve kiküldetésemet ugy tekintettem, mint amelylyel a nemzetgyűlés bizott meg. Most ezek!öl a tárgyalásokról aka rok beszámolni. Az egyes tárgyakról csak futólagosan fogok megemkkezni és iparkodni foguk, hogy ez egyszerű megemlítésnél több ne legyen. Én rámutattam az éllenzékkel való tárgyalásaim során arra az esetre, mi fog következni akkor, ha ezt a törvényjavaslatot nem siketül törvénye rőse emelni. Az ellenzék arra két 1 oigem, tegjem lehetővé, hogy kő zötie és a kormány között megindulhassanak a tárgyalások. Az ellenzék megbiMtt azzal, hogy igyekezzem a kormányt az erőszakos eljárási szándéktól visszatartani és akkor a javaslat törvényerőre emelésének nem lesz semmi akadálya. áfq iá!lapíthatom, hogy az ellem tk részéről sok tekintetben töri ént lemondás, hegy a javaslatból törvény lehessen. Az ellenzék kívánta mindazon intézkedések megtételét, amelyek a válásit ások tisztaságát célozzák. Én a m$gam részéről meggyőződtem arról, >hogy a kormányt nem vezeti az erőszakosság szándéka és abban a tudóiban mentem bele a tárgyalásokba, hogy azok kedvező eredményre fognak vezetni. A megegyezés a legtöbb , pont tekintetében teljes. Ami a választási eljárás törvényben vak) szabályozását illeti, a kormány eknent a legvégső határig és beleegyezett abba, hogy a nemzetgyűlés ugy hozza meg határozatát, hogy abiiói funkcionáriusok müködtsi a választás egész menetére kiterjedjen. A kormány hozzájárult ahhoz, hogy a választókról az ive ket a bizottságok elölt kitöltsék és •ezzet a kormány azt célozta, hogy az ellenzék részéről a belátás gondolata eklatánsabb legyen. A forrnány hajlandó a jogorvoslat terén benyújtóit panaszokat a kiküldölt b rákkal elintéztetni. Katonai jácint az egész vonalpn érvényben lesz. A kormány bt lement abba is, hogy a jelölőket nem tekintik leszavazottaknak, valamint abba is, hogv akik Magyarországon születtek, azok feltétlenül magyar honosaknak tekintendők. A két évig egyhelyben Uk<js mellett megengedi a kétszeii költözködést és elfogadja, hogy Budapest 22 kerület helyett 25 kerületre osziassék és igy 25 képviselőt válasszon. Belement a kormány abba is, hogy fi népgyüléseket szabad ég alatt tarthassak es megtartásukhoz nem tiz, hanem csak négy megbízható polgár ajánlása szükséges. A női választójog tekinletében a kormány a jogosultságot két kategóriába osztja: először köveleli a hat osztály elvégzését s annak bizonyítását, másodszor a négy osztály elvégzését azzal a feliétellel kapcsolatban, hogy az illetőnek tör vényes házasságból származó keltőnél több gyermeke van, vagy önálló háztartással, vagy keroeitel btr. Miután leszögezte azokat a pontokat, melyekben a kormány epp az ellenzők oldalaról eibingzott indokuk miatt engedményeiket volt kénytelen tenni, felemlíti azokat a pontúkat, melyekben bizonyos d.fferenciák máig is fennállanak Az első az irni-olvasni tudás kérdése, melyet az eltérnék abszolút jogomként követel. Meg kell állapítania, hogy a bizottság tagjainak egy része a kormány által tett enged ményeket elégségeseknek találta és csak a másik része Art ki a jogcím mellett. A másik pont a katonai jogcím kérdése. Ebben a kormány elment sddig, hogy hajlandó mint mellékjogcimet elfogadni és a választójogot az öszszes Károly-keresztesek re kiterjesz teni. Ezt az engedményt is az ellenzék egy része elégségesnek tartotta, a másik része azonban kitart a katonai jogcím mellett. A harmadik pont a kisebbség képviseletének kérdése. Az ellenzék egy része ezt a kérdést conditió sine qua non-nak nevezi, a másik része kijelentette, hogy ha a javaslatra nézve előbb megegyezés jön létre a kormánnyal, a maga részétől ettől eltekint. Kötelességemnek tartottam ezeket a nemzetgyűlés elé hozni. Azt hi szem, egészen tárgyilagosan já'tam el. Köte ességem megállapítani azok kai a fenforgó hírekkel szemben, amelyek itt is, ott is napvilágot lát nak a sajtóban, hogy a kormány részéről a