Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-22 / 18. szám

MARGÓ Tempóra mutantur. A budapesti hangszerészek panaszkodnak, hogy a cigányzene szerszáméi nem kelle­nek a falunak. Nem fogy a hegedű meg a bőgő. A falu fölcsapott modernnek és jazz ban zenekarokat alakítanak a Tisza—Duna között. A muskátlis ablakok alatt nem a Csak egy kis lány van a világon és nem a Hull a levél a virágról örökszép melódiái zendülnek föl a zárórai sötétben, hanem a jazz band húzza a talp alá valót. Shimmy járja a fa­luban, erről is panaszkodnak a fő­városi orgánumok. Sirjunk vagy belenyugodjunk a változhatatlanba? Hiába, az idő és a karaván halad és a világ folyását nem lehet meg­állít ni. A divat nagy ur, szörnyen nagy ur, de persze csak a maga koraban. Ám addig míg él és ural­kodik, eddig ő parancsol az eleve­neknek és csak a magyar falu európai jeliegét mutatja hogy őt se hagyja hidegen a divat forró áram­lata. A lényeget azért nem féltjük és valahogy ugy érezzük, hogy nem a falu fog idegenné válni, hanem a jazz band meg a shimmy fog ma­gyarosodni és nemesedni e kölcsön­hat s folytán. Ha nem igy volna, akkor kétségbe kellene es ünk né­pünk jövője felől, de ha törököt, tatart, osztrákot kihevert, hogy egye­bekről ne szóljunk, a ;azz bandot és a shimmyt is szerencsésen ki fogja heverni * A nagy elmeorvos ugyancsak rossz­kor hagyta' itt ezt a tájat örökre. Sohasem volt annyira szükség rá, a jóságára, a bölcscségére, a gyó­gyító tudományára, mint éppen nap­jainkban. Meghibbant elmék, meg­zavart agyak tévedései és tombolásai irritálják a közéletet, a politika fórumán olyan feszült az idegesség és nyugtalanság, hogy a kényszer­zubbony is nagyon elkelne néha. Mondják, hogy ez meg a háborús hisztéria és neurózis következése, a forradalmak utórezgése. Azt is mondjak hogy ez igy van| Európa­szerte, kivált a legyőzőit és meg­csonkított országok népeinél. Or­vosra volna szüksége ennek a beteg világnak és tébolyodott emberiségnek, amely állandó iranceban él, szörnyű víziói és borzasztó hallucin3ciói van­nak. És az orvosok csak fogynak, balnak, a betegek pedig szaporod­nak. Itt nincs más segítség, minthogy „segíts magadon I" Az önsegélyt kellene tanítani egyeseknek és nem­zeteknek, amig nem késő. Az ön­segélyt, amelyek alapja a sokratesi önismeret! * Végre egy divat, amelynek szívből örülni lehet: a költők divatja! Mert ezt jsenti az, hogy Budapesten nyakra-főre rendeznek szavaló mati­nékét és estélyeket, amelyeken szép, fiatal művésznők Csokonai-, Petőfi­és Ady-verseket szavalnak és a mo­dern élőkről sem feledkeznek meg. A zene szárnyain is szállr ak a köl­tők ritmus-ii, a fekete zongorák vissz­hangozzák a mai yar vátes uj időket jelentő uj dalait, sőt legutóbb már elfelejtett és ismeretlen költőket is kikapartak a sírjukból, igy például egy Mátyássy József nevűt, aki a Legyen ugy, mint légen vjlt cimli hires magyar poéma szerzője Ez a divat ped g tartson minél tovább, legyen komoly és örök s kultus? belőle. Fiaim, csak énekeljétek ! UUlTAlVlV>*l*l* « •»««•««- .»...«. Vérszegényeknek Ca idegg> vngéknek kiváló Feiravin kina vasbor kapható aa Saaaee gy ó|y szertárakban 8ZEQBO Haldoklik a pápa. Felvette a halotti szentségeket. - Ereje és Öntudata foly­ton csökken. ROMA, jan. 21. (M. T. I.) A vátos óriási izgalomban van. A japok óránkint adnak különkiadásokat, amelyekben részletes tudósításokat közölnek a pápa állapotáról. A szer­kesztőségek előtt a kíváncsiak nagy tömege lesi «.z uj híreket. A király és királyné óránkint érdeklődnek a Vatikánban s mindig ezt a választ kapják: Rosszul van Őszentsége, nagyon rosszul. A pápát fuldoklás és szívgyengeség gyötri. Több kül­földi lap képviselője már a Szentatya haláláról szóló