Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

S«cgcd, 1922. február 1. Ara 3 korona. Szerda, 111. évi., 36. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: §•* évre 900 kor. I Negyedévre 225 kor Fti .4.50 75 . ••hiMMÉMiftitfilíWaHB Megjelenik naponkint áé ^n. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Kökaey-utca • Telefon 13-33. Hagy harcok várhatók a választójog körül BUDAPEST, január 31. A Virradat irja: A választójogi javaslat körül kezd ugyanazon -atmoszféra kialakulni, mint a régi választójogi harcok idején. Ismét egységes párt alakításáról tárgyalnak és a szociáldemokraták is uj életjelt adnak Magukról. A nemzetgyűlés hátralevő •cgsz^mláit napjait igen nagy ellenzéki csaták fogják élénkíteni. Az uj Andrássypirt tegnap este •ár bejelentette, hogy az obstrukdó már megkezdődött. A választójog bizottsági tárgyalása legalább egy hetet vesz igenybe. Szó van arról, hogy a nemzetgyűlés ülésének idejét felemelik, azonban a tiz órás dicseket alig lehet 16 órásra leiemelni, mivel arra uj indítvány és a jelenlevők kétharmad többsége szükséges. Mivel a választójogi javaslat letárgyaláslra a hátralévő idő előre láthatólag nem elegendő, illetékes helyen szób- kerüli a nemzetgyűlés meghosszabbításának a terve, mely azerint a nemzetgyűlés addig maradna együtt, amig a választójogi javaslatot letárgyalj i. Gaál Gaszton eln ök kijeleniene, hogy február 15 én tui nem hajlandó vezetni a tárgya lásokat s ezzel a terv holtpontra is jutott. Bizonytalan a választójogi törvény sorsa. BUDAPEST, január 31. (M. T. I.) A Magyar Hirlap irja: Oyan for fásból, ahol a kormány szándékairól jól vannak tájékozva, kapjuk az alábbi feltűnést keltő információt : — A választójogi tőrvényjavaslat sorsa ugy áliálaban, mint abbó a s/empon.bol, hogy február tizenhatig a törvényjavaslat keresztülvihető, a kisgazdákkal történi megegyezés és a keresztény párttal folytatott tanácskozások ellenére is még bizonytalan. Illetékes körökben tisztában vannak azzal, bogy a kormánykörökben a válasz tójogi törvényjavaslat sorsát többségi párttal vató megegyezés alapján biztosítottnak látják, mégis a részletek során felmerülő nehézségek és igen jelentékeny akadályokat gördítenek. Éppen ezért a kormány el van szánva és ez kidomborodik a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek a páiívezérekkel való tanácskozása során is, uogyha a törvényjavaslatnak a nemzetgyűlésen való keresztülvitele nehézség kbe ütközik, a javaslatot oktrój rendelet utj-in léptesse életbe. Abbn az esetben ugyanis, ha a kormanynak egy ult.maracióhoz kell tolyamodni, a válasziásokat nyilt szavazás alapján fogják megejteni. Elhalasztottá!! a párisi éríekezleíEt. fcONDON, január 31. (M. T. I.) A külügyminiszterek párisi értekezletét elhalasztották. Töratajjavaslat a közszolgálati tisztwiíli anyagi helyzsténeh javításáról. BUDAPEST, január 31. (M. T. I.) Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén javaslatot nyújtott be a közszolgálati tisztviselők anyagi helyzetének Javítása és az erre szükséges fedezet tárgyában. A javaslat első szakasza szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyébalkalmazottak, további a hivatásos állományú katonai nyugdijasok, továbbá altisztek részére engedélyezett rendkívüli segély mérvét 1922 janu\r 1 tői a jelenlegi összeg 100 százalékával felemelhesse és erre a célra az 1921—1922. költségvetési évben 850 millió korona hitelt vehet a kormány igénybe. A 6. szakasz szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy a világháborúban résztvett állami <é» vármegyei tisztviselőknek, kik legalább 12 hónapot töltöttek arcvonalszolgálatban, illetve hadifogságban, amennyiben 1920 januári óta nem léptettek még elő magasabb fizetési osztályba, 1922 január l-tól fogva átmeneti személypótlékot engedélyeizen. Ezen személypótléknak összege 600-3600 koronáig terjedhet, erre a célra évi 10 millió ko rona hitelt vehet a kormány igénybe. A 7. szakasz szerint az 1921. évi XL1X. t. c., amely az általános forgalmi adóról intézkedik, módosilt?tik ugy, hogy az általános forgalmi adó kulcsa az adóalapnak 3 százaléka lesz, a törvény ezenkívül felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a fénytkési tárgyak közül némelyeknek fényűzési forgalmi adó kulcsát legfeljebb 20 százalékra felemelhesse. Az indokolás szerint az ország valutájának és ezzel kacsolaiban a megélhetési viszonyok javulásához fűzött remények nem váltak be, azért nem kerülhető el, hogy a közszolgálati tisztviselők rendkívüli segélyét felemeljék legalább oly mérvben, hogy a javadalmazás és az árviszonyok közti ellentét legalább nagvjában kiegyen üttessék. Szterényi J6zsef a& iparfejlesztésről. A nemzetgytlés mai tiése. BUDAPEST, Január 31, (Magyar Távirati Irodai A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Győr varostól felirat érkezett a hazai ip^r ttak a külkereskedelembe való beKapcsolása és a tranzitó- forgalom megindítása tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadják a kérvényt bizottságnak. Elnök jelenti, hogy Bródy Ernő sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt, melyre 3 órakor térnek át. Bródy Ernő napirend előtt kéri a Ház határozatképességének megállapítását s miután nyilvánvaló, hogy a Haz nem határozatképes, elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Gadl Giszton elnök bejelenti, hogy Papp Djzső államtitkár a mai ülésen résztvesz. