Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-12 / 35. szám

Ssegetf, 1922. fetmár lá. Ara 3 korona. Vasárnap, Hl. évf., 35. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: f«y évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor.| F-'f 4sn . F«v 75 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-ulca & • Telefon 13-31 Farkasveszedelem. SZEGED, február 11. Mióta a Wolfokat felszínre dobta a pilitika, azóta szabad farkascsapatok garázdálkodnak a Hajdúság ban. A farkasveszedelem ijesztő méreteket ölt, mint Debrecenből jelenlik, számottevő falnák ostromolj ik a tanyákat, a hajduhadházi állomáson jelentős harc fejlődött ki a po'gárság és a farkascsaládok között, sőt a legújabb rendőri jelentés mar arról is beszámol, hc$y a farkasok D brecen utcáin is meg jelentek. Néhány héttel ezelőtt Nyíregyháza környékén történtek hasonló összeütközések emberek és farkasok közölt s most, hogy a történelem hamarosan megismétlődött, ho'dkóros idegességgel verődtek össze félénkebb választópolgáraink fogai. Mert van ebben a farkasveszedelemben némi szimbólum, némi hasonlatosság a politikai ordasok leselkedéséhez. Nem pusztán humor ez, nem is pusztán milícia, dühös csaholások valósága komolyodik a politikai horizonton. Most itt az alkalom 1 Itt a zsákmány I Itt a hóvihar, | a legjobb konjuktura, jönnek a farkasok 1 És valóbin felsorakoztak villódzva, mint éji vadak a városok kapujában és paprikás méreggel parázskodnak a még előttük lévő egyetlen lehetőségen: a választójogi javaslaton ! Ez az utolsó javaslat, az utolsó mérkőzés, ahol még rúghatnak néhányat egymáson, ahol még nyakasan magyarkodh atnak, hahotázva des ruilhatnak, véres gesztusokkal vizet prédikálhatnak. És kinek van itt igaza? — kérdezi néhány jámborul és békésen kutakodó lélek. Mindenkinek I - zug a szél, a hóvihar és zugnak feleletül a szabid farkasok. Eszközük a választójogi javaslat és áldozatuk az ország, amelynek testén harapdálják egymás husit és befeketítik a még hátralevő néhány napjukat. Mindezt azért, hogy visszhangot vessen lármájuk a békét n-m ismerőkben, hogy fényővet szikráztassanak homlokuk köré és harci tornáik káprázatával betömjék a tömegek szemét. Az idő pedig múlik, s hat n'pot, ami még hátra van, betölti néhány farkasorditás és a hetedik nap nem lehet a pihenés napja, mert ordasok ?e;elkednek a Hajdúságban és emberek és farkasak harcát éljük. És ÍI farkas lenyeli Piroskát, lenyeli na^vanyót, lenyel mindenkit, mig nem jön a büv^s vad*sz, a vadász bácsi az operáló k^set . . . De hol a vadász ? Hol az a puri'án mészáros, aki Wvágná n°k(ink a farkasok gyomrát, hogy kis*abaditsa közénk a B'két. a MunVát, a Termelést, a Hazát, amit immár el nvel a tél, el«öpör a hóvihar és amit seregestül lesnek kiélezett fogakkal, villózva és óbégatva Nyíre Tvházán, Debrecenbrn, Hajduh*dhárán, délen, északon és köröskörül a kegyetlen ordasok. Megkezdte i nemzetgyűlés a választójogi javaslat tárgyalását. Apróbb törvényalkotások napja. — A nemietgyttlés ülése BUDAPEST, február 11.' (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Bejelenti, hogy XI. Pius pápa tiónralépése alkalmával februir 12 én a budavári koronázó templomban ünnepélyes Istentiszteletet tartanak. Minthogy őés Bottlik alelnök kénytelenek távolmaraoni, kéri Lukovich' háznagy kiküldését. Elnök ezután bejelenti, hogy az országos pénzügyi tanács tagjává Simonyi Semadam Sándort 59 szóöbbséggel meg/álasztották. A Ház a megválasztást tudomásul veszi. Napirend szerint a közszolgálati alkalmazottak és tisztviselők anyagi helyzetének javításáról szóló törvényjavaslatra tértek át, amit a Hiz harmadszori olvasásában is elfogadott. Következik a magvar királyi rendőrség és csendőrség létszámá nak kiegészítéséről és felfegyverzéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Tasnády-Kovdcs előadó ismerteti a törvényjavaslatot. I<az Apponyi A'bért nek az a kijelentése, hogy a trianoni szerződést ha bt cikke yeztük, sok keserű pilula elfogadására kenyszerit bennünket. Minden nemzet jut és jutott olyan helyzetbe, hogy oktrojált törvényt kell elfő gadnia, melynek az a sorsa, bogy amint az erőszak eltűnik, önmagától omlik össze. Drózdy Győző közbekiált: Mi van a választójoggal ? Tasnády: Bejelentem tiltakozásunkat az ántánt-hatalmakkal szemben. A trianoni szerződés intézke déséböl világosan latszik, hogy lehetetlenné akarják tenni az ország belső konszolidációját és békéjének biztosítását. Kétségtelen, hogy a veszedelem okai épen azon nyugateurópai államoktól származnak, amelyeket évszázadokon keresztül védelmünkben részesítettünk a Kelet kulturátlan népeinek támadásaival szemben. Leghelyesebb, ha a törvényjavaslatot vita nélkül elfogadjuk, de nem szankcionáljuk azzal, hogy esetleges vitákba bocsátkozunk egyes részeire vonatkozólag. Gróf Apponyi Albert egész terjedelmében csatlakozik az előadó tiltakozó álláspontjához és alkalmazkodik is ehhez felszólalásában. Ezt a javaslatot részletes vita tárgyává ne tegye a nemzetgyűlés, mivel ez a javaslat kényszerhelyzetből