tudósításokat adott fel, de ezeket a postán visszatartották. Ha a halál beáll, akkor is még néhány óráig nem engednek át tudósítást, amelyben szó van a pápa haláláról. Az Epoca egyik prelátustól azt az információt kapta, hogy a pápa azt a reményét fejezte ki, hoey utódjának sikerüliy fog, ami neki nem sikerült, a kibékülés az olasz kormánnyal. RÓMA, jan. 21. (A M. T. I. szikra­távirata.) Éjjel 11 óraknr « z orvosok megállapították, hogy a tüdőgyulladás előrehaladt. Az orvosok ;.z egész éjszakát a Szcníaiya betegágyánál töltik. Hajnali 2 órakor KZ orvosok jelenük, hogy a pápa öntudata csök­kent RÓMA, jan. 21. (Stefani.) A Szent­atya áldozás után kérte, hogy a halotti szentségben részesít-ék. Mon­signore Zempini hajnali 2 óra 10 perckor feladta a halotti szentséget. A szertartásban monsignore Teatoni s-gédkeze!'. A szentség feltétele után Öszenlsége magáhoi hívta Zsmpinit, megköszönte neki a szertartás el­végzését cs keiet fogott ve.e. Ezután a pápa kérésére dr. Batistini, a pápa háziorvosa elhagyta a szobát, hogy pihenőre iérjen. A pápa ereje fogytán van. Állapota reménytelen, már az öntudata is elhagyta és ös­szefüggéstelen mondatok hagyják el ajkait. Hajnali fél 3 órakor monsignore Teatoni a pápa magánkápolnájában misét mond és 4 órakor Ciorgi bí­boros ismét misét szolgáltat. Reggel 5 óra felé meeje'ent a szobában gróf Persico, őszentsége unokaöccse. Negyed 6 órakor a doktor megvizsgálta a pápát, íkiről megállapította, hogy az agónia meg­kezdődött, a szivmüködés megbénul. ROMA, jan 21. (A M. T. I. szikratávirata.) Mint a Stefani jelenti, ma, szombaton reggel 6 órakor a Szentatya szobájában megjelentek Giorgi bíboros, Respighi főszertartás­mester, monsignore Caccia kamarai prelátus, herceg Aldobrandini, a pápai nemes testőrség parancsnoka és Giorgi bíborossal élükön imát mond­tak a haldokló pápáért. A Szentatay életereje láthatólag fogy. RÓMA, jan. 21. (A M. T. I. szikra­távirata.) A pápa kezelőorvosai a következő boulletint adták ki reggel 8 óra 30 perckor: A pápa állapota éjjel kissé rosszabbodott. Álmatlanul és nyugtalanul töltötte az éjszakát. A tüdőgyulladás terjed. Hőmérséklete 38l/», érverése 120, lélekzetvétel 60, aláírás Marchispava, Pignami, Batis­tini, Cherubini. RÓMA, jan. 21. (M. T. I.) Reg­gel 7 óiakor a Vatikánból távirati uton értethettek a nuncicturakat, hogy XV. Benedek pápa haldoklik. Szeged. I«»í 2 január 22. Fizetésemelést kérnek a városi tisztviselők Rövidesen beadvány érkezik a tanácshoz. — A főispán a fizetésrendezésről. — Balogh Károly kedvezően fogadja a mozgalmat. SZEGED, január 21. (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt egy kedé­lyes hírt közöltünk a tanácsban le folyt pá beszédből, amely a tisztvise­lőknek mintegy impulzust adóit arra, hogy fizetésemelés iránti mozgalmat indítsanak. Ez a tény ugyan nem fedi a valóságot, mert a tisztviselők már a tanács bátorítása e'őtt is moz­golódtak hasonló irányban, mégis azt hibszük azonban, hogy a tett, amely a tisztviselők eddigi ingado­zását már a közeli napokban fel fogja váltani, a tanácsban elhang­zott biztató szavaknak tulajdoniiható. A városi tisztviselők egyesületében már nem uj ke'.etü a fizetésemelés iránti mozgalom. A fokozódó drága­ság kénysz.eriiöleg hat a város al­kalmazottjaira, hogy megélhetésük lehetőségeit továbbra is biztosítsák. Elhatározták ennélfogva, hogy fizetésemelés iránti kérelmet nyújtanak be legközelebb a vá­ros tanácsához, mert helyzeiük a gazdasági viszo­nyok rosszabbodása folytán teljesen tarthatatUr A városi tisztviselők mozg Imára vonatkozólag megkérdeztük ár. Aigner Károly főispánt, aki véleményének a következőkben adott kifejezést: — Én ujabb mozgalomról #nem tudok, ha van ilyen, az