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a Háznak a fehér foszforral való gyujtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután áttérnek az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. — Báró Szterényi József: A kisiparosságnak nem annyira a munkájával, mint inkább jövőjével kell foglalkoznunk. Soha sem volt ez a kérdés ránknézve olyan fontos, mint éppen most, amikor országunk kétharmadrészét erőszakkal elvették tőiíMik. A g.udasági kibontakozás kérdésénél ifién fontos ennek a kérdésnek a tárgyalása. Feltétlenül szükségeit erőteljes iparfejlesztési akció megindítása. Nemcsak szociális, hanem gazdasági szempontból is nagy értéket képvisel a kisipar. Elhanyagoltuk a kisipart akkor, amikor a gyáripar csecsemőkorát élte, elmulasztottuk az alkalmat, hogy a kisiparból középipart, majd abból nagyipart fejlesszünk. Voltak liberális államférfiak, akik abban a téves felfogásban éltek, hogy a kisipart segíteni nem lehet, hanem át kell engedni sorsának. Ezek voltak azok, akik az 1903. évi ipartörvénytervezetet elejtették. Tiz év alatt 141 kisipari szövetkezet létesült. Ez nehezen ment, azonban ahol szakértelemmel dolgoztak és kereskedelmileg vezették a szövetkezetet, ott erős alapot adtak az illető város kisipari akciójának. Sajnos, a rákövetkező korszak ezt is megszüntette, de helyébe következett a kisipari szövetkezetek kompromittálása azáltal, bogy minden protekcióval rendelkező gyári vállalatot szövetkezetté alakítottak. A német kisipar azért helyezkedett el a hatalmas gyáripar mellett, mert ennek védőszárnyai alatt fejlődhetett és belekapcsolódhatott. A képesítés azonban abban az értelemben, mint nálunk, Németországban nem létezik. Meg kell gátolni azokat a visszaéléseket, amelyeket a kibipar terén el lehet követni. Az egész javaslaton a numerus clau-us gondohta vonul végig. Ereky: Minden zsidó megtanul* hatja a kovácsmer térségét. Baró Szterényi József: A numerus clausus nincs telekezethez kötve. Haller: Meg kell nézni a pénzintézeteket, ott van a numerus clausus. Tasnády: A sajtóban és irodalomban is vanl Biró Szterényi József: A törvényjavaslatnak második részét, mely a tanoncoktatással foglalkozik, örömmel üdvözli Tekintette! aira, hogy a részletes tárgyalása alkalmával a szükséges módosításokat megteheti, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Ui törvényjavaslatok. Ezután a honvédelmi miniszter betegsége folytán Tomcsdnyi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a magy. kir. honvédségről szóló 1921. évi XLIX. tc. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módositásárólszóló törvény javaslatot Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak és más tisztviselők helyzetének javításáról es az ehhez szükséges fedezet biztosításáról. Mayer János földmivelésügyi miniszter az erdööri alkalmazottak létszámának emeléséről és az ehhez szükséges fedezetről szóló javaslatot. Klebelsberg Kunó belügyminiszter a magyar állami rendörségés csendőrség létszámának kiegészítéséről és felfegyverzésének módozatairól szóló javaslatot nyújtotta be. A javaslatok kiadatnak az egyes bizottságoknak. Elnök 5 perc szünefet rendel el. Módosítják a honvédségről szóló törvényt BUDAPEST, január 31, Az Uj Nemzedék irja: Értesülésünk szerint a kormány a nemzetgyűlésnek még mai ülésén beterjeszti a magy. k?r. konvédségről szóló 1921. évi XLIX tc. egyes rendélkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek a javaslatnak törvényerőre emelését különösen az ántánt kívánja és ezért még ma a nemzetgyűlés szünete alatt Karaffiáth Jenő előadásában tárgyalni fogják a fent emiitett törvénycikket. Beniczky ügye. BUDAPEST, január 31..Az Esf irja: Megírtuk, hogy Lengyel Ernő vizsgálóbíró Beniczky Ödön ellen a királypuccsal kapcsolatban megindult és lázadás cimén folyó bünperben Beniczky kihallgatása folytán több tanú beidézéséi tartotta szükségesnek. Ennélfogva elrendelte Panos es Winder ezredesnek, Lőrinay századosnak és Schnetzler Ágostonnak tanuként való kihallgatását. A tanuk a mai napra kaptak idézést: mindnyájan meg is jelenlek és a vizsgálóbíró kihallgatta őket. Tisztviselő cipők A legelegánsabb kivitelben készíti VÉNUS CIPŐGYÁR. Gyári telefon 12-46. Űsletl telefon 3-151-