legteljesebb jóhiszeműséget tapasztaltam. A kormány mindent megtett annik eltűri ására, hogy ezen javaslat törvényerőre ne emelkedjék. Az ellenzék is objektiv és hazafias szempontból iparkodott ebbeli meggyőződését érvényesíteni. Ebben a te kintetben csak az utolsó tárgyalások alkalmával hangzottak bizonyos diszszonans hangok. Akkor vettem észre, hogy olyan kérdésekben, melyekben közeledés történt a kormány és az ellenzék között, az ellenzék egy része kije lentette, hogy ezzel nem éri be. Szabadjon egy mérleget felállítani. Amikor azt látjuk, hogy az ellenzék kívánságainak 95 százaléka teljesült, kérdi, ki vállalja magára a felelősséget, hogy az ország békéje nem lesz megőrizve és hiányozni fog a törvényes alap. Neircsak az ellenzékhez szól, de ugy érzi, hogy fel van jogosítva arra, hogy a kormányhoz is azt a kérelmet ititézze, hogy az utolsó pillanatban, amikor már csak órák választanak el bennünket a nemzetgyűlés feloszlatásától, mindkét fél fontolja meg mit cselekszik és tegye meg kötelességét, amellyel tartozik a nemzettek és saját lelkiismeietének.(Nagy taps és éljenzés.) Tiz áráa ülések. Napirend szerint a Híz határoz Meskó Zoltán és társai ama in I ^ZEKKES/TŐSÉG r.S KIADÓHIVATAL Kölcaey-utca & • Telefon 13-31 Tárgyalják a válasstéjoget Rassay Károly, mint a kisebbségi vélemény j-zóssolújt, wól a javaslathoz. A választójogi javaslattal szemben elutasító álláspontot képvisel mert vélemér ye szermt a történelemben nincsen példa arra, hogy a választójog visszafejlődött volna. A választást helytelennek tartja az integritás szempontjából is. Lehetetlen, hogy kevesebb jogot adjunk állampolgárainknak annál, mint amennyit a környező államokban adnak. Tiltakozik az ellen, mintha az ellenzék akadályozta volna meg azt, hogy • a tör vény javat lat hamarabb kerüljön a nemzetgyűlés szine elé. Peihoneskálja a miniszterelnök ama kijelentését, hogy ha ez a törvényjavaslat nem emelkedik törvényerőre, a kormány teljesíteni fogja kötelességét. A miniszterelnöknek világosan kell nyilatkozni, mi fog történni február 16 lka után. Visszautasítja a jogfosztást és oktrojt egyaránt j.v.slatot terjeszt be abban az irányban, hogy az ini-oivasni, tudást fogadják d a négy elemi helyeit. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Slachta Margit: Kérdi igazságos-e, hogy a fétfi más cenzus alá esik mint a nő. Attól félnek, hogy a nők egyenjogúságot kapnak s ebben az esetben a férfiak fölé kerekednek Ez tévedés. Természeti törvény, bogy mindenki érvényesül, aki érzi saját tehettégél Legyenek megnyugodva a tisztelt képviselőtársaim, ha a férfiak és a nők között egyforma cenzus jön létre, a nagy politikát akkor is csak a féifiak fogják csinálni. Abban a reményben fogad el a törvényjavaslatot és olyan fc tetei alatt, hogy a minisztere nök azt az elvet, amit a titkosságra nézve kijelentett, hogy tudniillik nyílt kérdésnek hagyja a nőkre is alkalmazva, azaz szabad véleménynyilvánítást enged. Utána Apponyi Albert emelkedett szólásra. Nem annyira a választójogi törvényjavaslattol, mint inkább azokkal a körülményekkel akar foglalkozni, amelyek miatt létrejött ez a javaslat s ezzel kapcsolatban a Ház elnökének napirend előtt történt felszólításával. A javaslatot azért nem fogad fa el, mert nagymértékű jogfosztást lút benne. Ezután foglalkozik a titkosság kérdésével. A javaslatban a titkos szavazás van elfogadva s mégis feltűnő, hogy az igen tisztelt előadó ahelyett, hogy feladatának megfelelően a bizuttság álláspontját ismertette volna az előadói székből, épp a7 ellenkezőjét telte s ezzel nagyon megingatta a titkosságra nézve történi megállapodásokat. Teljes meggyőződéssel állíthatja, ht , a titkosság a választások komolydi.vinya felett, hogy a választójog 5 t * "abadaágának nélkütárgyalásának tariamára az ülésénél rtlen kelleke. tiz órán át tartsák. A Ház a határo- ~< ülés tart zalot egyhangúlag elfogadja. | —