jogos. A magam részéről azonban ettől a mozgalomtól függetlenül dolgozok azon, hogy azt a magasabb fizetést, amit a közgyűlés még .1920-ban megszavazott a tisztviselők részére, végre hagyja jóvá a miniszter. A jóváhagyás eddig a bel- és pénz­ügyminiszter személyének folytonos változása miatt maradt el. — Igaz ugyan, hogy a tisztvise­lők megkapják a magasabb fizetést, de csak drágasági segély címén, ami a nyugdíjba nem számit bele. Emiatt, tudom, sok tisztviselő tartja vissza magát a nyugdíjaztatástól. Én tehát igyekezem a miniszteri jóváhagyást minél előbb kieszközölni és ugy tu­dom, hogy dr. Kószó István állam­titkár is magáévá tette a tisztviselők ^Felkerestük nyilatkozatkérés végett Balogh Károly tanácsnokot is, aki a kővetkezőket mondotta: — Valami nyomorúság megint SZUCHÁNYI ÉVA TÁNCESTÉLYE FEBRUÁR 2-ÁN A TISZÁBAN. T C V CL/ R> «• «« A P I j HL IJLI 11 MMMM1 arra késztelte s tisztviselőket, hogy kérjenek. Nem követelés lesz ez, ha­nem jogos kérelem, mert a tisztvise­lők érzik legjobban az egy év óta fokozódó dragaságot. A beadvány értesülésem szerint néhány nap múlva megérkezik a tanácshoz. Én a ma­gam részéről havi ideiglenes segély­fyel tartom legcélszerűbbnek a kér­dés megoldását, mint azt az állam is teszi. Mert a gazdasági helyzet­ben javU>ás állhat be, ami a fizeté­sek csökkentését tenné ismét szük­ségessé. Az állami tisztviselők ideig­lenes segéiyét is hat hónaponkint állapitjí nteg a miniszter. Balogh Károly tehát, de ugy tud­juk a lanács többi tagjai is kedve­zően fogadják a városi tisztviselők fizeteíemelés iránti kérelmét s re­méljük, hogy a közgvülés is a mél­tányosság álláspontjára helyezkedik ebben a kérdésben. FIGYEiEM! Hodíaiia GIdIi spocialitú j hüvelyek és cigarettapapiros utánzatai ismét forgalomban vannak! Az eredeti márka kizárólag a saját papir­gyáiainkban Bolognában (Olaszország) előállított különleges és felülmúlhatatlan ciga­rettapapirosból készül VÉDJ EGY A közönséget kérjük, ügyeljen a védjegyre és arra,hogy mindenegyes hüvelyen és minden cigaretlapapiros lapján • ajta van-e a gyáros alább látható aláírása. 50 A Szegedi Dalárda ­50 éves jubileuma. SZEGED, január 21. (Saját tudósitópktól.) Vasárnap, január 15-én tartotta évi rendes közgyűléséi a Szegedi Daláid >, melynek legfontosabb tárgya volt a folyó évben tartandó 50 éves jubileum megünneplése. König Péter igazgató i lóterjesztette a közgyűlés­nek a jubileum megünneplésére vo­natko'ó terveit, amelyek mélió be­fejezéséül szolgálnak az elmúlt ötven esztendőnek. Pünkösdkor kétnapos ünnepség keretében üli meg a dalárda e fon­tos fordulópontot, amely alkalomkor a firfi és ve^yeskaru 2eneköltészet remekei kerülnek két önálló hang­verseny keretében előadásra. Igen nagy munk^ elvégzését vállalták ezzel magukra* derék dalosaink s hogy szorgalmuk és ambíciójuk milyen nagy, mutatja az, hogy emeliett a legközelebbi jövőben, február közepén Haydn Józsefnek, a zenei forma mesterének „Négy évszak" cimü grandiózus oratóriumát is bemutat­ják. Az élet határán álló mester visszatekintése ez az életre, amely­ben a tavasz, a fiatalság pajzán üdesége, a nyár, az érlelő meleg, a gyümölcsöt hozó ősz, a meglett kor megnyugodtsá<a s a tél, a jól vég­zett munka úiáni pihenés, az ora­tórium végén egy végtelenül fenséges himnuszban záródik. Mindig ötömmel tekintettük a Szegedi Dalárdának különösen az utóbbi időkben kifejtett gazdag és eredményes munkáját a dal kultu­szának müvelésén, amiért egyformán illeti dic:éret a mestert, König Pé­tert és a tanítványokat, ^a dalárda tagjait s nagy érdeklődéssel várjuk ezévi munkásságukat, amely a jubi­leumi évhez és a Szegedi Dalárda tradíciójához egyTöfmán méltó lesz. {ma.)

Next

/
Thumbnails
Contents