származik. Van azonban egy mozzanat, amelyet minden alkalommal kötelességének tart megemlíteni. A magyar kormánynak módot kell találnia arra, hogy a müveit világ figyelmét felhívja, hogy a győző államok M iüyÍrországra olyan lefegyverzést keny-zeritenek, mely lehetetlenné teszi a belső rend fentarlásái és ugyanakkor megengedi, hogy a szomszéd államok zavartalanul tégy verkezzenek. — A trianoni szerződésnek vannak általános tételei, melyek ép ugy érvényben tartandók a győzök, mini * legyőzöttek részéről. A trianoni békeszerződés kimondja, hogy minden államban az általános lefegyverzést tűzte ki céljiul. Ennek alapján jogunk van hangsúlyozni, hogy ezen általános kötelezettséget tartsa be minden kormány, vagy pedig tiltakoznunk kell ennek a pontnak betartása miatt, mert amig ezt minden kormány nem foganatosítja, addig a békeszerződés csak irott malaszt marad. A mi helyzetűnkben azt a mentséget sem szabad felhozni, amelyet a franciák állandóan hangoztatnak, hogy nekik azért kell fegyverkezniük, mert Németországtól állandóan tartanak. Csonkamagyarország körül van véve olyan szomszédoktól, akik a lakosság számában is nagy lulsulyban vannak. A törvényjavaslatot elfogadja. A Ház a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadja. Ezután örffy Imre a vámőrség és pénzügyőrség létszámának kiegészítéséről és felfegyverzési módjáról szóló törvényjavaslatot ismerteti. Tekintettel arra, hogy ez is kényszerjavaslat, kéri a Házat, hogy minden vita nélkül fogadja el. A Ház ezt a törvényjavaslatot is elfogadta. Ugyancsak örffy Imre beterjeszti az 1921. évi XXXI. t.-c. kiegészitéséről szóló törvényjavaslatot, mely a katonatisztek nyugállományba való helyezésével foglalkozik. A ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja. örffy Imre beterjeszti ezután a katonatiszt-képzésről szóló törvényjavaslatot, mely szerint a trianoni békeszerződés rendelkezései alapján csak egy katonatisztképzö it kólánk marad. Kéri a Házat, hogy a javaslatot vita nélkül fogadja el. A Ház a törvényjavaslatot elfogadja. Ezután Mózer Ernő beterjeszti a trianoni békeszerződésben foglalt egyes tiltó rendelkezésekből folyó törvényjavaslatot, melynek értelmében polgári testületeknek fegyverkezésre nincs joguk. A Ház a törvényjavaslatot elfogadja. Órffy Imre ismerteti a britt állampolgárokkal szemben fennálló tartozások, illetve követelések dolgában a britt kormánnyal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló töivényjavaslatot. A szerződés megengedi, hogy a hitelezők, illetve adósok közvetlenül tárgyalhassanak angol adósaikkal, illetve hitelezőikkel. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja. Szünet után Bottlik József alelnök fél l órakor nyitja meg újból az ülést. Következik a választójogi javaslat tárgyalása. Karaffidth Jenő előadó: A nemzetgyűlés legutolsó feladata a választójogi törvény megalkotása. Ennek a feladatnak tesz eleget a kormány amikor alaposan megvitatott javaslattal lép a Haz elé. A politika a választójog történetéban nyugvópontot nem ismer. Véleménye szerint a művelt világ legigazságtalanabb fércalkotása a trianoni békeszerződés csak muló tiszavirág. Ennek következtében az a választójogi javaslat, mely törvényerőre emelkedik, nemcsak Csonkolna gyar ország, hanem Nagymagyarország 63 vármegyéje számára készül. E'Után röviden emlékezetébeidézi a Háznak a választójog történetét 1848 óta. A választójog eszköze annak, bogy oly törvényhozás jöjjön Útre, me y a nemzet akaratának bfl kifejezője. Ebben nyilvánul meg a nemzet legfőbb hatalma. A választójogi törvénynek meg kell felelni az államfentartás legelemibb követelményeinek, a nemzet nemzeti jellegének, a magyar ember természetént k és a társadalmi osztályok egyensúlyának. Az eredeti és a választójogi bizottság által beterjesztett javaslat között eltérések vannak elsősorban is a titkosság és a nyíltság kérdésében. Ezután ismerteti azokat az érveket, melyek a nyíltság mellett szólnak. Jtt idézi Andrássy Oyula egyik Iszédét, melyben a nyilvános szavazás hive azt mondván, bogy a szavazás felelősséggel jár. A közvélemény csak a nyilvánosság utján irányithatja az eseményeket A előadót az ellenzék állandó közbeszóldsokkal zavarja meg, miért is az elnök az ülést felfüggeszti Kit ad az uj választójog! BUDAPEST, febru&r 11. Az .Uj Nemzedék" irja: A képviselők közt ma ; osztották szét a választójogi bizottság jelentet, a nemzetgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról. A jelentést, melyet a bizottság nevében Simonyi Semadam elnök és Karaffiáth Jenő előadó irt alá, kiemeli, hogy a bizottság helyesléssel állapitot'a meg, hogy a törvényjavaslat az 1918 évi választói törvény kibővítésével az állampolgárok nagy tömegére terjeszti ki a közügyekben való részvétel jogát és kellően biztosítja ar államfentarió lakosság akaratának szabad érvényesülését. Béos Iskoláit bezárták. BÉCS, február 11. (M T. 1.) A tarlós fagy miatt bezárták valamennyi iskolát, közöttük az egyetemet és több főiskolát is. A város vízellátását veszedelem fenyegeti.